Somogyi Hírlap, 1995. február (6. évfolyam, 27-50. szám)
1995-02-15 / 39. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 1995. február 15., szerda Kegyvesztett lett a jegyző Francsifs Zoltán fonyódi polgármester elmondta, péntek reggel meg is jelent Galambos János a hivatalban és kérte az összes ügyiratot, valamint, hogy állítsák vissza a banknál az aláírásijogát, és tegyék ki a jegyzői névjegytábláját. Francsics Zoltán mindezt megtagadta, mert nem kapta még kézhez a bíróság hivatalos végzését, ráadásul a jegyző az eljárások kezdete óta táppénzes állományban van. A hétfői hosszadalmas vita és a fonyódi testület meggyőző többségű állásfoglalása természetesen nem késztette Galambos János jegyzőt arra, hogy önként lemondjon a köztisztviselői jogviszonyáról. Ennek felbontása közös megegyezéssel viszont sokba kerül a városi önkormányzatnak. És ez óriási dilemma: a bírósági eljárások során ugyanis minden híresztelés ellenére nem foglalkoztak érdemben az előző testület fegyelmi határozatával (ezt kérdésünkre a munkaügyi bíróságon is megerősítették), tehát mind a mai napig büntetlenül maradtak azok a szakértői véleményekkel feltárt szabálytalanságok az ingatlaneladások és szerződéskötések során, amelyek kimutatható károkat okoztak az önkormányzatnak. Furcsa lenne ha ezt most szép vég- kielégítéssel honorálná a képviselő-testület. Francsics Zoltán is úgy fogalmaz, hogy erkölcsi kötelességüknek érzik az előző testülettel és a város polgárságával szemben is az ügyek tisztázását. Ugyanakkor közös érdekük az is, hogy mielőbb olyan jegyző álljon a hivatal élén, akinek szakmai alkalmasságában messzemenően bíznak a képviselők. Mindenesetre a testület arra szólította fel az ügyrendi bizottságot, hogy a polgármesterrel együtt dolgozza ki a közös megegyezés javaslatait, természetesen azzal az ösztönzéssel, hogy ezek minél kevesebb anyagi áldozattal járjanak. Nyilvánvalóan tisztában vannak azzal is, hogy ez a közös megegyezés nem lesz gyors és egyszerű megoldás, akkor viszont marad a jegyző alkalmatlanságának bizonyítása. Galambos János arra hivatkozik, hogy korábbi intézkedéseit Horváth Gábor egykori polgármester utasítására tette. G. M. Tízmilliós hiány Gyékényesen A gyékényesi önkormányzat a közeljövőben tárgyalja a költségvetést. Annyi már most bizonyos, hogy ezt az évet jelentős hiánnyal zárják. Gondot jelent az intézmények fenntartása, a közüzemi díjak emelkedése. A tízmillió forintos hiány pótlására az önkormányzat várhatóan pályázik az önhibájukon kívül hiányos költségvetésű településeknek kiírt pályázaton. Segélyek Lábodon Lábodon jelenleg 270 munka- nélkülit tartanak számon, a 2300 lelket számláló településen ez jelentős szának mondható. Jövedelempótló támogatásban 151-en részesülnek. Ápolási díjat hat helybelinek utal ki az települési önkormányzat. Iskolabusz Nagyberkiben A nagyberki önkormányzat Mosdóssal és Kercseligettel közösen iskolabusz üzembe Feljelenti az államot Antalné Keresztes Mária sántosi polgármester Szertefoszlottak az álmok Szolgáltató hatóságot ígér az új igazgató A jó pénzügyes a verseket is szereti — Szerintem törvénysértő, ahogyan a céltámogatási igénybejelentésről szóló rendeletet módosították — véli Antalné Keresztes Mária, Sántos polgármestere. — Nem az a baj, hogy meghatározzák, 1996-ban milyen feladatokat tartanak támogatásra érdemesnek, hanem az, ahogyan elgáncsolták azokat az önkormányzatokat, akik előrelátóak voltak. Az 1995 évi költségvetési törvényben ugyanis egyetlen mondatban ismertetik, hogy ebben az évben milyen célokat támogat az állam. A többi, korábban beadott igénybejelentés pedig ezennel hatályát veszti. A polgármesterasszony szerint ezzel a mondattal hatszáz (!) önkormányzatot „intéztek el” az országban. Ennyi céltámogatási pályázatot „dobtak” ugyanis vissza. Zömmel nagyberuházásokhoz kért támogatásokról van szó. Olyanokról is, mint a sántosi és a szentbalázsi szennyvíztervek. — 1993-ban kiírták, hogy 1996-ra milyen területekre érdemes pályázni — mondja a polgármesterasszony. — Az is egyértelmű volt, hogy ha társulunk, nagyobb lesz a kedvezmény mértéke. Ekkor döntöttünk Szentbalázzsal arról, hogy közösen oldjuk meg a két település szennyvízgondjait. Elvezettetjük a szennyvizet és tisztító telepet építtetünk. Elkészültek a tervek, 1993 őszén beadtuk a pályázatunkat és 1994 tavaszán az előírások szerint megújítottuk azt. Belevágtunk, mert mindkét községnek ez volt az érdeke. A tervek kétmillió forintba kerültek. Úgy gondoltuk, hogy erőnket nem haladja meg a 150 millió forintos nagyberuházás, hiszen — mivel társultunk — hetven százalékát az állam állta volna, s még a vízügyi és a környezetvédelmi alaptól is remélhettünk némi anyagi támogatást. Aztán jött az a bizonyos mondat, ami szertefoszlatta álmainkat... A sántosiak többsége szabálytalanul vezeti el a szennyvizet. A falu egyik fele a régi, már használaton kívüli kutakba vezeti a fekáliát, a másik fele meg a kerteken keresztül a Surján patakba. De folyik szennyvíz az utcai árkokban is ... A polgármesteraszszony mindezt tudta, ezért akarta a szemétszállítás, a gázprogram után, harmadik ütemben a szennyvízgondokat megoldani. Mint megjegyezte, csak a tisztítótelep megépítése után lehet biztos abban hogy az unokái nem szennyvízzel „dúsított” ivóvizet isznak majd. Sántoson ugyanis különösen magas a talajvíz szintje, s itt található több mint húsz kaposvári kút is. Bár azzal nyugtatgatják Antalnét, hogy jelenleg még nem sérülékeny a vízbázis. O — átmenetileg — ugyan elfogadja a szakvéleményt, de biztos abban, hogy hamarosan megsérülhet a vízbázis, ha időközben nem oldódik meg a szennyvíz-kérdés. A faluban lévő kaposvári kutak kapcsán tárgyaltak erről a közelmúltban Szita Károllyal, Kaposvár polgármesterével is, aki szintén támogatja az eredeti, végleges megoldást jelentő terveket. Hogy mit csinál addig Sántos első asszonya? Mint mondta: egy percig sem tétlenkedik. Beadja újból a pályázatot, de előtte feljelenti az államot, mert törvénysértőnek ítéli ezt a „falufejlesztési stratégiát”. Lőrincz Sándor Január elsejétől dr. Fenyő Árpád 53 éves jogász került a Somogy Megyei Illetékhivatal élére. Vele beszélgettünk pályájáról, az előtte álló feladatokról, az illetékhivatal munkájáról. Dr. Fenyő Árpád 1967-ben lépett a közigazgatási pályára. A megyei tanácsnál — végigjárva a ranglétrát — az akkori adókkal és illetékekkel, majd a rendszerváltás után, a TÁKISZ osztályvezetőjeként az önkormányzati adókkal foglalkozott. Igazgatói kinevezését öt pályázó közül nyerte el. Mint mondta — érzett magában any- nyi ambíciót, hogy a továbblépés mellett döntsön. Két fia közül az egyik mező- gazdasági főiskolát végzett, a másik gépészmérnök. A napi munkából való kikapcsolódást az utazás és az olvasás jelenti az új igazgató számára. Kedveli az idegen tájakat, a felfedezetlen területeket. Ha idejéből futja, többnyire verseket és történelmi regényeket olvas. — Nem vonzotta a jogászi pálya? — Ha az ember belecsöppen a pénzügyek világába, szinte megszállottá válik, ezért nem is akartam ügyvéd vagy bíró lenni. — Immár 25 éve tanít is. A Pénzügyminisztérium felkérésére az ország több városában oktat és vizsgáztat okleveles könyvvizsgálókat, mérlegképes könyvelőket, pénzügyi tanácsadókat és köztisztviselőket. — Nagyon szeretek tanítani. A vizsgákon abból indulok ki, hogy minden hallgató készül, ezért arra vagyok kíváncsi, mi az amit tud, nem arra, hogy mennyire hiányos a tudása. Á tanításnak az az előnye is megvan, hogy az ember — már csak a hallgatók miatt is — kénytelen naprakész lenni a szakmában. A munkám és az oktatás így kölcsönhatásban vannak. — Az illetékhivatal 1991-től szervezetileg a városi önkormányzathoz tartozik, de megyei hatáskörrel rendelkezik. Hányán végzik az ingatlanforgalommal összefüggő', valamint a gépjárműforgalommal és az eljárási illetékkel kapcsolatos munkát és milyen eredménnyel? — Mindössze negyvennyolcán dolgoznak a hivatalban. Tavaly 800 millió forintot szabtak ki illetékre, ebből 650 millió érkezett be. Az illeték egynegyede nem a magánszemélyek, hanem a különböző társaságok ingatlanvásárlásaiból tevődik össze. Az illeték kiszabás előtt forgalmi értékbecslést végzünk. Az ellenőrzések 70-80 millió forint plusz különbözetet eredményeztek. Nem egyszer áron alul cseréltek gazdát az ingatlanok: például a 106 millió forint értékű 68 millióért, de előfordult az ellentéte is, amikor az 580 milliós értékű ingatlan papíron 370 millióért kelt el. — Miből tevődik össze a csaknem 300 millió forint értékű hátralék? — Nem a lakossági tartozásokból, hanem a nagy cégek ingatlanüzleteiből. Van olyan tétel is, ahol 30 millió forint körüli illeték jelentkezik. A cégek felszámolása vagy csőd esetén nem könnyű ehhez hozzájutni. A hátralékot növelik a fizetési halasztások is. A behajtás érdekében bejegyeztetjük a végrehajtási jogot a földhivatalnál, de ez nem elég. A jövőben következetesen élünk az ingó- és ingatlanvégrehajtással. — Múlt év végén módosult az illetéktörvény. Az illetékelőleg megállapítása és az esetleges különbözet megállapítása többletmunkát jelent. Milyen további változások várhatók az illetékfizetés területén? — Rövidesen a parlament elé kerül az a módosítás, amely szerint az adásvétel és az ajándékozás területén változnak az illetékkulcsok. Egyedül a lakással kapcsolatos ügyeket nem érinti a változás. Várhatóan újból bevezetik a diplomák és a bizonyítványok után fizetendő illetéket is. A megnövekedett feladatokat a jelenlegi létszámmal kell megoldanunk. Hatóságként is szolgáltatást szeretnénk végezni. A város vezetőitől ígéretet kaptunk a technikai feltételek javítására: végre faxhoz, fénymásolóhoz, szövegszerkesztőhöz jutunk és sor kerülhet a számítógépes hálózat bővítésére. így az ügyintézés is kulturáltabbá, gyorsabbá válik. S. Pap Gitta helyezését tervezi, ami a nagyberki iskolába szállítaná a környékről bejáró diákokat. A fenntartás költségeit a három önkormányzat közösen fedezné. A busz nemcsak a diákok közlekedését szolgálná, hanem kirándulásokra is használnák és csatlakozást biztosítanának a vasúti járatokhoz is. Segesd szűkös gazdálkodása A segesdi önkormányzat az idén csaknem 89 millió forintból gazdálkodik, a várható kiadások azonban a 97 milliót is elérhetik. Több mint 31 milliót terveznek intézményeik fenntartására, ám nem tudták figyelembe venni ebben az inflációt, a közüzemi dijak emelkedését. Mégis arra számítanak, hogy szűkösen, szigorú takarékosság mellett talán elegendő lesz ez az összeg. Sítáborban a tabi diákok Sítáborba utazott a tabi 1. számú általános iskola diákjainak egy csoportja. Ez a tizedik alkalom, hogy cseretáborozás keretében szlovákiai sítúrára utaztak a tabi iskola diákjai. A negyven, zömmel alsótagozatos gyermeket négy tanár és egy orvos kísérte el Dovalovó üdülőfaluba. A város és az iskolában tanuló települések önkormányzatai 1500 forinttal támogatták a diákok táborozását. Buszváró épül Nagyszakácsiban Nagyszakácsi megújult képvi- selő-testülete egyik legfontosabb feladatának tekinti egy buszváró megépítését a község központjában. Ennek a munkának az elvégzésére már vállalkozó is akadt, mégpedig helybeli szakember. A további, nem kevésbé fontos tennivalókhoz szintén szakemberek kerestetnek. Útjavítások Zimányban A zimányi önkormányzat tervezi, hogy az ez évben fejlesztésekre rendelkezésre néhány százezer forintból gondot fordít az utak állapotának javítására is. A település több utcájában és a járdákon is szükség lenne az építési munkákra. Ha ideges a tolvaj, az „elindítja” a rendőr fantáziáját is A börtönbe kocsikáztak Szépnek ígérkezett a balatoni autós kiruccanás négyesben tavaly augusztus 10-én. A fiúk — Mák Zsolt (25) és Borsodi János (21) a Lada tulajdonosa — azonban egy kis szórakozás után éjfélkor magukra hagyták a lányokat a sió- foki kempingben. Felderítő- útra indultak a városba. Hamar kiszúrták a 2 millió 950 ezer forintot érő Volkswagen Passatot és az 1 millió 750 ezerért kapható Audit. A „facsavaros zárhúzás” csupán néhány percet vett igénybe. Mivel a Ladában „véletlenül” akadt olyan készlet, amellyel a kiszemelt gépkocsik zárjához gyorsan el lehet készíteni az indításra is alkalmas ajtókulcsot, nem volt nagy ügy ellopni az autókat. Ketten nem vezethettek három kicsit, ezért meg kellett zavarni a kempingben alvó lányok álmát. Balogh Ágnes főiskolás egy kis szemdörzsölés után vállalkozott a Lada vezetésére, így jóval virradat előtt elindulhattak a városból a lopott kocsikkal. Egymás után haladtak, amikor felbukkant a rendőrjárőr kocsija. Ettől Mák nyugtalan lett; rátaposott a gázpedálra, amitől a Passat teljesen megvadult. — Nini! Csak nem menekülni akar a vezetője? — gondolták a rendőrök, és egy határozott kanyarral már rajta is voltak a külföldi rendszámú kocsin. Borsodi az Audi- val, Ágnes a Ladával ekkor már nem látta feltétlen célszerűnek a Mákhoz való ragaszkodást. Mák eközben rendületlenül tartotta a meneküléshez szükséges tempót. Egérutat azonban csak gyalogosan sikerült találnia. A Passat ugyanis egy kereszteződésben fának, majd partoldalnak vágódva kivonta magát a hajszából. Mák a futást választotta. A derék siófoki zsaruknak még másfél órájába került, hogy megtudják, kivel is versenyezhettek a szép nyári éjszakában. Borsodi Kis- zomborig űzte az Audit; ott egy parkolóban hagyta, mert az a rossz érzése támadt, hogy bizonyítékként felhasználhatják ellene, ha Mák netán kézre kerül. Az utóbbit az idő múlásával egyre valószínűbbnek tartotta, s maga jelentkezett a hatóságnál. Az elsőfokú bíróság „kétrendbeli, jelentős értékre és dolog elleni erőszakkal elkövetett bűntett” miatt Mák Zsoltot (társtettesként) 2 évi, és 6 hónapi, Borsodi Jánost (társtettesként) 1 évi, 8 hónapi, Balogh Ágnest (bűnsegédként) 1 évi — kétévi próbaidőre felfüggesztett — börtönre ítélte. Máknak le kell töltenie a lopásért korábban kiszabott 4 hónapi szabadságvesztést is. A két fiatalembert hosszabb-rövi- debb időre eltiltotta a bíróság a járművezetéstől és a közügyek gyakorlásától is. Az ügy fellebbezéssel került a Somogy Megyei Bíróság dr. Pap Árpád tanácsa elé. A fellebbviteli bíróság 2 évre emelte Borsodi János büntetését, indokolatlannak tartotta viszont a gépjárművezetéstől eltiltást, s ez alól felmentette őket. Egyebekben helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét. A mesét, hogy tudniillik a kocsikat nem ellopni, csak „megsétáltatni” akarták, ezúttal sem hitték el nekik. Szegedi Nándor Kórházi mosoda A Kaposi Mór Megyei Kórház mosodájában naponta 3700-4000 kilogramm ágyneműt, műtő- és védőruhát tisztítanak. Az üzem bérmosást is vállal; panziók, iskolák, szállodák részére, amelyből havonta 2 és fél millió forint a bevétele. fotó: lang Róbert
