Somogyi Hírlap, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-05 / 4. szám
1995. január 5., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 Hosszú testületi vita az oktatási intézményekről Csökkentik a termelést, de fejlesztenek Nagyatádon Atád ragaszkodik minden iskolához Nagyatád oktatási intézményeit továbbra is a városi önkormányzat működteti. Az önkormányzat megalakulása utáni első ülésén, többórás vita után úgy döntött a képviselő-testület, hogy a nem kötelezően ellátandó oktatási-nevelési feladatokat nem adja át a megyei önkormányzatnak. Nagyatád pénzügyi helyzete indokolta, hogy — mint az előterjesztés írta — a képviselő-testület felülvizsgálja a két középfokú tanintézet, valamint a kollégium és a 4. számú speciális általános iskola megyei működtetését. A vita akörül bontakozott ki, hogy ezeknek az intézményeknek a működtetéséről való lemondás esetén a város kapjon-e lehetőséget — a hátrányos helyzet folytán — pályázat benyújtására vagy esetleg más módokat is lehetne találni a jelenleg hiányzó pénz pótlására. A képviselők és a meghívott intézményvezetők érzelmi, lokálpatrióta és racionális érveiket sorakoztatták fel. Közülük többen kifogásolták, hogy gazdasági adatok nem állnak rendelkezésükre, mások a megyei működtetés folytán az egyes intézmények elsorvasztásától tartottak. Ezért elhangzottak a döntést más oldalról megközelítő javaslatok is, mint az elszakadás az állami költségvetésnek való kiszolgáltatottságtól vagy a hitelfelvétel lehetősége. A döntést név szerinti szavazással hozta meg a testület. Az intézmények helyzetét is figyelembe véve végül Ormai István polgármester azt javasolta, hogy az 1995-ös év tervezésekor a gimnáziumot és a szakmunkásképző intézetet normatív szinten állítsák a költségvetésbe, a kollégiumot és a 4. számú iskolát pedig adja át a város a megyének, s tárgyaljanak a kórházról is a megyei közgyűléssel. A javaslatot a képviselő-testület két támogató javaslat ellenében elutasította. (Németh) Nehéz fiatalság után még nehezebb évek Hatvanöt év együtt jóban-rosszban Hat és fél évtizeddel ezelőtt kötött házasságot Segesden Tóth István és felesége Csuka Teréz. A kilencvenéves férj és a 86 éves feleség élete küzdelmes volt. Segesdről e hosszú idő alatt csak a közeli rokonokat látogatták meg, üdülni vagy távolabbi vidéken sohasem voltak. — Széchenyi Bertalan grófnál voltam kocsis, majd számadó gazda, egészen a háborúig — idézi a régi időket Tóth István. — Jó idők voltak azok; mindig voltak állataink, a feleségem gondozta őket. Rá maradt a háztartás munkája is. Nehezen, de meg tudtunk élni. Sokat nélkülöztünk viszont a háború után. A front alatt nekik is elvitték minden állatukat, egy tehén szökött csak vissza. A háború után Bertalanban épültek házat, s hat holdon gazdálkodtak. A téeszbe nem léptek be. Tóth István az állami gazdaságban helyezkedett el, brigádvezető is volt; onnan ment nyugdíjba 600 forinttal. Feleségének nincs nyugdíja, így ebből kellett megélniük. A most alig több mint tizenhétezer forint is csak a legszükségesebb dolgokra elég. Az ebédet az iskolából hozza nekik a falugondnok, s mire kifizetik amit kell, bizony, nem sok marad. — Ruhát már hosszú évek óta nem vettünk magunknak — mondta a feleség. — Én már nem tudok sehova sem menni; a fiam és a menyem segít, amiben kell. Liszóból érkezett Segesdre Tóth István; alig hat hete ismerték egymást, mikor megtartották a lakodalmat. S az 1930-ban kimondott „igen” örökre egymáshoz kötötte őket. — Életünket sok munkával, szenvedéssel, de mindig békességben éltük le — mondta Teréz néni. — Nem ment le a nap haraggal — erősíti meg Tóth István. — Nagy dínomdánomot soha nem tartottunk; a kivétel talán az aranylakodalom volt. Az ünnepeken azonban összegyűlt náluk a család; jöttek az unokák is... Németh István Erősít a cérnagyár Egyre több megrendelést teljesít a Lezzen típusú, számítógéppel vezérelt speciális cérná- zógép, amellyel kézi kötésre alkalmas díszítőcérnát állítanak elő Fotó: Kovács Tibor Mintegy kilencven tonnával teljesítette túl tavalyi tervét a Masterfil Pamutfonóipari Rt nagyatádi cérnagyára. Teljesítette értékesítési tervét, és jobbak az üzemi eredményei is, így eredményesnek mondják az 1994-es évet. — Termékeink nagy része változatlanul exportra megy — mondta Mónos József, a cérnagyár igazgatója. — A belföldi piacon stabilizálni tudtuk helyzetünket. Már tavaly sem csökkent az értékesített cérna mennyisége. Ebben az évben húsz százalékkal csökkentik a termelést — mondta az igazgató. — Lemondunk a veszteséges és a kevésbé gazdaságos exportról, Szíriában, Görögországban és Ausztriában ugyanis csak nyomott árakon tudtuk értékesíteni a kötő- és varrócérnákat. Ez a folyamat rövid távon is nyereséget hozhat, s a tervezést már a múlt év közepén megkezdtük. Ez is hozzájárult, hogy az 1994-es évet jobb eredménynyel zártuk. A fejlesztés — mint megtudtuk — az idén is kiemelt helyet kap a nagyatádi gyárban. Nagy reményeket fűznek ugyanis az új varrócérnákhoz. A világ legkorszerűbb cérnáinak gyártását kezdték meg: a poliészter-pamut körül font varrócérnákét, amelyek erősek és puhák. Ezek a termékek ötvözik az eddigi cérnák jó tulajdonságait. Ilyen a vágott szálból készült poliészter-pamut varrócérna is. Nagyatádon bíznak a piaci feltételek javulásában. Ha ez bekövetkezik, dolgozók felvételére is sor kerülhet — már az első félévben. — Erőteljes belföldi piackutatást folytatunk — hangoztatta Mónos József. — Ennek eredményeképpen csak a megyében több mint harminc olyan kis varrodát találtunk, ahol a konfekcióiparnak dolgoznak, s így lényegesen növelhetjük belföldi értékesítésünket. Gondolkodunk az ISO minősítő rendszer bevezetésén is. Németh István Egyedi megrendelések megyén túlról is Ajtók, ablakok A tódról Négy segédet és három tanulót foglalkoztat Nagyatádon az Antal asztalosipari vállalkozás. A korábbi inasok közül ketten most is itt dolgoznak. Az egyszemélyes vállalkozás kezdetben épület- és bútorasztalos-ipari munkákat vállalt. — A volt ktsz asztalosrészlegének egy részét vettem meg a gépekkel együtt — mondja Antal József vállalkozó. — A dolgozók a régi munkatársaim, s mellettük most másod- és harmadéves iparisok is tanulnak. Laminátos anyagokból készítünk konyha- és szobabútorokat, de a piac mindinkább az épületasztalos-ipari munkákat kívánja: egyedi és típusablakok gyártását. A vállalkozás árban is versenyképes. Az utóbbi időben — mint megtudtuk — több egyedi megrendelést kaptak, s ez szakmai próbatétel elé állította a faipari mérnököt. — A kihívásnak meg tudtunk felelni. Tokajban felújítottunk egy műemléki épületet. Hónapokig dolgoztunk a Sárga Borház faipari munkáin: ide hőszi- geteléses, félköríves, osztásos ablakokat készítettünk. Szakmai szempontból — mint mondta — tanulságos volt a helyszíni szerelés. Ez egymillió forintot hozott. Azóta több ilyen megrendelést kaptak a megyéből is. — Az idén is szerény célt tűztem ki — mondta Antal József —; munkát adok az itt dolgozó embereknek, és a nyereséget visszaforgatom a vállalkozásba. Az indulás most a munkalekötések révén jobb, mint a tavalyi volt. Akkor hárommillió forint volt a bevételünk; az idén talán többet érünk el. (Németh) Három város egységei — életmentésben Tűzoltók a kórházban Három szerkocsival, füstelszívóval hajtott végre komplex gyakorlatot a nagyatádi kórházban a városi tűzoltóság. Az ügyeletes alegység mellett a munkában részt vettek a marcali, a barcsi és a kaposvári tűzoltók is. — A gyakorlat tervezett volt; a közös munka során vizsgáltuk az együttműködés legfontosabb feladatait — mondta Szabó Vilmos parancsnokhelyettes. — Vizsgálódásunk kiterjedt a megfiatalított tűzoltóállomány szakmai tevékenységére, és arra is, hogy a kórház dolgozói hogy sajátították el a két éve kezdődött tűzvédelmi oktatás anyagát. A másfél órás gyakorlat egyharmad része a segítő alakulatokkal közös volt. — A kórház tervezésekor nem szakaszolták az épülettömböt — mondta Szabó főhadnagy —, így most az egész épület egy 27 ezer négyzetméteres tűzszakaszt alkot. Nyugaton a kórházaknak ilyen szakaszai alig ezer négyzet- méteresek; ebből a szempontból felelőtlen volt a tervezés. A gondot az enyhíti csak, hogy közel a tűzoltóság. A kórházi tömbben ugyanis az ajtók, ablakok nem tűzbizto- sak. — Emiatt lényegesen nagyobb figyelmet fordítunk a füst általi veszélyeztetésre — mondta a parancsnokhelyettes. — Fokozott tűzveszélyt jelent a laboratórium, s gonddal jár a feszültségmentesítés. Azt is vizsgáltuk, hogy szintenként milyen az ott dolgozók felkészültsége, s mit kell tenniük veszély esetén. Tanulságos volt a gyakorlat; választ adott minden lényeges kérdésre. A kórház vezetői partnerek voltak ebben a munkában. A gyakorlat után megkezdték az alagsorban egy automata tűzjelző berendezés fölszerelését. Ez is segíti a tűzvédelmi munkát. Németh István Beteget mentenek a tűzoltók a nagyatádi gyakorlaton Öt kollégiumi hely Pécsen Nagyatád önkormányzata évente öt diáknak tud ezentúl helyet biztosítani a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Szántó Kovács János utcai kollégiumában. A megyei közgyűlés és az egyetem szerződése alapján vásárolta meg a városi önkormányzat egymillió forintért a kollégiumi helyeket, s ehhez a megye ötszázezer forint támogatást adott. Decemberben négy diák már el is foglalta a helyét a kollégiumban. Kutas pályázati pénzzel is épít Több utcában is építettek járdát az utóbbi években Kutason. Az önkormányzat az idén is folytathatja ezt a munkát a településen, mivel újabb pályázatot nyert meg. Járdák építésére ennek következtében az idén másfél millió forint áll rendelkezésükre. Kutason azt tervezik, hogy tavasszal a Táncsics utcában folytatják a korábban kezdett járdaépítést. Mélyhűtött sütik Németországba Termékeinek kilencven százalékát Németországba szállítja a D. Back kft. A német érdekeltségű cég a nagyatádi telepén előállított és a nyugati országokban kedvelt pékárukat, minifánkot, valamint édes és sós süteményeket mínusz 40 fokra lefagyasztva küldi külföldre. Itthoni értékesítésének növelésére most folyik a piackutatás. Korpádi öregek Az újonnan megválasztott nagykorpáéi önkormányzat közvetlenül az alakuló ülése után emlékezett meg a faluban élő időskorúakról. A településen mintegy 270 öreget tartanak nyilván, s a számukra rendezett ünnepségen vendégül látták azokat, akik megjelentek ezen a rendezvényen. Igazolványcsere a menekülteknek Két hét alatt kicserélik 1400 menekült igazolványát az atádi táborban; az ottlakóknak és a véseieknek csoportosan adják át az újat. Csak a másutt lakó menekülteknek kell személyesen megjelenniük a hivatalban - tudtuk meg Miklósvölgyi Zsolttól. Az új, háromlapos igazolványban fénykép is lesz, ezzel elejét veszik a visszaéléseknek. Újabb tanfolyam vállalkozóknak Mezőgazdasági alapismeretek címmel indít felkészítő tanfolyamot a vállalkozói iroda Nagyatádon. Szőke János irodavezető elmondta: a résztvevők alakíthatják ki a tanfolyam időrendjét, s a 80 órás képzésen a Pannon Agrártudományi Egyetem kaposvári karának a tanárai tartanak itt előadásokat. A tanfolyamot már megnyitották, és még e hónapban sor kerül az első foglalkozásra is.
