Somogyi Hírlap, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-05 / 4. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASÁG 1995. január 5., csütörtök A termálcsoda enyhíti az idegbajt is Karosi volt a főgeológus Nagyszerű víz, kellemes légkör gyógyulás, nyugalom Fotó: Kun G. Tibor HungarHotels után Budapest Bank Ilyen a privatizáció F űtőany agtároló 3,5 milliárdért Számítva az oroszországi elhelyezés újabb nehézségeire, más tárolási módokra is felkészül a Paksi Atomerőmű Rt. Az elhasznált nukleáris fűtőanyagok elhelyezésére alkalmas, átmeneti tároló építését hamarosan megkezdik Pakson. A 3,5 milliárd forintos beruházás első ütemében a modul rendszerű tároló első részét építik fel. Az új tárolóban lehetőség nyílik majd a használt fű- tőanyagkötegek évtizedekig történő elhelyezésére. A föld feletti betonépítményben, lezárt acélcsövekben helyezik el az elhasznált fűtőanyagkötegeket. 20 ezer autó a Suzuki Rt-től Több mint 20 ezer Suzuki Swift készült a Magyar Suzuki Rt. esztergomi gyárában 1994-ben. Tavaly 16.081 hg- zai gyártmányú Swift-et értékesítettek az országban, 30 százalékkal többet mint 1993- ban. A legnépszerűbb modell még mindig az 1,3 literes, ötajtós GL és GLX változat volt. Bár a konkurencia adatai egyelőre nem ismertek, a gyorsmérleg szerint úgy tűnik: a Suzuki részesedése az új autók magyarországi piacán megközelíti a 20 százalékot. Arat csökkent a Douwe Egberts Minden Douwe Egberts márkájú kávé árát csökkentette január 1-jétől a Douwe Egberts Compack Kft; kilogrammonként átlagosan 220 forinttal lesznek olcsóbbak. Az árváltozásra a világpiaci ár tartós csökkenése miatt kerül sor, így az árleszállítás nem akciós jellegű. Emelkedő eszközérték A Pillér Első Ingatlanbefektetési Alap nettó eszközértéké 3 milliárd 392 millió 993 ezer 288 forint. Egy befektetési jegyre ebből 1060 forint jut. A Pillér Második Ingatlanbefektetési Alap nettó eszközértéké ugyanakkor 2 milliárd 385 millió 869 ezer 307 forint. A Pillér 1. nettó eszközértéké mintegy 210 millió forinttal emelkedett. Az alap úgy jutott hozzá a budapesti ingatlanhoz, hogy egy forintot fizetett az eladónak, az ÁVÜ-nek és átvállalta az ingatlanon lévő 450 millió forintos jelzálogterhet. Mire jó példa a zalakarosi fürdőcsoda? - kérdezem magamtól, hazatérve a szomszédolásból. Hát... a válasz nem könnyű, hiszen kitűnő és sok szempontból egyedinek számító gyógyvize tucatnyi betegségre jó terápiaként alkalmazható. S ebben a dilis világban - enyhít az idegbajban. Ezenkívül gyönyörű ez a komplexum Somogy nyugati határainál. A föld mélyéből 96 C fokos víz tör elő, amire egész évben működő, 970 négyzetméter vízfelületű fedett fürdőt alapoztak, a 8 hektáros parkban 2400 négyzetméter vízfelületű strandot építettek, és akkor még nem beszéltünk az ülőfürdőről, a pezsgőfürdőről..., a nagyszerű egészségügyi és gasztronómiai ellátásról, egyéb szolgáltatásokról. Mire jó példa Zalakaros? - kérdezem, miután a Gránit Gyógyfürdő Rt nevet viselő nevezeteségről elbeszélgettem Horváth Vencel elÉrdemes volt tavaly konvertibilis devizában, elsősorban svájci frankban, német márkában és osztrák schillingben megtakarítani. Az MNB tegnapi valutaárfolyamát összehasonlítva az egy évvel ezelőttivel, kiderül, hogy a forint jelenleg 24,7 százalékkal ér kevesebbet a svájci franknál, nök-igazgatóval. Többek között ezekre hívta fel ő is a figyelmet intézményéről, amely jövőre lesz 30 éves. Nos, ide térek én gondolatban egyre vissza. Tudniillik eme kis vízi birodalom vezére azt mondta, hogy „anno” itt is nagy szénhidrogénkutatás folyt s ennek során akadtak rá erre a jó kútra. Magyarán: olaj helyett forró víz tört elő a földből. A kérdés csak az, hogy a sok lehetőség közül miért éppen, a környező településeknél akkoriban semmivel sem különb kis Karosra esett a választás. — Nem árulok el titkot - mosolygott erről szólva az igazgató —, a főgeológus idevalósi volt, s nagy patrióta, az olajipar meg ráhagyta. Igen nagy szó volt ez. A fürdőnyitás idején úgy hétszázan éltek itt, művelték földjüket, bort termeltek, de míg a termál-ász be nem jött, nem voltak semmivel sem különbek, mint a többi szegény ördög. Aztán a gyógyvíz feimint 1993 első napjaiban. A német márka és az osztrák schilling esetében a forint értéke 23,4 százalékkal csökkent. így az ilyen pénznemben megtakarítók 12 hónap alatt csak a forintleértékelések révén ekkora hozamot értek el. Mindezt még kiegészíti a 3-4 százalékos éves kamat is. hozta a települést; infrastruktúrája tökéletes, s az idők során nagyközség lett. Van négyezer ágyas vendéglátó-kapacitása, a vendégcsúcs 1988-89-ben volt, azóta beálltak a 900 ezres vendégfogadásra. S bár nekik is akad gondjuk-bajuk, a jövőt nem félik. Számos könnyítést is adnak, a zömében német nyelvű külföldieknek pedig minden kényelmet, ami csak itt lehetséges. Dióhéjban ennyit a karosi termál-csodáról, de a somogyi olvasó megkérdezheti: minek erről ennyit beszélni. Ha akarjuk, átruccanunk, és nekünk van jókora Balaton-partunk. így igaz. De ugyanakkor tény az is, hogy Marcali most szintén gyógyfürdőt épít saját termálvizére. Ha sikerül, talán az üdülési idény akár kilenc hónapra bővül. S az itt élőknek ez a legkevésbé sem mindegy. Nem árt, ha fél szemmel a „szomszédvárra”, figyelünk. Kun G. Tibor Veszteséget könyvelhettek el, akik angol fontban, vagy amerikai dollárban tartották pénzüket. Az angol font esetében 16,4, a dollárnál nem egészen 11 százalék volt az értéknövekedés az elmúlt 12 hónapban. A lakossági devizamegtakarítás értéke meghaladja a 2,5 milliárd dollárt. Bankszakemberek, legalábbis baráti körben, szinte egyöntetűen vallják: a HungarHotels privatizációs „csomagjának” felülvizsgálata csak egy szempontból volt vitatható: Horn Gyula valószínűleg nem a megfelelő' pillanatban, azaz túl későn rendelte el a felülvizsgálatot, s az ÁVÜ-nek megvan a maga igaza, amikor azt állítja, hogy ilyenkor már csak a potenciális vevő bizalmát lehet elveszíteni. A privatizáció az új gazdasági rend legbonyolultabb folyamatai közé tartozik, éppen a politikai és morális szempontok miatt. Mert ami az anyagiakat illeti: a kormánynak volt oka némi aggodalomra. A HungarHotels 14 szállodája, melyek fele budapesti, fele vidéki, a kiválasztott vásárlónak 57,5 millió dollárt ért, miközben a Marriott egyedül a Duna Intercontinental szállodáért fizetett több mint 53 millió dollárt. Igaz, a HH esetében csupán a részvények 51 százaléka kerül a kijelölt vásárló tulajdonába, de az aránytalanságok így is szem- betűnőek. Az Intercontinental egy négycsillagos fővárosi, dunaparti szálló, melynek 368 szobája van. A HH csomagjában is van ilyen: a Forum Hotel, mely ugyancsak egy négycsillagos fővárosi, dunaparti szálló, melynek 400 szobája van. Namármost a HH csomagban van további tizenhárom szálló, köztük három budapesti négycsillagos(l) és további tíz háromcsillagos szálloda. Ezek összesen érnének 4 millió dollárt? Egy másik egyszerű összehasonlításban a Duna Intercontinental 386 szobájával a HH 3651 szobája áll szemben... Ilyen alapvető matematikai igazságok alapján ítélik bankárkörökben jogosnak a kormány egyébként nem túl szerencsés körülmények között végrehajtott intervencióját, de azt is elismerik, hogy az ÁVÜ-nek ezer magyarázata lehet arra, miért ítélte elfogadhatónak az American General Hospitality ajánlatát. (Eladhatták volna nagyobb összegért a Fórumot, de ezzel eladhatatlanná vált volna a többi: a kormány maga ragaszkodik a készpénzes privatizációs stratégiához, ami mindig alacsonyabb bevételt jelent, mint az egyéb pénzügyi konstrukciók.) A vizsgálat megállapította, a HungarHotels ügyben törvénysértés nem történt, korrupciónak a gyanúja sem merül fel. Csak az a kérdés maradt megválaszolatlan, hogy jó üzletet kötött-e az Állami Vagyonügynökség, valós értékén kerül e magánkézbe az állami vagyon? Ugyanez a kérdés azonban a privatizáció kezdete óta számtalanszor felvetődött, s nem nehéz megjósolni, hogy az újévben sem kerül le a napirendről. A következő privatizációs vita középpontjában nagy valószínűséggel a Budapest Bank magánkézbeadása áll majd. A The Wall Street Juor- nal Europe december 27-én egy jóltájékozott budapesti hírforrásra hivatkozva közölte, hogy a Credit Suisse nevű svájci bank a holland ING és az Allied Irish Banks PLC megelőzésével megnyerte azt a pályázatot, melyet a hatodik legnagyobb magyar bank privatizációjára írtak ki. Az erről szóló döntés Békési László pénzügyminiszter és Bokros Lajos bankigazgató találkozóján született. A pontos részletek nem ismeretesek, de mint hírlik, 100 millió dolláros alaptőkeemelésről van szó, s akárcsak a HungarHotels esetében arról, hogy a külföldi bank többségi tulajdont szerez. Akkor tehát ismét lehet vitatkozni arról, mekkora nemzeti vagyon, vagy vagyontermelő képesség kerül külföldi kézre egy viszonylag szerény összegért, mely minden esetre csekély töredéke csupán a magyar állam egyetlen évben keletkező külföldi adósságának. És ismét összecsapnak a szkeptikusok azokkal, akik úgy érzik, nem az azonnali készpénz a lényeg, hanem a privatizáció távolabbi következményei a fontosabbak. Adott esetben a szakértők számára a vészesen megkésett bankprivatizáció, s ezzel együtt a hazai bankrendszer most már elodázhatatlan korszerűsítése jelenti a nagyobb vonzerőt, mint a készpénz. A bankárok tudják legjobban: az idő pénz. Az időveszteség pedig ebben a helyzetben a szakértők szerint különösen veszélyes, mivel az állami tulajdonban lévő bankok a rendszerváltozás éveiben bizonyították be működésképtelenségüket. Rékássy Zoltán Jobb a deviza, mint a forint TÁJÉKOZTATÓ Az Állami Vagyonügynökség tájékoztatja az érdeklődőket, hogy a Fűrészipari és Parkettagyártó Kft (Barcs) magyar állam tulajdonában lévő, 291 260 EEt névértékű üzletrészére kiírt értékesítési tender- megfelelő érdeklődés hiányában eredménytelenül zárult w (67928) SZÜV RT Könyvelői iroda A naprakész szakértelem Teljes körű könyvvezetés Mi már időben szóltunk... Most már csak segíteni tudunk! Ha január 31-ig felkeres bennünket, mérlegének és adóbevallásának kitöltését díjmentesen vállaljuk! # Számviteli, adó-, és pénzügyi További felvilágosítást személyesen és tanácsadás, mérsékelt áron! telefonon kérhet. (67892) SZÜV® RT Kaposvár, Rákóczi tér 9-11. Tel.: 82/313-311 Újabb olajhamisítás és milliós adócsalás Újabb olajhamisítások és adócsalások gyanúja miatt indultak rendőrségi vizsgálatok, miután a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség súlyos visszaéléseket fedezett fel. A főfelügyelőség még novemberben végzett országos ellenőrzést és ennek során eddi nem publikált adatok szerint 114 töltőállomást ellenőrzött. A szakemberek 8 MÓL, 35 külföldi tulajdonú, úgynevezett színes töltőállomást és 71 magánkutat vizsgáltak. Ezek közül 58 helyen többek között nem tudták igazolni az üzemanyag, elsősorban a gázolaj eredetét, 21 esetben pedig bebizonyosodott a rossz minőség. A vizsgált MOL-ku- taknál sem dokumentációs, sem pedig minőségvédelmi hibát nem tártak fel. A 35 színes kút közül néhánynál — feltehetően fejtési hiba miatt — fedeztek fel hiányosságot. A vizsgált 71 magánkét több mint a felénél azonban gond volt a gázolaj eredetével, illetve minőségével. A MÓL Rt illetékes igazgatója, Molnár István arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt év utolsó negyedében csaknem kétszer annyi háztartási tüzelőolajat adtak el mint 1993 hasonló időszakában. 1994 utolsó negyedében így összesen 280 ezer tonna hto-t értékesítettek, amelynek feltételezhetően nem kis részét a vásárlók gázolajként kívánják eladni. Németh László alezredes, az Országos Rendőr-főkapitányság gazdaságvédelmi főosztályának helyettes vezetője elmondta, hogy a megyei kapitányságok már javában nyomoznak a fogyasztóvédelem által feltárt visszaélések ügyében. A bizonyítás azonban nehéz, mert az illető kútkezelők többnyire kft-ktől vásárolják a szőkített gázolajat, és azt állítják: őket is becsapták. A bizonylat alapján pedig nem lehet megtalálni ezeket a szállítókat, mert a szállítók nem bejegyzett cégek, hanem fiktív vállalkozások. Bárdi Miklós, a Fogyasztó- védelmi Főfelügyelőség vezetője elmondta, hogy az államnak már több tíz milliárd forint kárt okozott olajügyben javaslatot tettek az ipari és kereskedelmi miniszternek. Lényege, hogy átláthatóvá kell tenni az olajimportot és ennek érdekében drasztikusan csökkenteni kellene az importengedéllyel rendelkezők számát. Mint rámutatott, például Ausztriában csak 30 cég rendelkezik olajimport-engedély- lyel, míg nálunk mintegy 100, de ezek közül csak elenyészően kevés importőr mögött áll feldolgozó kapacitás. A főfelügyelőség mindenesetre az idén is folytatja az ellenőrzéseket. (MTI)