Somogyi Hírlap, 1994. december (5. évfolyam, 283-308. szám)
1994-12-28 / 305. szám
1994. december 28., szerda SOMOGYI HÍRLAP — BELPOLITIKA 7 Pártvélemények az ötpárti megállapodásról Részvénytársaságot alapítottak Helyeket a mandátumok alapján A december 23-án aláírt ötpárti megállapodásról — amelynek tétje a megyei közgyűlés működőképessége — fejtették ki véleményüket a pártok képviselői. Sárdi_Ár£ádJMSZP^ Széles körű együttműködést Egyetlen egy szempont vezérel bennünket az, hogy tiszteletben tartjuk dr. Kolber István megyei közgyűlési elnök javaslatát. Ezt Sárdi Árpád, az MSZP megyei elnöke felelte arra a kérdésre, hogy személyi ellentét, Gyenesei István szakmai alkalmatlansága vagy más egyéb szempontok vezérlik az MSZP-t, amikor kiáll dr. Kolber István, a megyei közgyűlés elnökének álláspontja mellett, hogy alelnök bárki lehet, de Gyenesei nem, függetlenül attól, hogy tíz tagja van a Somogyért Egyesületnek a közgyűlésben. Hozzátette: a törvény hatalmazza ugyanis fel őt arra, hogy saját maga válassza meg közvetlen munkatársait. Dr. Kolber István döntött úgy,,hogy nem kíván Gyenesei Istvánnal együtt dolgozni. Azt, hogy miért, ő tudja. Mi támogatjuk elképzeléseit. Fontosnak tartjuk, hogy az elnöknek olyan munkatársai legyenek, akikben megbízik feltétel nélkül, együtt tud dolgozni velük a megyéért, a megyei közgyűlés működőképességéért. — Mi az MSZP álláspontja a megyei közgyűlés teendőit illetően? — Az álmom egy széles körű együttműködés, amelyben részt vesz a megyei közgyűlésbe bejutott valamennyi párt és egyesület. Zárjuk már le, hogy itt egy személy körül forog minden, itt nagyon fontos feladatok állnak a megyei közgyűlés előtt. Ennek megoldásában mindenkinek van feladata bőven és ezeknek a feladatoknak kell megfelelni. Be kell bizonyítani a megye választópolgárainak, hogy igenis a megyében található pártok ha különböző érdekek alapján jöttek is létre, és különböző érdekeket, értékeket, képviselnek is, mégis képesek együtt dolgozni Somogy megyéért. — Akkor miért csak öt párt írta alá az előzetes megállapodást? — Ahogy az előbb említettem; széles körű együttműködésre törekedtünk. Nyitva áll az út a Kisgazdapárt és a Somogyért Egyesület előtt is. Azt gondolom, hogy ez nem egy lezárt megállapodás, és bízom abban, hogy ígéretüknek megfelelően január elején áttekintik mégegyszer ezt a megállapodást és fölcsatlakoznak hozzánk. Dr. Gyenesei István A Somogyért nem ellenzék — Nem akar ellenzék lenni a megyei önkormányzatban a Somogyért Egyesület — mondta dr. Gyenesei István, a Somogyért Egyesület társelnöke. — Abban vagyunk érdekeltek, hogy a megyei közgyűlés működőképes legyen. Az ötpárti a megállapodás-tervezet 1. és 3. pontjában megfogalmazottakkal egyetértünk, de nem vállalhattuk ennek feltételeként azt, hogy egységes együttszava- zással voksoljunk azokban a kérdésekben, amelyekben megoszlanak a vélemények. Ez a két alelnök-jelöltre is vonatkozik. Megválasztásukhoz ugyanis ellenőrzött együttsza- vazást vártak el tőlünk. Az egyesület megyei közgyűlési képviselő-csoportjában erősen megoszlottak a vélemények, ezért ilyen elkötelezettséget nem vállalhattam. Egyébként sem értek egyet a képviselők egyéni döntési lehetőségét korlátozó törekvésekkel, származzon az bárkitől. Ebben az egy kérdésben nem jutottunk ugyanis egyetértésre, de ettől még nem tekintjük magunkat ellenzékinek. Dr. Gyenesei István azt is elmondta: vállalná az alelnöki feladatokat, de el kell fogadja, hogy az elnök joga javaslatot tenni az alelnökök személyére. — A közgyűlésnek pedig joga az, hogy elfogadja azokat, akiket javasol az elnök, de az is, hogy elutasítsa. — Négy évig egy más felállásban eredményesen együtt tudtunk dolgozni dr. Kolber Istvánnal. Ha ennek ellenére nem jelöl engem, azt kénytelenek leszünk majd tudomásul venni a közgyűlésen belüli támogatóimmal együtt. Ha az alelnöki feladat ellátására alkalmas személyeket jelöl az elnök, számíthatnak a szavazatainkra együttműködési megállapodás nélkül is. A jelöltek közt azonban ott a helye a Kisgazdapárt és a Somogyért Egyesület egy-egy képviselőjének. Ez is feltétele annak a fontos célnak, hogy a közgyűlés minél előbb működőképes legyen. Barkóczy Gellért (FKGP): Súlyunk van Barkóczy Gellért országgyű- — Már korábban kimond- lési képviselő, a Kisgazdapárt tűk: a megyei közgyűlésben megyei elnöke: hét mandátum megszerzése után jár nekünk egy megyei alelnöki és 2-3 bizottsági hely. Hangsúlyozom: ez nem adható, hanem jár a nép szavazatai alapján! Az MSZP viszont nem akarja megadni a jussunkat. — Miért nem adhat a Kisgazdapárt egy alelnököt? — Adhatnánk a harmadikat, de akkor el kellene fogadnunk a másik kettőt. Ezt nem akarjuk tenni. Az MDF és az SZDSZ is csak két személyt juttatott a megyei közgyűlésbe: miért adnának ők alel- nököket? Mi azt valljuk: a tisztségeket a választási eredmények alapján kell elosztani! — Többes számban beszél. Kiket takar a „mi”? — Összehívtuk a Kisgazdapárt kibővített megyei vezetőségi ülését. Ott 13 igen szavazat és két tartózkodás mellett született meg a döntés. Ennek alapján beszélek. Ha veszítünk, akkor sem változtatjuk meg a véleményünket... Szerintünk nem lenne szabad újra alelnöknek jelölni azokat, akiket egyszer már leszavazott a megyei közgyűlés. Nekünk és a Somogyért Egyesületnek kellene alelnököt jelölni az elért szavazatok alapján. Ha Gyenesei István nem vállalja a posztot, akkor azt mi tudomásul vesszük, de az a szék mindenképp nekik jár, hiszen tíz tagjuk ül a közgyűlésben. — Milyen megyét szeretnének. — Működőképesét. Ahol a választópolgárok akaratát figyelembe veszik. Dr. Balázs Árpád (Fidesz): Nincs jóváhagyás — Az MDF-es dr. Gruber Attila megyei közgyűlési képviselőnek írásbeli felhatalmazása volt arra, hogy a Fidesz nevében aláírja az előzetes ötpárti megállapodást. Ez a megállapodás a megyei közgyűlésműködőképessége érdekében köttetett — mondta dr. Balázs Árpád, a Fidesz megyei elnöke. Hozzátette: — dr. Gruber Attila a Fidesznek is jelöltje megyei alelnöki posztra. Az előzetes megállapodást azonban jóvá kell hagyni minden „frakciónak”, csak ebben az esetben lép életbe. Gruber Attilának adott felhatalmazás úgy szólt, hogy az ötpárti megállapodást akkor hagyhatja jóvá a mi nevünkben, ha azt elfogadja a KDNP is. Azt szeretnénk ugyanis, ha a megyei közgyűlésben létrejönne az MDF-Fi- desz-KDNP összefogás, hiszen valamennyien felelősséget érzünk a megye irányításáért. Ha létrejönne a közös képviselőcsoport, akkor a 7 tagjával akár a mérleg nyelve is lehet. Azt szeretném, ha a Somogyért Egyesület és az FKGP is részt a venne a munkában és vállalná a megye irányítását. Az erre vonatkozó tárgyalásokat tehát folytatni kell. Dr. Kolber István: A működőképességért Nem jelent nagy veszélyt, hogy az új megyei közgyűlés munkájának első időszakában a politikai pártok eltérő megyei érdekeket képviselnek — állítja dr. Kolber István, a megyei közgyűlés elnöke. — Inkább természetes az, hogy az egyes pártok más megyei érdek érvényesítésére helyezik a hangsúlyt. Véleményem szerint rövid időn belül kialakul majd az a munkamódszer, amelyben nem a politikai pártok határozzák meg a közgyűlés tevékenységét, hanem azok a képviselők, akik bekerültek a testületbe. Az is természetesnek látszik, hogy vannak idegenkedések: ezek elsősorban meg nem értésből fakadnak. Ezeket fokozatosan le kell vetkőzni, hiszen mindinkább nyilvánvaló lesz, hogy az önkormányzat helyzete más mint a kormányé, ebből fakadóan sajátosan jelennek meg az erőviszonyok is. — Felfüggesztette tagságát az MSZP-ben. Mit jelent ez a gyakorlatban? — Nem kívánok részt venni a párt mindennapos munkájában, s ezzel egyben demonstrálni szeretném, hogy valamennyi párt érdekeinek megjelenítésére vállalkozom, amikor a megyepolitika legfontosabb kérdéseiről szólok. — Két alelnököt nevezett meg, holott a megyei közgyűlés döntése három alelnöki posztról szól... — Valóban így van, de nyitott vagyok a további tárgyalásra. Széles körű együttműködésre törekszem, s bízom abban, hogy ha az FKGP is együtt akar működni a megye irányításában, akkor elfogadja javaslatomat. Az aláírt ötpárti megállapodás nem zár ki senkit az együttműködésből. Ez többek között azt is jelenti, hogy akár a Somogyért Egyesület is adhat alelnököt. Nem vagyok a híve annak, hogy aszerint jelöljek alelnököt, hogy a választásokon mely párt hány mandátumot ért el. Az alelnökök jelölése nem paritásos alapon történik, csupán azt jelzi: ki hajlandó arra a szoros együttműködésre, amelyet a megye közös irányítása igényel. Ugyanakkor az is fontos, hogy a bizottságok tisztségviselőit, illetve tagjait a közgyűlés összetétele alapján kértük fel, amely teljes mértékben arányos volt a pártok részvételével. Hatpárti az összeférhetetlenségről Hazánk első un. képviselői összeférhetetlenségi törvénye 1875-ben készült el, míg az utolsó 1946-ban. Napjainkban ismét szükség volna egy ilyen törvényre, amelynek szöveg- tervezetét az MSZP közjogi- és ügyrendi munkacsoportjának vezetője ki is dolgozta. A tervezetet elkészítő dr. Bihari Mihály szerint a korlátozásnak ésszerű határokat kell szabni, hiszen az Országgyűlésnek meg kell őriznie reprezentativitását. Márpedig az összeférhetetlenséget szabályozó törvény javarészt a munkájukban sikeres embereket állítaná kötelező választás elé: melyik tisztségüket tartják meg a továbbiakban? A szakember úgy véli, egy ilyen törvény alapvető feladata a képviselők anyagi függetlenségének biztosítása, ám ez elképzelhetetlen a mai képviselői jövedelmek mellett. A konkrét elképzelések között szerepel, hogy ne lehessen képviselő az, aki állami tulajdonban lévő cég igazgatója, vagy igazgatótanácsi tagja, de ugyanez a szabály nem vonatkozna a magáncégek tulajdonosaira, hasonló beosztású alkalmazottaira. Nem hagyják veszni a kárpótlási jegyüket A hazánkban élő németek a és kereskedelmi részvénytármásodik és harmadik kárpótlási törvényben voltak érdekeltek. Mivel az első kárpótlás utána jó földek elkeltek már, úgy érzik, elestek a földvásárlás lehetőségeitől. A rájuk jellemző megfontoltság miatt ugyanakkor nem tékozolták el kárpótlási jegyeiket, és azokat is élére rakták, amelyeket a „málenkij robot” éveiért kaptak. A hazánkban élő németek ugyanis jócskán kivették részüket a szovjetunióbeli robotból, ráadásul még Tiszalö- kön is sokan dolgoztak, így a távol töltött hónapokért alanyi jogon havi tizenegyezer forint értékben kaptak kárpótlási jegyet. Erre alapozva jött létre ez év áprilisában a Magyarországi Németek Vagyonkezelő és Kereskedelmi Részvény- társasága, amelyet a Német Szövetség és a Német Vállalkozók Egyesülete kiváltképpen szorgalmazott. A részvénytársaság felvásárolja a kárpótlási jegyeket, majd azokkal részt vesz az állami vállalatok privatizációjában — mondta a Somogyi Hírlap tudósítójának Czorn Antal, az rt igazgatótanácsának elnöke. A vagyonkezelő részvénytársaság főleg kis- és középüzemeket, kereskedelmi egységeket kíván megvásárolni, így éppen a közelmúltban jutottak hozzá 15 millió forintnyi kárpótlási jegyért egy pékséghez. A vagyonkezelő saságot jelentős szakmai támogatásban részesítik az anyaországban élő németek, mert hiszen azt szeretnék, ha főként náluk értékesítenék a hazánkban előállított, precíz munkával készült termékeket. Ehhez Németországból hazánkba kerül a korszerű német technológia is, hiszen ez szavatolja majd a társaság külföldi piac-, illetve verseny- képességét. Április óta több mint száz millió forint értékű kárpótlási jegyet gyűjtött össze a német nemzetiség részvénytársasága, ám az igazgatótanács elnöke szerint még sokszáz milliónyi jegy van a hazai németség birtokában. Habár a társaság kezdeményezői azok a Bákcskában élő németek voltak, akik 60-80 holdnyi földbirtokon gazdálkodtak 1945 előtt, természetesen azok a somogyi, tolnai, baranyai németek is tagsági viszonyt szerezhetnek az rt-ben, akik mivel püspökségi vagy apátsági birtokokon gazdálkodtak, kevesebb saját föld után kaptak kárpótlási jegyet. Czorn Antal azt is elmondta, hogy a német vagyonkezelő és kereskedelmi rt csak a nevében nemzetiségi: tagja bárki lehet, ha vállalja a tagsággal járó kötelmeket és a majdani kisüzemekben szorgalmas, színvonalas munkát végez. (Gulyás) Meddig ér a hadsereg „takarója”? A hetvenhét kevesebb mint a hatvankilenc Nincsenek gondjaink, amíg az ország biztonságát a kormány is kiemelten kezeli — Nem állíthatom, hogy nincsenek gondjaink, de aggodalomra addig nem látok okot, amíg az ország biztonságát a kormány is kiemelten kezeli — mondta dr. Janza Károly, a Honvédelmi Minisztérium helyettes államtitkára a tárca jövő évi költségvetéséről. — Ez persze nem jelenti azt, hogy a magyar hadsereg két kézzel szórhatja a pénzt. A Honvédelmi Minisztérium költségvetéséből évek óta egyre kevesebbre telik. 1994- ben 69 milliárdból gazdálkodhattunk, ezzel szemben 1995- ben 77 milliárd áll majd rendelkezésünkre. Névlegesen ez több, gyakorlatilag azonban jóval kevesebb. 1994-ben 8,8 milliárd forintot kellett saját bevételeinkből előteremteni, 1995-ben már 10,7 milliárdot tesz ki ez az összeg. Természetesen az sem mellékes, hogy az állam javára visszafizetett vámok, adók és társadalombiztosítási tarifák a költségvetésünk csaknem harminc százalékát viszik el. Kevesen tudják, hogy mi a haditechnikai eszközök után épp úgy vámot fizetünk, mint bárki más, aki importál, pedig sajátos importról van szó. — Miből származnak a hadsereg bevételei? Miből táplálkoznak a saját forrásaik? — Talán meglepő, de tizenegy saját tulajdonú részvény- társaságot működtet a HM. Ez persze nem azt jelenti, hogy a rakéták mellett Rakéta porszívókat is javítunk. De például a polgári életben használatos páncélozott pénzszállító autók felújítását ugyanabban a műhelyben végzik, mint ahol a páncélozott harci járművekét. A honvédség szerelte be a mentőszolgálat újonnan vásárolt gépkocsijaiba a műszereket és a különféle tartozékokat. De kevesen gondolnák, hogy a kábeltelevíziós hálózatok kiépítése mögött is ott áll a hadsereg jól képzett híradás- technikai szakembergárdája. — Az egyre drágább hadi- technika és a honvédséget sem kímélő infláció mellett hol tudnak spórolni? — A takarékosság nálunk is fontos szempont, de egy bizonyos szint alá nem mehetünk. Átfogó haderő reformba kezdtünk, amelynek célja a hatékonyabb szervezeti felépítés kialakítása és ezzel összefüggésben a létszámleépítés. Tudomásul kell azonban venni, hogy a haditechnika működtetése és az ország biztonsága érdekében egy határon túl ezeken a kiadásokon nem lehet spórolni. Hogy példával is illusztráljam. Egy harckocsi működtetéséhez legalább négy ember kell: aki vezeti, aki irányítja, aki az ágyút kezeli, s aki a lőszert adogatja. Három ember ehhez kevés, öt sok. De azért sem lehet a biztonság rovására engedményeket tenni, mert déli határainkon a polgárháború miatt rendkívüli éberségre van szükség. Ha netán veszélyhelyzet alakulna ki, aligha volna idő gazdaságpolitikai elemzésekre, vagy éppen siránkozásra. És ezzel az országgyűlés és a kormány is tisztában van. N. Zs. k
