Somogyi Hírlap, 1994. december (5. évfolyam, 283-308. szám)
1994-12-28 / 305. szám
8 SOMOGYI HÍRLAP — EGÉSZSÉGÜGY, SZOCIÁLPOLITIKA 1994. december 28., szerda Családtámogatás Somogybán Somogybán 1993-ban az egygyermekes családoknak gyermekenként 2750; az egygyermekes egyedülállóknak és a kétgyermekeseknek 3250; a kétgyermekes egyedülállóknak, valamint a három- és többgyermekes családoknak 3750; a három és többgyermekes egyedülállóknak 3950 forintot fizetett ki havonta a megyei egészségbiztosítási pénztár. A tartósan beteg, illetve testi vagy értelmi fogyatékos gyermekek után havi 5100 forint családi pótlékot folyósítottak. Családi pótlékra és szociális támogatásra összesen mintegy 2 millió 939 ezer 119 forintot fizettek ki. Déryné-társulat a gyermekosztályon Huszonkét beteg gyereknek adott karácsonyi műsort a Kaposi Mór Megyei Kórház gyermekosztályán az Édosz művelődési házban működő Déryné Vándorszíntársulat. A közönség soraiban olyan beteg gyermekek is voltak, akik idei karácsonyukat a kórházban töltötték. A Török Tamás rendezte produkció után a Kaposvári Kézművesegyesület tagjai által felajánlott ajándékokkal lepte meg a társulat a kis betegeket. Ellátásra 173,1 milliárd forint A társadalombiztosítás közreműködésével folyósított ellátásokra 173,1 milliárd forintot költött a költségvetés. A központi költségvetési szerveket 233 millió forinttal támogatták novemberig, s éves szinten a pótköltségvetés előirányzatait a előreláthatólag túllépik. Ez elsősorban a felsőoktatás, a humánszolgáltatás és a hitoktatás normatív támogatásainak fedezetlen volta miatt jön létre. A Népjóléti Minisztérium vezetése a szerkezeti átalakítások megkezdése helyett csupán azok előkészítéséig jutott el az elmúlt fél évben. Ennek ellenére Kökény Mihály szerint: az ország gazdasági lehetőségeihez mérten nem rossz az ágazat helyzete. Kiskarácsony Mosdóson Kiskarácsonynak keresztelték a Mosdósi Tüdő- és Szívkórház dolgozói azt a már hagyománnyá vált ünnepséget, amelyen az intézetben „rekedt” gyermekeket köszöntötték. Ötméteres karácsonyfát állítottak a tíz beteg kisgyereknek, majd a kórház dolgozóinak a gyermekei adtak műsort. Az ajándékcsomagokról a Nestlé és a Vöröskereszt gondoskodott. Életkezdő otthon Foton A többszörösen hátrányos helyzetben lévő állami gondozott gyerekek részére teremti meg az önálló életkezdés lehetőségét a fóti gyermekközpont. E célra már megvásárolta a településen az első családi házat. A most felavatott többszintes épületben - amelyet az intézmény a Phare-program által felajánlott pénzből, a Népjóléti Minisztérium által kiírt pályázatot elnyerve vett meg — egy kiscsoportban nyolc hamarosan nagykorúvá váló fiatal kezdheti meg az önálló életet. A fiatalok egy évig lakhatnak itt, ez idő alatt tanári segédlettel megtanulhatják az önálló élethez szükséges magatartás- normákat. Kell a bölcsőde Kaposváron is Növekvő gyermeklétszám, hiányzó támogatás Az idén némi játékra is tellett a szűkös keretből Fotó: Király J. Béla Program az egészségi állapot javítására Betegségmegelőzés és életmódváltás Az elmúlt években Kaposváron is radikálisan lecsökkentették a bölcsődei férőhelyek számát. A nyolcvanas létszámmal működő Búzavirág utcai például már csak negyven gyermeknek nyújthat elhelyezést. — Idén tíz új férőhelyre lett volna szükség a városban, s ezt csak a mi bölcsődénkben tudták biztosítani — mondta Kovács Imréné bölcsődevezető. — Az a szerencsénk, hogy az intézmény megnyitásakor bőséges használati eszközkészlettel rendelkeztünk s így — a leépítések ellenére is — van mihez nyúlni. Még pelenkát sem kellett vennünk azóta. A város vezetése latolgatta a dolgozói létszám leépítését is, ám végül úgy döntöttek: szükség van rájuk. Kovács Imréné szerint bölcsődéjükben a két gondozónő és a technikai dolgozó bérét még ki tudják gazdálkodni. Annak ellenére, hogy vannak anyagi gondjaik : a bölcsődék ugyanis nem kapnak fejkvótát az államtól. S bár a városi önkormányzat az intézményfönntartó, a gyermekek után nem ad egy fillért sem. — 1994-ben 11 millió 600 ezer forint kiadásunk volt — mondta a bölcsőde vezetője. A tervezett intézményi bevételünk ugyanakkor csak kevéssel haladta meg az egy millió forint. Ha megszakadunk sem tudunk többet kigazdálkodni, pedig vállaljuk a szociális és vendégétkeztetést is. Csupán abban tud segíteni az önkormányzat, hogy a nehéz körülmények között élő szülők helyett 25-50-75, illetve 100 százalékban átvállalja a térítési díjak fizetését. Tavaly 5-6, az idén két gyermek esetében éltek ezzel a lehetőséggel. Sok szülő ugyanis — bár tud a segítségről — szégyell támogatást kérni. A dolgozók is megértik, hogy egyre nehezebb a helyzet, de abban bíznak, hogy a tervezet szerint sikerül 13 ezer 500 forintra „föltornázni’’ a minimálbérüket. A mostani 8500 forintból az áremelkedések miatt ugyanis alig marad valami ,a zsebükben. Évek óta cak a szintentartásban reménykedhetünk. A bölcsődei férőhelyek iránti kereslet növekedésések oka, hogy a szülők nem várják ki a gyed végét, ha megfelelő munkaajánlatot kapnak. Nem merik vállalni ^z otthoni gondoskodást, mert attól félnek, hogy elvesztik a munkahelyüket. Kovács Imréné bölcsőde- vezető szerint azonban idényjelleggel is nő a gyermeklétszám. Számítanak rá, hogy az előző évhez hasonlóan, idén nyáron is legalább tíz lurkóval többnek kell biztosítaniuk az ellátást. Abban reménykedik, hogy 1995 második félévétől mégis megkapják a régóta vita tárgyát képező állami támogatást. Várnai Ágnes A közelmúltban tárgyalta a kormány a következő' négy év egészségjavítási programjának célkitűzéseit. A koncepció alapelveiről kérdeztük dr. Kökény Mihályt, a népjóléti tárca politikai államtitkárát. — Azt valljuk, hogy a magyar népesség egészségének romlása nem kizárólag az egészségügy hiányosságaival, működési zavaraival hozható összefüggésbe, döntően az életmód és a környezet állapota befolyásolja azt. Ezért ha más ágazatok — az adópolitikától a közlekedéspolitikán át a környezetvédelemig — nem veszik figyelembe egyes intézkedéseiknek az emberi egészségre gyakorolt hatását, akkor mi hiába költünk többet az egészségügyre, a lakosság egészségi állapota tovább fog romlani. A magyar népesség egészségi állapota nemzetközi ösz- szehasonlításban, enyhén szólva, nem tartozik a legjobbak közé. Széles körű betegségmegelőzési tervre volna szükség ahhoz, hogy a ma első számú haláloknak számító szív- és érrendszeri, valamint a daganatos betegségek okozta népességfogyás megálljon. Egy-két év alatt ugyan nem számíthatunk érdemi csökkenésre, de legalább a növekedési tendenciákat lassítani vagy megállítani lehetne, ha hozzákezdenénk az egészségvédelmi koncepció megvalósításához. — Mindez — ismerve az egészségügy jelenlegi nehéz anyagi helyzetét — nem haladja meg a minisztérium erejét és hatáskörét? — Ezt a hatalmas feladatot nem tudjuk egyedül vállalni. Az Elvált Apák Érdekvédelmi Egyesülete sérelmezi, hogy a jelenlegi jogrendszer nem teszi lehetővé, hogy a szülők közösen döntsenek gyermekük sorsáról. Az egyeSzámítunk többek között az Országos Egészségügyi Tanács közreműködésére is, az önkormányzatokra, a szak- szervezetekre, az egészség- ügyi kamarákra és a betegegyesületek aktív segítségére is. Nemcsak országos, hanem megyei regionális tanácsokat is szeretnénk alakítani, mert úgy gondoljuk, számos feladat megoldására regionális programokat kell kidolgozni. A későbbiekben ezekre az intézményekre bíznánk a régió egészségügyi fejlesztését is. Meggyőződésünk, hogy egy sor fontos ügyben megalapozottabban lehet dönteni helyben, mint a parlamenti vitákon. — Az újabb szervezetek létrehozása nem mond ellent a kormány takarékossági elképzeléseinek? — Ezek nem hivatali szervezetként, hanem elsősorban szakmai és érdekegyeztető fórumként működnének. — A program megvalósításához új jogszabályokra is szükség lesz? — Meg kell alapozni az új egészségügyi törvényt. Sürgősen szükség van betegjogi törvényre, amely a betegek alapvető jogaival és többek között a betegségükre vonatkozó adatok védelmével is foglalkozna. De helyére kell tenni a természetgyógyászatot is. El kell ismerni, hogy a természetgyógyászok adott esetben sokat tehetnek a betegek gyógyulásáért, de vigyázni kell, hogy a hagyományos gyógyászatban már bevált módszereket ne szorítsa ki a homeoterápia. Nem lehet tovább halogatni az iskolai és a munkaegészségügyi rendszer újjászervezését sem. (Koós) sülét felhívást kíván eljuttatni a Parlamenthez, amelyben kéri, hogy szüntesse meg azt a hátrányos joggyakorlatot, amely másodrendű állampolgárrá minősíti az elvált apát. Elvált apák a gyermekeikért Az alváshiány zavart okoz az immunrendszerben A csecsemő táplálása és fejlődése Előnyösebb az anyatej Már néhány órás alváshiány is zavart okoz az immunrendszer működésében, s így a szervezet kevésbé képes kivédeni a fertőzéseket — állapították meg a kutatók. A megszokottnál rövidebb vagy az éjszaka folyamán többször megzavart alvás immunrendszerre gyakorolt káros hatását már többször is vizsgálták, de ez az első alkalom, hogy a rövid távú — s néhány órás — alváskiesés Aki rendszeresen fut vagy kocog, annak a Physician and Sportsmedicine melegen ajánlja, hogy ezt gondosan megválasztott lábbeliben tegye. Különösen azok, akik a lábszárukban elöl és kétoldalt éreztek már fájdalmakat. Ez ugyanis annak a jele, hogy az alsó lábszár izmait, csontjait és inait érő ismétlődő stresszhatások úgynevezett mediális tibiális stressz-szindrómát hatásait sikerült kimutatni. A San Diego-i egyetemen végzett kutatások szerint már négyórás alváshiány is csaknem 30 százalékos visszaesést okozott az immunrendszer sejtjeinek aktivitásában. A kísérletben résztvevő 23 egészséges férfit hajnali háromtól nem hagyták aludni, vagyis átlagos kelési idejükhöz, reggel 7 órához képest négy órával aludtak kevesebbet. Az önként jelentkezők (MTSS) idéztek elő. Ez a kemény vagy egyenetlen felületen, viseltes cipőnek, illetve rossz edzésmódszernek köszönhető. Az atlétacipők a használat során sokat veszítenek ütéselnyelő képességükből, emiatt sportolás közben múló fájdalom, súlyosabb esetben MTSS léphet föl. Ezért van az, hogy a futócipőt mintegy 800 kilométer megtétele, illetve immunrendszerének normális aktivitása egy éjszakányi zavartalan alvás után tért vissza — idézi a Journal of Psychosomatic Medicine című lapot az UPI. Az immunszabályozás alacsonyabb szintre állítására a pihenésben megzavart szimpatikus idegrendszer adja ki a parancsot, s ez gerincvelői közvetítéssel jut el a falósejt-termelésben részt vevő nyirokmirigyekhez. egyévi használat után célszerű lecserélni. Lúdtalpas vagy alsó lábszárt érintő rendellenességben szenvedő atléták különösen ki vannak téve efféle bajoknak. Vegyen két pár futócipőt, és használja felváltva! így elkerülhető, hogy a lábfejet és a lábszárat pontosan ugyanolyan megterhelés érje nap nap után. (Health Gazette) Egy holland tanulmány szerint az anyatej a bébitápszernél előnyösebb az agy fejlődésére. Az 526 gyermekre kiterjedő vizsgálat szerint azok, akiket születésük után legalább három hétig szoptattak, csak fele akkora arányban szenvedtek neurológiai rendellenességektől — mint például a mozgáskoordináció zavarai — mint azok, akik tápszert kaptak. — Ez azt látszik bizonyítani, hogy az élet első heteiben kapott táplálék szerepet játszhat később az ideg- rendszeri viselkedési állapotban — mondta dr. Cárén Lanting, a hollandiai Groningen egyetemének kutatója. Holland tudósok gyermekek egy csoportját a születéskor, majd kilencéves korukban vizsgálták meg. A szoptatott gyerekek 74 százaléka normálisan fejlődött, és csak 13 százalékuk mutatott neurológiai rendellenességeket. Korábbi vizsgálatok az anyatejet az intelligenciával hozták összefüggésbe. E tanulmány középpontjában a neurológiai fejlődés állt, például a reflexek és az alapvető koordinációs képességek. A szkeptikusok az anyatejnek tulajdonított előnyöket az anya motivációjával, képzettségével, vagy az érzelmi kötelékekkel hozták összefüggésbe. Az új tanulmány szerzői hagytak helyet ezeknek a tényezőknek is. Miután számításba vette a társadalmi helyzetet, az anya képzettségét és más tényezőket, Lanting arra a következtetésre jutott, hogy a tápszerrel etetett gyerekek esetében kétszer olyan valószínű, hogy neurológiai rendellenességeket mutassanak. Sok tudós szerint az anyatejben lévő hosszú molekulaláncú zsírsavak (amelyek nem találhatók meg a tápszerben) serkentik az agy fejlődését. A magzati élet során a gyerekek az anyától kapják ezeket a zsírsavakat, de születésük után négyhetes korukig ezeket nem képesek előállítani. A feltételezések szerint ez a zsírsav csak egyike azon számos összetevőnek, ami a bébitápszerből hiányzik, de az anyatejben megvan. További kutatások szükségesek ahhoz, hogy konkrétan kiemeljék a kettő közötti különbség fő elemét. A kocogás veszélye *
