Somogyi Hírlap, 1994. december (5. évfolyam, 283-308. szám)

1994-12-02 / 284. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASÁG 1994. december 2., péntek Vállalkozók Nyereséges az Agroker új vállalkozása Somogybán 60 kilót pörgettek családonként az integrációról Nemzetközi konferenciát szervezett a közép-kelet-eu- rópai térség magánvállalkozói számára a VOSZ. A konferen­cia középpontjában a térség vállalkozásainak fejlődése, a nyugat-európai integráció le­hetőségei állnak. A tanácsko­záson előadást tartanak a kormány képviselői is, köztük Bartha Ferenc privatizációs kormánybiztos. A tanácsko­záson 17 ország küldöttei, magánvállalkozók és kamarák képviselői vesznek részt. Megszűnt bauxitbánya A Bakonyi Bauxitbánya Kft csabapusztai üzemében leállí­tották a termelést. Ezzel mint­egy 300 munkahely szűnik meg a dunántúli cégnél. A be­zárásra ítélt üzemben dolgozó szakemberek egy részét más bauxitbányákhoz csoportosí­tották át. A bánya leállítása része annak a visszafejlesz- tési folyamatnak, amelyre a magyar alumíniumipar kény­szerült. Állástalanokat foglalkoztatnak Non profit vállalkozásokat indítottak több településen a munkanélküliek helyi egyesü­letei. Az állami foglalkoztatás­politikai intézményrendszert kiegészítő, érdekvédelmet el­látó egyesületek fenntartási gondokkal küzdenek. A non profit vállalkozások egyrészt újszerű módon keresnek megoldást a foglalkoztatásra, és segítséget adnak az egye­sületek fenntartásához. Szövetkezet segítséggel A Szabolcs-Szatmár-Be- reg megyei Kántorjánosiban és Leveleken szövetkezetek alapítását szervezi a helyi gazdakör. A társas vállalkozás létrehozásához az Amerikai Nemzeti Farmer Szövetség szaktanácsadói nyújtanak se­gítséget. A tengerentúli szak­emberek javaslata alapján új típusú, kizárólag beszerzéssel és értékesítéssel foglalkozó szövetkezet szerveződik a két szabolcsi községben. A Metaltrade vette meg a Pekot A bejelentett gyárleállítás­hoz képest jelentős változás történt az ózdi Peko Acélipari Művekkel. A munkások vá­lasztott képviselői és a PAM vezetői tárgyalásokat folyta­tott, amely a Metaltrade Hun­gária Kft-vel több mint 150 millió forintos alapanyagszállí­tási adóságtartozás miatt per­ben áll a Peko Művekkel. Megállapodásuk szerint a Me­taltrade és a Peko Acélipari Művek visszavonja a bíró­ságra benyújtott keresetét, pe­ren kívül megegyeznek. Új agrárkamara Vas megyében A Vas megyei mezőgazda- sági vállalkozások elsősorban Szlovéniába és Horvátor­szágba irányuló élőállat és ta­karmányexportjukat növelhe­tik, hangzott el a Vas megyei agrárkamara alakuló ülésén. A fórumon megállapították: Ausztria közöspiaci tagsága miatt várhatóan szigorodik az élelmiszer-, és alapanyagkivi­tel, ezért fontos a dél-nyugati szomszédok felé nyitni. A megalakult kamara elsőrendű céljuknak tekintik a termelői kapacitások és vásárlói igé­nyek felmérését. Eredményes volt idén a méztermelés Nem megy tönkre a rönkfűrészelő üzem Új vállalkozásba kezdett a Kaposvári Agroker Rt. Már az első hónapok forgalma alap­ján bebizonyosodott, hogy nem volt rossz döntés a fű­részüzem létesítése. Ügyfél­körük egyre bővül, aminek nagy részét európai színvo­nalú gépparkjuknak köszön­hetnek: az angol rönkhasító bármilyen hosszúságú fada­rabbal pillanatok alatt elbánik. A nemrég kialakított fűrész­telepen folyamatosan dol­goznak. A munkát januárban kezdték, azóta hírük a megye minden szegletébe eljutott: a telepet leginkább magánem­berek keresik fel, de sok vál­lalkozó is kizárólag velük dol­goztat. A kisüzem három em­bernek nyújt biztos megélhe­tést: főként bérfűrészelést végeznek, de elvállalnak bármilyen, fűrészeléssel kap­csolatos megbízást. — Szerencsére nem pa­naszkodhatunk, bőven van munkánk — mondta Taubert Ernő, a fűrészüzem vezetője. — így van ez annak ellenére, hogy az utóbbi időben egyre többen próbálkoznak ebben a szakmában is. Gazdaságosan termelni azonban csak megbízható gépekkel és jól felszerelt mű­hellyel lehet. A telepvezetőnek aligha­nem igaza van: befektetés nélkül nincs üzlet. Vállalkozá­suk lelke egy angol gyártmá­nyú, számítógép vezérlésű rönkhasító szalagfűrész. Nem volt olcsó, de úgy tűnik megszolgálja a befektetett 12 millió forintot. Ottjártunkkor is hatalmas rönk feküdt a fű­részgépen: milliméter pon­tossággal vágta vékony sze­letekre a hat méter hosszú fa­tömböt. Az üzem idei bevétele kö­zel másfél millió forint volt. Ez padló és deszkavágásból jött össze, de az épületfa meg­munkálással vagy a maradék fűrészpor értékesítéssel sem jártak rosszul. Többnyire égert, tölgyet, bükköt illetve nyárfát dolgoznak fel. De kap­tak már különleges, egzotikus fa fűrészelésre is megbízást: ebből padlót és lambériát csi­náltatott a tulajdonos. (Harsányi) Mintegy száz somogyi mé­hész tevékenységét integrálja a kaposvári székhelyű Amb­rózia kft. Az elmúlt két év ke­serű tapasztalatai után végre sikerekről tudott beszámolni az ügyvezető igazgató Len­gyel Ferenc. — A megye mézterméséből idén 50 tonna akácmézet, 50 tonna vegyes virágmézet és mintegy 5 tonna hársmézet vásároltunk fel eddig. A terme­lőknél még vannak készletek, de az emelkedő árak miatt akinek van tartalék tőkéje, most kivár. A termelőnként 15-200 csa­lád méh idei gyűjtőmunkájá­nak termése jó közepesnek mondható. A tapasztalatok szerint 60 kiló körüli mézet pörgettek családonként. Az árak emelkedése mindenkép­pen a keresleti piacnak kö­szönhető, hiszen idén a kínai termés is gyengére sikeredett, és minősége is kifogásolható. — Kezdetben 120 forintot fizettünk az akácmézért, a ve­gyesért 90-95 forintot. A hár- sat pörgetési időszak után 130-ért vettük. Most az aká­cért 180-190 forintot adunk a termelőknek, a vegyesmézet is 110-115 forintért vásároljuk. Ezek az árak a karácsonyi időszakra még feljebb mehet­nek. Végre nyereségesre for­dult a méztermelés— mondta az ügyvezető. Az Ambrózia kft idén közvetlen exportértékesí­tésre nem szerződött, tavalyi elmaradt kötelezettségeit tel­jesítette. A jó belföldi áraknak köszönhetően így is szerény nyereséggel zárhatják az évet. (Mészáros) Van is pénz, meg nincs is a termelőknek Kisebb a kereslet agrárhitelek iránt ELEKTRO DISZKONT BOLTOT NYITOTT tegnap Kaposváron, a volt Ipar vendéglő helyén a High Tech Center Kft. A cég a tőle már megszokott minőséget kínálja irodatech­nika és szórakoztató elektronika terén új boltjában is, amit olyan márkanevek nyújtanak mint a Panasonic, a Sharp, a Sony vagy a Technics. A High Tech Center forgalmazza a Pannon GSM termékeit is Somogy megyében. Fotó: Kovács Tibor 171,5 százalékot ér a kárpótlási jegy Az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal tájékoz­tatása szerint a kárpótlási je­gyek december 1-jei értéke 171,5 százalék. Ezek szerint a háromféle címletű kárpótlási jegy kamat­tal növelt névértéke a követ­kezők szerint változik: az 1000 forintos kárpótlási jegy kamat­tal növelt névértéke 1715 fo­rint, az 5 ezer forintosé 8575 forint, a 10 ezer forintosé pe­dig 17 1 50 forint. A kárpótlási jegyek kamattal növelt névér­tékét kell figyelembe venni minden olyan esetben, amikor azt tulajdonosa álami tulajdon megvásárlására fordítja. Szintén ez a szabály érvé­nyesül akkor, amikor a kárpót­lási jegyeket önkormányzati lakás megvételére használják fel. Ennek megfelelően a ka­mattal növelt névértéket kell figyelembe venni a kárpótlási jegyeknél akkor is, amikor az Egzisztencia-hitel saját ré­szének fedezésére, illetve a Munkavállalói Résztulajdonosi Program keretében történő fi­zetésekre vesznek igénybe kárpótlási jegyet. Csökkent a mezőgazda- sági hitelek iránti kereslet — állapítja meg a Magyar Nemzeti Banknak az élelmi­szergazdaság 1994 első fél­évi finanszírozási helyzeté­ről szóló elemzése. Az okok között első helyen szerepel, hogy kevesebb a stabil hitelezési és bankkap­csolatokkal rendelkező mező- gazdasági nagyüzem. Öt esz­tendővel ezelőtt például még a szövetkezetek uralták a gabo­nafélék vetésterületének nyolcvan-nyolcvanöt százalé­kát, az idén viszont a nagy­üzemek már csak negyvenkét százalékkal részesedtek a ga­bonafélék termesztésében. A hitelképes szövetkezetek földalapjuk jelentős hányadát a múlt év végére elvesztették: tavaly a szövetkezetek haszná­latában lévő földeknek már csak mindössze 12 százaléka tartozott szövetkezeti közös tu­lajdonba, a fennmaradó terület mintegy fele — 52 százaléka — a tagok tulajdonába került, egyharmadukat pedig kárpót­lási földalapnak jelölték ki. Az MNB tanulmánya arra is fényt derít, hogy a 10 százalé­kos kamatkedvezménnyel, ál­lami garanciavállalással nyúj­tott egy éves rövidlejáratú hite­lek tényleges felhasználói nem a termelők, hanem a termelte­tők és a felvásárlók. A helyzet fonákságáról ugyan nem szól a jelentés, de nyilvánvaló, hogy a jelentős részben anyagi ne­hézségekkel küszködő terme­lői szférából csakis a hitelké­pes szervezetek kaphatnak kölcsönöket. Kiderült az is, hogy az újdonsült gazdák va­gyoni fedezet híján hajlandóak olyan áruhitel­erződéseket kötni, amelyek révén a pénzintézetek megke­rülésével juthatnak hozzá a termeléshez nélkülözhetetlen szolgáltatásokhoz, a talajmű­veléshez, a növényvédelem­hez. A mezőgazdasági hitelek 43 százalékos, az élelmiszeripari hitelállomány 52 százalékos növekedésében jelentős része van a reorganizációs támoga­tásoknak, a Mezőgazdasági Fejlesztési Alapból kapott köl­csönöknek, de jelentősen nőtt az egzisztencia-, a Start- és a japán hitelek felhasználása is. Az élelmiszeriparba több mint 4 milliárd forintnyi közép- és hosszú lejáratú devizahitelt he­lyeztek ki, amelyet elsősorban a külföldi ellenőrzés alá került élelmiszeripari vállalatok igé­nyeltek. Ezzel szemben a me­zőgazdaság más ágazataiban alig haladta meg a 200 millió forintot a felhasznált deviza hi­telek összege. U.G. Módosul az illetéktörvény Adatok a fizetési mérlegről — az ármozgásról 2,5 milliárd dollár a hiány A folyó fizetési mérleg hiá­nya 2,5 milliárd dollárra nö­vekedett a nyár végén; az év nyolcadik hónapjában kelet­kezett deficit azonban már ki­sebb volt mint a júniusi és jú­liusi. Minderről a Magyar Nemzeti Bank adott tájékoz­tatót. A hiány kilencven száza­léka az árudevizaforgalom­ban keletkezett. Augusztus­ban mind a külkereskedelmi statisztikában, mind a fizetési mérleg áru-devizaforgalmá- ban növekedés alakult ki. A korábbi hónapokban a fize­tési mérlegben nyilvántartott export és import mértéke el­maradt az egy évvel korábbi­tól, miközben a vámstatiszti­kában már érzékelhetővé vált a növekedés. Az import továbbra is gyorsabban bővül, mint az export, és ez okozza a külső egyensúly romlását. Augusz­tusban az export már nem­csak a vámstatisztikában, hanem a fizetési mérlegben is meghaladta az egy évvel korábbi szintet. (A vámsta­tisztika az árumozgást tartja nyilván, míg a fizetési mér­legben a külkereskedelem­mel járó pénzmozgásokat ve­szik számba.) A folyó fizetési mérleg defi­citjét túlnyomórészt a bank- rendszer finanszírozta hoz­závetőlegesen egymilliárd dolláros eladósodása révén. A jegybank külfölddel szem­beni nettó adóssága hat- száznegyvennyolc millió dol­lár volt. Jelentősen nőtt a vál­lalkozói szektor forrásbevo­nása. Figyelemre méltóan válto­zott azonban a mérleg egyik speciális tétele, amely a té­vedések és kihagyások elne­vezést viseli. Az Magyar Nemzeti Bank szerint ez ösz- szefügg a forint leértékelése előtti és azt követő spekulá­ciós pénzmozgásokkal. S az­zal is, hogy a kereskedelmi banki jelentésekben a hibák növekedtek a felduzzadt defi- zaforgalom miatt. Az ország külfölddel szem­beni bruttó adósságállomá­nya augusztus végén 26,9 milliárd dollárt tett ki. A jegybanki tartalékok 6,6 milliárd dollárra növekedtek, s az összes nemzetgazdasági követelés állománya pedig elérte a 9,1 milliárd dollárt, így a nettó adósságállomány 17,8 milliárd dollár volt. Hatályba lépett az illeték- törvény azon módosítása, amely bevezeti az illetékelő­leg rendszerét. Az illeték- törvény e megváltoztatását az 1994. évi pótköltségve­tési törvénnyel fogadta el az Országgyűlés. Az eddigi szabályozás sze­rint az illetéket akkor kellett megfizetniük az ingatlant vá­sárlóknak, amikor a földhivatal bejegyezte a tulajdonosválto­zást. A földhivatal — a módo­sítás szerint — az ingatlany- nyilvántartási bejegyzésre be­nyújtott szerződés iktatott és hitelesített másolatát nyolc napon belül továbbítja az ille­tékhivatalhoz, s az ennek alap­ján határozza meg a fizetendő illetéket. Az illetékhivatal az il­letékelőleg összegét fizetési meghagyásban közli az ügy­féllel, és ez az illetékelőleg összegének erejéig végrehajt­ható. A fizetési kötelezettséget az ügyfél a határozat kézbevé­telétől számított 15 napig tel­jesítheti késedelmi pótlék nél­kül. Utóbb a földhivatal a be­jegyzési ügyben hozott jog­erős határozatát is eljuttatja az illetékhivatalhoz, amely ezt követően jogerős határozatot hoz az illetékfizetési kötele­zettségről. A megállapított ille­ték és az illetékelőleg külön­bözeiére vonatkozóan újabb fizetési meghagyást küld a hi­vatal az ügyfélnek. Az illetéke­lőleg rendszerének beveze­tése egyelőre nem érinti az il­letékeket. A kormány azonban már az Országgyűlésnek be­terjesztette az illetéktörvény módosítására vonatkozó ja­vaslatot, s ebben a vagyon­szerzési, ajándékozási és örö­kösödési illetékek emelését indítványozta. Az eredeti el­képzelések szerint az Ország­gyűlésnek az év végéig kel­lene elfogadnia az illetékek emeléséről szóló javaslatot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom