Somogyi Hírlap, 1994. december (5. évfolyam, 283-308. szám)

1994-12-02 / 284. szám

1994. december 2., péntek SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 Pro Űrbe díj Szekeres Elemérnek Csurgó kitüntetése FELVILÁGOSÍTÓ KIADVÁNYOKAT adtak át Barcson a III. számú kisegítő iskola tanu­lóinak az AIDS világnapja alkalmával. A tájékoztató anyagot és a pólókat Uzsoky Adrienn, a Szülők és vállalkozók az AIDS és a drog ellen című program szóvivője nyújtotta át. Az alapítvány barcsi támogatója a Dunaker Kft. Fotó: Pölöskei Tiborné Kisebbségi önkormányzatot alakítanak Babócsán Tizennégy jelöltje van a cigányszervezetnek Fenntartással fogadott segítség és tervek Az idén újjáalakult babócsai cigányszervezet vezetősége az év folyamán több programot szervezett a helybeli ro­máknak, és megemlékeztek a nagyobb ünnepekről is. Azt tervezik, hogy kisebbségi önkormányzatot alakítanak. Ti­zennégy jelöltjük is van a leendő testületekbe. Csurgó legnagyobb kitün­tetését, a Pro Űrbe díjat öt és fél éve alapították. Nagy mu­lasztást kellett akkor pótolni. Méltatlanul későn lett Csurgó város; s akik tettek érte, so­kan nem érték meg munkás­ságuk elismerését. Szinte jelképes, hogy az eddigi öt ki­tüntetettből hárman posztu­musz kapták a díjat, s már csak a hozzátartozók vehet­ték át. Szekeres Elemér is elköltö­zött már Csurgóról, hogy 52 évi hűséges szolgálata után — közel 80. évéhez — szülő­földje vidékén, Celldömölkön kissé megpihenjen. Minden­nél többet mond, hogy a vá­ros képviselő-testülete egy­hangú döntéssel szavazta meg az evangélikus lelki- pásztor életművének elisme­rését, amely a mai, pártér­dektől is szabdalt világban példaértékű. A képviselő-testület ciklu­száró ünnepi ülésén Szász­falvi László polgármester nem tudta titkolni meghatódottsá- gát: Különleges tehetséggel áldotta meg a sors Gyuró- kovics Ferencet: cimbal- mozik, hegedül, harmoni- kázik. S játszik még egy fél tucat hangszeren. Zene iránti fogékonysága korán jelentkezett: már 3 éves ko­rában citerázott. A bolhói nyugdíjast ottho­nában kerestük föl. — A nagyapámtól tanul­tam muzsikálni; sokat mesélt nekem a zene csodálatos vi­lágáról. Először a citerával ismerkedtem meg — mondta Gyurókovics Ferenc —, az­után sorra a többi hangszer­rel. Cimbalmoztam, hegedül­tem... 1955-ben alakítottuk meg a bolhói „cigányzenekart”; bár magyarok voltunk, min­denki így hívott bennünket. Ott voltunk minden bálon, la­kodalmon; húsz évig muzsi­káltunk a különböző rendez­vényeken. Jártuk az orszá­got, s még külföldre is eljutot­tunk. — Milyen bálok voltak ak­koriban? — Csodálatosak! A legény mindig a választottjával járta Kevesebb a bűncselek­mény Barcson. Számuk a múlt évihez képest 48,2 százalék­kal csökkent: akkor 401 volt, az idén csak 208. Ezen belül azonban sok a garázdaság. A bűncselekmények többsége vagyon elleni — tudtuk meg dr. Kiss Elemértől, a barcsi rendőrkapitányság vezetőjé­től. Gyakori a lopás Barcson. Ezeknek száma ugyan 112-ről 66-ra csökkent, a vagyon el­leni jogsértések több mint felét azonban ezek teszik ki. Betö­réses lopás 29 volt: többnyire boltokba, vendéglőkbe hatol­tak be a tettesek, és könnyen eladható műszaki cikkeket vit­tek el. Csökkent a csalások, rongálások száma, az erősza­kos bűncselekményeké azon­ban emelkedett. Ezért is vált szükségessé a közterületen a — Most, amikor e magas kitüntetést átadom, megkö­szönöm a város nevében év­tizedes reménységgel, jó­szándékkal, hűséggel Csur­gón végzett szolgálatát. Sze­keres Elemér életműve vál­jon példává a csurgói fiatalok számára. Szolgálatát négy pillér tartotta erősen: a re­ménység, a hivatástudat, a jószándék és a hűség. A feléje minden tekintetből sugárzó szeretet az ünnepelt megszólalását még nehe­zebbé tette. Munkáját szolgá­latnak tekintette, sohasem várt ünneplést. — Nagyon jó volt, hogy Csurgón éltem le életem leg­nagyobb részét. A szívem­hez nőtt. Nem volt könnyű el­költözni; szívem szerint ide tartozom. Kívánom Csurgó­nak, hogy fejlődjön. Isten áldja meg ezt a kedves vá­rost, legyen boldog, minden lakója! A Csurgó városért kitünte­tettje lebilincselő tudását a távolból is tudja kamatoz­tatni. Horváth József az első táncot. Táncrend is volt: tangó, keringő, csárdás, s így tovább. Mi, bolhóiak nem kólóztunk. Volt „terülj asztalkám" is: a fiú hozta a bort, a leány meg az enniva­lót, ezért is hívták batyusbál- nak... Akkoriban soha nem volt semmi rendzavarás. Gyurókovics Ferenc húsz évig dolgozott traktorosként a bolhói téeszben; 1980-ban ment nyugdíjba. A zenével azonban nem hagyott fel, s Tibor fia is a zenei pályát vá­lasztotta. Unokái is zenél­nek: a középiskolás leány fuvolázik, a fiú pedig trombi­tán játszik. — Huszonegyezer forint nyugdíjat kaptunk a felesé­gemmel. Kertészkedünk is: ez egy kis jövedelemkiegé­szítés. Vasárnaponként azonban feledve a gondokat rázendítek egy-egy nótára. Főleg ha együtt van a csa­lád... Gyurókovics Ferenc cso­dálatosan játszik. Ottjártam- kor keringőt adott elő citerán, majd áttért a csárdásra — szájharmonikán. Egy óra hosszat muzsikált. Gamos Adrienn rendőri jelenlét. Garázdaság is kevesebb volt Barcson: mindössze három esetét emlí­tett a kapitány. A közlekedési bűncselekményekben — számuk az idén 25 — az ittas vezetés áll az élen. Az említett bűncselekmé­nyeket 234-en követték el, s közülük 27 a fiatalkorú, négy pedig gyermek. A külföldi el­követők száma a tavalyihoz képest megduplázódott; több­nyire közlekedési vétséget követtek el. Majdnem 36 százalékkal volt kevesebb az ismeretlen tettes, és a felderítési ered­mény 51,5 százalék. A közte­rületeken többször sértették meg a közrendet (369 eset­ben), és több volt (34-ről 86-ra nőtt) a csendháborítás miatt indított eljárás. (Gamos) — A babócsaiak fenntartás­sal fogadták, hogy meg akar­juk alakítani önkormányzatun­kat — mondja Orosházi Ist­ván, a helyi szervezet elnöke. — Pedig nem akarunk mást, mint együttműködni a „nagy” önkormányzattal és segíteni a falu fejlődését, a cigányság problémáinak megoldását. Nem a magyar lakosság ellen akarunk tenni, hanem velük együtt. A két éve alakult szer­Négy turnusban indított tan­folyamokat a megyei vállalko­zói központ barcsi irodája, s ezek iránt jelentős volt az ér­deklődés. Az általános vállal­kozóképző kurzusokon 101 hallgató vett részt. A 45 órás tanfolyamok egyik csoportja pedig — ahová 16-an jártak — A barcsi képviselő-testület legutóbbi ülésén elfogadta a közterület-használat engedé­lyezéséről és a fizetendő díjak­ról szóló rendeletet. Szabá­lyozták az árusítóhelyek, pavi­lonok, hirdetések elhelyezé­sét; szükségessé vált az al­kalmi árusításra kijelölt terüle­tek felülvizsgálata. Közterü­Pipakiállítás nyílt a barcsi Dráva múzeumban. Majdnem 250 különleges darabot mu­tatnak be a XVI. század török és holland pipáitól, a napja­inkban is használatosakig. Van köztük olyan ritkaság is, mint például a török vízipipa. vezet az idén már csatlakozott a meghirdetett földprogram­hoz, amely 6-8 családnak te­remtett könnyebb megélhetést Babócsán. Mintegy 30 ezer fo­rint értékben osztottak aján­dékot húsvétra a cigánycsalá­doknak, és 110-en mehettek kirándulni a Balatonra — a gyerekek mellett a szülők is. A megyei szervezettel közösen rendezték a korrepetációs tá­bort a faluban, ide a megye még 25 órás számítógépkeze­lői oktatáson is részt vett. A farmerképző tanfolyam iránt — mint Kocsis Tibor, a barcsi vállalkozói iroda veze­tője elmondta — fokozott az érdeklődés, jelenleg húszán járnak ide. A napokban pedig Szulokban indult falusi ven­let-használati engedélyt adnak ki az árusító-, illetve egyéb fül­kék elhelyezéséhez. Szükség van erre kiállítás, vásár és egyéb rendezvények tervezé­sekor is. A közterület-használati díja­kat is emelte a testület. Az al­kalmi és mozgóárus naponta 50 forintot fizet négyzetméte­A tárlat anyagának nagy ré­szét a kaposvári múzeumból hozták, s ezt egészíti ki Forin­tos László magángyűjtemé­nye. Emellett Gönyei (Ébner) Sándornak, a Néprajzi Mú­zeum egykori munkatársának más településeiről is jöttek gyerekek. S több mint kétszá­zan részt vettek a nemzetiségi folklórfesztiválon. — A közelgő ünnepekre is tervezünk ajándékozást. Csomagot kapnak a cigány- családok: mikulásra 200 gye­reknek, karácsonyra pedig a szülőknek élelmiszercsoma­got adunk segítségképpen. Babócsán mintegy 600 ci­gány él, s — mint hallottuk — eléggé megosztottak. A szer­vezet vezetői azt mondták: szeretnék elérni, hogy a cigá­nyok is minél többen jöjjenek el szavazni a választásokon. Németh István dégfogadókat felkészítő szakmai tanfolyam. Ennek is tizennyolc hallgatója van. — Nagy az érdeklődés a képzés iránt — mondta Kocsis Tibor. — Ezért a jövőben is indítunk általános és speciális tanfolyamokat Barcson és környékén. G. A. renként, az állandó árusítóhe­lyet igénylő pedig havonta há­romszáz forintot. A tartós áru­sítóhely kialakítására közterü­let-használati engedély csak hírlap, könyv, idegenforgalmi kiadványok árusításához ad­ható. Ha többen is pályáznak erre, akkor versenytárgyalást ír ki az önkormányzat. G. A. alkotásait is láthatják a beté­rők. A fotók három témát örö­kítenek meg: pipa és pipafor­mákat, pipát a népművészet­ben, valamint pipás életképe­ket az 1930-as évekből. A kiállítás december végéig tart. Csurgói énekesek sikere Pesten A református gimnáziumok országos zsoltáréneklő ver­senyén szép somogyi siker született. Vargáné Fekete Ilona tanárnő boldog lehet, hi­szen a másfél éve indult csur­gói gimnázium tanulói végez­tek az első két helyen: P. Tóth Tamás és Végh Mónika. Három kollégiumi hely Pécsen Húsz évre a barcsi önkor­mányzaté lett három hely kije­lölési joga a pécsi Jannus Pannonius Tudományegyetem kollégiumában. Ezeket a kollé­giumi helyeket a pécsi felsőok­tatási intézmény nappali tago­zatára járó hallgatók pályázhat­ják meg. A jelölésekről a bar­csi művelődési bizottság dönt. Hetven véradó Babócsán Véradónapot szerveztek Babócsán: itt 70-en összesen huszonnyolc liter vért adtak. Barcson ezen a héten volt a véradónap; a művelődési ház­ban 171-en jelentek meg, és 162-en 63,1 liter vért adtak. Drávagárdony nyolc milliója Drávagárdony idei költség- vetése nyolcmillió 200 ezer fo­rintot tesz ki, s a körjegyzőség kialakítása Darányban 2,5 mil­lió forintjába került a négy köz­ségnek: Drávagárdonynak, Tamásinak, Kastélyosdombó- nak és Istvánéinak. Gárdony­ban befejezték az árokrend­szer felújítását is csaknem ezer folyóméternyi szakaszon. A munkát a sellyei víztársulat dolgozói végezték el, és ez a kis település önkormányzatá­nak 250 ezer forintjába került. A Mákvirág jövője A barcsi Mákvirág Gyerme- klub holnap délután tartja ren­dezvényét a művelődési ház­ban. Ezután kerül sor a klub jövő évi - első félévi - prog­ramtervének a megvitatására. Emelik a vízdíjat Csurgón is Jövőre már nem tarthatók a szolgáltatás régi díjai. Az üzemeltető Dél-zalai Víz-, Csatornamű és Fürdővállalat ráfizetését csak a díjak eme­lésével tudja mérsékelni. A képviselő-testület szolid eme­lést szavazott meg: januártól 55 forintos víz- és 45 forin­tos csatornadíjat, amely az áfá-val együtt 112 forint lesz. 644 millió forint a működésre Barcs önkormányzata 644 millió 585 ezer forintos műkö­dési kiadással számol. Fej­lesztésre majdnem 80 millió forint, felújításra pedig öt mil­lió jut az idén a több mint 758 millió forintos költségvetésből. Nagyapjától tanulta a muzsikát A bolhói citerás Nőtt az erőszakos bűncselekmények száma 29 betöréses lopás történt Barcson A képviselő-testület módosította a rendeletet Drágább a közterület használati díja Barcson Szuloki szaktanfolyam Pipatárlat a múzeumban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom