Somogyi Hírlap, 1994. november (5. évfolyam, 257-282. szám)
1994-11-28 / 280. szám
1994. november 28., hétfő SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 Hiányzik a bér 10 százaléka Felmondólevéltől fél a tisztiorvosi szolgálat (Folytatás az 1. oldalról) Dr. Koncz Gábor azt tervezte alapkonfliktusnak, hogy a törvény értelmében száz százalékos bért kell adni a dolgozóknak. A költségvetés azonban a bérnek csak mintegy 90 százalékát tudja biztosítani. A hiányzó 10 százalékot saját forrásból átcsoportosításokkal kell előteremteni. Ez a megoldás a kulcsfontosságú szakterületek — például a laboratórium — munkáját — az egy-két hónap alatt megbénítaná. így hát csak a munkaerő leépítése jöhet szóba. Mindez nem egyedül a tisztiorvosi szolgálat gondja. Dr. Koncz Gábor reménykedik, hogy a szakszervezeteknek sikerül még öt százalékot kicsikarni a költségvetésből. Ha ez így lesz akkor, könnyebben, kisebb áldozatokkal ki tudnák fizetni az emelt béreket. A gondokat tetézi, hogy az intézetben sok a középkorú. Őket nem lehet még nyugdíjba küldeni, ugyanakkor magasabb a bérük, mint a fiataloké. Dr. Koncz Gábor állítja: megígérte, hogy a munka nélkül maradiakat — a lehetőségeihez mérten — a szakmán belüli állás jutását támogatja. Azt azonban ma senki nem tudja megmondani, hogy ebben dr. Koncz Gábornak milyenek lesznek a lehetőségei. (Várnai) Zászlót és címert kaptak a somiak Ünnep volt szombaton Somban: a kistelepülés jelképeit: a zászlót és a címert avatták és szentelték fel. Lenkei Tibor polgármester a képviselők megbízásából adott rövid tájékoztatást a fennállásának 725. évfordulóját ünneplő község történetéről. Mustyák Lajosné a Vörös- kereszt helyi titkára saját versét szavalta el, majd Nagy Csaba református lelkész és Pék Lőrincz katolikus plébános áldotta meg és szentelte fel a falu címerét és zászlaját. A mezőgazdasági település jellegzetességét fejezi ki a zászló címerpajzsán a szőlőfürt, az ekevas, a csoroszlya, a búzakalász és a sarló. Az ötágú lebegő korona a magyar államiság jelképe. A címerpajzson — akárcsak az 1908-ban elfogadotton — vörös alapon három búzakalász, mellette pedig sarló látható. A szentelést követően a református, a katolikus és az evangélikus egyház képviselői szalagot kötöttek a zászlóra. Az ünnepség résztvevőinek jelenlétében ezután a református templomkertben szentelték fel és áldották meg a második világháború áldozatainak állított emléktáblát. Az 1990. március 15-én felavatott fehér márványtáblára 16 áldozat nevét vésték fel. Innen a temetőbe vezetett az út: a halottak napjára felállított urnatartó felszentelése következett. (Krutek) Két megyéből kilencvennyolcán versengtek a továbbjutásért A legszebb kaposvári gyermekmosolyok Megszeppenve a reflektoroki Talán még soha nem fordult meg annyi fiatal és gyönyörű szereplő a kaposvári Szakszervezetek Művelődési Házának színpadán, mint szombaton este a Föld legbájosabb gyermekei nevű világverseny somogyi és Zala megyei döntőjén. A magyar székhelyű ATW World Enterprise Produkciós és Rendezvényszervező Társaság által megrendezett „küzdelemben” csaknem száz — négytől tizenhét éves — gyermek versengett a továbbjutásért. A talpig bársonyba, rózsaszín tüllruhácskába, I a színpadon csokornyakkendős öltönybe öltöztetett kicsik — megszeppenve a reflektorok fényétől, és a szépszámú közönségtől — hol a profi manökenek „ri- szálós” mozgását utánozva, hol pedig hüvelykujjukkal a szájukban sétáltak végig a világot jelentő deszkákon. A zsűri igen nehéz feladatot vállalt magára, hiszen hogy is lehetne választani a bájos, a szép, az elragadó mosolyú gyermekek között? A két megyéből kilencveny- nyolcan versengtek, megmutatva a közönségnek azt az arcukat, amelyet talán még szüleik sem ismertek. Az ítéFotó: Kovács Tibor szék egy pont híján maximális pontszámmal a hatéves bala- tonlellei Hada Zsanettet találták a legbájosabbnak, s a négy esztendős egerszegi Fü- löp Szidónia is elnyerte a zsűri osztatlan tetszését. A harmadik helyezett pedig — a szintén leilei — Kurucz Kitti lett. Az idősebbek közül a tizenhét éves siófoki Palcsó Melinda vitte el a pálmát. A zsűri és a szervezők úgy döntöttek, hogy rajtuk kívül még tizenkét somogyi és zalai fiatal vehet részt a budapesti elődöntőn. A fiúkat a „férfi”-mezőny győztese: Gaál Péter képviseli majd. (Tamási) Vállalkozók találkozója Szlovén-magyar üzletember találkozót szervezett a Vas Megyei Vállalkozói Központ Szombathelyen, amelyen kapcsolatfelvételi céllal részt vett Kocsis Tamás, a Somogy Megyei Vállalkozói Központ Alapítvány Kuratóriumának tagja és dr. Novák Tamás igazgatóhelyettes is. A somogyi résztvevők a jövőbeni együttműködés lehetőségeiről tárgyaltak a muravidéki kisvállalkozókat segítő Szlovén Regionális Kamara, valamint a Lendvai Vállalkozói Központ vezetőivel, s meghívták őket a decemberi kaposvári fejlesztésfinanszírozási konzultatív találkozóra. Perelnek a köztisztviselők (Folytatás az 1. oldalról) Stabil munkahelyeket, garantált javadalmazást ígért — mondta Gyöngy Márta. — A követelmények a hatálybalépéstől érvényesültek, a törvényben meghatározott juttatásokra két év óta várnak a közigazgatásban dolgozók, miközben reálbérük 30 százalékkal csökkent. Elmondták: sérelmezik, hogy az önkormányzatokat akarják szembefordítani a köztisztviselőkkel, akik azt szeretnék elérni: a törvényt tartsák be. Arra a kérdésre, hogy még mindig túlméretezett-e a köztisztviselői kör, így feleltek: az önkormányzatok feladatai növekednek, a dolgozók száma viszont nem. 242 somogyi településen 2100 köztisztviselő dolgozik, intézi 300 ezer állampolgár ügyeit. Ezer állampolgárra öt ügyintéző jut, és ez édeskevés. (Nagy) SOMGYI HÍRLAP Kercza Imre jegyzete Vasútemlék Emléket állítottak a vasútnak Kaposváron. Azt is mondhatnám: emlékművet. Csakhogy műnek én inkább azt tartom, aminek az emlékére a vasút mögött a donneri városrészben felhúzták a téglaoszlopokat és mellé állították a vastraverzeket is. A traverzek abból a hídból valók, amely évtizedekig kötötte össze a vasút felett Kaposvár két részét: a Donnert a belvárossal. Aztán jött a villamosítás és ez alkalmat adott — újítást is kedvelő — városépítőknek, hogy ne csak a hidat, hanem a hídhoz vezető feljárót, s a feljáró tövéből azokat a gesztenyefákat is eltüntessék, amelyek alatt egykor még Rippl-Rónai festette képeit. A város képe ezzel alapvetően megváltozott. Azt, hogy szebb lett, nem állítanám. Legfeljebb azt, hogy motorizált világunknak jobban megfelelő. Megmaradt azonban, úgy látszik, egy apró nosztalgia, s ezt kielégítendő építették meg az emlékművet a város donneri oldaln. Azt, hogy a hídról szól — meg kell vallani — csak többszöri szemrevételezés után állapítottam meg. Aki nem ismerte a régi hidat, aki nem járt keresztül rajta, kertbe vagy randevúra, esetleg éjszakai szállásra vagy egyszerűen csak haza, aligha ismer rá. Mindez talán eszembe sem jutott volna, ha nem olvasnék mostanában oly sokat vasútkorszerűsítés címén vasútmeg- szüntető elképzelésekről. Azok a vasutak, amelyeket — bárhogyan cáfolják is — mégis csak figyelembe vettek egy „korszerűsítés” áldozataiként, valójában léteznek. És én — gondolom sokan vagyunk így — inkább szeretném látni ezeket a vasútvonalakat felújítva, a kor követelményeihez igazítva, mint emlékművüket valahol egy kerítés mellett eldugva, mégpedig úgy, hogy csak az ismerjen rájuk, aki járt már vasúton. A szabadságokat nem tudják kiadni, és szabadnap sincs Az intenzíven folytassa, nővér Dr. Kósik Gyula: Valójában egy csomó orvosi feladatot is ellátnak nehéz körülmények között — Biztosítottak a személyi és a tárgyi feltételek, működik az intenzív terápiás osztály — mondta dr. Kósik Gyula osztályvezető' főorvos a Somogyi Hírlapnak. Lapunk annak kapcsán érdeklődött a munkáról, hogy az osztály tudományos ülést szervezett ott az intenzív betegellátásról. A főorvos azt is mondta: gondok azonban Itt is vannak. — Huszonhét nővér közül huszonegy szakképzett, de többletfeladatunk az aneszte- ziológiai ambulancia működtetése és a műtéti tömbben az EKG-vizsgálatokat is elvégezzük. A mi nővéreink feladata az is, hogy a súlyosabb állapotban levő betegeket a CT-központba kísérjék vizsgálatra. Mindezt figyelembe véve éppen a határon mozog a létszám: váratlan eseménynél általában csak úgy tudjuk megoldani a problémák kezelését, hogy azonnal értesítjük az otthon levő nővéreket, akiknek nem sok választásuk marad; igyekeznek a gyorsan beérni. — Az aneszteziológiai ambulancia elvileg hozzánk tartozik és a szakmai irányelvekben is előírták a szolgálatot, az egészségbiztosítási pénztár mégsem ismeri el a munkánkat — állítja dr. Kósik Gyula. — Két év alatt négyezernél több beteget vizsgáltunk meg és készítettünk föl ott a műtétre. A kórház egészének működéséért vállalt feladatból azonban az orvosoknak és a nővéreknek is csak a többletmunka jutott. Szaporítja a gondokat, hogy több nővér vesz részt kötelező továbbképzéseken. Helyettes pedig nincs. A szabadságokat nem tudjuk kiadni, szabadnap sincs és többletjuttatást sem fizethetünk. Emiatt az elmúlt években a nővérek fele itt hagyott bennünket. A túlfáradt dolgozók hangulatán ezt már nagyon érezzük. Nehezíti a helyzetet, hogy az itteni nővéreknek egy csomó, valójában orvosi munkakörbe tartozó feladatot is el kell látniuk. Ilyen például az injekciózás, a katéterezés, az infúzió beindítása, a mesterséges táplálás — amelyről a mostani tudományos konferencia szólt — és az újraélesztés megkezdése. Tizenhét orvos kellene, de csak tizenkettő van; öt állás betöltetlen, 4-5 orvos állandóan hiányzik. — Mi kellene, hogy esténként nyugodtan hunyja le a szemét? — Öt szakorvosra és az előírásnak megfelelő, műtőben használatos monitorokra az utóbbiakra ígéret már van. Várnai Ágnes Szépül a marcali OTP Csaknem tízmillió forintot fordítanak a marcali OTP fiók korszerűsítésére. A belső teret aváltozó banktechnikai és ügyfélköri igényeknek megfelelően alakítják át. Korszerűsítik a fűtési rendszert, s modern világítótesteket helyeznek el az épületben. A festésen, mázoláson kívül sor kerül az álmennyezet cseréjére is. A korszerűsítés második üteme áthúzódik a jövő évre: egyebek között számítástechnikai berendezéseket és pénzkiadó automatát helyeznek majd üzembe. Tankönyvgyűjtési akció Több mint tízezer tankönyvet gyűjtöttek össze a somogyi diákok a megyei önkormányzat és a Somogyért Egyesület akciója során. A versenyfelhívás szerint ötven könyvenként egy-egy sorsjegyet kaptak a tanulók. A sorsolásra ma délelőtt kerül sor a megyeháza földszinti kistermében, ahol tíz darab tízezer forint értékű díjat nyerhetnek a tankönyvgyűjtésben részt vevő iskolák diákjai. Ekkor kerül sor a tankönyvcsomagok jelképes átadására is az erdélyi és a kárpátalajai iskolák számára. Hévizek Somogybán A megyében végzett szénhidrogén-kutatások szerint a Balaton déli partján húzódó keskeny sáv kivételével Somogybán gyakorlatilag mindenütt van lehetőség hévíz feltárására. Több helyen a meddő szénhidrogén-kutató forrásokat képezték ki hévíz- kúttá, hévízfeltárási céllal csak az utóbbi években mélyültek a források. Részletes kutatás híján a készletek mennyiségéről csak becslések vannak. A már meglevő, főleg gyógyidegen- forgalmú hasznosítású területek kitermelő készletének meghatározása a közeljövő feladata. Víztisztító Pamukon Régi gondot oldott meg Pamukon a víztisztító és a vezetékhálózat kiépítése. A beruházás nyolc és fél millió forintba került. Az összeg több mint felét az önkormányzat állta a költségvetésből, a többit céltámogatásból, hitelből oldották meg. A fejlesztéshez a pamuki családok is hozzájárultak. Lábodi fejlesztések A somogyi kistelepüléseken mindenütt gondot jelent az elmaradott infrastruktúra. Jelentősen segítette a Lábodon működő intézmények működését és a vállalkozások gazdálkodását az automata távhívó hálózatba való csatlakozás, amely elsőként valósult meg a környéken. A benyújtott kétszáz új telefonigény teljesítésére várhatóan a jövő évben nyílik lehetőség, a Matáv beruházásában. A fejlesztés előkészítő munkái már megkezdődtek. Elkészítették a község gázellátásának tanul- mánytervétjis, amelynek kiépítéséhez az önkormányzati hivatal megszerezte a szükséges felügyeleti engedélyeket. A csaknem 60 millió forintba kerülő beruházás kivitelezéséhez azonban egyelőre lakossági, munkáltatói és ön- kormányzati összefogással sem rendelkeznek elegendő anyagi erővel. h
