Somogyi Hírlap, 1994. november (5. évfolyam, 257-282. szám)

1994-11-28 / 280. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASÁG 1994. november 28., hétfő Ostyagyár Székesfehérváron Évente 9-10 ezer tonna kekszet, és töltött ostyát ké­szítő üzemet épít Székesfe­hérváron az Európa számos országában több mint másfél évszázada működő világhírű Stollwerck cég. A csaknem tí­zezer négyzetméter alapterü­letű, 30 millió márka költség­gel megvalósuló üzem építé­sének megkezdésére tegnap jelképes alapkőelhelyezési ünnepséggel hívták fel a szé­kesfehérváriak figyelmét. Ez alkalomból Zentai László, a Stollwerck Budapest Édes­ipari Kft vezérigazgatója el­mondta, hogy az önkormány­zattól vásárolt 20 ezer négy­zetméteres területen építik fel az új üzemet, amely 1995 au­gusztusára készül el. Sikeres volt a Foodapest '94 Sikeres volt a Foodapest '94 Nemzetközi Élelmiszer- ipari Szakkiállítás. Ezt Boros István, a Hungexpo vezér­igazgató-helyettese mondta a kiállítást értékelő szombati sajtótájékoztatóján. Négy na­pon át több mint 900 cég mu­tatta be termékeit a Kőbányai Vásárvárosban. A sok érdek­lődőt vonzó vásár szombaton délután zárta kapuit. Panellakások korszerűsítése A csaknem egymillió telep­szerűen épült többszintes la­kóház fűtési rendszerének, il­letve hőszigetelésének kor­szerűsítési lehetőségeiről ta­nácskoztak szombaton Duna­újvárosban á félezernél több lakást fenntartó lakásszövet­kezetek képviselői. A „Panel­lakások korszerűsítése” című eszmecsere apropóját az adta, hogy országosan félmil­liónál több házgyári lakásnál kellene sürgősen elvégezni a fűtési rendszerek felújítását, azt megelőzően pedig az épü­letek jelenleginél hatékonyabb szigetelését. A tanácskozáson a korszerűsítés megoldásaival ismerkedhettek meg a lakász- szövetkezeti képviselők. Új befektető társaság Allied Investment néven pénzügyi tanácsadó és érték­papírkereskedelmi részvény- társaság alakul. A mintegy 100 millió forint alaptőkével létrejött befektető társaság cégbejegyzése folyamatban van. A pénzpiaci műveletekkel foglalkozó cég elsősorban kötvény- és részvénykibocsá­tással, vállalatok felvásárlásá­val, feljavításával és értékesí­tésével, vagyonkezeléssel és külföldi tőkebevonással kíván a piacra lépni. A társaság arra vállalkozik, hogy tőkeközvetí­tés révén élénkítse a befekte­tői piacot. Olyan szolgáltatá­sokat kíván nyújtani, amelyek lehetővé teszik, hogy a Ma­gyarországon befektetni szándékozó banki kamatot meghaladó profitot érjenek el. Tárgyalások a vámszabályokról Háromnapos magyaror­szági látogatáson járt James W. Shaver, a brüsszeli szék­helyű Vámigazgatóságok Vi­lágszervezetének főtitkára, Arnold Mihálynak, a vám- és pénzügyőrség parancsokság­nak meghívására. A megbe­szélések során áttekintették a szabadkereskedelem jövőbeni bevezetésének, a vámok mi­nimálisra való csökkentésé­nek kérdéseit. Szóba került a GATT készülő új tarifarend­szere is. Bizalomépítő programot dolgoztak ki a Tabép Kft-nél Először lépni kell, csak azután kérni A Tabép Kft az alapvető feladatait nemrégiben négy terü­letre koncentrálva határozták meg: szükség van megfelelő piacokra, növelni kell a teljesítményeket, céltudatosan mérsékelni a költségeket, illetve javítani a céggel szembeni bizalmat! A fix havi bért a normázható munkahelyeken a teljesít­ményhez kötött bérezés vál­totta föl — közölte Teleki Sándor, a Tabép Kft igazga­tója. Hozzátette: ennek az in­tézkedésnek az ösztönző ha­tása sajnos eddig nem felelt meg a várakozásnak, pedig a kft technikai adottságai olya­nok, amilyenek a jelenleginél sokkal több feladat elvállalá­sát teszik lehetővé. Állítja: eszközeik nincsenek megfele­lően hasznosítva, még akkor sem, ha az utóbbi időben nö­velték az épületek, épít­mények bérbeadását és egyéb bérmunkákat is vállal­tak például szakipari területe­ken. A legnagyobb gond a pénzbeni kintlevőségeik be­hajtása. Különösen nehéz pénzügyi helyzetet teremtett a nágocsi önkormányzat közel másfél éves nagyösszegű tar­tozása... Teleki Sándor köve­telményként fogalmazta meg a céggel szembeni bizalome­rősítést a minőség javítását, a vállalt határidők pontos betar­tását, a megalapozott és pre­cíz árképzést, valamint a partneri kapcsolatok kialakí­tását. — Olyan kapcsolatok kiépí­tését és fenntartását tervez­zük a térség önkormányzatai­val, gazdasági szervezeteivel, intézményeivel és a lakos­sággal, amely tartós biztosí­tékát adja a folyamatos meg­bízásoknak, a kft-nél dolgo­zók foglalkoztatásának. (Krutek) Nem fizetett eleget az AV Rt Az Állami Vagyonkezelő Rt tavaly nem tett eleget az 1993. évi költségvetési, illetve pótkölt­ségvetési törvényben előírt befi­zetési kötelezettségének. En­nek összege 8 milliárd 371 millió forintot ért el. Az Állami Számvevőszék je­lentéséből az is kiderül, hogy az ÁV Rt az 1992. évi gazdálko­dáshoz kapcsolódó osztalékbe­fizetési kötelezettségeit is csak idén teljesítette. Az Állami Számvevőszék sze­rint az ÁV Rt jegyzett tőkéje a tartós állami tulajdonhányada és a vagyonkezelő tőketartaléka nem mutatja ki a társaság alap­vető funkciójához kapcsolódó vagyoni szerkezetet, és vagyo­nértéke nem felel meg a törvé­nyi előírásban. Az ÁV Rt mérle­gének forrás oldalából nem ál­lapítható meg a privatizálható vagyoni rész nagysága, amely­nek ismerete és nyomon köve­tése nélkülözhetetlen a magá­nosítás folyamatában - szögezi le a számvevőszéki jelentés. Az ÁV Rt-hez tartozó állami tulaj­donú vállalkozói vagyon a tulaj­donosi jogokat megtestesítő üz­letrészek, részvények — jegy­zett tőkearányos — értéke alap­ján 1992. december 31-én 592 milliárd forint volt. Ez a vagyon 1993. december 31-éré 971 mil­liárd forintra növekedett. Az ÁV Rt-hez tartozó állami tulajdonú vállalkozói vagyon az 1992-es mérleg nem mutatta ki ponto­san, néhány ÁV Rt-hez tartozó vállalat, illetve társaság nem szerepel a vagyonkezelő köny­veiben. Az ÁV Rt — bár tavaly tett bizonyos lépéseket — még­sem tudta teljes körűen felmérni és begyűjteni a hozzá tartozó banki részvényeket. Az ÁSZ szerint az Állami Va­gyonkezelő Rt a törvényi előírá­sokkal ellentétes értékelési elvet érvényesített könyveiben. Ezért a számvevők azt valószínűsítik, hogy sem az ÁV Rt mérlege, sem annak eredmény-kimuta­tása nem a valós képet tükrözi a vagyonkezelő holding tényleges pénzügyi és vagyoni helyzeté­ről. Az államkötvények vételi és eladási árfolyamai 1994. november 25. nettó vételi nettó eladási felh. kamat eladási árf.-hoz kötv. árfolyam % árfolyam % % tartozó 1994.11.25. hozam % 1994/A 1994/B 99,00 99,20 16,40 1995/A 87,51 88,12 1,92 30,84 1995/B 86,85 87,50 0,50 30,64 1995/C 96,67 96,86 14,24 30,90 1995/F 91,21 91,71 6,80 31,29 1995/G 91,68 92,24 5,72 31,11 1995/H 91,31 91,91 4,06 30,96 1996/A 81,42 82,65 15,01 28,50 1996/B 87,72 88,50 14,72 30,33 1996/C 87,26 88,07 13,81 30,24 1996/F 85,34 86,30 9,21 29,76 1996/H 93,23 94,21 15,34 29,92 1997/C 79,57 80,87 12,53 28,02 1997/D 101,00 102,50 22,72 1997/E 102,00 103,00 5,93 1997/H 93,78 95,40 12,47 27,32 1997/J 99,00 100,00 10,97 1997/K 98,00 99,00 8,29 1998/A 99,00 100,00 18,01 Az államkötvényeket bruttó árfolyamon forgalmazzuk. Bruttó árfolyam = nettó árfolyam + az esedékesség napjáig felhal­mozott kamat. Az államkötvényeknél a vételi limit 1 Mó Ft, az eladási limit 3 Mó Ft. Az államkötvényeket az MNB Somogy Megyei Igazgatóság forgal­mázzá, (7400 Kaposvár, Széchenyi tér 4., telefon: 82/419-411, telefax 82/412-959), ahol részletes információt nyújtanak az érdeklődőknek. Az adós nem menekül Elképzelhető, hogy az ed­digi tervekkel ellentétben mégsem születik jogszabály a tb-járulékot nem fizető cégek tartozásainak elengedéséről. A Pénzügyminisztérium jelen­legi álláspontja szerint ugyanis adósságelengedés helyett csak a tartozások átütemezé­séről lehet szó. Minderről Csehák Judit számolt be azon a szombati budapesti fórumon a hétvégén is zajló egyeztető tárgyalásokról érkezett. Inflációt gerjeszthet az energiaár-emelés s A • •• // Arjovo A Központi Statisztikai Hivatal összegzése szerint a fogyasztói árszínvonal ok­tóberben szeptemberhez képest 2,1 százalékkal emelkedett. Tíz hónap alatt az előző' év decemberéhez képest csak 17,3 százalékos a növekedés, szemben a múlt évi 18,9 százalékkal. A 2,1 százalékos havi növe­kedési ütem önmagában nem nevezhető alacsonynak, a fel­fűtött inflációs várakozásokhoz képest azonban elfogadható mértékű. Az élelmiszerek átla­gon felüli (4,6 százalékos) ár­növekedése az utóbbi években „megszokott” őszi áremelési hullámmal áll összefüggésben. A többi termékcsoportban — a ruházati szakmát leszámítva — a várakozásoknak megfele­lően alakultak az árak. Kétség­telen, hogy az áremelést a nettó átlegkeresetek idei vi­szonylag jelentős növekedése is lehetővé tette. A fogyasztók egy része meg tudta fizetni a magasabbra srófolt árakat. Az árak idei mozgását az is befo­lyásolta, hogy az eredeti terv­hez képest elmaradt a tandíjak emelése, elhalasztották az au­gusztusra bejelentett ener­giaár-emelést, a lakbéreket is feltehetően a vártnál kisebb mértékben emelik. Ugyanakkor a számítottnál jóval nagyobb mértékben értékelték le a forin­tot és egy éven belül harmad­szor emelték a fogyasztási adókat. Emelkedtek a vámok, és nőtt a környezetvédelmi hozzájárulás. Összességében 1994-ben a fogyasztói árak növekedési üteme az eredeti kormányprognózis keretein be­lül, 19 százalék körül várható. A jövő évi áralakulást — megítélésem szerint — alapve­tően két tényező fogja befolyá­solni. Elsősorban is a tervezett központi ár- és pénzügyi intéz­kedéscsomag. Ézek közül is a legkeményebb lépés a háztar­tási energiahordozók tarifáinak nagy mérvű emelése lesz, amely mellett a termelői árakat is jelentősen felemelik. A hivatalos kormányprognó­zis 1995-re 19-22 százalékos inflációval számol, bár nem vi­lágos, hogy ebben milyen mér­tékű energia áremelést vettek figyelembe, hiszen a kormány csak november végén tárgyalja az erre vonatkozó előterjesz­tést. Amennyiben a nettó át­lagkeresetek 1994-ben 25 százalékkal lesznek magasab­bak, mint 1993-ban, úgy — fi­gyelembe véve az áthúzódó hatásokat — jövőre a 7 száza­lékos reálbércsökkenés csak akkor valósulhat meg, ha az Érdekegyeztető Tanácsban gyakorlatilag bérstoppban egyeznek meg. Ha viszont jö­vőre 16-17 százalékkal növe­kednek a nettó átlagkeresetek, akkor a reálbérek legfeljebb 3- 4 százalékkal mérséklődhet­nek, ami viszont ellentétes az jövő évi gazdaságpolitikai programmal. 16-17 százalé­kos bérnövekedés mellett a 7 százalékos reálbércsökkenés csak akkor érhető el, ha jövőre az árszint a prognózisnál ma­gasabb lesz. Éppen ezért — megítélésem szerint — az energia árak drasztikus emelése csak akkor nem gyorsítja majd fel az inflá­ciót, ha az érdekegyeztető tár­gyalásokon sikerül megálla­podni abban, hogy a gazda­ságpolitikai programmal össz­hangban nem álló bérkövete­lések teljesíthetetlenek. Mert a fedezet nélkül kiáramló több­let-vásárlóerő igen nagy inflá­cióhoz vezet. Dr. Cinkotai János WESTEL HÍREK A WESTEL Rádiótelefon Kft a sikerre való tekintettel egy héttel meghosszabbítja a NOKIA AKCIÓT. A Nokia 150-es mobiltelefon december 3-ig 18. 000 Ft+ÁFA-val olcsóbb! Keresse fel az Önhöz legközelebbi Westel irodát. WESTEL RÁDIÓTELEFON KFT- Balatonvilágos: M7-es enyingi elágazás. Tel.: (88)380-644. Rádiótelefon: (06-60)327-100 - Békéscsaba: 5600 Gyóni G. u. 21. Tel: (66)447-111. Rádiótelefon: (06-60)384-000 - Budapest: 1111 Karinthy Frigyes út 21. Tel: 265-8023. Rádiótelefon: (06-60)327-088- Debrecen: 4026 Kálvin tér 21 A. Tel: (52)418-038. Rádiótelefon: (06-60)327-800 - Győr: 9022 Pálffy Dénes u. 1. Tel: (96)318-896 Rádiótelefon: (06-60)327-400- Miskolc: 3530 Széchenyi u. 70. Tel: (46)411-550. Rádiótelefon: (06-60)351-000- Nagykanizsa: 8800 Deák tér 12. Tel: (93)310-460 Rádiótelefon: (06-60)327-408- Pécs: 7621 Rákóczi utca 19. Tel: (72)445-111 Rádiótelefon: (06-60)327-900- Szeged: 6720 Tisza Lajos krt. 2-4. Tel: (62)421-575 Rádiótelefon: (06-60)327-600- Székesfehérvár: 8000 Prohászka út 17. Tel: (22)328-717. Rádiótelefon: (06-60)327-200- Szolnok: 5000 Baross u. 1. Tel: (56)422-232. Rádiótelefon: (06-60)386-001- Szombathely: 9700 Weither Károly u. 14. Tel: (94)324-420. Rádiótelefon: (06-60)377-000 (64870)

Next

/
Oldalképek
Tartalom