Somogyi Hírlap, 1994. november (5. évfolyam, 257-282. szám)

1994-11-19 / 273. szám

1994. november 19., szombat SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 Vasútvonalakért gyűjt aláírást a Somogyért Dr. Gyenesei Istvánt jelölik a megyei közgyűlés elnökének Aláírásgyűjtésbe kezd a Somogyért Egyesület, hogy a kormány vesse el azt a lehe­tőséget, amely Somogybán vasútvonalak megszüntetését javasolja. Ezt tegnap késő este döntötte el a Somogyért Egyesület küldöttközgyűlése. Egyhangú szavazással azt is elfogadták, hogy ha az egye­sület az önkormányzati vá­lasztásokon elért eredménye alapján erre lehetőséget kap, akkor dr. Gyenesei Istvánt, a megyei közgyűlés jelenlegi el­nökét javasolja újra elnöknek. Az egyesület évi rendes közgyűlésén meghallgatta az eddigi munkáról szóló beszá­molót és módosította alap­szabályát is. Dr. Gyenesei Ist­ván beszámolt több sikeres rendezvényről és az újabb tö­rekvésekről. A küldöttközgyű­lésen bemutatkozott az egye­sület két megyei listavezetője: dr. Gyenesei István és Ormai István 36 éves nagyatádi mű­velődésiház igazgató; a Nagyatádért Egyesület pol­gármesterjelöltje is. Az egyesület tagjai szerint vasút-ügyben össze kell fog­niuk a somogyiaknak, mivel szinte mindenki mást mond, s eddig nem született megnyug­tató válasz. A vasútvonal megszüntetése nem elfogad­ható. Hangsúlyozták a somo­gyi vasútvonalak tervezett megszüntetése 51 települést érint, ezért döntöttek az alá­írásgyűjtés elindítása mellett. L. J. Honismereti fórum — A honismerettel, helytör­ténettel foglalkozók és a mű­emlékekért, a helyi értékekért szót emelők régóta együttmű­ködnek Somogybán — mondta köszöntőjében tegnap délelőtt Kaposváron a megye­házán dr. Király Lajos, a me­gyei honismereti egyesület el­nöke. A megyei önkormányzat műemléki és környezetvé­delmi bizottsága a honismereti egyesülettel közösen rende­zett fórumán dr. Vékony László, a Kaposvári Város­szépítő Egyesület elnök szólt a „virágos” Kaposvárért tett erőfeszítéseikről, amelyeket pénz hiányában nem tudnak megvalósítani. Dr. L. Szabó Tünde megyei főépítész félszáz diafelvételen mutatta be Somogy műemlé­keit. A helyi értékvédelmet, az önkormányzatok szerepét hangsúlyozta, s a falusi turiz­mus kecsegtető lehetőségeit. Ráday Mihály, a Város- és Faluvédők Szövetségének al- elnöke a települések értékvé­delmére és a városszépítő kö­rök szerepére hívta fel a fi­gyelmet. (Lőrincz) A végzett munkára épít az SZDSZ Jónak ítélte a szabad de­mokraták esélyeit az önkor­mányzati választásokon Ba­uer Tamás, az SZDSZ gazda­sági szakértője Kaposváron, azon a sajtótájékoztatón, me­lyet tegnap tartottak a pártok házában. — Legfontosabb kampá­nyeszközünk az eddig végzett munka — hangsúlyozta Bauer Tamás —; a szabad demok­rata polgármesterek tiszta kézzel vezették a települése­ket. A szavazás eredménye a párt kormányzati szerepétől is függ. A kormány nem válasz­tási politikát folytatott az elmúlt hónapokban. Kurdi Péter, az SZDSZ So­mogy megyei elnöke el­mondta: 14 polgármesterjelöl­tet állítottak a megyében, kö­zülük 8 kizárólag az SZDSZ je­löltje, 6 pedig a szocialisták és a szabaddemokraták közös je­löltje. Az SZDSZ 10 ezer lakos feletti településeken állított lis­táját dr. Tóth Ákos siófoki or­vos vezeti. Őt Vincze János siófoki vállalkozó, dr. Setter Tibor nagyatádi orvos, Boldi­zsár Péter siófoki szállodave­zető és Vértes György barcsi népművelő követi. A 10 ezer lakos alatti települések listájá­nak élén Kazsoki István bala- tonszárszói idegenforgalmi szakember áll — egyben az SZDSZ alelnökjelöltje a me­gyei közgyűlésre. Majd Kurdi Péter, az SZDSZ Somogy megyei elnöke, Szemere An­tal barcsi vállalkozó, Marksz Pál, az SZDSZ megyei ügyvi­vője és a csurgói Cziráki László a sorrend. Készülnek a költségvetés vitájára a somogyi képviselők Muníciógyűjtő honatyák Remélhetően nem tűzoltásra készültek, csak ismerkedtek... Fotó: Török Anett A Tákisz-ban dr. Várfalvi István igazgató segítségével a költségvetési tervezet egyes fejezeteit modellezték az országgyűlési képviselők. Például azt, hogy az önhibá­ján kívül hátrányos helyzetbe került települések élete hogy alakul 1995-ben? Mennyi pluszt jelent az önkormányza­tokra jutó költségvetési pénz 40 milliárd forintos növelése? Hogyan hat a gazdálkodásra a 35 százalékra emelt személyi jövedelemadóból az önkor­mányzatokat megillető rész? A plusz öt százalék a tervezet szerint nem maradna ott, ahol azt megtermelik, hanem a na­gyobb szociális gondokkal küzdő települések kapnák. A somogyi képviselők ezt támo­gatják, hiszen a megyében sok ilyen falu van. A megyei tűzoltóság volt a somogyi országgyűlési képvi­selők következő állomása; itt többek között Nagy Tibor, a tűzoltóság megyei parancs­noka és Szabó Imre, az or­szágos tűz- és polgárivédelmi parancsnokság gazdasági igazgatója tájékoztatta őket gondjaikról. Elmondták: tarta­lékait éli föl a tűzoltóság. Esz­közeik nagy része — talán csak a víz kivétel — kizárólag importból pótolható. Minden egyes forintleértékeléssel to­vább romlik tehát a helyzetük. Mint mondták: 22 ezer forint bruttóért kockáztatja életét a tűzoltó nap nap után. Nem tűzoltómunkát ígértek a megye országgyűlési képvi­selői, hanem azt: javasolják a kormánynak, illetve az illeté­kes bizottságnak, hogy szak­emberek bevonásával tekint­sék át a tűzoltóság helyzetét. A megyei rendőrkapitány­ságon Somogy közbiztonsági és bűnügyi helyzetéről tájé­koztatta őket dr. Ferenczi László ezredes, megyei főka­pitány. Bár a bűncselekmé­nyek száma — mint mondta — az előző évekhez képest nem nőtt, jellegük megválto­zott. Elsősorban a vagyon el­leni bűnök sokasodtak: ez te­szi ki az ügyek 80 százalékát. A legnagyobb próba a nyári szezon, illetve a Balaton-part, ott pedig a gépkocsilopások sora. Az idén Somogybán az ellopott 234 autó közül 226 a Balaton-partról tűnt el. Ez szervezettségre utal, ami ellen csak komoly pénz- és techni­kai eszközökkel lehet felvenni a versenyt. A képviselők nem bocsátkoztak felelőtlen ígér­getésekbe. A tárgyalásokkor — mint mondták — messze­menően figyelembe veszik a tegnapi nap tapasztalatait. — Természetesen nem szétbombázni akarjuk a költ­ségvetést az itt szerzett tapasz­talatok alapján — foglalta ösz- sze véleményüket dr. Lamperth Mónika —, de a sarokszámok közti mozgáslehetőséget a le­hető legjobban szeretnénk ki­használni. (Nagy-Varga) Párbeszédet akar a Fidesz Sajtótájékoztatón ismertette tegnap Kaposváron a Fidesz az önkormányzati választások Somogy megyei listáit és a párt megyére vonatkozó el­képzeléseit. Dr. Balázs Árpád, a fiatal demokraták Somogy megyei választmányának elnöke el­mondta: az összeállítás nem politikai erősorrend, hanem a jelöltek szakmai munkája alap­ján történt. Elsődleges céljuk, hogy részt vehessenek a me­gyei önkormányzat munkájá­ban, amire eddig nemigazán volt módjuk. — Részben a megyék meghatározatlan szerepköre miatt nem volt érdemi kom­munikáció a települési önkor­mányzatok és a megyei ön- kormányzat között — mondta dr. Balázs Árpád. — Különösen a városokra jellemző ez a helyzet, bár két­ségtelen, hogy a kisebb fal­vaknak anyagi és szakmai bá­zist jelentett a megye. A legfontosabb feladatok között említette a közlekedés­sel kapcsolatos gondok tér­ségi összefogással való meg­oldását. A vasútvonalak megmaradása ügyében erős lobbizást szeretnének megva­lósítani. Ugyancsak a megoldásra váró problémák között sorolta a környezetvédelem és az idegenforgalom kérdését. A Fidesz 10 ezer lakos fel­etti településeken állított listá­ját dr. Balázs Árpád siófoki képviselő vezeti, aki egyben a párt helyi polgármesterjelöltje is. Ágoston Gábor nagyatádi irodavezető, Nagy Bernadett marcali szociális munkás, Szalai Balázs barcsi vállalkozó és Rajcsányi Péter siófoki köz­lekedési mérnök követi. A Fidesz 10 ezer lakos alatti településeken állított listájá­nak első helyén Seres Lászjó somogyszobi vállalkozó áll. Őt követi Bíró Norbert somogy- vári tanító, Bertók László so- mogyvámosi népművelő, Ká­rolyi János istvándi önkor­mányzati alkalmazott és Ko­vács Zoltán fonyódi vállalkozó. SOMOGYI HÍRLAP Kercza Imre jegyzete Kerékbe törve „Ha végigmegyek az országon és megnézem a boltok föl­iratát, nem vagyok benne biztos, hogy Magyarországon járok. A kisfaluban azt látom, hogy „Vegyes-shop”. Eltűnt a szál­loda, eltűnt a bolt, eltűnt a magyar nyelv. Érthetetlenné vált, mert nem hiszem, hogy kötelezni lehetne mindenkit, hogy ke­verék angol-németet értsen. Van nekünk saját nyelvünk, és erre nem lehet törvényt hozni, de ha már van és azt mindnyá­jan értjük, legalább használjuk és ne próbáljuk teljesen szét­verni a magyar nyelvet.” A tapasztalat Göncz Árpád köztársasági elnöké. Az intelem is. Barcson mondta el, a városközpont avatását követő sajtó- tájékoztatón, az újságírókkal beszélgetve. Barcs városközpontja szép. Ékköve a Dráva-parti telepü­lésnek. Ezek a — finoman szólva — nem magyar felírások ott is megjelentek. Az értelmetlen külföldmajmolás azonban nem Barcsra jel­lemző. Ebben a kisvárosban például a horvát nyelvű eligazító tábláknak funkciójuk van: üzleti érdekeket is szolgál. De mit szolgálnak szerte a megyében — s az országban — a blabla szövegek, ahelyett, hogy nevén neveznénk a boltot, a vendéglőt, a szállodát és a divatüzletet? Csúnya „divat” ez, s úgy látszik, tartós. A nemzeti park önmagában nem megoldás Környezetvédők Faj szón Háromnapos nemzetközi tanácskozás kezdődött teg­nap Somogyfajszon. A konfe­rencia résztvevői - a Boronka program példáját alapul véve - a hazai területfejlesztési stratégiát vitatják meg. A Somogy Természetvédelmi Szervezet, az Európa Termé­szeti Öröksége Alapítvány, va­lamint a Szövetségi Környezet- védelmi Hivatal közös szerve­zésében összehívott fórum a mezőgazdasági termelés, az idegenforgalom és a termé­szetvédelem oldaláról közelített a problémához. Egész Magyar- ország számára mérhetetlenül fontos az a még meglévő gaz­dasági potenciál, amelyet a természeti, környezeti értékek hordoznak. A szeminárium egyik előadójaként Tömösváry Tibor elnök szólt az 1989-től önálló jogi személyként működő szervezet szerteágazó munká­járól. A csaknem nyolcezer hek­táros Boronka tájvédelmi körzet megbízott kezelőjeként, a So­mogy Természetvédelmi Szer­vezet megkezdte a Balaton déli partjától a Dráváig húzódó zöld­folyosó kiépítését. Az érintett te­rületek lakosságával együttmű­ködve itt a természetközeli gaz­dálkodással jövedelemkiegé­szítő forrása az öko-turizmus. A hazai természetvédelem gond­jait nem lehet rezervátumokba, nemzeti parkokba zárva elin­tézni — erre Márkus Ferenc, a Világ-természetvédelmi Alap magyarországi képviselője hívta fel a résztvevők figyelmét. Az Európai Unió által támoga­tott extenzív vagy hagyomá­nyos mezőgazdasági termelés­nek hazánkban is munkahelyte­remtő, közösségmegtartó sze­repe van, s a védett és veszé­lyeztetett növény-, illetve állatvi­lág megóvásában is egyre in­kább kulcsfontosságú tényező. Azt már — egy földművelé­sügyi minisztériumi korreferá­tumra reagálva — dr. Tardy János helyettes államtitkár, a Természetvédelmi Hivatal el­nöke tette hozzá, hogy üres szavak helyett tartalmas együttműködésre van szükség a minisztériumok és a termé­szetvédők között. A konferencia ma a területfej­lesztés idegenforgalmi és nem­zetközi aspektusainak számba­vételével folytatódik. Csíky K. Erika Fonyódi alkotók Csurgón Mocsári Mária textil alkotó- művész és Farkas Béla fes­tőművész, fonyódi alkotók kiál­lítása nyílt meg tegnap Csur­gón a Csokonai Művelődési Központban. A tárlaton, — amelyet dr. Kovács Tamásné ajánlott az érdeklődők figyel­mébe—, a városi zeneiskola növendékei adtak műsort. Jótékonysági est a kórház javára Bállal egybekötött jótékony- sági estet tartottak tegnap Ka­posváron az egészségügyi fő­iskolán. A bál teljes bevételét a Kaposi Mór Megyei Kórház csecsemőosztálya javára for­dítják. Az est résztvevői szá­mára a Happy End Band szol­gáltatta a muzsikát. Növekvő munkaerőkereslet Nőtt a munkaerőkereslet Somogybán, az előző hóna­pokhoz képest több az üres ál­láshelyek száma. 575 üres ál­láshelyről van jelenleg tudo­mása a megyei munkaügyi központnak. Ennek több mint 80 százaléka fizikai munka, azon belül nagyobbrészt szakképzettséget igénylő munkakör. Az állásleheetősé- gek több mint egyharmada a feldolgozóiparban jelentkezik, de munkaerő igény jelentke­zett a kereskedelemben és a vendéglátásban is, valamint az építőiparban. Adományok az óvodának Lapunk is hírül adta, hogy ismeretlen tettesek ellopták a zimányi óvda jótékonysági bál­jának bevételét, amelyet kará­csonyi ajándékok vásárlására szánták a kicsiknek. A cikk megjelenése után többen is felajánlották segítségüket: a kaposvári Füzér Gábor és Kálmán Attila 10-10 ezer forin­tot, Friesz Károlyné Zamárdi- ból 5 ezer forintot adományo­zott a gyerekeknek, a Ferro Coop Bt. pedig 15 ezer forintot ajánlott fel ajándékvásárlásra. Nagycsaládosok a választásokon A Nagycsaládosok Kapos­vári Egyesülete a TESZ (Tár­sadalmi Egyesülések Szövet­sége) elnökségi ülésén hivata­losan is bejelentette, hogy — a Somogyért Egyesülethez és a kaposvári nyugdíjasok egyesületéhez hasonlóan — indulni kívánnak az önkor­mányzati választásokon. A vá­lasztókörzetek több mint fel­ében állít jelölteket a kaposvá- ron 1988 óta működő egyesü­let. A nagycsaládosok listave­zetője dr. Ureczky József, a Pannon Agrártudományi Egyetem adjunktusa. Somogyi tervező előadása A budapesti műszaki egye­tem meghívásának tett eleget Sárdi János, a kaposújlaki te­lephelyű Pannon Wolf Kft. ve­zető tervezője. Az építész- mérnöki kar épületszerkezeti tanszékén beindított, faszer­kezetekkel foglalkozó sorozat egyik meghívott előadójaként, két órás, diafilmmel illusztrált referátumban, a tervezés, a gyártás és a kivitelezés folya­matába építve ismertette a Wolf szerkezet sajátosságait. A téma iránti nagy érdeklő­désre való tekintettel legköze­lebb a hallgatók látogatnak le Kaposújlakra, hogy megte­kintsék az amerikai gépsoro­kon folyó munkát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom