Somogyi Hírlap, 1994. november (5. évfolyam, 257-282. szám)
1994-11-19 / 273. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASÁG 1994. november 19., szombat Phare-csoport Budapesten A Phare-programban résztvevő országok és az Európai Unió képviselőiből álló regionális munkacsoport a tegnap kezdődött budapesti ülésén arról tanácskozik, hogy milyen szempontok szerint használják fel az 1995-ös évben a regionális feladatokra rendelek- zésre álló pénzeket. Az Európai Unió a Phare-program keretében évente 100 millió ECU-t biztosít a regionális együttműködés bővítéséra , Huszonkét díj találmányért Ebben az évben 43. alkalommal rendezték meg a „Brüsszel-Euréka” találmányi szalont, ahol 33 országból 1200 újdonságot mutattak be. A nemzetközi bírálóbizottság 500 alkotást díjazott. A Magyar Feltalálók Egyesülete 22 találmánnyal szerepelt, s mindegyike díjat nyert. Külgazdasági fórum A külgazdasági fórum szakértői nem mindenben értenek egyet a hivatalos gazdaságpolitikai koncepcióval, a Ko- pint-Datorg konjunktúrajelentésének végkövetkeztetéseivel azonban lényegében igen — mondta a fórum tegnapi ülését követően Molnár Sándor, az IKM főosztályvezetője. A fórum résztvevői egyetértettek abban, hogy a külső gazdasági környezetben most még nem várható változás. Fogyasztói érdek és energiaár Az energetikai Érdekegyeztető Tanács fogyasztói tagjai többlépcsős, egyszerre legfeljebb 30 százalékos energiaár-emelést tartanak elfogadhatónak a társadalmi elégedetlenség elkerülése érdekében. Remélhetőleg ezt a szempontot is figyelembe fogja venni a Magyar Energia hivatal, amikor kidolgozza alternatív javaslatát. Ez utóbbira tegnap kérték fel a hivatalt az érintett minisztériumok. Nem egyösszegű a lízing-áfa Az áfa-törvény módosító javaslatai közül kikerül a lízing-ügyleteknél az azonnali egyösszegű áfa-fizetést kötelezővé tévő javaslat — ígérte meg Draskovics Tibor, a Pénzügyminisztérium köz- igazgatási államtitkára a Magyar Lízingszövetség vezetőinek. A Pénzügyminisztérium a hírt nem erősítette meg. SVÉD EXPORTRA GYÁRTANAK parkettaalapanyagot a Kaszói Erdőgazdaság szen- tai fűrészüzemében, osztrák megrendelésre pedig bútorelemeket készítenek. Az üzemben az erdészetből származó tölgyfát dolgozzák fel. Fotó: Lang Róbert Somogy is sereghajtó öt kimúlt bizottsággal Földkiadók „toplistája” Országszerte vontatottan halad a részaránytulajdonok kiadása. Vannak, akik tudni vélik, mindez azért van így, mert a földrendező bizottságok kevés kivételtől eltekintve gyengén működnek. Vannak olyan települések, ahol ma már meg sem lehet találni a korábbi bizottságok tagjait, pedig a részaránytulajdonoknak ez ideig csak 40 százalékát sikerült kijelölni. A több mint ezer földkiadó bizottság közül mindössze 28 fejezte be tevékenységét, illetve adta át ingatlannyilvántartási bejegyzésre készen a lezárt anyagokat a földhivataloknak. A földművelésügyi tárca a közelmúltban a megyei földművelésügyi hivatalok jelentései alapján összegezte a földkiadó bizottságok tevékenységét. Eszerint jól működnek a bizottságok Tolna, Zala, Borsod-Abaúj-Zemplén és Hajdú-Bihar megyékben. Nem érkezett különösebb panasz a Fejér, a Győr-Sop- ron-Moson, valamint a Veszprém megye területén levő szervezetek munkájára sem. Sajnos, ennél jóval hosz- szabb azoknak a megyéknek listája, ahol nem működnek — vagy nem megfelelő hatékonysággal dolgoznak — a földkiadó bizottságok. A mezőnyt Heves vezeti 19 működésképtelené vált szervezetével, szorosan a nyomában van Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 18 hasonló sorsra jutott szervezetével. Ezt követi Pest megye 11, Bács-Kiskun megye 10, Komárom megye 8, Somogy megye 5 „kimúlt” bizottsággal. Nógrád, Szolnok, Baranya, Vas, Csongrád megyében két-két, illetve Békés megyében egy földkiadási teendőkkel felruházott bizottság mondott csődöt. (Újvári) Súlyos helyzetben kiutat keresnek a MÁV-nál Versenyt vesztett a vasút (Folytatás az 1. oldalról) Elvesztettük a versenyt — hangsúlyozta a vezérigazgató — a minőségben éppúgy, mint a szállítási időben, a rugalmasságban, mint a gazdaságosságban. A MÁV bevételei 1991-ig növekedtek, ám utána „elszabadult a pokol”: a bevétel csökkent, az infláció hatására pedig meredeken emelkedtek a költségek. Mindez óriási veszteséget okozott, amely idén eléri a 28-29 milliárd forint. A helyzetre még nem találtak gyógyírt; a mostani kormányhatározat először — két ütemben 3900 kilométer — hálózatcsökkentést helyezett kilátásba. Hogy ebből a helyzetből kilábaljon a MÁV, nemcsak pénz kell, hanem a folyamatot kell megállítani — mondta Rigó Zoltán. Olyan vonalvizsgálatokra van szükség, amelyek megállapíthatják, hogyan lehet csökkenteni a MÁV veszteségét. Többek között ez is a kormányhatározatban foglaltak egyik követelménye, mint ahogy az is, hogy 1995-ben a veszteség maximum 25,3 milliárd forint lehet, s a bértömeg nem növekedhet. Gaskó János, a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezetének az elnöke hozzászólásában hangsúlyozta, hogy a vasút mai helyzete több mint válságos, tarthatatlan és példátlan. Az elmúlt húsz évben nem fordult elő, hogy a vasutasok ne kapjanak bérfejlesztést. A VDSZSZ álláspontja szerint 1995-nek a MÁV-nál — a legkevesebb áldozatokkal járó — átmenet évének kell lennie. Tamási Rita Szigorúbban bírálják el a hitelkérelmeket Vajúdó földjelzálog Az agrárágazatban szinte mindenütt találkozhatunk a gazdaságtalan termelés nyomaival, nehéz a termelők anyagi helyzete, s évről évre visszaköszönnek a pénzügyi zavarok. A gazdálkodók egyre nehezebben tudják előteremteni a következő évi termeléshez szükséges fedezetet. Nehezen jutnak kölcsönhöz, hitelkérelmeiket évről évre szigorúbban bírálják el a pénzintézetek. A kamatok jelentős emelkedése miatt egyre többen keresik, illetve veszik igénybe a kedvezményes hitelkonstrukciós lehetőségeket. 1993-ban például az őszi hitelek kamata még „csak” 27-28 százalékos volt, 1994-ben már 29-38 százalék. Sokat segíthetne a mező- gazdasági termelők anyagi helyzetén, ha földjükre kedvezményes, közép- vagy hosszúlejáratú hitelt tudnának felvenni. A földjelzálog-hitel intézményének bevezetése azonban évek óta vajúdik. Megkérdeztük dr. Lovászy Csabától, a Földművelésügyi Minisztérium helyettes államtitkárától, hogy foglalkozik-e még egyáltalán a szaktárca ezzel a kérdéssel? S ha igen, hol tartanak a jogszabályi előkészületek? — A jelzálog-hitel igénybevételének egyik akadálya a földtulajdonok rendezetlensége, nevezetesen, hogy a földingatlanok jó részét még nem jegyezték be az új tulajdonos nevére. Ám ez csupán átmeneti probléma. A nagyobbik gondot az jelenti, hogy Magyarországon a kárpótlási árverések, és a részaránytulajdonok végleges rendezése után el fog különülni a föld tulajdonosa és használója. A farmerek, a magángazdálkodók a jövőben részben bérelt földön fognak gazdálkodni. Ebből adódik a kérdés: miként működhet a földjelzálog abban az esetben, ha a bérbe adó földtulajdonos nem járul hozzá, hogy földjét a bérlő jelzálog hitellel terhelje? — Mi lehet a megoldás? — Több lehetőség is kínálkozik. Az egyik például az örökbérlet, amely tulajdonképpen fedezetet jelentene a kölcsönöknek. Csakhogy a magyar jogrendszer nem ismeri az örökbérlet konstrukcióját. A minisztérium mindenesetre igyekszik mielőbb megtalálni a lehető legjobb megoldást. — Mindez mennyi időt vesz igénybe? — Nem tudom megmondani. Az viszont tény, hogy hazánkban a földtulajdon és bérlet különválása nem átmeneti jelenség. Tartósan, hosz- szú távon jelen lesz a magyar mezőgazdaságban. (Újvári) A Price Waterhouse világcég felmérése Hazai cégnél kisebb a vezetői fizetés Az idén kisebb mértékben emelkedik a nagyvállalatok felső vezetőinek fizetése, ők ma általában annyit (vagy többet) keresnek, mint a hazánkban működő nemzetközi vállalatok felső vezetői. A magyar cégeknél kisebbek az alapfizetések, de ezeket jóval magasabb prémiumok egészítik ki - állapítja meg Tömöri Nóra, a Price Waterhouse szakértője a könyvvizsgáló és tanácsadó világcég által készített felmérés alapján. Eszerint az alacsonyabb vezetői szinteken a magyar vállalatoknál a prémiumok ellenére is kisebbek a jövedelmek, mint a nemzetközi cégeknél. A vidéken működő vállalatoknál pedig a jövedelmek elmaradnak a fővárosiakétól. A felső vállalati vezetők többségénél jövedelemkiegészítésként magánhasználatra is rendelkezésre áll a személygépkocsi, kedvező árú vállalati termékeket, illetve részvényeket is juttatnak a vállalatok. A legmagasabb jövedelmekkel hazánkban a banki vezetők rendelkeznek. Ezután következnek a kereskedelmi és szolgáltató cégek, s még ennél is alacsonyabbak a fizetések a termelővállalatoknál. A bankoknáll van téljesítmény- től független fix prémium is. A vállalatok többnyire évente egyszer emelnek fizetést, alapvetően az inflációhoz igazodva. Az emelést a külföldi vállalatok elsősorban a teljesítményekhez kötik. A nemzetközi részvételű vállalatoknál ez gyakoribb is, és a rendszerek egységesebbek. A legnagyobb különbség: a nemzetközi vagy vegyesvállalatok egyharmada figyelembe veszi a konkurensei nyújtotta jövedelmeket, a magyar cégek azonban nem. Kiárusítás! ^éíZl*'* HOMELITE benzines láncfűrész 30 cm vezetőlappal, 1,8 LE Kedvezményes végkiárusítási áron: US’ 18 990 Ft Vissza nem térő alkalom! 1994. november 21-től, amíg a készlet tart. Szerszámvilág Kft. Kaposvár, Ady E. u. 11. Te.: 82/316-829 1994. november 22-től, 3 évre, A Barcs és Vidéke €0 ÁFÉS L BÉRBE ADJÆ 52. sz. Bolt- II albolt Marietta puszta üzletét Bérleti díj: 14 000 Ft*-áfa Több jelentkező esetén Barcs, Széchenyi u. 12. szám alatti tanácstermünkben, 1994. november 21-én (hétfőn) de. 9 órakor, versenytárgyalást tartunk. A részvétel feltétele: a bérlemény egy havi bérleti díjnak megfelelő óvadék befizetése. Bővebb felvilágosítást, a kereskedelmi főosztály tel.: 463-006 és a főkönyvelőség tel.: 463-036 ad. (63889) Piaci körkép Kaposvár Siófok Nagyatád Marcali Burgonya 35-40 35-40 30-45 30 Káposzta 40 30-40 30 35-40 Paprika 100 50-100 55-110 120-180 Paradicsom 130 140 120-180 120-160 Uborka 100 100 70-100 — Leveszöldség 40-70 50 65 60 Tojás 12-14 10-12 10-13 12-14 Sampinyon 260 260 240 ___ H agyma 40 30 30 40 Banán 110 100 120 120 Alma 50-60 30-50 35-50 35-40 Karaláb 20 20 20 — Karfiol 120 120 100 — Saláta 30-40 20-40 15-30 15-30 Kelkáposzta 40 40 65 70 Savanyúkáposzta 60 70 60 — Ponty 250 250 — —
