Somogyi Hírlap, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)
1994-09-07 / 210. szám
1994. szeptember 7., szerda SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 Támogatott tanévkezdés Eddig mintegy 250 ezer forintot költött az iskoláskorúak tanévkezdésének támogatására az osztopáni önkormányzat. Ez az összeg még várhatóan emelkedni fog, amint beérkeznek a középiskolások és egyetemisták igazolásai. Az osztopáni általános iskolásoknak mintegy 1500-1600 forint értékben járultak hozzá a tankönyveik megvásárlásához. A középiskolákban és a felsőoktatási intézményekben tanulók pedig ezer-ezer forintot tanévkezdési támogatást vehetnek át. Bodrogon az általános iskolás diákok az osztopáni segítséggel megegyező mértékben kapnak hozzájárulást, míg a középiskolások, egyetemisták és főiskolások a testületi döntés szerint 1500-1500 forint beiskolázási támogatásban részesülnek. Tovább szépül a hencsei kúria A közeljövőben készül Hen- cse rendezési terve, amelyben szerepel a magántulajdonban lévő Márffy-kúria további építésének és szépítésének az elkövetkezőkre vonatkozó folyamata is. Ezeknek a terveknek az előkészítését, összehangolását és a szakhatósági ügyek intézését végzi a hencsei önkormányzat, illetve a kadarkúti körjegyzőség. Utolsó simítások a meseszállón A közeljövőben az utolsó simításokat is befejezik azon a bőszénfai meseszállón, amely elkészültekor párját ritkítja majd hazánkban. Az egyedülálló elképzelés hamarosan valóra válik tehát, és a mesébe illő szálló fogadhatja első, főként természetesen gyermekes családokból álló látogatóit. Akiket különös környezet fogad majd, hiszen az épület vendégszobáiban egy- től-egyig mesebeli lesz a hangulat, egy-egy közismert történet ismerszik föl a falakra festve, és persze az udvar telis-tele lesz különféle játékokkal. A szálló építését jórészt természetes anyagokból oldották meg. Befejezés hitel felvételével Kétmillió forintos hitelfelvétellel képes csak befejezni az általános iskola építését a bodrogi önkormányzat. A kivitelezéssel először megbízott cég ugyanis szakértők szerint nem megfelelően alapozta le az épületet, és a tervek sem feleltek meg. Az átterveztetés és az egyéb költségek miatt keletkezett kárát az önkormányzat jogi úton szeretné megtéríttetni. Közben épül az iskola, október végére előreláthatóan befejeződnek a munkák. A kéttantermes épület 8,3 millió forintba kerül, amelynek bő 30 százalékát az állami költségvetés céltámogatása fedezi. Álmodozások kora Csornában Miből fizeti ki a falu a Makovecz tervezte palotát? Fotó: Török Anett A csornai Fülöp Imre és Esküdt István állítják: a helyi ön- kormányzat tönkreteszi a falut. A jóideje húzódó iskolaépítés kapcsán hatalmas pazarlásról beszélnek, és arról is, hogy a polgármester már több mint egy éve nem hajlandó számot adni tevékenységéről. — Úgy tudjak, hogy a 27 milliós forintosra tervezett iskolaépítés vagy százmillióval többe kerül majd, csakhogy ezt a százat szépen letagadják — mondták. — Mielőtt az előző jegyző elment, elárulta, már nyolcvan milliónál tartanak. Miből fizeti ki ez a szegény falu a Makovecz tervezte palotát, amikor a többség nyugdíjas, kisfizetésű? Ha már mindenáron iskolát akarnak, miért nem elégedtek meg egy szerényebbel? Ráadásul kinek építik, amikor a két beruházó községből, Csornából meg Szabadiból, jó ha húsz-harminc gyereket össze tudnak szedni? És akkor még nem beszéltünk a fenntartásról! Miből akarja Orbán Ottó polgármester fizetni? — sorjáznak a két csornai polgár kérdései. A vezetők semmiről nem tájékoztatják a falut, lassan másfél éve volt az utolsó falugyűlés, panaszkodnak tovább. — Fogalmunk sincs arról, hogy mennyi adóssága van Csornának, mi csak fizetjük az adókat, és közben nem tudjuk, mire költik — mondják. — S ha már itt tartunk, Csornában vetették ki a legmagasabb helyi adókat a somogyi települések közül. Persze méltányossági alapon egyes képviselőknek, és a polgármesternek is engedtek el... Orbán Ottó polgármester véleménye következne most itt. Több hetes sikertelen próbálkozás után a polgármester azonban visszaüzent: e témában nincs mondanivalója. Az információ hiányát igazolja: elterjedt a faluban, Szabadi rég kiszállt az iskolaépítésből. Dr. Francz József szabadi polgármester cáfolta ezt. — A megállapodáshoz tartjuk magunkat, amely szerint Szabadi községnek 10,5 millió forintot kell vállalnia az iskolaépítés költségeiből. A költségek megnövekedtek ugyan, de korántsem annyival, amint azt Csornában híresztelik, mondta a polgármester. Eddig 25 millió forintot öltek bele az iskolába, és Francz József szerint a végösszeg 40 millió forint körüli lesz. — Az építkezés akadozásának pedig az a fő oka, hogy késik a Lakitelek Alapítvány beígért több tízmillió forintos támogatása. Most azt várjuk, hogy Lezsák Sándornak mikor lesz végre ideje az alapítványnyal foglalkozni. A diákok száma negyven körüli. Ennek ellenére az iskola fenntartása nem lesz probléma — vélekedett — Szabadi polgármestere. — A fejkvótával és azzal a fél millió forintos támogatással, ami azoknak az iskoláknak jár, ahol száznál kevesebb a diák, már az összeg nagy része meg lesz. Az elképzelések szerinte hosszú távon mindkét falunak előnyére válnak: a két község közötti területet — ahol az új iskola is épül — tovább szeretnénk fejleszteni: ide épülne új óvoda, közös orvosi rendelő, hiszen ez a terület a két községhez egyformán közel van. Még a közös körjegyzőség is elképzelhető ott. Nagy László Eladósorban a Gabonaipari Rt fonoi raktara • • Ötezer tonna kukorica exportra Először rostálják, majd fertőtlenítik Nem tartozik a részvény- társaság törzsvagyonához, ezért az ÁVÜ kinyilatkoztatása szerint túl kell adni a kaposvári Gabonaipari Részvénytársaság fonói raktárán. Az egyszer már meghirdetett, ám kellő érdeklődés hiányában társasági tulajdonban maradt telep hamarosan ismét eladósorba kerül, állítja Mikié Vilmos, körzeti kereskedelmi vezető. A raktárban tárolt takarmánykukoricáért közben folyamatosan érkeznek a teSzállítószalag emeli a teherautókra a takarmányt, de azért a szívlapát sem került még múzeumba. Fotó: Török Anett herautók, hogy a kiskorpádi export-előkészítő telepre szállítsák a terményt. A Gabonaipari Részvénytársaság körzeti kereskedelmi vezetőjétől megtudtuk azt is: a kor- pádi telepen először elvégzik a kukorica rostálását és fertőtlenítését, aztán kerül kivitelre. A társaság ötszáz vagon, mintegy ötezer tonna kukoricát exportál az idén. A kiskorpádi tárolótelepre a so- mogyjádi, a hetesi és a fonói kalodaszerű raktárakból érkezik a takarmány. A fonóit főként a göllei és a kisgyaláni szövetkezetek tábláin betakarított terménynyel töltötték föl. (Balassa) Varrodát alakítanak ki Kadarkúton A kadarkúti önkormányzat nem kis örömére: a közeljövőben megkezdi működését egy varroda a településen. Az öröm annak szól, hogy az üzemegység létesítése reményt ad a helyi munkanélküliség enyhítésére. Kadarkútnak szinte már amúgy sincs egyebe, mint reménye: az önkormányzat költségvetése huszonnégymillió forintos hiányt kénytelen „kezelni”. Egy munkahelyteremtő kezdeményezés is életmentő hatással lehet tehát a településen. A Givar Betéti Társaság mintegy húsz, kimondottan csökkent munkaképességű helybéli lakos alkalmazását tervezi, tudtuk meg Werkman József polgármestertől, aki közreműködött a vállalkozási lehetőség megteremtésében. Mint megtudtuk: a varroda leendő épületében lévő helyiségek átalakítása már folyik. A munkálatokkal az elkövetkező hónapokra készül el a kivitelező. B. T. Somogyjádi a kivitelező Az ősszel elkészül a községrendezési terv Nagy ára van a teleknek Berkiben Módosították a rendezési tervet — Rugalmasan alkalmazkodnak az igényekhez Soron következő ülésén ismét foglalkozik a nagyberki önkormányzat képviselőtestülete az áttervezés alatt álló, és vélhetően még az ősszel elkészülő községrendezési tervvel. Pontosabban egy, a terv nyomán felvetődött kérdéssel: mennyiért adják majd a mintegy huszonöt-harminc újonnan, a település szívéhez közel kialakított telkeket. Egyelőre úgy tetszik, nem lesz épp gördülékeny az eladás, holott annak idején a telek iránti igény tette szükségessé a rendezési terv megváltoztatását. A Petőfi és az Újváros utca közötti szakaszon kialakítandó parcellák négyzetméter-árát ugyanis az előzetes érdeklődők egy része túl borsosnak találta. Embersics László körjegyző más véleményen van. Szerinte a négyzetméterenkénti 180 forint nem ár a nagyberki földekért. így — mondta — még a legnagyobb, 1200 négyzetméteres sarokparcella is alig kerül többe 200 ezer forintnál. Mindenesetre a nagyberki testület rugalmasan kíván alkalmazkodni az igényekhez. Ezért a következő ülésen várhatóan arról is döntenek a képviselők, hogy a település egy másik részén az említetteknél olcsóbb telekárakat is megállapítanak a berkiben letelepedni szándékozóknak. B. T. Megtartották a versenytárgyalását annak a mintegy 10 millió forintos szennyvíztisztító beruházásnak, amelynek a kivitelezését végül egy somogyjádi cégre, a VOÉP Kft-re bízta a beruházó osztopáni és bodrogi önkormányzat. A tengelyen szállított, kazettás rendszerű szennyvíztározó beruházása ötven százalékos állami támogatást élvez, amelyből 4,2 millió forint a cél- támogatás, nyolcszázezer forint pedig a környezetvédelmi alap támogatásaként vehető igénybe. A céltámogatást két évre lebontva használhatják föl az önkormányzatok, és ugyancsak két év alatt gazdálkodjék ki áthúzódó költségként a mintegy 5 millió forintos fennmaradó tételt. A szennyvíztározó a két község között, egymástól egyenlő távolságra épül, úgy, hogy lehetőség legyen a csatorna-rendszer majdani rákötésére. Batéi matuzsálem Mégha szuperálna is, a gaz szorításától már nemigen tudna moccanni a Batéban enyésző, néhai vöröskakasokkal hadakozó tűzoltó-matuzsálem. A hajdanán lóvontatta, kézipumpás szerkezet a községi tűzoltószertár előtt áll, és amint ez több hasonló példánnyal már előfordult, talán egyszer ez is új külsőt kap. A budapesti Teud- loff-Dittrich gyárában készített öntöttvaskarú, fakül- lőjú-fémabroncsos, kiszolgált régiség egyszer még érdekes színfolt lehet Batéban. Fotó: Török Anett k
