Somogyi Hírlap, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)

1994-09-26 / 226. szám

1994. szeptember 26., hétfő SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 Vizsgálhatnak-e hetente pár száz alapanyagot? Somogyvári raktárban az ólmozott paprika Az ajándék pótkocsis kamionnal érkezett Zürich kanton baráti segítsége falvaknak Gazdaasszonyképzős lányok lehetősége - Nem a pénz a fontos, hanem az ötlet (Folytatás az 1. oldalról) — Az áru félkilós csomago­lású volt, állítólag a budapesti nagybani piacról származott. Mi összesen három kilót vet­tünk. Szerencsére csak a felét használtuk föl. A tisztiorvosi szolgálat vizsgálata a rutinel­lenőrzést követően kimutatta: ólomtartalma a normálisnak ötvenszerese volt... _ Jurina Géza, a somogyvári Általános Iskola és Speciális Szakiskola igazgatója szerint elkeserítő, hogy ilyesmi egyál­talán megtörténhet. — A fonyódi Fruct kereske­delmi kft-től vásárolunk rend­szeresen — mondta Frank Sándorné élelmezésvezető; az a paprika is tőlük szárma­zik. A beszerzési papírjaik rendben vannak, eddig nem is volt semmi. Legutóbb kétszer 5-5 kilót kértünk; júliusban és augusztusban szállították. Naponta 450-500 személyre főzünk itt, fűszerekből is soJ< fogy. Az egykilós csomagolású Környezetvédelmi szakem­berek és számos érdeklődő utazott ki különbusszal szom­bat délután a Marcali és Hor­vátkút között kijelölt korábban sok vitát keltő, de már a majd­nem fogadóképes hulladék- gyűjtő telepre. Ott volt dr. Sütő László marcali polgármestere, Simon Márton Péter, a kör­nyezetvédelmi minisztérium helyettes államtitkára, vala­mint Szántó Péter főosztály- vezető. Az erdőkkel körülvett, óriási medence mellett Dárhi- dai Géza, a telep vezető ter­vezője, az intézményt igaz­gató Rumpold kft műszaki igazgatóhelyettese ismertette a legfontosabb tudnivalókat. Marcaliban és a többi társult településen keletkező hulla­dék fogadására az első sza­kaszban elkészült egy 90x100 méter területű medence. Szi­getelése a legkorszerűbb; egyelőre 2 méterrel a terep­szint alatt van, s olyan helyen, ahol a talajvíz 40 méteres paprikában kétféle értéket mu­tattak ki: a későbbi szállítású­ban az ólom százhússzor volt nagyobb a megengedettnél, a korábban vásárolt paprikában csak 0,45 százalék a megen­gedett felett... Egy hónapja volt a vizsgálat, s akkor ígér­ték, hogy a veszélyes hulla­déknak számító szennyezett paprikát elviszik a raktárból. Azóta is itt őrizgetjük. Állítólag a rendőrségnek kellene intéz­kedni. Én rákérdeztem: van-e lehetőség az élelmiszerek előzetes vizsgálatára? A ka­posvári közegészségügyi szolgálat laboratóriumában 10-12 nap átfutási idővel és fajtánkét 500 forintért el is vé­geznék. Tessék mondani: 270-féle élelmiszerrel dolgo­zunk, megengedhetjük ma­gunknak ezt a „luxust”? — Azt rebesgetik, a maffia keze van a dologban — mondja Marián József, az ál­tala igazgatott lengyeltóti is­kola paprika-ügyével kapcso­latban. mélységben található. A hosszú távra tervezett foga­dóállomást 28,5 hektáron lé­tesítik; most 4 hektárt vettek igénybe... Összesen 2 millió köbméter hulladék fogadására lesz alkalmas. A továbbiakban Szántó Pé­ter főosztályvezető fejtette ki véleményét. Hangoztatta: eu­rópai mércével mérve is csúcstechnológia lesz ez a szeméttárolás — méghozzá olyan időben, amikor nálunk a hulladékelhelyezés és kezelés még gyerekcipőben jár. A marcali létesítmény jelentősé­gét kiemelve elmondta: Ma­gyarországon évente 16-20 millió köbméter, mintegy 5 mil­lió tonnányi szilárd kommuná­lis hulladék keletkezik. Itt elvi­leg ebből 2 millió köbméter he­lyezhető el a legkorszerűbb technológiával, a környezet- védelem előírásainak mesz- szemenő figyelembe vételé­vel. Kun G. Tibor — Lenner Vilmos helybeli kiskereskedő számlákkal tudja igazolni a vételt, hiszen évek óta őstermelőtől vásá­rol.... — Mi rögtön szóltunk neki, amikor a tévében látott csomagolásban hozták az árut — fűzi hozzá Károly Éva, az intézmény élelmezési fel­előse. — Félkilós, celofánba csomagoltat éppúgy kaptunk, mint kis piros vászonzsákba töltöttet. Az egész paprika-his­tória akkor bukott ki, amikor egy lakodalmi szalmonella okán a marcali tisztiorvosi szolgálat a faluban járt. Ez egy-két hete lehetett, akkor kértek mintát az iskolakonyhá­ján használt fűszerből is. Hogy mit találtak, nem tudjuk; a ke­reskedő a maradék három ki­lót mindenesetre kicserélte. Ezen a csomagoláson már a minőségi bizonyítvány száma is szerepel: ha ez is ólmozott, akkor mit tehetünk? Egyszerű: nem eszünk pap­rikást... Játékos vidi verseny Éppen egy esztendővel ez­előtt adták át Nemesvidon az új, korszerű tornatermet. Az évforduló alkalmából kis ün­nepséget rendeztek. Árvái Ti­bor polgármester köszöntötte a résztvevőket, majd egymást követték szombaton és vasár­nap a sportversenyek, játé­kok: egyebek között az utcák csapatai mérkőztek kispályán, és megrendezték a Nemes- vid-Zalakomár öregfiúk mér­kőzését. Ráadásul nagyszerű bográcsgulyás várta a sok mozgásba, szurkolásba bele­fáradt sportolókat és nézőket. Nemeskisfalud ivóvízgondja Nemeskisfalud lakossága még nem rendelkezik egészséges ivóvízzel. A he­lyi képviselő-testület által vízvezeték építésére kiírt pá­lyázat a hét végén járt le. A céltámogatás és az időjárás kedvező alakulásától füg­gően még az idén megkez­dik a beruházást. Látványosan fejlődnek Marcali külföldi kapcsolatai. Köszönhető ez a svájci ille­tékességű Viki Molnár üz­letasszonynak, a Hawko Duna Rt elnök-vezérigazga­tójának és szerencsés talál­kozásának Kruppai Győző­vel, a Marcali Kereskedelmi és Iparkamara elnökével. Ennek eredményeként vált lehetségessé, hogy a kanton faluszövetségeinek segít­sége — rászorult magyaror­szági településeknek — a Somogy megyei települé­sekre koncentrálódhatott. így tölthetett négy marcali diáklány hat hetet svájci csa­ládoknál háziasszonyképző szakmai gyakorlaton is. A folytatás: pótkocsis ka­mionnal — több millió forint értékű rakománnyal — Viki Molnár Marcaliba érkezett. — Nem annyira az összeg a fontos ebben az ügyben — mondta —, inkább annak eszmei értéke, és hogy meg­teremtettük az alapot a to­vábbi együttműködéshez. Úgy hiszem, ez a szállítmány komoly segítség a térségnek, és a svájciak 2,5 millió frank­A marcali Bernáth Em­lékmúzeumban a múlt héten nyílt meg Borkovics Péter iparművész és Mester Béla képzőművész közös tárlata. A főként üveggel dolgozó fi­atal alkotó, a salgótarjáni születésű Borkovics az ék­szerek, ivóedények és üvegablakok után könnyed kai is megtoldották... A züri­chi üzletasszony fontosabb­nak tartja ennél, hogy magyar vállalkozások indításához használható ötleteket adja­nak. — Ahogy elnéztem otthon: a nem igazán nyitottságukról híres svájciak menet közben kedvet kaptak a számukra nélkülözhető dolgok össze­gyűjtéséhez, és egy keveset hajlandók lecsípni megtakarí­tott pénzükből is. Ezért, ki­mondhatatlan örömömre, ok­tóber 7-8-án egy ugyanilyen pótkocsis kamionnal ismét itt leszünk. Végül a folytatásról kérdez­tük. — Az lenne az álmom — mondta —, hogy azok a tele­pülések, amelyeknek most adni tudunk valamit, éljenek a felkínálkozó lehetőséggel, próbáljanak kapcsolatot te­remteni a svájci partnerfal­vakkal. S közben lessék el az ottani, de itt is hasznosítható jó gazdálkodási módszere­ket. Azt hiszem, a külföldi testvérvárosok most megtar­tott találkozója egyebek kö­zött ezt a célt is jól szolgálta. (Kun G. T.) eleganciát és kecsességet sugárzó „lámpás” korszakát éli, a festészettel és grafiká­val párhuzamosan foglal­kozó kaposvári Mester pedig groteszk és szürrealista elemeket egyaránt hordozó munkáit hozta el Marcaliba. Az alkotások október 22-ig tekinthetők meg. Cs. K. E. Csúcstechnológiát valósítanak meg Marcaliban Szakember-szemle a szeméttárolóban Két művész tárlata Egy kis község nagy reménye — Gidres-gödrös út visz a falu büszkeségéhez Gadány passziója a pénznyelő panzió — Ha Gadányba megy, el ne felejtse megnézni a panziót! — szól utánam a Mesztegnyőn útbaigazító munkásember. A Marcaliba vezető úttól három ki­lométerre fekszik Gadány. A polgármesteri hivatalban kö­zépkorú asszony fogad. Gid­res-gödrös gyalogúton vezet a falu büszkeségéhez, a panzió­hoz. Németh János polgármester egy német vendég társaságá­ban, fehér műanyag székekkel, asztalokkal berendezett, művá­zákkal és művirággal ékesített „csapszékben” kínál hellyel, és rögvest eldicsekszik: olaáz ven­dégek érkeztek a 16 ágyas, ké­nyelmes panzióba. — Több mint 200 elesett né- rpet katona sírját őrizzük a teme­tőben, és úgy gondoltuk: az ide­látogató rokonoknak biztosítjuk a szállást. Júliusban adtuk át az épületet. Emellett Mesztegnyő és környékének turizmusát is támogatni szeretnénk. A 370 lakosú Gadányban 167 nyugdíjas, 86 cigány, 27 iskolás és 14 óvodás él. Mindössze öt­ven aktív dolgozónak jelent gondot a munkanélküliség. A mesztegnyői iskolába járó gyermekek után most egyenlí­tette ki a gadányi önkormányzat a többhónapos tartozást. Az idős emberek sem járnak már a gondozási központba ebédelni, mert a polgármester szerint túl sokba kerül a hozzájárulás. He­lyette Marcaliból hordják a napi élelmet. Az alapításának 800. évfordulóját ünneplő falunak nincs szennyvízelvezető rend­szere, távhívásos telefonja, hi­ányzik a járdák útburkolata, s több romos épület vár fölújí­tásra. A panzió elsőként épült meg. — Megmondom őszintén ne­héz szülés volt — mondta Né­meth János, a Budapestről Ga­dányba települt polgármester. — Lebontottuk a pedagógusla­kást és az óvodát, s úgy gondol­tuk, a romos iskolát alakítjuk át panzióvá. Több pályázatot is beadtunk a szociális jellegű épü­letek fölújítására; a tűzoltószer­tár, a sportöltöző, a kultúrház rendbetételére. Sikerült 2,9 mil­lió forintot elnyernünk. Köz­hasznú munkával épült a ház, s a falugondnok részére ugyan­csak pályázaton nyert Volkswa­gen Transport gépkocsival ol­dottuk meg a kisebb szállításo­kat. „Csak” az anyag árát, mint­egy 5 millió forintot kellett így-úgy előteremteni. — Mit szól ehhez a falu népe? — Először nem hittek benne. Most már látják a sok idegent meg a szép autókat, és büszkék rá, hogy ilyen szép panzió épült a falujukban. A hófehérre meszelt szálló előtt, kényelmes kerti székben német vendég szemléli a kör­nyéket. Az épülettel átellenben félbehagyott építkezés nyomai szűkítik a panorámát: az idősek szociális otthonára már nem ju­tott a költségvetésből. A pol­gármester panaszkodik: fogy a falu, nincs munka. 1969-ben szétverték a jólmenő téeszt, a szomszédos települések gaz­dálkodói kifosztották a falut. Nem törődtek Gadány kárával. — Több pályázatot adtunk be a falusi turizmus fejlesztésére is, de hiába — folytatja. — Most megpróbálunk a környező négy településsel összefogva a mesztegnyőieknek segíteni. Sok vadász fordul meg itt, ezért kértem dr. Gyenesei Istvánt, a megyei közgyűlés elnökét: tá­mogassa a kezdeményezésün­ket. A panzió megépült. Fenntar­tására és a fűtés bevezetésére azonban kevés a pénz. A sze­gény gadányiakra nem róhatnak ki adót. Marad az állami támoga­tás, ami annyi, amennyi. Né­meth János most azon gondol­kodik, hogy eladja vagy bérbe adja a falu büszkeségét. Ám a képviselő-testület megvétózta a döntést. Elmenőben, dolgos cigá­nyemberek köszönnek rám: apró fakerítéssel sáncolják körbe a panziót, hogy a kutyák ne illessék piszkukkal. Orsós Ferenc a nemrég alakult falusi cigányszervezet elnöke sandít, amikor azt kérdezem: mi a vé­leményük a panzióról? — Meg vagyunk vele elé­gedve. Csak legyen mindenki­nek munkája! A templomtérre beérkezett Mesztegnyőről az iskolásokat, óvodásokat szállító busz. Szü­lők ölelik örömmel magukhoz az apróságokat. Várnai Ágnes Bérmálás volt Csömenden Jeles napként került a csö- mendi naptárba a múlt péntek: a faluban első alkalommal volt bérmálás. Ezen 12 csömendi gyerek vett részt. A bérmálást Balás Béla kaposvári megyés­püspök végezte. Rossz szezont zárt a Kék Tó Igen rossz szezont zárt a Kék Tó kemping és szálloda. A szép környezetű lengyeltóti intézmény vezetője, Durez Ágnes az idény végeztével a szállodai szobák 60-70 száza­lékos forgalomvisszaeséséről beszél; ugyanez a kempingnél csak 20 százalék. Tény, hogy drága a Kék Tó, és a Siótour sem küldött vendégeket. Most már a tó vizét is leengedték. Utat építenek Buzsákon Régi buzsáki gond végre a megoldás küszöbén: kezdődik a Buzsák és Csiszta közötti 3,5 kilométeres út építése. A kivitelező Somogyaszfalt szakemberei már a helyszí­nen dolgoznak, így a jövő évi idénykezdetre jó úton közelít­hetik meg a fürdőt a felüdülést keresők. A község az útépí­téshez szükséges 53 millió fo­rintból 32 milliót pályázat útján nyert el. Ugyancsak most kezdődik a buzsáki Kossuth utca 250 méteres útszaka­szának építése. Ezt a munkát a marcali Közút Kft végzi, 2,5 millió forintos értékben. Kovácsi csalódott a napraforgóban Hét végére befejezte a nap­raforgó betakarítását a pusz­takovácsi Egyesült Erő Terme­lőszövetkezet. A gabonabeta­karítás után most ebben a nö­vényben is csalódniuk kellett: a termésátlag hektáronként ugyanis mindössze 13-14 mázsa. Remélik, hogy a jövő év jobban sikerül. Idejében végzik az őszi vetést, már földben a repce és 200 hektá­ron a rozs, 1-2 hét múlva kezdik a kukoricabetakarítást. Félmillió forint tankönyvekre Böhönyén 207 általános is­kolás kezdte meg az idei tan­évet. Őket az önkormányzat 516 ezer forintos tankönyv- támogatásban részesítette, a füzetcsomag megvásárlására pedig 201 ezer forintot különí­tett el. A középiskolában ta­nuló diákok beiskolázását is segítette a hivatal. A körjegy­zőséghez tartozó Nemeskisfa­ludon is hasonló a helyzet: ott az óvodások kétezer, a közép- iskolások ötezer forintos, egyszeri támogatást kaptak. Az általános iskolásoknak nemcsak a tankönyv- és fű- zetköltségét vállalták át, ha­nem az étkezési térítésekhez is hozzájárultak jelentős ösz- szeggel. A X

Next

/
Oldalképek
Tartalom