Somogyi Hírlap, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)

1994-09-26 / 226. szám

6 SOMOGYI HÍRLAP — BELPOLITIKA 1994. szeptember 26., hétfő Új műsorrend a televízióban Minden változik, de a Dallas marad A Magyar Televízió új veze­tőségének eltökélt szándéka, hogy a jövőben a közönséget és nem a politikát szolgáló mű­sorrendet alakít ki mindkét csa­tornáján. A gyermekeknek szóló mű­sorokra a televízió új műsorsá- vot biztosít, ami a két progra­mon váltakozva, minden nap 16.00, illetve 17.00 órától je­lentkezik mindig 60 percben. A nyugdíjasok, ágyhozkötöttek és otthonülők számára szerda délutánonként 16.00 órától nosztalgiafilmeket vetítenek. Folytatódnak a közkedvelt sorozatok, de más napon és más időben. Az új Lassie szombat délutánról péntek délután 17.30-ra került. Mag- nummal vasárnap helyett ked­den 19.20-kor, a TV2-esen ta­lálkozhatnak a nézők. A Kojak epizódok péntekről csütörtök 19.15-re „vándoroltak” a TV2-es csatornáján. A Várat­lan utazás című filmsorozatot pedig szombat helyett pénte­ken 19.10-kor vetíti szintén a TV 2. A TV 1-es csatornáján a 19.30-kor kezdődő Híradó után, főműsoridőben hétfőn­ként játékfilmek és szórakoz­tató műsorok váltják egymást. A kedd este a filmsorozatoké, szerdán filmet, szórakoztató műsort vagy sporteseményt sugároznak. Csütörtök estén­két a Friderikusz Show, a Szomszédok című teleregény, Vitray Tamás: Töltsön velem egy órát! című műsora, illetve a Kisváros című sorozat váltja egymást. Csütörtök esténként találkozhatunk majd a képer­nyőn a miniszterelnökkel is, aki a műsorban a nézők kérdése­ire válaszol. A péntek este a Dallas soro­zaté. Szombaton és vasárnap pedig játékfilmeket vetítenek. A TV 2-es csatornáján októ­bertől szombat esténként vár­ható Friderikusz Sándor egy másik, teljesen újfajta szóra­koztató műsora is. Visszatér a képernyőre „Csak nézünk, mint a moziban” című sorozat Kóthy Judit és Sipos Pál szerkeszté­sében, valamint Juszt László „Kriminális” című rendőrségi magazinja. Újra a TV 1-es csatornáján, a kedd esti film után látható a „Stúdió 94”. Vasárnaponként — Réz András szerkesztésé­ben — indul a 150 perces szó­rakoztató magazin, a Leporel­lók. Ennek éjszakai változata is készül, amelyet a TV1-en szombat éjszaka sugároznak majd. Ugyancsak új szórakoz­tató műsor lesz vasárnapon­ként a Casino, Rózsa Péter szerkesztésében. Megszűnt a Halló vasárnap!, a Szolgálatukra, a K+P és a Ki­rakat. N. Zs. POROTHERM® a tökéletes lakóérzet olyan ott­hon szük­séges, a- hol jól érzi jó a köz­érzete. Vajon befolyásolható-e ez az építőanyag megválasztásával? Termé­szetesen igen. A lakóhelyiségeket kö­rülölelő, "lélegző" kerámiafelületek ked­vezően alakítják a ház belső klímáját, élettani hatásuk pozitív. A falak nem pe­nészesednek, télen jól tárolják a mele­HUNGÁRIA WIENERBERGER Téglaipari Rt. Budapest H-1115 Bánk bán u. 17 Fax: 1851-610 Tel.: 1852-266 get, nyáron óvnak a túlzott felmelege­déstől, így otthona kellemesen hűvös marad. A POROTHERM® rendszer egyesíti a kitűnő hőszigetelő képességet és a bioló­giailag optimális pára-áteresztést. így biztosítja Önnek a kellemes, kiegyensú­lyozott lakóklímát. Kérem, Küldjenek címemre részletesebb információt. Név:.. magánvásárló 1115 Budapest, Bánk bán u. 17. Fax: 1851-610 Tel.: 1852-266 □ tervező [ I kivitelező l ....... t . Kérjük nyomtatott betűvel kitölteni! ' A titkok titkai Titkolódzunk. Pedig társa­dalmunk egyre nyitottabb, en­nek köszönhetően pedig ke­vesebb lehetne a takargatni- valónk. Mégis sok a titok? Mi­ért? — Mert létezik állami és szolgálati titok, üzleti titok, magántitok. Ez utóbbi lehet levéltitok is. Ha valaki a foglal­kozása során jut megőrzendő információhoz, adathoz, akkor speciális titokról beszélünk, úgysmint gyónási, ügyvédi, orvosi titokról — sorolja „tito­kügyi szakértőnk”, akinek a neve... — Titok. Az utóbbi esz­tendőkben a kormány egyik szakértője voltam. Ragaszko­dom az inkognítóhoz, így a nevem személyes titokként is kezelendő. Szakértőnk kiemelte, hogy az utóbbi időkben különösen az üzleti titok jelentősége nö­vekedett. Társadalmunk, s így a gazdasági, az üzleti élet nyi­tottsága adott nagyobb hang­súlyt az addig csupán üzemi ti­toknak minősített ügyeknek. Ma már ismert például a bank­titok fogalma is. E szerint az állampolgár pénzügyi helyze­tére, banki adataira vonatkozó információkat titkosan kell ke­zelni, mi több, ezek az adatok szeptember elsejétől csak bí­rósági ítélet nyomán, a végre­hajtási eljárást megelőzően adhatóak ki, azért, hogy a végrehajtást segítendő, kide­rüljön, milyen értékek vannak az illető birtokában. — A kívülállók számára az államtitkok a legrejtélyeseb­bek. — Már csak azért is, mert még ma sincs törvény arról, milyen információk sorolhatók az államtitkok kategóriájába. Még kerettörvényünk sincs, pedig a korszerű törvényke­zéssel bíró nyugati országok­ban ilyen jogszabályok hatá­rozzák meg az államtitkok kö­rét. Magyarországon is ez volna helyénvaló. Az államtit­kok megőrzésére, védelmére, azok birtoklásának illetékes­ségére viszont van szabály: az államtitkok megsértése bűncselekmény, a büntetés két esztendőtől akár nyolc évig is terjedhet. — S vajon kik titkosíthat- nak adatokat, és kik oldhat­ják fel a titkos minősítést? — Általában az adott tárca minisztere rendelheti el külön­féle információk, adatok tit­kossá minősítését, s maga az elrendelő oldhatja fel ezt a ti­lalmat. Az állami hierarchia szerint a miniszteri minősítést persze a miniszterelnök megmásíthatja. Az elmúlt na­pok botrányszagú titokügye kapcsán viszont meg kell je­gyeznem: a jelenleg érvény­ben lévő szabályozás szerint képviselők csak akkor ismer­hetnek meg államtitkokat, ha az illetékes miniszter, vagy a miniszterelnök feloldja a titkos minősítést. Ilyen értelemben az adott bizottságokat alkotó képviselők illetékessége ma még igen vitatott. Egyébként minden magyar állampolgár­nak kötelező megjelennie és beszámolnia az Országgyűlés adott bizottsága előtt. Az is igaz, hogy ha ezt valaki nem teszi meg, nem büntethető, ugyanis a szankciókról nin­csen törvény. Voltaképpen ha­talmi kérdés, hogy az ország­gyűlés bizottságait milyen tit­kokhoz juttatja hozzá az adott minisztérium, hivatal. — Hogy pontosan értsük, ar­ról van szó: egy adott bizottság a demokrácia játékszabályai­nak megfelelően felügyelheti akár a Nemzetbiztonsági Hiva­talt, vizsgálhatja a hivatal mű­ködésének törvényességét, ám ha maga elé rendeli a hiva­tal képviselőjét, az szolgálati, vagy államtitokra hivatkozva akár meg sem szólalhat? — Pontosan így van. Az Or­szággyűlés bizottságainak jo­gosítványai nem teljesek. Ha­zánknak még nincs nemzet- biztonsági törvénye, csupán az 1990-ben született átme­neti törvény van érvényben. Alapvető elveit illetően kor­szerű, de maga a törvény ösz- szességében igen gyenge. Ugyanakkor a közelmúltban megszületett az adatvédelmi törvény, amely elsősorban a személyes jellegű titkokat hi­vatott védeni, illetve azt bizto­sítja, hogy az állampolgárok megismerhessék a rájuk vo­natkozó, különböző állami szervek által összegyűjtött adatokat. Bencze Szabó Péter 10 ezer az expo ára A világkiállítás az ország­nak 177 milliárd forintjába ke­rülne, és megrendezése indo­kolatlanul nagy terhet róna az adófizetőkre, akiknek e számí­tás szerint fejenként 10.000 forinttal kellene hozzájárulniuk a rendezvényhez az SZDSZ szerint. Az utóbbi években fél­revezették az ország lakossá­gát, amikor azt mondták: a vi­lágkiállítást vállalkozói alapon is meg lehet rendezni. Nem tudatosították az A, illetve a B kategóriás expo közötti kü­lönbségeket és elhitették, hogy a budapesti infrastruktu­rális beruházásokhoz a világ- kiállítás megrendezése szük­séges. Félrevezették a polgá­rokat azzal is, hogy a világkiál­lítás költségvetésre eső részét mindössze 17 milliárd forint­ban jelölték meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom