Somogyi Hírlap, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)

1994-09-16 / 218. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASÁG 1994. szeptember 16., péntek Szigorú állatorvosi húsvizsgálatok Újabb szemlére készül a Húskombinát Kevés a sertés, nem válogathat a felvásárló Futószalagon folyik a sertések feldolgozása Fotó: Török Anett Kamattámogatásra, adócsökkentésre vára mezőgazdaság Muszáj segíteni az aszálykárosultakon A passzívum 1,2 milliárd Az Európai Unió országai­val az elmúlt hónapokban bő­vülő kereskedelmi forgalom el­lenére év végére Magyaror­szág rovására 1,2 milliárd dol­láros passzívum kialakulása várható. Az ez évi magyar ex­port értéke 4,8 milliárd dol­lárra, a behozatal pedig 6 mil­liárd dollárra prognosztizál­ható. Ezt Juhász Endre állam­titkár, az Európai Ügyek Hiva­tala vezetője mondta tegnap a Magyar Országgyűlés Európai Integrációs Ügyek Bizottsá­gának ülésén. Lemondott a bankigazgató Takácsy Gyula, a Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank Rt igazgatóságának el­nöke a ma esedékes igazga­tósági ülése előtt lemondott elnöki tisztségéről. Erről teg­nap nyilatkozatban adott tájé­koztatást. Takácsy Gyula tu­domásul veszi, hogy a kor­mány és a fő tulajdonos, az Ál­lami Vagyonkezelő Rt hatá­rozott álláspontja szerint a Magyar Befektetési és Fej­lesztési Bank Rt. igazgatósá­gának elnöki posztjára olyan vezetőt kívánnak, aki élvezi teljes politikai bizalmukat. Állami örökség árverésen Majd minden ingatlanra ér­kezett ajánlat arra a pályá­zatra, amelyen az állami örök­lés útján a kezelésébe került ingatlanokat hirdette meg a Kincstári Vagyonkezelő Szer­vezet, tájékoztatta a KVSZ ille­tékese tegnap a távirati irodát. A legutóbbi ilyen pályázati fel­hívásban 26 darab, 19,5 millió forint becsült értékű ingatlant ajánlottak fel. A felhívásra 50 pályázat érkezett, amelyek­ben az összes ingatlan mint­egy 90 százalékára jelentke­zett igény. A hirdetésben sze­replő budapesti lakásokra és kertes házakra szólt az ajánla­tok többsége, a vidéki házakra kevesebben, a mezőgazda- sági területekre pedig alig volt érdeklődés. Lehel hűtök a FAK-országokba A svéd transzkontinentális Electrolux moszkvai székhel­lyel kirendeltséget hoz létre, és termékeivel a volt Szovje­tunió tagállamait célozza meg. A kirendeltség élére egy ma­gyar vezetőt neveztek ki So­mogyi Cs. Zsolt személyében, aki korábban az Electrolux Lehel Hűtőgépgyár Kft. Mar­keting Hungary vezérigazgató­jaként dolgozott. Az anyacég ezentúl — természetes hosz- szú távon — beruházásokat is tervez a FÁK-országokban: a forgalom egy részét remélhe­tően a háztartási hűtő- és fa­gyasztó készülékek teszik ki. Különleges övezetek Lezárult a szakértői vita a Magyarországon létreho­zandó különleges gazdasági övezetek kialakításáról, és rö­vid időn belül megkezdődhet annak kormányzati szintű elő­készítése. Ezt Geinhauser Éva," az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium képviselője mondta. Szerinte 2-3 hónap múlva az ipari, a pénzügyi és a területfejlesztési tárca be­nyújthatja a kormányhoz azt az egyeztetett javaslatot, amely tartalmazza később jogszabály formájában a kü­lönböző kedvezményekkel támogatott nemzetközi keres­kedelmi centrumok kialakítá­sának elveit, lehetőségét. Közös Piaci szemle előtt áll a Pini-Hungary Kft, a ka­posvári Húskombinát jog­utódja. Az ország Közös Pi­acra szállító vállalatait min­den évben ellenőrzik, a ka­posvári üzemben idén szep­tember végén, október ele­jén számítanak a látoga­tásra az üzemben. — Milyen külön intézkedésekkel ké­szülnek a szemlére? — kér­deztük Dr. Mérei Jenő ki­rendeltség-vezető főállator­vost. — A higiéniai színvonalat erre az eseményre való tekin­tet nélkül folyamatosan ma­gas szinten kell tartani. A ké­szülést a dokumentumok rendszerezése jelenti, hogy a kellő időben minden informá­cióval rendelkezésre tudjunk állni. Ha lehet, még nagyobb figyelmet fordítunk a jelenték­telenebbnek tűnő dolgokra, mert egy nagyüzemben ano­máliák mindig előfordulhat­nak. — A gazdasági változások­nak köszönhetően egyre több az üzleti partner, különféle he­lyekről érkeznek a szállítmá­nyok. Hogyan oldható meg, hogy tüzetesen átvizsgálják az összes vágásra szánt álla­tot ? — A folyamat a vágóhíd kapujában kezdődik, amikor ellenőrizzük a marhalevelet és a kísérő állatorvosi igazo­lást. Kezdetben az élőállaton, majd a vágóhídon is végzünk vizsgálatokat. A szakemberek minden állatot egyenként leel­lenőriznek. Az állatorvos négyféle minősítést adhat a húsnak. A fogyasztásra felté­tel nélkül alkalmas hús tőke­húsként kerül forgalomba. A fogyasztásra feltételesen al­kalmas, valamint a cseké­lyebb tápláló és élvezeti ér­tékű kategóriába tartozó hú­sokat csak hatósági hússzé­keken lehet forgalmazni. A fogyasztásra alkalmatlan ré­Az elmúlt időszak privatizá­ciós folyamatainak nyilvános­ságát számos állampolgári jel­zés, sőt képviselői felszólalás hiányolta. Visszaélési lehető­ségeket jeleztek. A Horn-kor- mány már működésének első napjaiban felismerte az igényt, és július 21-i határozatában kö­telezte a belügyminisztert, hogy tegyen javaslatot a privatizá­ciós döntések, a vagyonkeze­lés vizsgálatának rendszerére. A privatizációs folyamat fel­ülvizsgálatára az érintett mi­nisztériumok államtitkáraiból, az Igazságügyi Minisztérium politikai államtitkárának veze­tésével bizottság jön létre. Ez a testület kíséri figyelemmel az időlegesen állami tulajdonban lévő vagyon értékesítéséről, hasznosításáról és védelméről, továbbá a tartósan állami tulaj­donban maradó vagyon keze­léséről és hasznosításáról szóló törvény megtartását. A Központi Számvevőségi Hivatal ellenőrzi a központi költségvetési szervek, az elkü­lönített állami pénzalapok keze­lői, a Kincstári Vagyonkezelő Szervezet gazdálkodását, kü­lönös .tekintettel az államháztar­szekből pedig húsliszt készül — mondta a főállatorvos. — Vannak olyan betegsé­gek, amelyeket nem kísérnek klinikai tünetek, kórbonctani elváltozások... — Valóban, lehet egy állat például látens szalmonella ürítő, de ezt nem tudjuk ki­szűrni. Ezért fokozottan oda kell figyelni a kereskedelem­ben és a háztartásokban egyaránt, hogy nyers húst készételekkel együtt nem szabad tárolni. Folyamatosan vizsgáljuk a borsóka és tri- chinella fertőzöttséget. Ez utóbbi halálos betegséget okoz, így fokozott figyelmet érdemel. tási törvény előírásaira. A Pénzügyminisztérium — kie­melten kezeli az adó-, a vám- és illetékbevételek befizetésé­vel és behajtásával kapcsola­tos eljárást. Különös figyelmet fordít arra, hogy történtek-e az említett forrásokból származó bevételeket csökkentő, indoko­latlan intézkedések. A három területen folyó ellenőrzést egy kormánytagokból álló, szűk­körű bizottság fogja majd ösz- sze. Az intézményrendszer mű­ködtetésének legfontosabb célja a valós helyzet feltárása, az indokolatlan kétségek elosz­tása, a közvélemény egyér­telmű tájékoztatása. A vizsgála­tok tapasztalatait fel kívánják használni a jövőbeni jogsza­bályalkotásnál, különös tekin­tettel az esetleges joghézagok kiszűrésére, a visszaélések megakadályozásának hosszú­távú törvényi garanciáira. Ahol jogsértés gyanúja merül fel, ott a vizsgálatot végzők kö­telesek feltárni, történt-e visz- szaélés, s ha igen — mint azt jogszabályaink is előírják —, kezdeményezniük kell a fel­elősségre vonást. — Ha antibiotikummal ke­zelnek egy állatot és a vára­kozási időn belül kerül vágó­hídra, hogy tudják kiszűrni ? — Hogy ilyen ne forduljon elő, azért mindig az illetékes állatorvos felel, aki az igazo­lást kiadja. Természetesen mi is végzünk mikrobiológiai vizsgálatokat, hetente két­szer, szúrópróba-szerűen ve­szünk mintát. Sajnos nagyon kevés a sertés, nem nagyon tudnak válogatni a kínálatból a felvásárlók. De a fogyasz­tók védelme mindig elsődle­ges célja munkánknak és igyekszünk megbízhatóan dolgozni továbbra is... Boldizsár Beáta A szabadság a „legdrágább” Másfélmillió kárpótolt Az elmúlt héten 1844 hatá­rozatot hoztak a kárpótlási hi­vatalok több mint 153 millió fo­rint kárpótlási összegben, adott tájékoztatást az Orszá­gos Kárrendezési és Kárpót­lási Hivatal tegnap. A meghozott határozatokkal együtt 1.507.438 főre emelke­dett azoknak a száma, akik va­lamilyen kárpótlásban része­sültek ez idáig. Az eddig kia­dott kárpótlási jegyek értéke meghaladja a 110 milliárd fo­rintot. Az első kárpótlási törvény alapján több mint 817 ezren jutottak kárpótlási jegyhez, amelyek értéke átlagosan mintegy 67 ezer forint volt. A második vagyoni kárpótlás 75.848 kárpótoltja mintegy 10,5 milliárd forintnyi kárpótlási jegy­hez jutott hozzá és itt az egy főre jutó átlag 139 ezer forint. A szabadság korlátozása mi­att kiadott kárpótlási jegyek ér­téke mintegy 44 milliárd forint, s a 177.482 ilyen címen kárpótolt átlagosan mintegy 247 ezer fo­rintnyi kárpótlási jegyhez jutott hozzá. A Földművelésügyi Miniszté­rium elkészítette az aszályká­rok mérséklésére vonatkozó kormányelőterjesztést. Ebben jelezte: szakértői túlzottnak tart­ják az érdekképviseletek által jelzett 35-40 milliárd forintos terméskiesést, de így is több milliárd forintot javasolnak a termelőket ért veszteségek el­lentételezésére. Ezt az 1994. évi reorganizációs program pénzügyi keretéből kívánják fe­dezni. Az aszálykár mérsékléséről szóló tervezet a többi között ja­vasolja a még tavaly felvett termelési hitelek meghosszab­bítását és további 10 százalé­kos kamattámogatását. De az idén felvett hitelek lejáratát is meg kellene hosszabbítani és szükség volna az őszi mun­kákra felvett kölcsönök kamata­inak nagyobb támogatására is. Az előterjesztéssel kapcsola­tosan Horváth Gábor, a MOSZ főtitkára elmondta: a termelők érdekvédelmi szervezete válto­zatlanul 35 milliárdra becsüli a hozamkiesést, vagyis az aszálykár mérséklésére most javasolt intézkedések nincse­nek összhangban a kár mérté­kével. A főtitkár szerint a me­gyéknél zárolt számlán csak­nem száz millió forint áll ren­delkezésre öntözési beruházá­sokra, ezt a pénzt jó volna fel­szabadítani és az aszály miatti veszteségek okozta likviditási zavarok enyhítésére fordítani. A termelők érdekvédelmi szervezete a hitelekre vonat­kozó kormányzati javaslatokat nem tartja kielégítőnek. Szerin­tem az aszály miatt az előző évekről átütemezett, a gazda­ságokat terhelő egymilliárd fo­rintnyi termelési hitelt — fede­zet hiányában — az államnak el kellene engednie. A korábbi évek gyakorlatá­nak megfelelően továbbra is indokolt lenne, ha a hozamkie­sés nagyságától függően nö­velnék az egyes gazdaságok támogatásának összegét. Az egyik tavalyi kormányrendelet ugyanis lehetővé teszi, hogy 25-35 százalékos terméskie­sés esetén hektáronként 2500, 35-45 százalék esetén pedig hektáronként 3500 forinttal több támogatáshoz jussanak a termelők. Horváth Gábor elmondta: az idei árbevétel-kiesés miatt a jövő évi termelés megalapozá­sához szükséges hitelekre le­galább 15 százalékkal nagyobb kamat támogatást kellene biz­tosítani. Nagy segítséget jelen­tene a gázolaj fogyasztási adó­jának 50 százalékos mérsék­lése, a vetési támogatásnak pedig további 2500 forintos nö­velése. A termelők érdekvé­delmi szervezete változatlanul szükségesnek tartja az Orszá­gos Mezőgazdasági Kataszt­rófa és Jövedelemkockázati Alap mielőbbi létrehozását. (Újvári) GAZDASÁGI CSOMAGTERV A fordulat éve Kárpótlás: van még esély? Különleges lesz-e Szabolcs-Szatmár? MDF: lesz egy csapat? Ki tartja ébren a paneleket? ing •• .egyszerűen minden Kormánydöntés már van Szigorúan ellenőrzött privatizáció I

Next

/
Oldalképek
Tartalom