Somogyi Hírlap, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)
1994-09-16 / 218. szám
1994. szeptember 16., péntek SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 Pótelőirányzat Csurgón A csurgói önkormányzati gimnázium kérelmét elbírálva a képviselő-testület legutóbbi ülésén úgy döntött, hogy az intézmény működéséhez szükséges pótelőrirányzatnak megfelelően 311 ezer forint támogatást ad, és fedezi az újabb költségeket is. Hét dolgozó — köztük a szakács, a takarítónők, konyhalányok — munkabérére és tb-járulékai- nak a kifizetésére kell a pénz. Kész a pihenőpark teleprendezése Elkészültek a játszótér melletti pihenőpark tereprendezéseivel is a barcsi városközpontban. A védődomboknak a kialakítása után a kertészek már füvesítették a területet, és kijelölték a sétautak nyomvonalát is. Hogy a park növényeinek vízutánpótlásával se legyen majd gond, öntözőhálózatot készítenek. így a park szépsége nem függ majd az időjárás szeszélyességétől. Barcsi tájékoztató a tv-tervekről A Híd tv féléves működését értékelte legutóbb a barcsi képviselő-testület. Feigli Ferenc polgármester az előrelépésről szólva hangsúlyozta, hogy a lakosság igényli a helyi tv-stúdió adásait. Kovács Éva főszerkesztő a műszaki fejlesztésről és a jövő évi műsortervekről tájékoztatta a testületet. Népszerű a fürdő Babócsán Jó évet zárt a babócsai fürdő. Az önkormányzat működtette csendes üdülőhelyet sok vendég kereste fel az elmúlt hónapokban. A legtöbben Horvátországból érkeztek, de egyre népszerűbb a babócsai fürdő Németországban is. Amit hiányoltak: hazai vendég jóval kevesebb jött ide fürdeni, mint tavaly nyáron. Pogányszentpéteri fejlesztések Csaknem tízmillió forintot fordított fejlesztésekre a pogányszentpéteri önkormányzat. A falu pénzén kívül még céltámogatásokat is megpályáztak, s így összesen tizenötmillió forint állt az önkormányzat rendelkezésére. Ebből a pénzből új óvodát, isko- át építtetett az önkormányzat. Irodát kérnek a horgászok A Barcs és Vidéki Horgászegyesület vezetősége kérelemmel fordult a barcsi képviselő-testülethez, hogy a 110 tagú egyesületnek biztosítsanak egy irodahelyiséget. A mostani irodahelyiségük bérleti díját ugyanis nem tudják kifizetni. Ezt évi 54 ezer forintról negyedévenként fizetendő negyvenezer forintra emelte a bérbe adó, s ez komoly gondot okozott a barcsi egyesületnek. Száz házba viszik be nemsokára a gázt . Komiósdi álmodozók Ássák az árkot a gázvezetéknek Fotó: Csobod Péter Boldogító igen s divat Barcson és környékén Esküvő kölcsönvett álomszép ruhában Komlósd nem tartozik a gazdag falvak közé. Szűkre szabott költségvetéséből idén csak egy beruházásra futja. Ezzel — a gáz bevezetésével — azonban régi álmuk teljesül a komlósdiak- nak. A határ menti kis település új építkezést ritkán engedhet meg, mert kevés a fejlesztésre fordítható pénze. Szegény falut még az ág is húzza — mondhatnánk: a munka- nélküliség is a gondokat szaporítja. — Sokáig nem hittük, hogy sikerül a gázprogram megvalósítása — mondta Kiss Pál polgármester. — Már korábban terveztük, de nem volt elég pénzünk a kivitelezéshez. Az idén is csak több évnyi takarékosság után sikerül megvalósítani régi álmunkat. Komlósd és a szomszéd Péterhida közösen rendelte meg a gáz bevezetését. A kivitelezést hosszú tárgyalások, egyezkedések előzték meg. Minden apró részletet kidolgoztak, hiszen annyi tervezge- tés után biztosra akartak menni. — Családonként 50 ezer forint lenne a gázbekötés, de senkinek nem kell fizetni hozzájárulást. Az önkormányzat vállalta át a költségek jelentős részét. A kiadások elviselhetőbbé tételének érdekében pályázatot nyújtottunk be az Állami Fejlesztési Intézethez — tette még hozzá a polgármester. Az még kérdéses, hogy mennyire lesz bőkezű az ÁFI. Mint a polgármester elmondta: a falu számára meghatározó a segítség nagysága. Komlósdon — mint megtudtuk — száz házba vezetik be a gázt. A munkálatokat augusztus végén kezdték, és a csurgói Vateco Kft szakemberei most is gőzerővel dolgoznak. A beruházás értéke 13,2 millió forint; a számlát fele-fele alapon rendezi a két falu. Harsányi Miklós A nagy nyári szerelmek hirtelen elmúlnak vagy esküvővel végződnek. Akikkel az utóbbi esik meg, törhetik a fejüket, hogy miben esküdjenek. Erről érdeklődtünk Barcson — az egyetlen esküvőiruha-kölcsönzőben. — A legforgalmasabb hónap az április és a május — mondta Bíró József né —; nyáron ritkábban mondják ki a párok a boldogító igent. Ha egy hét végén kiadunk öt esküvői, valamint nyolc koszoruslányi ruhát, már elégedettek vagyunk. A helybeliek nagy része innen kölcsönzi a kellékeket, de egyre többen jönnek vidékről is. A fejdíszeket, fülbevalókat meg is vásárolhatják az arák. Az üzlet a raktárral együtt 60 négyzetméter alapterületű. 1986 óta kínálják itt az álomszép darabokat. Bő a választék is: jelenleg 44 esküvői és Százezer forintot költenek a csurgói művelődési ház tető- szerkezetének megjavítására. Gyors intézkedésre volt szükség — ezért fordultak segélykérelemmel az önkormányzathoz, mert a munkák elma60 koszorúslány-ruhájuk van. A tulajdonos édesanyja, Németh Béláné varrja a ruhákat, Bíró Józsefné pedig díszíti őket. — Milyen ruhát kérnek leginkább? — Az organza és a taft anyagút. Most újdonság a hímzett taft — közölte. — A ruhát rátett csipkék, gyöngy- özések díszítik. Divatos az uszály és a fátyol, s jól mutatnak a különféle fejdíszek. — Mást is kölcsönöznek? — Hogyne: menyecskeruhát. Ennek a színe többnyire piros. A koszorúslányok pedig mostanában leginkább a lila és a barackszínű ruhát kedvelik. A boldogság persze nem azon múlik, hogy ki milyen ruhát vesz fel az esküvőjére. Az csak egy alkalomra szól, az esküvő viszont egy életre. De ha van rá mód, miért ne öltöznének ki ezen a napon... Gamos Adrienn radása jelentősebb károkat is okozhatott volna az épület állagának további romlásában. Az intézményben működő tánccsoport működéséhez is újabb százezer forintot biztosított a képviselő-testület. Megjavítják a tetőt Megújul a barcsi városközpont Díszkutat építenek és zenepodesztet A barcsi kepviselo-testü- let tavaszi ülésén döntött egy, a városközpontban felállítandó zenepodeszt és szökőkút megépítéséről. A munkák javában tartanak, átadás szeptember végére várható. Csordás József, a barcsi polgármesteri hivatal tanácsosa elmondta: a növekvő városhoz illő, annak arányaival léptéket tartó központot kívánnak kialakítani. — A két új építmény felállítása is ezt a célt szolgálja. Reményeink szerint a megváltozott külsejű sétatér elnyeri majd a helybeliek és a nagy számban ide látogató külföldiek tetszését. A zenepodeszt — az ünnepi alkalmakkor használható díszes dobogó — lehetőséget teremt térzenei rendezvények tartására. Az építményt műkővel burkolják; korlátja csőszerkezetű és gömb záróelemekkel készül. Lépcsőszerkezetét — amelynek jelentős terhelést kell kibírnia — betonalapra helyezik. — Az új podeszt negyedkor alakú, a felülete pedig csaknem száz négyzetméter. így remekül hasznosítható különböző fesztiválok, ünnepélyek alkalmával — tette hozzá a tanácsos. A szökőkút stílusában jól illik a tér meghatározó épületeihez. Vasbeton oldalfalait téglaburkolat fedi. Speciális vízelnyelő rácsozata laposacélból készül, és a medence körüli járófelülettel azonos szintre kerül. A díszkút térbeli megjelenése harmonizál a szomszédságában lévő po- deszttel. Az építkezést július elején kezdték, s az egész beruházás 4,5 millió forintba kerül. A Drávamodul gmk szakemberei a napokban már az utolsó simításokat végzik. H. M. Kiállított brazil bogarak Brazília rovarvilágát ismerhetik meg azok az érdeklődők, akik a napokban ellátogatnak a barcsi múzeumba. A tárlaton két gyűjtő mutatja be anyagát. Sár József és Szirtes Bálint régi megszállottja a trópusi rovarvilágnak, a kiállítás anyagának többségét az Amazonas vidékén gyűjtötték. Fotó: Csobod Péter Si-Sa-Qua-melódiák a monarchiából F elvételi nélkül a zenébe Találkozó Visontán May Győző és neje, Horváth t Endre és neje mint quartett „jegyzik” a Si-Sa-Qua nevű együttest Csurgón. A négy zenész szándéka szerint a hajdani monarchia muzsikáját kívánja felfedezni s fölfedeztetni a nagyérdeművel, minden olyan rendes és rendhagyó alkalomkor, ahová illik a muzsikaszó. Talán érthető, hogy ez a muzikális kedv kisugárzik a zeneiskolára is, amely mindennapi munkahelyük. így aligha véletlen, hogy a csurgói zeneiskola növendékei évente legalább nyolcvan, száz alkalommal különböző rendű és rangú eseményeken, ünnepen bemutatkoznak „székhelyvárosukban”. May Győző a zeneiskola igazgatója elmondta: az intézmény 1985 augusztusa óta önálló, korábban a nagyatádi intézmény kihelyezett tagozata volt. Jelenleg hat zenepedagógus tanítja a zongorát, a szolfézst, a hegedűt, a rézfúvós hangszereket, valamint a fuvolát és a klarinétot. A legnépszerűbb a zongora és a fuvola. Jelentkezőkben nincs hiány, már az óvodáskorban is megadatik Csurgón, hogy úgynevezett játékos énekórákra járjanak az apróságok. Az intézménynek 140 növendéke van, s az idei tanévben 66 ifjú muzsikusjelölt kezd. Hogy aztán kiből lesz állandó zeneiskolai növendék, kiből nagyreményű tehetség és ki marad egy másik pálya vonzásában is zenekedvelő, a saját vagy barátai kedvére muzsikáló ember, az a későbbiekben elválik. Ugyanis abból indulnak ki, hogy minden érdeklődő gyereket fel kell venni; a hagyományos felvételi vizsga, a „természetes” stresszel tetézve aligha ad megbízható támpontot, inkább célravezető a legalább egytanéves ismerekedés. Ennek a gyermekkori „próbafrigynek” aligha lesz vesztese... T. T. A Csokonyavisontai Sportegyesület 70 éves: erre emlékezve szeptember 9-én este Csikós Nagy Márton szobrászművész alkotásaiból nyílt kiállítás a helyi könyvtárban. Egy nappal később a barcsi zeneiskola fúvósai ébresztették a falu lakóit, majd az egyik köztéren II. világháborús emlékmű alapkövének letételére került sor. Tíz órakor megszólaltak a harangok, jelezve, hogy a sportpályán kezdődik a megemlékezés. Ünnepi beszéd, majd ökumenikus istentisztelet következett, a falu több száz katolikus és református lakosának részvételével. Sőt, a szomszédos Rinyaújlak lakói közül is eljöttek sokan. Milhoffer Miklós esperes prédikációja után dr. Márkus Mihály református püspök és Agg József kanonok hangsúlyozta a közösség összetartó erejét, a jó szándék, a baráti szó, a szeretet, a békesség fontosságát. Az ünnepi ebéd után a sportpályán folytatódott a beszélgetés, az emlékezés a múltra. Sokan szurkoltak délután a helyi csapatnak, amely a kaposszerdahelyiekkel mérte össze erejét. Kiderült, nagyon sok emberben él az igény a kommunikációra, a közeledésre, a baráti szóra. Erre is lehetőséget kínált az ünnep. Mert a közösségnek — a falunak — összetartó ereje van.
