Somogyi Hírlap, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)

1994-09-13 / 215. szám

1994. szeptember 13., kedd SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 Ötéves az egészségügyi főiskola Rendkívüli a helyzet Védőnők és ápolók a szakma élvonalában Dr. Ujsághy Erzsébet a ka­posvári egészségügyi főiskola igazgatója tegnap tanévnyitó ünnepségen üdvözölte a hall­gatókat. A mostani az ötödik tanév a főiskolán és hétszer annyian tanulnak itt mint öt éve. 72 elsőévest, köztük négy fiatalembert köszöntöt­tek. Összesen 180 hallgatója van a főiskolának. Ma már ti­zenhármán oktatnak főfoglal­kozásban és negyvenen óra­adóként. Dr. Ujsághy Erzsé­bet azt is elmondta, hogy a fő­iskolai képzés az egészség­ügy kihívására válaszolva in­dult be: a megváltozott körül­mények, a magasabb szintű ellátás bevezetése egyre több, szakmailag jól képzett munkaerőt kívánt a gondozás, az ápolás és az egészségvé­delem területén. Az igazgatónő azt ígérte: Somogybán a jövőre végzők közül is el tud helyezkedni mindenki ebben a munkakör­ben. Elmondta: olyan szak­embereket kívánnak képezni, akik a megszerzett tudást önállóan is képesek majd gya­rapítani s megfelelnek a cso­portmunkában tevékenykedő egészségügy dolgozókkal szemben állított követelmé­nyeknek. Ehhez a képzés színvonala, a szakmai feltételek jó indítást adnak, a tudományos diákköri munka és a speciális kollégiu­mok széles köre áll a hallgatók rendelkezésére. A hallgatók ed­dig is jól sáfárkodtak a lehető­ségekkel: minden évben akad egy-két kitüntetéssel végzett diák. Idén, a szakdolgozók or­szágos kongresszusán két ta­nuló Kis Katalin és Pécsi Diána dolgozatát tartották érdemesnek arra, hogy a 140 aktívan dol­gozó előadása között szerepel­jen. A szakvezetők, dr. Gyódi Gyula főiskolai tanár, osztály- veztő főorvos a védőnőknek, dr. Rumi György osztályveztő főor­vos, az ápolónőknek adott sze­mélyes hangú útravalót az elkö­vetkezendő tanévre. Várnai Ágnes Hatszázöt alapító­tag Somogyért (Folytatás az 1. oldalról) Az elnökség tegnap délutáni ülésén megtárgyalta és elfo­gadta a jövő év végéig szóló munkatervét a tanácskozáson, amelyen a Civilparlament kép­viseletében részt vett Varga Csaba, a szervezet működé­sével kapcsolatos időszerű kérdésekről is döntés született. Az egyesület munkatervé­ben tíz pontban foglalta össze a következő másfél év legfon­tosabb tennivalóit. Ezek között a tagnyilvántartás és a tag- szervezés éppen úgy szerepel, mint a települési, illetve a me­gyei önkormányzatokkal való együttműködés formáinak kia­lakítása illetve bővítése, a nyil­vánosság fórumainak megte­remtése. Célul tűzte ki az elnökség a civilszféra szükségleteinek meglévő és megteremthető le­hetőségeinek felmérését, hatá­rozott önálló rendezvényterv készítéséről. A megyében lévő civilszervezetek együttműkö­dési lehetőségeinek elősegí­tése, programjaik felkarolása éppen úgy szerepel a munka­tervbe, mint a Somogyország 1100 éve rendezvénysoroza­tának előkészítése, illetve a megyében működő civilszer­vezetek egyesületi irodájának létrehozása. Varga Csaba az elnökségi ülésen hozzászólásában is­mertette: a Civilparlament há­rom civil szervezet együttmű­ködésének eredménye, s fon­tosságát éppen az bizonyítja, hogy a polgári demokráciák­ban élesen elválik a civil és politikai szféra. A Civilparla­ment a civil szervezeteket kí­vánja országos szinten képvi­selni, éppen ezért javasolják azt is, hogy egy későbbi idő­pontban megyei szinten és hozzák létre a civilparlamen­tet. Az Országgyűlés különböző bizottságai a törvényelőké­szítő munka során támasz­kodnak a civilparlament javas­latára, véleményére. Úgy tűnik — hangoztatta Varga Csaba —, hogy a kormány is fontos­nak tartja döntéshozatala előtt bizonyos kérdésekben a civil- szervezetek véleményének megismerését. Kósáné Ko­vács Magda, munkaügyi mi­nisztert bízta meg a kapcsolat- tartással. Dajkát a Balatonnak! A segélykiáltás évtizedes — Van jó kormányrendelet, készül a törvény — A pénzügyi háttér kérdéses (Folytatás az 1. oldalról) Simon Márton Péter, a Kör­nyezetvédelmi és Területfej­lesztési Minisztérium helyet­tes államtitkára — várhatóan Horváth Gábor társelnök mel­lett a kormányzati oldal társ­elnöki tisztébe választják meg őt — azt mondta: a leg­utóbbi kormányülésen is sze­repelt a tó rendkívüli hely­zete, s a tárcák 1995-ös költ­ségvetési tervezetében kie­melten helyet kapnak az ez­zel kapcsolatos feladatok. Egy izraeli cég pedig olyan tanulmányt készített, amely világbanki hitel-felvételhez is szolgál konkrét finanszíro­zási adatokkal. Ugyanakkor a júniusi kormányhatározat — többen jó programnak minő­sítették — menüsort állít fel a teendőkről, és szeptember végére készül el a hozzá rendelhető finanszírozási ol­dal is. Az viszont jó hír, hogy visszateszik a céltámogatási pályázatok közé a szenny­vízcsatorna-programokat, és készül a Balaton törvény. Sokan sokféleképpen megfogalmazták: szükség van a Balatoni Alapra, a de­centralizáltan elkölthető pénzre. S ami ugyancsak fontos — mint dr. Kovács Miklós, a Siótour vezérigaz­gatója, a Balatoni Gazdasági Kamara képviseletében tol­mácsolta — készüljön gaz­dasági-pénzügyi tanulmány a régió jövedeleméről, mert becslések szerint a tóparti tu­rizmus 80-100 milliárdos be­vételének 75 százaléka eltű­nik az árnyék és feketegaz­daságban, s így az ágazat forrásképző ereje kevés a fej­lesztési igényekhez képest. A Balatoni Szövetség és a Balatoni Fürdőegyesületek Szövetsége együttműködik abban, hogy szakértői bizott­ság létesítésével ösztönöz­zék az operatív, gyors dönté­seket, a tervezett, de leállt munkák gyorsítását, a pénz­ügyi fedezet előteremtését. Ajánlják az önkormányzatok­nak, hogy rövidesen tekint­sék át a szemétszállítást, a csatornázási programjaikat, vagy ellenőrizzék hatéko­nyabban a szippantott szennyvíz szállítását, illetve lehetőségeikhez mérten gondoskodjanak a strandok illemhelyeiről. A rendkívüli helyzet alkal­mat adott arra is, hogy a je­lenlévők megfogalmazzák: a feladatköröket pontosan meghatározó, hatáskörrel bíró, hatékony regionális ta­nácsra van szükség a Bala­tonon, amely képes lehet önálló pénzalapok ésszerű felhasználásának koordiná­lására is. Gáldonyi Magdolna Kaposvári rozsdatemető Ahogy emelkedett a MÉH-utód Ereco kft-nél a vashulladék átvételi ára, úgy szaporodott meg a vasgyűjtők száma. Havonta 5-800 tonnányi vashulladékot vesznek át, színesfémből 20-30 tonna, míg papírból száz tonna a havi „bevétel”. A cég az elhasznált akkumulátoro­kat is átveszi, 4 forintos kilónkénti áron, így talán ezekre is megnő a „gyűjtők” érdeklő­dése. Fotó: Török Anett SOMOGYI HÍRLAP Balassa Tamás jegyzete Képviseléstan Elképzelem, ahogy ott ül, fején fülhallgatóval, kezében a távszabályzóval, és hol auditívan, hol pedig vizuálisan eregeti magába a társadalomtudományokat. Néha viszont a Gutenberg-galaktikus vágy teperi le, és bőszen olvas. Korunk hőse ez, nem vitás, az önkormányzati képviselő. Mostantól sokkal nagyobb hatóerővel. Képzi magát ugyanis. Él a lehetőséggel, mert nem tud ellenállni a hirdetésnek, és rendel egyet a Hogyan legyünk képviselők? egységcsomagból. Benne szemelvények a köztársasági jogrendszerről, a hatékony képviselői munká­ról meg persze az önkormányzati törvényről, aminek mó­dosításait beiktatásukkor már kezdhetnek is legelőről ta­nulmányozni azok, akikről most még halványlila dunsztunk sincsen, kicsodák is lesznek tulajdonképpen. Sőt, maguk is aligha sejthetik. Személyi találgatások vannak csak: ki milyen érdekcso­port hátán gallopozik át a célszalagon? Ezt nem tudni, de az biztos: ha nem is egységcsomagolt, de realisztikus képpel rendelkezhetnének a jelölt-jelöltek. Hogy ne legye­nek igali kerítésháborúk, magyaratádi óvodából kiszorult patalomi csimoták; hogy ne lógjon a levegőben Bodrog kétmilliója, és ne fenyegesse a szénszünet kadarkúti de­ákhadat. E cudarságok mind, a képviseléstan fejezetei. Voltak és lehetnek. High-tech school lesz Marcaliban A technika iskolája Az angol Luton and Duns­table Training Group egyike a világ legnagyobb oktatási központjainak. A modern ipari technikák és technoló­giák ismeretátadásával a felnőttképzés, illetve to­vábbképzés szintjén foglal­kozó cég Kelet-Európábán kívánja meglévő hálózatát bővíteni. Az ehhez szükséges bázis, helyesebben referencia-központ létesítésére a marcali városve­zetőkkel és a helyi iparkamara il­letékeseivel már folytak tárgyalá­sok. A közelgő marcali Expó jó alkalmat teremt mindkét fél számára, hogy megszondázza a potenciális piacot és konkré­tan is megállapodjon a tenniva­lókról. A világhírű Ford gyár mű­szaki-oktatási központjaként működő csoport főigazgatója, Derrek Jankins személyes részvétele a szeptember 22-én nyíló vásáron azt jelzi, hogy a — kezdetben dunántúli, majd or­szágos hatósugarú — marcali iskola ügye jó úton halad. A ki­lencven százalékban gyakorlati oktatáson alapuló képzés lé­nyege, hogy felkészítse a szak­embereket a korszerű nyugati technológiák fogadására olyan területeken, mint a pneumatika, a hidraulika, az automatika, az elektro- és számítás- vagy ép­pen a vezérléstechnika. Mivel Marcali jól prosperáló üzemei­ben részben már megjelentek a korszerű, robottechnikára épülő gépek, itt az ideje a kezelésüket, szervizelésüket és nem utolsó­sorban szerkesztésüket végző technikusok, szakmérnökök ki­képzésének is. Jelenleg még ott tartanak a cégek, hogy ha el­romlik egy fontos és drága be­rendezés, Budapestről vagy kül­földről kell szerelőt hívni, ami egynapos leállással is együtt járhat. Az angol féllel történő megál­lapodás esetén az idei év egy­fajta felkészülést jelent. Azokat az oktatókat tanítják, akik az 1995-től induló felnőttképzés­ben vállalnak részt majd. A mar­cali székhelyű bázis egyébként iskolán kívül oktatási formaként működne, amelyre az ipari telje­sítménynövekedésben érintett hazai cégek küldenék a hallga­tóságot. Az iskola létrehozásá­nak konkrét feltételeiről bőveb­bet a vásárt követően lehet majd megtudni, egyelőre az a biztos, hogy az angol fél a II. Marcali Nemzetközi Vásáron a helyi ke­reskedelmi és iparkamara standján mutatkozik be. (Csíky) Hídkarbantartás a barcsi határnál Hídkarbantartási munkák kezdődnek ma a barcsi határ- szakaszon, ezért esetenkénti félpályás útlezárásra számít­hatnak, akik ezt az átkelőhe­lyet veszik igénybe. A határőr­ségtől kapott információ sze­rint a tízévenként rendszere­sen elvégzett karbantartás mintegy harminc napon át akadályozhatja a forgalmat. A magyar és a horvát határőr­ség egyaránt felkészült a le­hetséges torlódásra. Kérik az utazóközönség türelmét. Sántosi támogatás Valamennyi sántosi diáknak a helyi önkormányzat fizette ki a tankönyveit, menzai díjait és utazási költségeit. A 619 lel­kes település önkormányzata másfél millió forintot fordított a tenévkezdésre. „Javult” a cukorrépa Somogybán mintegy másfél milliárd forint értékű aszálykárt becsültek hat héttel ezelőtt. Az azóta leesett csapadék hatá­sára a szakemberek úgy ítélik meg, hogy a cukorrépánál némileg javult a helyzet, a késő őszi betakarítású nö­vénynél enyhült a szárazság okozta kiesés mértéke. Kaposgyarmati faluszépítők Negyvenhat taggal a kö­zelmúltban alakult meg Ka- posgyarmaton a faluszépítők egyesülete. A 136 lakosú kis­községben létrejött egyesület azt tervezi, hogy még szebbé, és ezáltal vendégmaraszta- lóbbá teszi a települést. A terü­letrendezésekre pályázatokon akarnak pénzt nyerni. Háziasszonyok „indián nyara” Régóta ad otthont a kapos­vári és városkörnyéki házi­asszonyoknak a Szakszerve­zeti Művelődési Ház. A száz­húsz tagú, nyugdíjasokból álló klub holnap délután három órakor tartja első összejövete­lét az MSZOSZ kaposvári székház 62. sz. termében, ahol az „indián nyár” hátralévő eseményeit is egyeztetik. Elszámolatlan vetési támogatás Az Apeh Somogy Megyei Igazgatóságától kapott infor­máció szerint a tavaszi vetésű növények után felvett kétezer forintos vetési támogatással a mezőgazdasági termelők je­lentős része nem számolt el. Holott, ha az igényléstől szá­mított hatvan napon belül nem számol el a támogatás össze­gével a termelő, illetve nem fi­zeti vissza, akkor az előleg jo­gosulatlanul igénybe vett ál­lami támogatásnak minősül, amelyet az igénylésre kijelölt számlára kell visszafizetni. Elnapolt emlékmű-emelés Szentgáloskér, a körjegy­zőségéhez tartozó Somodor I. és II. világháborús emlékmű emelését tervezi. A szentgá- loskéri önkormányzatnál van­nak már azok a tervek, ame­lyeket dr. L. Szabó Tünde, megyei főépítész bocsátott rendelkezésükre. Az emlék­művek idei felállítása azonban jelenleg nem biztos, ez az ön- kormányzatok költségvetésé­nek harmadéves vizsgálatá­nak eredményétől függ. \

Next

/
Oldalképek
Tartalom