Somogyi Hírlap, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)
1994-09-13 / 215. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASÁG 1994. szeptember 13., kedd Személycserékről döntöttek volna A kitűzött napirendi pontok megtárgyalása nélkül elnapolták a Magyar Villamos Művek Rt tegnapra meghirdetett rendkívüli közgyűlését, tájékoztatta az MTI-t Bakay Árpád, az Állami Vagyonkezelő Rt és az MVM Rt igazgatóságának elnöke. A közgyűlésen a cég igazgatóságának, illetve felügyelő bizottságának időszerűvé vált személyi kérdéseiről kellett volna dönteni. A mostani közgyűlést eredetileg július végén kívánta megtartani a mintegy 500 milliárdnyi vagyonú MVM Rt. 100 százalékos tulajdonosa, az ÁV Rt. Tárgyalások az orosz adósságról Az orosz és a magyar illetékesek folyamatosan tárgyalnak a Magyarországgal szemben még fennálló több mint 900 millió dolláros orosz adósság rendezéséről. Ennek egyik lehetséges útja az, hogy magyar cégek már privatizált orosz vállalatokban szerezzenek részesedést, ami után úgy tűnik jelentős a hazai társaságok érdeklődése, mondta el Tamás István, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium főosztályvezetője tegnap az MTI-nek. A magyar fél már több javaslatot is átadott az orosz illetékeseknek e témában. Ezek közül a legjelentősebb, több mint százmillió dolláros javaslatot eddig a magyar vállalatokat és bankokat tömörítő, Társaság a Keleti Piacokért Egyesület terjesztette az orosz illetékesek elé. Exportösztönző csomagterv Az exportösztönzéssel, a piac- és fogyasztóvédelemmel és az innováció támogatásával kapcsolatos intézkedési tervet terjesztett az Ipari és Kereskedelmi Érdekegyeztető Tanács tegnapi plenáris ülése elé az illetékes szaktárca, mondta el Szatmári Tamás, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium főosztályvezetője az ülés szünetében tartott sajtótájékoztatón. A társadalmi-gazdasági megállapodás előkészítésének keretében az érdekegyeztető fórum elé terjesztett exportösztönző csomagtervről az IKM egyeztetést folytat a Pénzügyminisztériummal. Középszintű érdekegyeztetés Rendszeressé kívánják tenni a jövőben a középszintű érdekegyeztetést a Földművelésügyi Minisztériumban. Ezt Kis Zoltán, a tárca politikai államtitkára mondta tegnap azon a sajtótájékoztatón, amelyet az agrárágazatban működő munkavállalói érdekképviseletek vezetőivel tartott megbeszélést követően rendeztek. Az eszmecserén (nyolc szakszervezet) a Liga, az Aokdsz, az Efdsz, az Édosz, a Medosz, a Keszosz, Szszdl-Munkástaná- csok és az Autonómok képviselői vettek részt. Környezetvédő technológiák Tiszta technológiák alkalmazásával a hulladék meny- nyisége 15-30, a költségek mértéke pedig 10-15 százalékkal csökkenthető a termelésben — hangzott el a Tiszta technológiák, tiszta termékek a környezet védelméért elnevezésű konferencia szervezőinek hétfői sajtótájékoztatóján Budapesten. Az eszmecserét a NATO Tudományos Tanácsának támogatásával szervezték. A magántenyésztőnek megéri Két kárpótlási ügy a bíróságon Kaposvári nyulak a svájci étlapokon Ambrus József öt éve foglalkozik nyúltenyésztéssel, a nyugdíj mellett. — Mielőtt nyugdíjba mentem, vágóhídvezető voltam, de valamit muszáj volt kezdeni a szabadidőmmel. Kaliforniai magyar vadas és cseh óriás fajtájú nyulaim vannak, tizennyolc anya és két bak. Az Olivia Kft-vel van szerződésem, most 31 állatot adtam le — mondja a magángazda. Ambrus József a saját területén termeszti a takarmányozáshoz szükséges mennyiségű lucernát, a hagyományos abrakot pedig aratáskor veszi meg egész évre, mert így olcsóbb. — Télen jobban híznak a nyulak, nyáron a nagy meleg miatt lassúbb a gyarapodásuk, de ilyenkor az áruk is magasabb. Ez a cég fizeti a legjobb éves átlagot. Nekem senki ne mondja, hogy nem éri meg nyulat tenyészteni. Ha a saját munkámat nem számolom a költségek közé, 60 százalékos hasznom van. Van olyan anyanyulam, amelyiktől eddig 156 növendéket adtam el és olyan is, amelyik már öt éve van tenyésztésben. Ezek az állatok semmi mesterséges anyaggal, hormonnal nincsenek kezelve. Tápot is csak a szoptatósak kapnak.Büszke vagyok az állományomra — meséli Ambrus József, akitől megtudtuk, hogy húsvétkor nem árulja a nyulakat, mert az övét ne kínozzák halálra, annál jobban szereti őket... Boldizsár Beáta A jó bornak nem kell cégér? Nyugatra hordók, keletre palackok 100 millió dollár fölé emelkedhet a magyar borexport Nyugaton a hordós borok keresettek A régi mondás a reklámok évszázadában már csak üres frázisnak tűnik. Ezt igazolja az is, hogy a minőségileg nem jobb, ámde jobban „eladott” külföldi borokért többet fizetnek a világpiacon, mint a kevéssé reklámozott magyarokért. Jelenleg a mi kereskedőink hektoliterenként mindösz- sze 120 dollárt kapnak az áruért, míg például a rajnai borokért akár a 160 dollárt is megadják a vásárlók. Az adatok mégis azt mutatják, hogy világszerte kelendő a magyar nedű. 1991-ben az országnak 54 millió dollárt hozott, 1993-ban pedig már 86 milliót. Köszönhető ez annak is, hogy a korábbi egy tucat nagyvállalattal szemben ma már 160 árulja a magyar bort külföldön. Nyugaton inkább az olcsóbb hordós borok a kelendőek, míg a drágább palackos borokat főként keletre szállítjuk. A szőlősgazdák megnyugtatását szolgálhatja az a tény, hogy a kereskedők szerint a borexport már a közeljövőben 100 millió dollár fölé emelkedhet. Ezt segíti a kormány által életre hívott kereskedelem-fejlesztési alap is, több száz milFotó: Lang Róbert lió forinttal. De ebbe az irányba hat az is, hogy az Európai Unió már idén 20 százalékkal csökkentette a borra kiszabott vámokat és ezzel párhuzamosan emelte a bevihető mennyiséget. Az intézkedések hatására idén várhatóan minden eddiginél többet, 202 ezer hektoliter bort, illetve pezsgőt szállítunk Nyugat-Eu- rópába. Azt már csak remélhetjük, hogy a szárazság ellenére lesz annyi szőlőnk, amennyivel ezt a tervet teljesíteni tudjuk... Bánhegyi Zsuzsa Somogybán régóta nincs földárverés Hazánkban mindössze négy megyében volt kárpótlási földárverés az elmúlt héten. Somogy ezek között nem szerepel: megyénkben nyár óta nem tartottak kárpótlási árverést. — Augusztus másodikén tartottuk a legutolsó földárverést, azóta nem jelöltünk ki újabb területeket — válaszolta a Somogyi Hírlap kérdésére Szörényi Ákos, a Kár- rendezési és Kárpótlási Hivatal megyei árverési osztályának vezetője. — Somogybán a nyár utolsó harmada óta nem volt egyetlen kárpótlási földárverés, két ügyünket viszont a bíróság vizsgálja. Megtudtuk, ha a földalappal kapcsolatos bírói döntés jogerőre emelkedik, úgy négy hónapon belül árverezik az érintett területet. Országszerte összesen tizenhárom árverést tartottak az elmúlt héten. Ezeken 21987 aranykorona értékű föld talált gazdára. Az árverések több mint felét Bács-Kis- kun megyében tartották. Az árak tekintetében az eddigieknek megfelelő eredmények születtek: nagy számban jutottak az 500 forint/aranyko- ronás minimáláron földhöz az árverezők. A legmagasabb licitárat egy Bács-Kiskun megyei árverésen ígérték meg az árverezők: ott egy parcella 35 ezer forint aranykoronánkénti áron talált gazdára. Békési László a pótköltségvetésről A kritikus év 1995 A visszamenőleges nyugdíjemelés nem módosítja a pótköltségvetés szerkezetét, csupán annak egyenlegét. Ezért a pótköltségvetést annak tárgyalása során úgy kell majd átformálni, hogy egy módosító indítvánnyal megváltoztatják a pótköltségvetés hiányának végleges összegét. E módosító indítványt a tárgyalás során a kormány is beadhatja. Ezt nyilatkozta Békési László pénzügyminiszter tegnap. A visszamenőleges nyugdíjemelés, valamint az, hogy elhalasztják az áfa alsó kulcsának felemelését, nem a pótköltségvetést, hanem a jövő évi költségvetés induló pozícióját érinti. Idén akár 330, akár 350 milliárd forint lesz a pótköltségvetés hiányának végleges mértéke, ebből mintegy egyharmadot — 1 milliárd dollár körüli ösz- szeget — külföldről kell finanszíroznunk. Idén finanszírozási gondja nem lesz az országnak, a hiányt végső soron a devizatartalékokból is ki lehet pótolni. A miniszter szerint azonban 1995 kritikus esztendő lesz az ország életében. Ezért a kormányzat célja az, hogy minél jobb induló pozíciók álljanak majd az államháztartás rendelkezésére a következő évben. Ugyanis körülbelül 100 milliárd forint összegre rúg az a kiadás, amit vissza kellene faragni. A pótköltségvetés tárgyalásának „története” gyakorlatilag 1995-ről szól — szögezte le Békési László. Sörivó bajnokot avatnak Kanizsán Felfelé a lejtőn Tíz százalékkal növelte idei értékesítését és 800 ezer hektoliter sört forgalmazott eddig a Kanizsa Sörgyár Rt, s ezzel túljutott a mélyponton. A növekedésből 100 ezer hektolitert jelentenek a bajor licencű Hofbrau-gyártmányok. Miután két héttel ezelőtt a világ hatodik legnagyobb sörgyártója, a dél-afrikai SÁB cég hollandiai leányvállalata 100 százalékos tulajdonosa lett az 1 milliárd 200 millió forint alaptőkéjű kanizsai társaságnak, pénzügyi kondícióik is jelentősen erősödnek. Egy söré- lesztő-kezelővel együtt nemrég állították üzembe a világ egyik legfejlettebb vízkezelő technológiáját, ami további minőségjavulást eredményez. Jövőre a gyári csúcskapacitást megközelítő egymillió hektoliternyi sör forgalmazását tervezik. Ezzel együtt átalakítják országos áruelosztó rendszerüket, s a meglévő 600 mellé újabb sörözőket is nyitnak. Marketing törekvéseikbe illik a szeptember 16-án Nagykanizsán kezdődő háromnapos sörfesztivál, amelyen — a hat elődöntőt követően — országos sörivó bajnokot avatnak. Mezőgazdaságunk is legyen európai! ,, Agrárparlament’ ’ Magyarországon Az Európai Mezőgazda- sági Szövetség (CEA) a földrész legerősebb és legfontosabb mezőgazdasági érdek- képviseleteit tömöríti. E sajátságos „parlamentben” jelenleg 22 ország száznál több szervezete tevékenykedik és mintegy 15 millió mezőgazdasági üzemet képvisel. Célja, hogy a most egységesedő Európa szellemének megfelelően bevonja munkájába a kelet- közép-európai országok agrárérdekképviseleteit is. E nagymúltú szervezetnek a második világháború végéig hazánk is tagja volt. Éppen hatvan esztendeje annak, hogy 1934-ben az Európai Mezőgazdasági Szövetség Magyarországon tartotta utolsó ülését. A kapcsolatot 1989- 1990-ben a MOSZ és a Húscéh újította fel, s meglehet, hogy e két szervezet közbenjárására döntött úgy a CEA, hogy Budapesten tartja a soron következő, 46. kongresz- szusát. A szeptember 19-21 között megrendezésre kerülő tanácskozás kiindulópont lehet az európai növénytermesztők és állattenyésztők érdekképviseletei közötti szorosabb együttműködés irányába. Jelentőségét növeli, hogy a korábbiaktól eltérően, a kongresszus munkájába az idén bekapcsolódik a Európa Tanács mezőgazda- sági bizottsága is. — A CEA budapesti jelenléte stratégiailag fontos számunkra, hiszen ezen keresztül megkülönböztetett figyelem irányul a mezőgazdaságunkra — mondta Nagy Tamás, a MOSZ társelnöke, az Európai Mezőgazdasági Szövetség alelnöke. — A tanácskozás résztvevői itt megismerkedhetnek a kelet-európai térség problémáival. Kiváló alkalom nyílik arra, hogy az új agrár- kormányzat bővítse kapcsolatait,hiszen a 3 milliárd dolláros exportterv teljesítése aligha képzelhető el nemzetközi kapcsolatok nélkül. Hazánk megítélése szempontjából sem közömbös, hogy milyen benyomást szereznek rólunk, partnereink megértik-e érdekeinket, érveinket. És a magyar mezőgazdaság fokozatos európai integrációja fontos szempont lehet akkor is, amikor majd hazánk Európa Unióbeli tagsága kerül szóba. Újvári Gizella Magyar áruk hete A Centrum Áruházak Rt az idén szeptember 12-24-ig rendezi meg a magyar áruk hetét, s ha nagy lesz az érdeklődés, meghosszabbítják az akciót, jelentették be a cég vezetői a rendezvény megnyitóján. A kilenc budapesti és tizenhat vidéki Centrum Áruházban 500 termelő mintegy 6000 termékét vonultatják fel. A pályázók közül az új termelőket, az új termékeket, illetve azokat választották ki, amelyek megjelenésükben, csomagolásukban, esetleg kedvezményes árukban jelentenek újdonságot.
