Somogyi Hírlap, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)

1994-09-08 / 211. szám

1994. szeptember 8., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP — FIATALOK OLDALA 13 Egy monori kisfiú szerencséje Jackson örökbe fogadta volna... Főztek, terítettek és eltévedtek Munkácsysok Angliában A munkácsysok gyűrűjében Bath polgármestere Csodák pedig léteznek. Le­galábbis a négy éves Farkas Béla családja így gondolja Monoron. A kisfiú már hat hó­napos kora óta a zuglói Bet- hesda Kórház szinte állandó lakója. Súlyos májbeteg. Az­tán — akár a mesében — úgy talált rá a szerencse. Michael Jackson, a híres amerikai popsztár magyarországi láto­gatása során fölkereste a kór­házat, és vállalta a kis Béla megmentéséhez szükséges összes költséget. — Még most is nehezen hi­szem el, hogy mindez megtör­tént. Hogy újra van remény, hogy bizakodhatunk — mondja a kisfiú édesapja. — Az orvosok már azt mondták, hogy föl kell készülnünk a leg­rosszabbra is. Amikor Béluska állapota javult, hazahoztuk. Neki is, nekünk is nehéz volt, amikor újra és újra visszake­rült a kórházba. Minden héten meglátogattam, és szinte úgy szöktem el tőle. Éppen láto­gatni mentem akkor is, amikor még ott volt a forgatócsoport és ők mondták, hogy Michael Jackson járt itt és pénzt aján­lott föl a kisfiam gyógyításá­hoz. Alig akartam elhinni, na­gyon boldog voltam. Szemé­lyesen ugyan nem találkoztam a sztárral, de szinte mindent tudok róla. Sokat olvastam róla, szeretem a zenéjét. — Mit szólt, amikor meg­tudta, hogy Michael Jackson akár örökbe is fogadná a kis­fiút? Hiszen ez a ház, amely­ben beszélgetünk befeje­A tizenötéves amerikai kamaszfiút, Benny Agrelt hét évvel ezelőtt csak súlyos mű­téttel, májátültetéssel tudták életben tartani az orvosok. Azóta jóformán gyógyszer­eken él: folyamatosan nyolc­féle különböző orvosságot kell szednie, s veszélyeztett- sége miatt szó sem lehet ar­ról, hogy kortársaihoz ha­sonló, normális életet éljen. Benny lelkileg mindezt egyre nehezebben viseli, s ma már ott tart, hogy szüleit, orvosait kérleli: engedjék meghalni. Azt megígérte, hogy nem kísérel meg öngyilkosságot, zetlen és így is sokan lakják. — Valóban sokan vagyunk. Összesen tizennyolcán lakunk ebben a házban. Sajnos ne­kem munkahelyem sincsen, mert leszázalékoltak. De a szüleim segítenek, és az ön- kormányzat is ad segélyt. Persze nem élünk luxuskö­rülmények között, de azért mindenünk megvan. Hazud­nék, ha azt mondanám: nem gondolkodtam egy pillanatig sem azon, mi lenne, ha örök­beadnám... Biztosan jó sora lenne, jobb mint itthon. De az elsőszülött fiam! Alig voltam tizennyolc éves, amikor vi­lágra jött. Képtelen volnék le­mondani róla. Olyan kevés időt tölthettünk együtt. Azt akarom, hogy végre hazajöj­jön, és megint teljes legyen a család. — Az ember elsősorban a gyermek anyjától várná ezt... On pedig azt mondta, hogy Béluskát elhagyta az édes­anyja. — Ez az igazság. Elment egy másik férfival. — Mi történt volna a kisfiú­val, ha nem jön ez a váratlan szerencse? — A Máltai Szeretszolgálat megpróbálta volna adomá­nyokból összegyűjteni a szük­séges pénzt. A kis Farkas Bélát már megvizsgálták Brüsszelben és alkalmasnak találták az ope­rációra. A zuglói Bethesda Kórházban várja, hogy áz életmentő műtétet elvégez­zék. Albert Melinda de fölhagyott a gyógyszerek szedésével. A tragikus helyzet az ifjú­ságvédelmi hatóságokat is állásfoglalásra késztette. Vé­leményük szerint Benny nem elég érett ahhoz, hogy ön­maga életével, sorsával ren­delkezhetne — így nem ve­hető tekintetbe elhatározása sem, hogy megválik életétől. Benny édesanyja, aki leg­jobban ismeri fia megpróbál­tatásait, úgy nyilatkozott: Benny intelligens, érett, s nem áll szándékában gye­reke akarata ellen csele­kedni. (Ferenczy Europress) Kéthetes szakmai gyakor­latot töltöttek a nyáron Angli­ában a kaposvári Munkácsy Mihály Gimnázium idegen- forgalmi szakközépiskolai osztályának — most már másodéves — „angolos” di­ákjai. Horváth Dórával, Mi- sota Barbarával, Jakoda Ba­lázzsal és Magyar Gergellyel beszélgettünk élményeikről, a hosszú utazás viszontag­ságairól. — Az úgy „kezdődött”, hogy mindjárt út közben el­tévedtünk — mondja Dóra —, bementünk Hollandiába, pedig nem kellett volna. Semmi nem jelölte az állam­határt. — Nem is tudtam, hogy ott is jártunk — nevet Balázs. Amikor a diákok végre negyvenegy órás zötykölő- dés után megérkeztek Bathba, Kaposvár testvérvá­rosába, már a kollégium előtt várták őket azok a családok, amelyeknél a két hetet töltöt­ték. Dóra és Balázs ugyan­ahhoz az idősebb hölgyhöz került. — A néni szuper kedves volt és nagyon jókat főzött nekünk — emlékeznek. — Akkora pizzát csinált, mint egy malomkerék, de a pala­csintája meg a salátái is fel­ejthetetlenek. Gergelynek bizonyára nem voltak nyelvi nehézsé­gei, hiszen tavaly érkezett vissza hosszú Los Angeles-i útjáról: egy évet járt egy ot­tani középiskolába. — Naponta fél tíztől a főis­kola konyháján sütöttünk, főztünk, terítettünk a sza­kács irányításával, majd dél­utánonként kétórás nyelvtan- folyamon vettünk részt — mondja a programról Bar­bara. Bath azonban nemcsak a magyar gyerekeket fogadta, a társaság igazán nemzet­közinek volt mondható: a magyarokon kívül bolgárok és vietnámiak, spanyolok és olaszok, franciák és lengye­lek próbálták elsajátítani az angol nyelvet. — Szinte minden napra szerveztek programot — ve­szi át a szót Gergely —, vol­tunk Londonban és a kör­nyező településeken is. Megnéztük Bath egyik elő­kelő szállodáját, amelyben egy éjszaka hatszáz fontba került (ez mintegy százezer forint). Pazar volt ott minden. — És ebben nincs is kaja — fűzi hozzá Barbara. — Mi olyan távol laktunk, ami nincs is rajta a várostér­képen — sztorizik Balázs. — Az első reggelen kiszúrtunk egy fiút, aki úgy nézett ki, mintha iskolába menne. — Követtük, eltévedtünk, és persze el is késtünk — veszi át a szót Dóra. — Nagyon jó volt, gyorsan eltelt a két hét — mondják. — Úgy érezzük, hogy meg voltak elégedve velünk, túl­szárnyaltuk magunkat. A zárófeladat teljesítésé­nek értékelése azonban még vissza van: Bath egy-egy is­mert személyével — többek között menedzserrel, áru­ház- vagy hoteligazgatóval — kellett interjút készítenie a háromtagú nemzetközi csa­patoknak. A magnóra vett beszélgetés alapján megírt intrejúkat visszaküldik Angli­ába. Mint elmondták, jövőre az osztály másik — „németes” — fele utazik Németor­szágba. Tamási Rita Bryan Adams első kívánsága A tíz esztendős Adams első kívánsága egy dobsze­relés volt, ám apja ehelyett egy gitárral lepte meg (talán azért, hogy kímélje az ide­geit). Bryan viszont soha nem akart gitározni. Pályafu­tása kezdetéig csak sodorta az ár, de tizenöt éve karrierje beindult. Azóta elérte a csúcsot: ma azon előadók egyike, akik megtestesítik a rockzenét. A kanadai rocker koncertjeit a világon minde­nütt óriási siker kíséri. Min­den rajongója érzi: slágerei kőkemény, tiszta rockzenei élményt nyújtanak. Pannon rocklista 1 .(2) Sziámi: Testből testbe 2. (4) Orfeus: Légy boldog újra 3. (1) Tűzkerék Revival Band: Radies „Live” 4. (5) Caterpillar: Lehozom a csillagokat 5. (3) Vermes László: Kyborg 6. (9) Gömbös Gyula és bará­tai: Hajnal 7. (7) Kispál és a Borz: Ágy, asztal, TV 8. (új) Blokád: Szeretlek 9. (új) Kercsmár Zsolt: Összegyűjtött virágaid 10. (6) Moby Dick: Babilon Plety(kacsák) Ha lehetne, szívesen len­nék 24 óráig nő. Mindennél jobban szeretem a nőket és kíváncsi vagyok, milyenek az érzéseik. — Ray Slijngaard (2 Unlimited) A nagyapám indián volt és ő tanította meg nekem, ho­gyan óvjam a természetet: a világ nem a mienk, hanem a gyerekeinké. — Joshua Ka- dison Igazi amerikai vagyok és utálom a focit. Csak azoknak való, akik túl buták ahhoz, hogy felfogják az amerikai futball vagy a baseball szabá­lyait. — Whitney Houston Nyolcéves koromban a nő­vérem megmutatta, hogy mi­lyen a nyelves puszi. Az első kísérletnél majdnem megful­ladtam. — Topm Cruise George Michael vesztett A halált várja Banda Zoltán rejt vény rovata Az Á-G Electronic Kereskedelmi és Szolgáltató Bt ajándékával Az augusztus 25-én közölt rejtvény helyes megfejtése: Leila K. A szerencse ezen a héten Tarnay Nelli kaposvári olvasónknak kedvezett. Gratu­lálunk a nyertesnek! Testőrök Alexandre Dumas klasszi­kus kalandregénye, A három testőr mindmáig megőrizte va­rázserejét. A testőrláz évtize­dek óta „megfertőzi” a filme­seket és a nézőket is. A há­rom muskétás legutóbbi film­adaptációjában az egyik fő­hőst Charlie Sheen alakítja. A fiatal amerikai színész egyéb­ként szeptember 3-án múlt 29 éves. Színészcsaládból szár­mazik, nem véletlen tehát vonzódása a filmezéshez. A kérdéseinkre adott jó vála­szok betűiből a színész egyik korábbi filmsikerének címe ol­vasható össze megfejtésül. 1. Mi Charlie Sheen polgári neve valójában? F/ Steven Sperry P/ Carlos Erwin Estevez S/ Robert Rafaelson 2. Melyik az a sportág, ame­lyet majdhogynem profi mó­don űzött? I/ ökölvívás R/ tenisz \J baseball 3. Charlie Sheen testvére, Emilio két évvel ezelőtt fele­ségül vett egy énekesnőt. Va­jon melyik amerikai popcsilla­got a felsoroltak közül? N Paula Abdul E/ Amy Grant LJ Mariah Carey 4. Milyen vállalkozásba kezdett néhány évvel ezelőtt Malibu ban? V/ filmstúdiót alapított N/ futballcsapatot szerve­zett T/ éttermet nyitott 5. „Egy mindenkiért, min­denki egyért!”—így hangzik a muskétások jelszava. Melyik testőr szerepét játssza a Dis- ney-produkcióban ? Cl Athos E/ Porthos 0/ Aramis 6. A „poptestőrök’’ közül ki­nek a szerzeménye az All for Love, amelyet a trió közösen vitt sikerre a „Three Muskete­ers” betétdalaként? 0/ Bryan Adams E / Sting R/ Rod Stewart 7. Filmsikerei után Charlie Sheen ismét forgat. Milyen címmel készül az új filmje? SI Assassins M/ Don Juan N/The Chase Megoldásokat szeptember 19-ig fogadunk el, az ered­ményhirdetésre pedig 22-én kerül sor. George Michael elvesztette a Sony Music lemezcég ellen indított perét. Közel két éven át folyt a huzavona — olvas­ható a Bravo legutóbbi szá­mában. George több pénzt követelt a lemezcégtől és mindenek előtt művészi sza­badságot. Vajon mi lesz a kar­rierjével? Teljesen elkesere­dett és duzzogva bejelentette: 2003-ig nem fogok egyetlen lemezt sem készíteni. Freddie bélyegei Freddie Mercury édesapja, Bomi Bulsara aukcióra bocsá­totta hatalmas bélyeggyűjte­ményét, amely magában fog­lalta a Freddie által régebben gyűjtött bélyegeket is. A Sot­heby's árverésén elkelt ritka­ságokért — némelyik bélyeg az 1800-as évekből szárma- zik(!) — összesen 8090 font folyt be, melyet Freddie édes­apja a Mercury Phoenix Trustnak adományozott. Ezzel a gesztussal végre elfogadta Freddie másságát és beteg­ségét. Ez óriási dolog egy mé­lyen vallásos, idős embertől. A londoni National Postai Muse- umban megtekinthető a gyűj­temény.

Next

/
Oldalképek
Tartalom