Somogyi Hírlap, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)
1994-09-08 / 211. szám
14 SOMOGYI HÍRLAP — NYUGDÍJASOK OLDALA 1994. szeptember 8., csütörtök Növekvő tb-kiadások Csaknem megkétszereződtek — az 1990 évi 360,7 milli- árdról tavaly már 640 milliárd forintra nőttek — az elmúlt három évben hazánkban a társadalombiztosítási kiadások, miközben mintegy 160 ezerrel csökkent az ellátásra jogosultak száma. A kiadásoknak több mint a felét nyugdíjakra és különféle, nyugdíjszerű ellátásokra fordították. Őszi Napfény Fenyvesen A megyei önkormányzat, a megyei Vöröskereszt, valamint a települési önkormányzatok anyagi támogatásával az idén is működik az Idősek Őszi Napfény Tábora Balatonfenyvesen. A somogyi idősek körében igencsak népszerű tábor ezúttal szeptember 5-től 11-ig ad otthont és kínál gazdag programot a tóparton pihenő, a megye minden részéből összegyűlt száz nyugdíjasnak. Realitás nyugdíjbiztosító Realitás Kft néven önkéntes, kölcsönös biztosító pénztárakat szervező és működtető vállalkozást hozott létre az MSZOSZ vasas, postás és ruhaipari ágazati szakszervezete, illetve a Postabank. A kft 10 millió forint alaptőkével alakult meg, ebből 30 százalékkal részesedik az MSZOSZ, 21 százalékkal a három ágazati alapszervezet, 49 százalékkal a Postabank. Kedvezmény a Szafari-parkban Kiránduló magyar nyugdíjasok is szívesen látogatják egyedül vagy unokáikkal az ausztriai Szafari-parkot. Osztrák szomszédaink most az ő kedvükbe is járnak: október 30-ig magyar családi és nyugdíjasnapokat tartanak a parkban. A magyar nyugdíjasok pénteken, ha személygépkocsival érkeznek, a belépőjegy árából 30 százalékos engedményt kapnak. Otthon nyolcvan öregnek A Heves Megyei Önkormányzat kezelésében levő idősek otthonaiban ez idő szerint csaknem hétszáz nyugdíjasról gondoskodnak. Az otthont adó intézmények egyikét a közelmúltban nyitották meg Egerben: egy csecsemőotthonból 50 millió forinj költséggel átalakított épületben nyolcvan ember elhelyezésére alkalmas idősek otthonát hoztak létre, s azt a népjóléti miniszter jelenlétében adták át rendeltetésének. Olcsóbban a gyógyfürdőbe A tagsági könyv felmutatása után 50 százalékos kedvezménnyel vehetik igénybe a harkányi gyógyfürdő szolgáltatásait és gyógykezelést is kérhetnek SZTK-alapon azok a baranyai hadirokkantak, hadiárvák és hadiözvegyek, akik tagjai az országos szövetségnek, a MAHONSZ-nak. Októbertől a gyógyfürdő valamennyi kapujánál féláron válthatnak belépőjegyet a tagsági könyvvel rendelkező hadigondozottak. Mint arról a fürdőigazgatóságon tájékoztattak: hasonló kedvezményes elbírálásban a somogyi hadigondozottak is részesülhetnek, ha megyénk MAHONSZ-vezetői, az országos szövetség helyi képviselői megállapodnak a harkányi fürdő illetékeseivel. A gyermekosztály történetét írja Ápolók pártfogója Fotó: Király J. Béla Amit a hadigondozásról tudni kell... Egyösszegű térítés Amikor először találkoztunk, a somogyi nyugdíjas egészségügyi dolgozók érdekében kilincselt. Átal Sán- dorné a Magyar Ápolási Egyesület megyei képviselőjeként próbált lelket önteni az elkeseredett, magukra maradt, idős emberekbe. Állította: némelyikükre senki sem nyit ajtót, pedig jólesne olykor egy kis lelki vigasz, hasznos elfoglaltság... A szinte gyermekfejjel fehér köpenyt öltő, s 41 éven át a gyermekosztályon tevékenykedő ápolónő tavaly asszisztálta végig az utolsó vizitet. Ezt követően, tucatnyi elismerés mellé az Ápolónők Nemzetközi Napján átvehette a Pro Sanitate kitüntetést. Boldog volt, de az igazi örömet még most is az jelenti számára, ha taníthat és segíthet. Neki ugyanis nem adatott meg a felhőtlen gyermekkor. Az ötvenes években végezte az általános iskolát, s nem tanulhatott tovább... — így aztán egész életemben tanultam — mondja. Tanult, méghozzá kitűnő eredménnyel. Főiskolai diplomát szerzett. — Kaposváron a koraszülött osztályon kezdtem a munkát — akkor még virágos volt a város —, s már három hónap elteltével osztályvezető nővérhelyettes lettem. Dr. Mohai András gyermekgyógyásznak referáltam egy tüdőgyulladásos gyermekről s fölfigyelhetett rám... így kezdődött az én karrierem. A kórházban laktam, éjjel-nappal a gyermekek között voltam. Száz ággyal, 35 dolgozóval működött az osztály, egy nővérre 15-20 ágy jutott. Emlékszem: az országban az elsők között indult itt koraszülött-osztály. Átal Sándorné — A gyermekeimet már a saját lakásomban neveltem. A hatvanas évek végén 190 ágyasra bővült az osztály, az újszülötteké ötvenesre. Sok vészes betegséget sikerült megfékeznünk. A gyemekhalá- lozási arány Somogybán örvendetesen javult. 250 dolgozó végezte munkáját az irányításom alatt; a szeretet és a tudni- vágyás öszekovácsolt bennünket. Átal Sándorné a hetvenes évektől rendszeresen részt vett a szakdolgozók kongresszusán és beosztottjait is ösztönözte a tudományos munkára. Előfordult, hogy 15-en is föjjutottak az előadói pulpitusra. Ok tanították a siófoki és nagyatádi kórház gyermekápolóit is. A gyermekgyógyászatról írt referátumával oszágos második helyezést ért el és 18 pályamunkája került a szakmai nyilvánosság elé. Most is dolgozik: a gyermekosztály 1946-tól 1970-ig szóló történetét írja. — Nincs elég tiszta lepedő, egyszer használatos fecskendő, pelenka, gyógyszer... — A kormánynak most ezekre a problémákra kell összpontosítania a figyelmét. Boldog embereket szeretnék látni ebben az országban, de ha beteg az egészségügy, akkor hiába vágyom erre. Márpedig a sikerre az egészségügyben is nagy szükség van! Várnai Ágnes Nemrég kivonatosan közöltük az 1994. szeptember 1—jén hatályba lépett, a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény és annak végrehajtását szabályozó 113/1994. (Vlll.hó 31.) számú kormány- rendelet főbb tudnivalóit. Úgy véljük az érintettek többségének a segítségükre leszünk, ha újólag szólunk — ezúttal részletesebben — az őket megillető járandóságokról, kedvezményekről, az ügyintézés rendjéről. A jogosultság kiterjed a Magyarországon élő magyar állampolgárokra, s a kettős állampolgárok csak akkor részesülhetnek hadigondozásban, ha Magyarországon élnek. Hadigondozás illeti meg mindazokat, akik az I. világháborútól kezdve napjainkig (vagy a jövőben) harci cselekményekben, hadműveletekben megsérültek, — így azokat is, akik az 1956-os forradalom és szabadságharc során veszteséget szenvedtek el. Nem minősülnek viszont hadigondozottaknak azok, akik 1954. november 1-jét követően a hadseregben megsérültek, mert részükre a járandóságot a honvédelemről szóló hatályos törvény biztosítja. Hadigondozásba vehető a hadirokkanton kívül a hadi- gyámolt, a hadiözvegy, a hadiárva és a hadigondozott családtag. Hadigyámolt, illetve hadiárva a hadirokkant gyermeke 16 éves koráig vagy nappali tagozatos tanulmányának idejéig. Hadiözvegy az, akinek a házastársa hadicselekmények következtében hunyt el, vagy korábban hadirokkant volt és halálakor már legalább öt éve együtt éltek, vagy házasságukból gyermek született. Hadigondozott családtagnak a törvény szerint az elhunyt hadirokkant által eltartott, 60 évét betöltött vagy legalább 67 százalékban csökkent munkaképességű szülő, nagyszülő, testvér vagy féltestvér számít. Ha a hadiözvegy újabb házasságot köt és az új házastársa nem hadirokkant, a hadi- gondozási jogosultság megszűnik — azonban, ha ezt követően ismét megözvegyül, a hadiözvegyi minősítése úgymond újra feléled. Egyösszegű térítést kapnak azok a hadigondozottak, akiktől a korábban megállapított és folyósított pénzellátást az 1940-es évek végén megvonták. Az egyösszegű térítés egyszeri, készpénzben történő kifizetést jelent, amelynek összege hadirokkantak esetében az 1949 előtt megállapított rokkantsági foktól függ, s 250 ezer és 100 ezer forint között változik. Hadiözvegy részére 75 ezer, a volt hadiárva részére pedig 50 ezer forint az egyösszegű juttatás. A ma már 40—50—60 éves volt hadiárvák akkor minősülnek a törvény szerint hadiárvának, amikor a szülőjüket elvesztették! Fontos tudnivaló: ezen egyösszegű térítésre a jogosultságot az igénylőknek kell bizonyítaniuk! Azt kell bizonyítaniuk, hogy részükre annak idején a folyósítást megállapították, majd megszüntették. Méltányosságra nincs mód! Az egyösszegű térítés kifizetésére volt hadiárvák részére a törvény szerint csak 1995. január 1-je után nyílik lehetőség, ajánlatos viszont, hogy az érintettek addigra megszerezzék a szükséges okmányokat, bizonyítékokat. (Következik: Kik kaphatnak — az egyösszegű térítésen túl — járadékot?) ígéret a segítségre Az Őszirózsák tovább nyílnak... Művelődő közösségek Hogy lesz-e közösségi központ Csurgón vagy nem, az továbbra is remények és kételyek tárgya. A régi művelődési házban azonban nem állt meg az élet, sőt készülődnek az őszre. Készülődik az Őszirózsák elnevezésű nyugdíjasklub is, amely nem csak a városnak, hanem talán a megyének is az egyik legnagyobb művelődő közössége. Gáspár Győzőné klubvezető, a művelődési ház munkatársa elmondta, hogy a több mint kétszáz tagot tömörítő klub résztvevőit az életkorból és a „nyugdíjas létből” fakadó problémák megoldása mellett foglalkoztatja a vidámabb együttlét is. Mostanában például készülnek a megye nyugdíjasainak nagyatádi Ki mit tud?—jára; van saját kórusuk, szívesen mondanak verset, hagyományápolásra, sőt néptáncra is vállalkoznak. Az idősek példája bizonyára ragadós, mert Füstös Gábor vezetésével ifjúsági táncegyüttes szerveződött Csurgón, amelyet a nyári szereplések után most már a művelődési ház tart fenn. Az a tervük, hogy a gyermek korosztályból utánpótlás csoportot is verbuválnak. A művelődési házban dolgozók fontosnak tartják a hagyományos közművelődési, amatőr művészeti közösségek létrehozását, újbóli beindítását. A választék a lehetőségekhez szabott: kerámia szakkörbe jelentkezhetnek felnőttek és tanulók, diákokra vár a honismereti, a rajz, s a kézműves kör is. T. T. Akár az energia, akár a gyógyszerek árának emeléséről essen is szó, mindig említés történik a növekvő kiadások kompenzálásáról, mint olyan kötelezettségről, amelyet az állam — a költségvetés — magára vállal. Olvashattunk róla a minap — Kökény Mihály, a Népjóléti Minisztérium politikai államtitkára mondta —, hogy ha netán sor kerülne a gyógyszerek árának az emelésére, az egészségügyi kormányzatnak az a szándéka, hogy a kórházak és más intézmények emiatt megnövekedő terheit a költségvetés átvállalja. Horn Gyula miniszterelnök nyilatkozatából arról értesülhettünk, hogy az energiaár-emelkedés — noha száz százalék lenne igazán indokolt — 30 százalék körül alakul majd, azonban a kormányzat az erre a célra elkülönítendő másfél milliárd forintból a jelentősen rászorulókat kompenzálja. Ugyanakkor szintén a miniszterelnök ígérte: a nyugdíjak lépést tartanak majd az árak emelkedésével. Bizakodjunk! H. F. Nyugdíjasok várnézőben Három országon át A Kaposvári Nyugdíjasok Egyesületének negyven tagú csoportja a közelmúltban autóbuszkiránduláson vett részt. A déli országhatárt átlépve, a le- tenyei határátkelőtől nem messze a magyar történelem egyik nevezetes helyén, Csáktornyán a Zrínyi Miklós által épített várat néztük meg. Ez a várlátogatás alkalmat adott arra, hogy a Zrínyiek történelmi szerepéről, tudományos munkásságáról is szót ejtsünk. Alsó-Lendván, a szlovéniai magyarság központjában azzal a várral ismerkedtünk meg, amely egykor a Bánffyak, majd az Eszerházyak birtokában volt. Stájerországban Bad-Radkersburg, majd Bad-Gleichenberg nevezetességeinek megtekintése után Feldbach következett, ahol a pompázó köztéri virágok között, a Főtér felé haladva az 1717-ből származó Mária-szo- bor, a városháza épülete, a volt franciskánus kolostor, a barokk templom és a plébániatemplom látványa nyújtott maradandó élményt mindannyiunknak. Riegensburgban, sajnos, a turisrták réme, az eső elérte lelkes csoportunkat, de a szűnni nem akaró esőben is nekivágtunk, hogy „meghódítsuk” az osztrákok legszebbnek tartott várát. Csoportunk az országhatárok mentén található várak felkeresése után már itthon, magyar területen költötte el vacsoráját, s addigra már nyoma sem volt a fáradságnak. Bizonyság erre: hamarosan felcsendültek a szebbnél szebb, régi magyar nóták... Torma Károly nyugdíjas • • • • AZ ÜZLET AZ ÜZLET... — Ha megígéri, hogy legközelebb csak tíz forinttal csap be, nem mondom el senkinek, hogy nem adott számlát... (Őszi Zoltán karikatúrája) 4 t k
