Somogyi Hírlap, 1994. augusztus (5. évfolyam, 178-204. szám)
1994-08-08 / 184. szám
1994. augusztus 8., hétfő SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 Gyéren csöppen adomány a nincsteleneknek Vésének ma már része a menekülttábor Adakozókra és felújításra vár a kápolna Elkészült Hollád rendezési terve Fóliában Marcali fele szemete Készül a marcali szeméttelep fóliázása. A környezetvédelmi szempontból nagyon fontos szigetelést korszerű technikai eljárással végzik. Mostanra már elkészültek a munka felével; a szeméttelep teljes - végleges - átadására október közepén kerülhet sor. Három éve működik Vé- sén a menekülttábor; 184 menedékes él itt. Többségük magyar, de a horvátok és szerbek mellett két albán is helyet kapott. Egri Béla és Nagy Zoltán kapcsolt munkakörben irányítja a tábort. Velük beszélgettünk az itt élők körülményeiről, lehetőségeikről. — Néhány hete érkezett egy kisebb magánadomány a táborlakóknak. Juhász La- josné Budapestről harmadszor küldött használt ruhaneműt, s azt ígérte, hogy még öt ilyen csomagot összegyűjt — mondta Egri Béla. A kezdeti nagy adományozókedv mára alábbhagyott. A tábor önálló életet él, megbízott képviselőjük van. Hasznos munkával is elfoglalják magukat az itt élők. Három varrógépen dolgozhatnak, s az adományként kapott szövetekből ruhát varrnak maguknak. Külön szövőszobájuk is van. Itt a nők töltik idejüket — főként a téli időszakban. A férfiak kedvelt időtöltése a kártya, szinte egész nap ütik alapot. Ezen a nyáron a gyerekek már kirándulni is mentek, az idősebbeket pedig Berekfürdőre vitték. — Jó kapcsolat alakult ki a falu és a tábor között. A gyerekek a faluba járnak óvodába és iskolába. Hat gyermek már itt született a táborban — kapcsolódott a beszélgetésbe Nagy Zoltán. Elmondta azt is, hogy egy menekült fiatal Csurgón tanul autóvillamossági szerelőnek. A menekültek munkához nem jutnak, de alkalmanként segítenek a szövetkezetben, a faluban és a szőlőhegyen. Ezért a konyhára burgonyát, gyümölcsöt kapnak, a falubeliek pedig meghívják őket egy-egy ebédre. A körülményekkel — mint mondták a menedékesek — elégedettek; mégis hazavágynak. Németh István 1785-ben építették meg Hol- ládon a Bari-hegyen a Szent Donát emlékére a hegyközségi kápolnát, amely az elmúlt években romossá vált. A Somogy Megyei Műemléki Hivatal kezdeményezte a műemlék jellegű épület helyreállítását, ám ez pusztába kiáltott szó volt csupán, mivel a felújításra nem tudtak előteremteni annyi pénzt, amennyire szükség lenne. Dr. L. Szabó Tünde megyei főépítész elmondta: — Hollád a Balaton déli települései közül kiemelkedően jelentős. Nemcsak a barokk stílusú kápolna, hanem a harangtorony is felújításra szorul. Elkészült a község rendezési terve, ebben is szerepelnek a fölújításra váró épületek, köztük azok az évszázados pincék is, amelyek műemlékvédelem alatt állnak. A holládi önkomrányzat két éve statikai vizsgálatot kért a hegyközségi Szent Donát-ká- polna állapotára vonatkozóan. A felújítás sürgős megkezdését javasolták. Az OTP marcali fiókjánál a 399-98-040-es számlaszámon, illetve a holládi önkormányzat 794-399-256 számlaszámon lehet adakozni a kápolna felújítására. H. B. Százhatvanegy házba vezették be a gázt Megújul Noszlopy fűtésrendszere A marcali önkormányzat szerződést kötött a francia érdekeltségű Prometheus céggel: ennek a dolgozói újítják fel a Noszlopy iskola és a Rákóczi utca néhány épületének fűtési rendszerét, valamint gázkazánjait. A beruházás költségeit ötéves lejáratú hitelből fedezi az önkormányzat. Hízott pulykák Lászlómajorból Ezerhétszáz darab fehér pulykát hizlal családi vállalkozásban Lászlómajorban Da- kos Ferenc. A szövetkezettől megvett gazdasági épület felújítására ötvenezer forint kölcsönt is felvett a család a vállalkozás megkezdéséhez, s ezt azóta visszafizette. Szerződést a Zalaegerszegi Baromfifeldolgozó Vállalattal kötöttek; az előnevelt baromfit pedig három hónapig hizlalják. Új telefonok Böhönyén Tizenhétmillió frintot költött a höhönyei önkormányzat a telefonhelyzet javítására, és számottevő volt a lakossági hozzájárulás is. Az 510 új telefonállomás bekötáse azonban csúszott a nyár elején; a Matáv szakemberei csak augusztus végére fejezik be a munkát. Öregbaglas borai nyugati piacon Háromezer liter kapacitású palackozó gépsort szereltek föl az Öregbaglas Borászati és Kereskedelmi Kft kéthelyi üzemében. Ezen jelenleg 0,75 literes üvegeket töltenek. A társaság felkészült a környék borainak feldolgozására, s több ezer palackkal szállít évente a nyugati partnereinek. Táska a tó felé kacsintgat Táskán, a Nagyberek közelében lévő ötszázhatvannégy lélekszámú kis településen egyre többen gondolkodnak azon, miként tudnák visszaszerezni a község egykori idegenforgalmi szerepét a Balaton hátterében. Jó adottságokkal rendelkeznek ehhez, hiszen a Balatonfenyvesről induló kisvonatok viszik a vendégeket à védett pincék borait kóstolni, vagy a Fehérvízi láp növény és állatvilágát csodálni. Felvetődött az is, hogy a falu gazdag népművészeti hagyományait is érdemes megújítani — illetve hasznosítani az itteni hévizet. Most pihen a Mustang A marcali Mustang Rt-ben augusztusban néhány hétre leállt a termelés. A szokásos évi karbantartást ezekben a napokban végzik el a szakemberek. A munka előreláthatólag az utolsó nyári hónap vége felé kezdődik meg újra. Fotó: Kovács Tibor Szentpáli gázfáklya Már 15 éve lehetőség lett volna arra, hogy bevezessék a gázt Somogyszentpálra — tudtuk meg dr. Berényi András polgármestertől. — De abban az időben nem mérték fel ennek a jelentőségét. Másfél évtized elteltével, úgy látszik, sok minden megváltozott Szentpálon. A helybeliek döntöttek: gázt akarnak. Ennek eredménye a tegnapi gázfák- lyagyújtás. — A beruházás meghatározó településünk életében. A kiadásokhoz a helyi önkormányzat is jelentős összeget adott — mondta a polgármester. Somogyszentpálon 161 családi házba és 16 középületbe vezettek gázt. Az összköltségek 14 millió forintra rúgtak, ebből 9,5 milliót a fogyasztók álltak. A fennmaradó több mint négymillió forintot az önkormányzat fizette. A leágazásokkal együtt 12 ezer 333 méter hosszú gerincvezetéket öt hónap alatt készítették el a dombóvári Uniterm Gmk munkásai. (Harsányi) A lengyeltóti könyvtár új helyen A közelmúltban költözött új helyére a lengyeltóti művelődési központ és könyvtár. Az állami gazdaság, kétszintes volt irodaépületében végre méltó helyre került a 30 ezer kötetes városi könyvtár, s lesz elegendő tér a különféle klubok, tanfolyamok és szakkörök számára is. Ugyancsak a Rákóczi utcai intézményben kap helyet Lengyelóti új házasságkötő terme; a csodálatos környezetben található intézmény udvara pedig a hiányzó játszótér pótlására is alkalmas lesz. Az önkormányzati tulajdonba került moziban színházterem lesz. A művelődési intézmény korábbi épületében pedig a városi speciális iskola rendezkedik be. „A szüleim eldobtak; nem kellek nekik...” Egy felmérés megdöbbentő tapasztalatai Vakáció Somogy váron a nevelőotthonban Somogyváron az évszázados fák övezte kastélyban több száz középsúlyosán és enyhén értelmi fogyatékos gyermek talált otthonra. Nyaranta csendes a gyógypedagógiai intézet, legtöbb kis lakóját ilyenkor hazaviszik. Hetvenen töltik csak a szünidőt a nevelőotthonban. Hogyan telik azoknak a gyerekeknek a vakációja, akikre nem tartanak igényt a szüleik? Gyurina Géza, az intézet vezetője elmondta: arra törekednek, hogy ezeknek a gyerekeknek a nyaralása is élményekben gazdag legyen. Kirándulásokon vesznek részt, vetélkedőket és sport- versenyeket rendeznek nekik. Persze a mindennapi feladatokat is el kell látni. Bogdán József és Orsós József éppen az iskola kertjéből jött. Mindketten 7 éve lakói az intézetnek. — Szívesen kertészkedünk. Nagyon szép ám a kertünk! — mondják büszkén. — Minden van benne: paprika, paradicsom, zöldségfélék. Mindennap, reggeli után kimegyünk, délig ott dolgozunk. A délutánunk szabad: akkor focizunk, tévét vagy videót nézünk, játszunk. Gyakran kimegyünk a faluba is, segítünk az időseknek a ház körüli munkákban. Meg itt, az intézetben is sokszor vannak programok. Voltak már itt bábosok, zenészek. — A legjobb azért a tábor volt! — mondta Bogdán József. — Két hétig voltunk Fo- nyódligeten, oda minden évben el szoktunk menni. Sokat fürödtünk, meg kirándultunk. Már sok barátunk és ismerősünk van; velük mindig ott találkozunk. Ignácz József már 12, Orsós György 7 éve él az intézetben. Most mindketten a szakmával ismerkednek. Korukat meghazudtoló bölcsességgel beszélnek az itteni életről. — Mi már szabadabban mozoghatunk, mint a kicsik - mondta Ignácz József. — Tulajdonképpen majdnem ugyanúgy telik a nyarunk, mint más korunkbeli srácnak. Én szobafestőnek készülök; Gyuri még nem tudja, mit választ. Mindketten vállaltunk nyári munkát, s reggel 6-tól délután 2-ig dolgozunk. Tavaly is így volt. Abból a pénzből, amit kerestünk, kerékpárt vettünk magunknak. — Jó lenne egy kicsit többet csavarogni — tette hozzá Orsós György. — Gyakran elvisznek azonban minket a Balatonhoz, úgyhogy ez sem hiányzik annyira. Tavaly még Szlovéniában is voltunk. A tengert, azt soha nem fogom elfelejteni, olyan csodálatos volt! Én örülök, hogy itt lehetek. A szüleim eldobtak, nem kellek nekik; itt meg mindenki rendes velem. — Jó az is, hogy szakmát tanulhatok — tette hozzá társa —, mert később majd úgy élhetek, mint bárki más: dolgozhatok, eltarthatom a családomat. Mert szeretném, ha egyszer családom is lenne. Jakab Edit Önpusztító életmód Megdöbbentő adatokkal szolgált Marcaliban az a felmérés, amely dr. Vörös Katalin városi tisztifőorvos vezetésével készült a lakosság egészségi állapotáról. Ez az átfogó egészségügyi helyzetkép az okokat és a tennivalókat egyaránt összegezi. A lakáskörülmények megfelelőek, az egészséges ivóvíz is biztosítva van, a marcali és környékbeli lakosság életmódja azonban sokszor önpusztító. Alacsony az egészségügyi kultúra; az emberek 30 százaléka egyáltalán nem működik együtt az orvosokkal, nem vesz részt szűrővizsgálatokon. Az egészségkárosító tényezők között kiemelkedik a helytelen táplálkozás, az alkoholizmus, a dohányzás és a stressz. A dohányzás a várható élettartamot 5-8 évvel csökkenti. Marcaliban a 14-18 éves gyerekek közül minden nyolcadiknak a kezében cigarettát látni, és nem ritka, hogy kisebb-na- gyobb rendszerességgel alkoholt fogyasztanak. A városban egyre több a légzőszervi, a té- bécés, a daganatos és az allergiás beteg. A nemtörődömség és az alacsony egészségügyi kultúra következtében a daganatos betegek csak későn, szinte az utolsó pillanatban fordulnak orvoshoz. A legnagyobb gond a szív- és érrendszeri megbetegedések nagy száma és az alkoholizmus. A statisztika szerint a haláleseteknek több mint a fele valamilyen szív- és érrendszeri betegség, minden hetedik-nyolcadik (!) pedig alkoholos májzsugor következménye. Ez utóbbi négyszerese az országos átlagnak. Még megdöbbentőbb a tavalyi, 15-60 éves kor között történt 24 haláleset okainak vizsgálata: nyolc (!) esetben alkoholos májzsugor, további ötnél alkohol következtében elkövetett öngyilkosság... A vezető halálokok szerint Marcaliban az országos és a megyei átlagnál is rosszabb a helyzet, s ez a felelőtlen életmódnak, az egészségkárosító tényezőknek a következménye. Ezért megelőző, tájékoztató programot dolgoztak ki, s javították a gondozószolgálatok munkáját, feltételeit. Ezeknek eredménye remélhetőleg az új, majd az év végén készülő felmérésben tükröződik. J. E. A
