Somogyi Hírlap, 1994. augusztus (5. évfolyam, 178-204. szám)

1994-08-08 / 184. szám

6 SOMOGYI HÍRLAP — BALATONI NYÁR 1994. augusztus 8., hétfő Traffipax menetrend A siófoki rendőrkapitányság területén működő traffipax ma 14-17 óra között Zamárdiban, a 7-es főúton, 18-21 között a 7-es út balatonföldvári szaka­szán, 22 órától 01-ig Siófokon, a Kandó utcában fényképezi a gyorshajtókat. Hajós-kánikula Nem indítottak külön hajójára­tot Fonyódról Badacsonyba a hét végén. A kánikulában kisebb a víziforgalom. Szombaton 4000-en váltottak jegyet Fonyó­don a badacsonyi járatra, teg­nap 4250-en. A két part között naponta 10-10 fordulót tettek meg a hajók. A hajósok abban bíznak, hogy ha hűvösebbre fordul az idő, megnő a forgalom. Jótékony divatbemutató és vacsora Zamárdiban Vállalkozók az életért Borsi József, az Astoria Stú­dió vezetője ezen a hétvégén Vállalkozók az életért címmel jó­tékonysági estet szervezett a zamárdi Hotel Famíliában. Több, mint száz vendég vásá­rolta meg az 5500 forintos je­gyet, amivel a Magyar Vöröske­resztet segíti. Ezért vacsorát és pazar műsort kapott. A divatbe­mutató keretében mintegy har­minc manöken villantotta fel a legújabb divatot, s persze — ra- fináltan — teste gyönyörű tájait. A koreográfiát a neves koreog­ráfus, Mosóczi István szőtte a lányok köré. A divatszínház nagy sikert aratott — ezt persze garantálta a tény, hogy dr. Ko­vács István, a Vállalozók Or­szágos Szövetségének elnöke vállalta a rendezvény fővédnök­ségét, főszponzornak pedig a Pannon GSM jelentkezett. — A menekült gyerekek élet- körülményeinek javítására, üdültetésére kívánjuk felhasz­nálni a pénzt — summázott Borsi József. — Én üzleti alapra szeretném helyezni a jótékony­kodást, másképp ugyanis nem működik. A vevő magas színvo­nalú szolgáltatást kap, a vállal­kozásunk is keres az üzleten, a bevétel túlnyomó részét azon­ban a köz javára fordítjuk. Első rendezvényünket a Hiltonban szerveztük; kétszázezer forinttal tudtunk akkor segíteni a nehéz helyzetben lévő embereken. Most ennek a felével számo­lunk. Ma egy jó szó is sokat ér, nem hogy százezer forint. Borsi Jó­zsef cége-folytatni kívánja az elesett embereket segítő akcióit. (Czene) Ha kifogy az angolna befellegzett a halászatnak Éhezik és pusztul a dévér a Balatonon Dr. Tahi Béla főhalász: Szinte nincs lárvaszúnyog, ami jó haltáplálék (Folytatás az 1. oldalról) — Sokan emlegetik a szú­nyogirtó szert, mint a halpusz­tulás egyik okozóját, mert olyan szereket használnak, amelyeket külföldön már betil­tottak. — Akik ezt állítják össze­tévesztik a szezont a fazon­nal — mondta a főhalász — az 1965-ös nagy balatoni halpusztulás oka valóban ez volt, de azóta erre nagyon vigyáznak, ha kell, ha nem, szigorúan ellenőrzik és tesz­telik a behozott szereket. Arról viszont nincs infor­mációnk mivel irtják most, de tény, hogy nincs a tóban lárvaszúnyog, legalábbis ezt állítják a szakemberek. — Mások az árammal halá- szásban látják a pusztulás okát. — Valóban árammal ha­lásznak, de ez jóval kímé- lőbb, mint például a horog. Ugyanis szinte csak az an­golna marad fenn az így fel­szerelt tölcsér alakú háló­ban. Azt is kevesen tudják, hogy ez a halfajta az egyet­len gazdaságos, mert ez adható el devizáért. — Arról mi a véleménye, hogy szinte egyedül a tóparti önkormányzatok kínlódnak az elpusztult halak eltakarításá­val, de erre sem pénzük, sem eszközük, sem emberük nin­csen. A különböző hivatalok pedig egyszerűen küldik a hol udvarias, hol felszólító utasí­tásokat. — A vízben élő hal az ál­lamé, a dévérkeszeg, mivel őshonos a tóban, különösen az. Az államnak kell eltakarí­tani, • vagyis az állam helyi szervének, az önkormány­zatnak. Egyébként a Bala­toni Halászati Rt az idén hatmillió forintot költött erre. — Valaha volt az önkor­mányzatoknak felségterületük a Balatonon. — Igen parti birtokosok voltak a tó közepéig, de nem volt joguk a halászat, csu­pán az év végén osztalékot kaptak. Ebből tellene az önkor­mányzatoknak a többletfela­dat, vagyis az elpusztult hal eltakarítására is. Ám a főha­lász megnyugtat, rövidesen nem lesz miből osztalékot sem fizetni, mert teljesen gazdaságtalan lesz a bala­toni halászat, főként, ha ki­fogy a valutát hozó angolna. (Gáldonyi) Hűs szellő után áhítozik a Balaton-part! Fürdés után gyakori a fül- és torokgyulladás A tolvajokat nem zavarja az őrjítő meleg - Népszerűek a Mahart esti zenés sétahajói Felperzselt füvű stran­dokra zúdult a balatoni ven­dégsereg, de a déli órákban zömük ki sem dugta az orrát a lesötétített szobákból. Lassan hetek óta tart az egyre elviselhetetlenebb meleg, cseppnyi eső nélkül. Az is igaz, hogy a turisták időnként rácáfolnak az ide­genforgalmi lélekbúvárok jós­lataira, ugyanis az autógyűrű többször körülölelte a tavat. Szombaton Siófok és Fonyód között lépésben lehetett csak cammogni még a déli órákban is. Zsiga Ottó, a DRV ügyeletes diszpécsere magnyugtatott, mindössze a magas fogyasz­tás az oka, hogy néhány he­lyen, mint Bogláron is, időn­ként alacsonyabb a víznyo­más, eljutottunk a napi 80 000 köbméterig. A MÓL Siófok déli városrészén lévő kútjánál szombaton a nagy forgalomtól meg a melegtől szenvedtek az üzemanyagtöltők, vasárnap inkább a hőség okozta rossz­kedvűket. A fonyódi orvosi rendelőben dr. Gulyás Lajos ügyeletes or­vos a néhány másodperces ér­deklődést is elhárította, annyi segítségkérő várt rá. A hétvégi napokon az egy orvosnál meg­fordul 117 beteg az egy orvos­nál. A legtöbben gyermekeket hoznak, fül-, és torokgyulladás­sal. Az orvos állítja: a balatoni fürdőzés után. Főző Gábor, a zamárdi gyógyszertár patikusa is megerősíti, ezekre a beteg­ségekre hozzák a recepteket az emberek, vagy kérnek anélkül gyógyszert. Náluk még meg­járja, de mondja, hogy a siófoki orvosi ügyeletek ontják a bete­geket ezekben a napokban. Madarász József őrnagy, a Siófoki'Városi Rendőrkapitány­ságtól elmondta: rekordot dön­töttek a tolvajok ezekben a na­pokban, mert napi 40-50 beje­lentés érkezik miattuk a rend­őrségre. Elvisznek minden gazdátlanul hagyott holmit a strandokról, kempingekből. S mire kicserélődik a vendégse­reg, nyomuk veszik erről a táj­ról. A „jó kinézetű, fiatal autók” vonzzák a tolvajokat, el is kötöt­tek négyet Siófok, Zamárdi és Földvár területéről. Hogy ne le­gyen nyugtuk, elmondjuk ennyit meg is találtak a rendőrök a hétvégén. A Mahart Balatoni Hajózási Kft esti zenés sétahajói viszont osztatlan sikert arattak. Janko- vics András, a központi hajóál­lomás főnöke örömmel mondta el, hogy a Siófokról indult há­rom sétahajón szombat este ezren élvezték az élőzenét, il­letve a diszkót, de ringott a Ba­latonon Füredről, Lelléről, Föl­dvárról, Máriáról és Fonyódról indított zenés hajó, illetve Ke­néséről, Keszthelyről, Szigliget- ről és Almádiból zene nélkül is élvezték az utasok a lágy esti szellőt. A személy és kompfor­galom a borús, szeles időben kedvező a balatoni hajózásnál, de utalva az említett tu­rista-szeszélyekre, azért a hét­végén is utaztak több, mint öt­venezren a hajókkal, kompok­kal. Az viszont biztos, hogy most már nemcsak a hajósok, hanem tópart egész vendégse­rege is felfrissítő esőre, szel­lőkre áhítozik. G. M. Emese legendája és próbája Borrendi-lovagokat avattak Lellén Látványos borrendi avató volt tegnap délelőtt a Leilei Borhét rendezvénysoroza­tában. A Balatonboglári Bo­nus Bonorum (Jó a legjob­bak között) Borrend foga­dott tagjai sorába három ki­váló szőlőtermelő borászt, akik immár borrendi lovag­ként öregbítik a dél-balatoni borvidék hírnevét. Losoncziné Sandra Klára mutatta be az 1986-ban, a Nemzetközi Borrendek Magyar- országi Konferenciájának idő­szakában alakult szervezetet, amely a kultúrált borfogyasztást, valamint a szőlőtermesztés és borászat hagyományait hivatott terjeszteni, illetve a következő nemzedékeknek továbbadni. Mészáros Judit, a rend fővincel­lére pedig az érdeklődő közön­ség figyelmébe ajánlotta a rend zászlósborát a balatonboglári muskotályt. Ez az illatos, zamatos bor an­nak a legendának is főszerep­lője, amelyet Prileszky Gyöngy ceremóniamester tolmácsolá­sában ismerhettünk meg: történt a törökdúlás idején, hogy a bog­iáriak a környékbeli lápokba, mocsarakba bújtak a török ha­dak jöttének hírére. Egyetlen bá­tor asszony, Emese nem hagyta a falut és kitartása meghatotta a török vezéreket, akik kérlelték a basát, hagyja a falut, méltá­nyolja e szép asszony kitartását. A basa kemény feltételt szabott az elvonuláshoz, mert azt mondta, megmenekül a falu, ha Emese felismeri jelentős meny- nyiségű borai közül a dél-bala­toni borvidék jellegzetességét, a muskotályt. A bogiári asszony kis fortéllyal és tudással teljesí­tette a próbát, és megmentette a faluját. Ez a legendából ismert próba várt Bagyarik Géza leilei, Tóth László bogiári és Tavaszi Jó­zsef fonyódi szőlész-borászra, akik Péterfai Katalin és Somo­gyi Erzsébet udvarhölgyek se­gítségével Pócz József hegy­községi elöljáró tanúsítása sze­rint sikeresen teljesítették a fel­adatot. A borrendi lovagok tár­saságában — köztük Magyar József és Tilk Ferenc, hegykö­zségi elöljárók — esküvel tettek hitet, hogy továbbra is hűek lesznek a dél-balatoni borvidék­hez. Bizonyára a szép ceremó­niát végignéző vendégek közül is többen ezt tették, ha nem is esküvel, hanem poharukat aj­kukhoz emelve fogadtak hűsé­get a jó borokhoz. G. M. Fürdőegyesületi közgyűlés Szemesen Szép hagyományokra épít­het a balatonszemesi Fürdőe­gyesület, amely a század kö­zepéig az üdülőhely életének aktív szervezője volt. Ezt igyekezett feleleveníteni az öt éve újjá alakult egyesület, amely 396 tagjával a déli part érdekvédő szervezetei között talán a legnépesebb. Dr. Dobozy Dánielnek, az egyesület elnökének beszá­molójából kitűnt, hogy méltó az elődök törekvéseihez a szemesi Fürdőegyesület, hi­szen a nyári kulturális prog­ramok motorja volt, jóhírét nö­velve a patinás üdülőnek. Emellett tagjainak szakmai tu­dását és tenni akarását kama­toztatva jelentősen közremű­ködött a település gondjainak megoldásában: része volt ab­ban, hogy a szemesieket min­dig is irritáló orosz tábor jelen­tős tóparti ingatlanai vásárlás útján a község tulajdonába ke­rültek, illetve az egyesület egykori tulajdona, a Vigadó ma szintén Balatonszemesé, ám a hasznosításában az ön­kormányzattal együtt keresik a közös megoldást. Az újonnan szerzett területeket is szeret­nék a csendes pihenőhely igényeinek megfelelő módon rendezni. Mindennek ismeretében volt, aki sokallta a „minden szép, minden jó” beszámolót, más meg hozzátette, hogy az üdülőtulajdonosok is megta­lálhatják a módját, hogyan vál­lalnak feladatot a közös mun­kában. Például több aktivitás­sal, hiszen a szombati közgyű­lésen a tagság töredéke volt jelent, mint ahogy a tagdíjfize­téssel is a többség jelentősen elmaradt. A jelenlévők dicsér­ték viszont Illés Antal polgár- mester munkáját a helyi sike­res programok megvalósítá­sában, mint a csatornázás, vagy új utak építése. Ugyan­akkor kérték a képviselő-testü­letet, hogy ne döntsön szakha­tósági kérdésekben, illetve a jövőre nézve meghatározó feladatokat már ne vállaljon magára. G. M. Népi gyermekjáték Fonyódligeten A népi gyermekjátékok, kézműves mesterségek, a zene és tánc szinte teljes tár­házát felvonultatták tegnap a fonyódligeti Somogy Megyei Gyermektáborban a vendégek nagy örömére. Bár az időnként elviselhetet­len kánikula miatt néha alább­hagyott az érdeklődés, a tábor kapuja egész nap tárva-nyitva várta az érkezőket, akik a déli órák sziesztája után egyebek mellett „mini Toldiként” ismét nekiveselkedtek a játékos erőpróbáknak, vagy csak él­vezték az együttesek bemuta­tóját, válogattak a kézműve­sek termékeiből, illetve maguk is megpróbálhatták a fazekas formázást, a kézi szövést, vagy a terménybábok készíté­sét. Idén először szervezte meg a Gyermekvilág progra­mot a tábor az Expo előzetes rendezvényeként a Somogy Megyei Művelődési Központ­tal, a megyei Expo-irodával és a Somogy Megyei Önkor­mányzattal karöltve. Ám Teremi József, a tábor vezetője elmondta, nem rendí­tette meg játékos kedvüket a kormány expo-döntése, hi­szen enélkül is teszik a dolgu­kat természetesen a gyerme­kek örömteli pihenése, üdülte­tése érdekében. Úgyhogy lesz folytatása e programjaiknak, mint ahogy „főpróba” volt az egész nyáron a hétvégeken idelátogató szülők részvételé­vel. G. M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom