Somogyi Hírlap, 1994. augusztus (5. évfolyam, 178-204. szám)
1994-08-11 / 187. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP — BALATONI NYÁR 1994. augusztus 11., csütörtök Túl tengeren és háborús határon Nemzetközi kiállítás Balatonfenyvesen A Rab szigetét szimbolizáló templom képe a tárlaton; előtte Vata Emil festőművész és Seid Hadziselimovic, a SMAP galéria tulajdonosa Fotó: Kun G. Tibor Traffipaxmenetrend A siófoki rendőrkapitányság területén működő traffipax ma 14-17 óra között Siófokon a Kandó utcában, 18-21 óra között Zamárdiban a 7-es úton, 22-01 óra között Balatonföld- váron a 7-es úton fényképez. Orgonakoncert Siófokon Ma este 19 órai kezdettel orgonakoncertre kerül sor a siófoki evangélikus templomban. Kárpáti József klasszikusok műveiből állította össze repertoárját. Sok sérülés fürdés közben Több mint kétszeresére nőtt a figyelmetlenségből származó balesetek száma a Balatonon. Az idén 14 esetben riasztották a mentőket. Az ok: nyakcsigolya-törés. Tegnap a siófoki Aranyparton egy német hivatásos katona kísérelt meg fejest ugrani a 50-60 centiméteres vízbe. Örök bénaságra lesz ítélve, ha egyáltalán túléli a sérülést... A szakemberek ismételten kérik a fürdőzőket, vegyék komolyan a kihelyezett figyelmeztető táblákat. Szarajevóban egy bosnyák, bizonyos Seid Hadziselimovic, egyetemista korától erősen vonzódott a művészetekhez. A szépért való rajongását ügyvéd korában is megőrizte; így jutott arra a gondolatra, hogy a bosznia-hercegovinai Vranjskában közel kétszáz négyzetméteres galériát alakítson ki. A háború azonban sok honfitársával együtt az ő álmait is földig rombolta; szerb feleségével Magyarországra jött. Pécsett telepedtek le. S egy kertvárosi panelházi lakásban — némi átalakítás után — megnyílt a SMAP Galéria. — Minden simán és roppant gyorsan ment — eleveníti fel a kezdeteket a tulajdonos, aki vándorgalériának titulált vállalkozásának menedzsere is egyben. — A szakma, a baranyai megyeszékhelyen élő és alkotó művészek felkarolták az ötletet, és segítettek a határokon túl élő szponzorok. A galéria szinte születése pila- natától kezdve alkotótáborok sorát szervezte: az Ormánságban éppúgy, mint az Adriai-tengeren a festői Rab szigetén. A Rab-szigeti szimbólumok inspirálták azoknak a képeknek a java részét is, amelyet a pécsi galéria augusztus 10-én, Balatonfenyvesen megnyílt tárlatán mutattak be. A polgármesteri hivatal nagytermében közszemlére tett kiállítási anyagban vagy fólszáz festmény és grafika kapott helyet; köztük neves magyar, horvát, szlovén, szerb és bosnyák alkotó tájképei, portréi, csendéletei. Az egy hétig látogatható tárlat egyben képaukció is: a munkák helyben is megvásárolhatóak. — Köszönettel tartozunk a helyi polgármesteri hivatalnak és személy szerint Lombár Gábornak, aki az első szóra készséggel befogadott minket — mondta a szarajevói születésű művészetpártoló. — Az az igazság, hogy manapság ez a műfaj Magyarországon sem elég megélhetésre; a galéria fenntartásához szükségs pénzt más forrásokból, export-import tevékenységből teremtjük elő. Arra kényesen ügyelünk, hogy csak minőséget és lehetőleg közérthető, gondolatébresztő műveket állítsunk ki. A szakmai színvonalat a pécsi Művészeti Tanács garantálja: rendszeresen véleményezi a SMAP Galériába kerülő képeket. Ugyanakkor az amatőrök mecenatúráját is felvállaltuk: a tehetséges, de még ismeretlen fiatalok is bemutatkozási lehetőséget kapnak. A SMAP Galéria első nemzetközi képkiállítása, Vata Emil festő ajánlásában, augusztus 17-éig tekinthető meg Fenyvesen. Csíky K. Erika Azt mondják: nemcsak az élő hal az államé... Vízügyi pénz, károk és kárelhárítás — Mindenki megszólalt már halügyben, csak mi nem — utalt a Somogyi Hírlapban az elmúlt napokban megjelent nyilatkozatokra Fejér Vilmos, a siófoki székhelyű Balatoni Vízügyi Kirendeltség vezetője. Elmondta: évtizedek óta kiveszik a részüket a haltetemek eltakarításából, s a cégnek ez évente több mint hárommillió forintos költséget jelent. Támogatást nem kapnak hozzá. — Mi a jövőben is el akarjuk végezni ezt a munkát, de az anyagi lehetőségek beszűkülése miatt egyre nehezebb lesz — mondta Fejér Vilmos. — Jó lenne, ha végre összefognának az érdekeltek, s nem látnának napvilágot olyan nyilatkozatok, hogy az élő hal az államé, a döglöttel meg foglalkozzanak mások... Ameny- nyiben a halgazdálkodási jogok a Földművelésügyi Minisztériumhoz tartoznak, akkor ugyanígy az ebből eredő károk is. Vagyis: a különböző, ezzel foglalkozó szerveket éppen nekik kellene támogatni... Van egy kárelhárítási alap, amit különösen kritikus helyzet elrendelésekor lehet igénybe venni, s a környezetvédelmi szakágazat és a vízügy pénze van benne. Ebből mi az idén a június 15 és július 11-e között tudtunk egy bizonyos összeget igényelni. Fejér Vilmos hozzátette még, hogy szemléletváltozásra is szükség lenne, hiszen ma még a szállodások azt mondják: takarítsa el valaki a döglött halakat, mert elmegy a vendége. Nyugaton aktívan részt vesznek a munkában az idegenforgalomból élők is. Még egy javaslata volt a BVK siófoki kirendeltségve- zetjének: a kárelhárításra el lehetne különíteni egy bizonyos összeget az angolna eladásából befolyt bevételből. Már csak azért is, mert e halak nagy részét a BVK által üzemeltetett zsilipben fogják... (Fónai) Akadt, aki 30 ezer forintot adott Képeslappal a Hitért Bizonyára sok olvasót is bosszant, hogy egyre többen keresik fel lakásán, munkahelyén különböző ötletekkel, amelyeknek célja, hogy megnyissák pénztárcáját. A Hit Alapítvány megbízottai mozgássérült alkotók rajzaiból készült képeslapokat kínálnak megvételre; a bevételből a Fogyatékkal Élő Emberek és Barátaik II. nemzetközi kulturális fesztiválját finanszírozzák és tanulmányi ösztöndíjat adnak húsz súlyosan sérült fiatalnak. A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségének taglétszáma meghaladja a 70 ezret, tavaly 57 ezer egyéni ügyben segítettek sorstársaiknak. A szervezet képviselője elmondta: az országos akció során a Ba- laton-parti, főleg a siófoki vállalkozók és magánszemélyek bizonyultak a legadakozób- baknak. Akadt közöttük, aki 30 ezer forintot is adott. A nyaralók, sőt a külföldiek között is szép számmal találtak támogatókra. Elrettentő példaként jegyezte meg a fiatalember: a butiksoron mindenfajta képeslapot 200 forintért kínált a sétálgató embereknek néhány „vállalkozó”, azzal az ürügygyei, hogy a mozgássérülteket akarja segíteni. (Czene) Jöjjön egyet nagysád, absztrahálni... Új nyári mánia: a festőcentrifuga Készül a pörgő-forgó, zománcfényes, sugarasan elkent absztrakció Fotó: Kun G. Tibor Színes katalógus külföldre A Lelletours Balatonfeny- vestől Fonyódon és Bogláron át gészen Szemesig foglalkozik szálláshely-értékesítéssel. Két német partnerirodájának köszönhetően, színes fotókkal illusztrált katalógusok már jóval a szezon előtt, úgy november tájékán megtalálható a kinti idegenforgalmi piacon. Vendégienknek a „szokványos” szolgáltatásokon kívül friss napi- és hetilapokat is biztosítanak. Sebestyén János hangversenye Sebestyén János orgonaművész játékában gyönyörködhetnek a műfaj kedvelői ma, azaz augusztus 10-én este, Keszthelyen. A Bala- ton-parti város nyári komolyzenei sorozatának mostani koncertjét az evangélikus templomban tartják meg. Svájci színek Bruno Baeriswyl festőművész válogatott alkotásait állította közszemlére közelmúltban megnyitott tárlatán a Goldmark Károly Művelődési Központ. A keszthelyi intézményben augusztus 26-ig tekinthetők meg a svájci művész képei. A „doboz”, amellyel absztrahálni lehet, nem akármiféle, szedett-vedett tákolmány. Itt van mindjárt az ablaktörlő traktormotor, amely csak egyik része a rafinált masinériát — ismertebb nevén centrifugális festőgép — működtető szerkezetnek. A két, fiatal énekszakos pedagógus, aki a bogiári strandon július közepe óta szerez egyre több hívet az önkifejezés eme sajátos formájának, váltig állítja: aki egyszer belekóstolt a „pörgetés” örömébe, az többé nem szabadul.... — Nincs két egyforma kép — mosolyog — nemcsak a fotó kedvéért az „absztrakció” feliratú varázsláda mögül Végh Boglárka, miközben fényes műanyag nyomópapírt helyez a gépbe. Társnője, Czipszer Andrea kék-sárga-pi- ros-zöld zománcfestéket csurgat a lapra, s miközben egyre nagyobb gyűrűt fonnak körénk a strandolásban kifáradt népek, elkészül a legújabb madár, virág, vagy ki minek látja-akarja kompozíció. — A festék mennyiségén, meg a pörgési sebességen múlik, hogy végül is miféle mű kerül ki a vállalkozókedvű nyaraló keze alól — magyarázzák a hölgyek. — Volt olyan vendégünk, aki először húzódozott, s mindenáron az általunk készített képeket szerette volna megvenni. Végül is meggyőztük, miszerint a dolog lényege éppen az, hogy mindenki maga és másképp csinálja... Most már ott tartanak néhányan, hogy naponta párosával gyártják a szebbnél szebb, öt perc alatt száradó képeket. De akadt olyan külföldi, aki tízig meg sem állt.. Az absztrakciót gyártó kézi készüléket a bogiári tanárnők egy fonyódi, kísérletező hajlammal megáldott fiatalembertől vásárolták. A festőpörgety- tyű-mánia ragadósnak tűnik, hiszen már több Balaton-parti város strandján s hétvégi kirakodóvásárain feltűnt a centrifuga-konkurencia. A dolgot persze variálni is lehet — tudtuk meg Bogláron — , nagyobb méretben, vagy fa-, illetve üveglapra csorgatva, az erő öntörvényűségének kitéve, a produktum ezernyi színt és formát ölthet. — Ez az első nyár, hogy próbálkoztunk, bár — az engedélyek beszerése miatt — egy kicsit későn kezdtünk hozzá. Hogy megy az üzlet? Hát, harminc-negyven jelentkező azért akad napjában... Hölgyek és urak, szerencsés kezű és szépérzékkel bíró nyaralóvendégek! A nyár — többek közt — a vidám bolondozások ideje: ne hagyják ki életükből ezt a nagyszerű absztrakciót — pörgessenek hát egy önfeledtet, potom száznyolcvan forintért! Cs. K. E. Kábult maci bámul Medvetánc az autó tetején Az embereket évszázadok óta vonzza a cirkusz különös világa. Nevetni, sírni, félni és félteni, ez az ami az embereket mindig is becsábította a cifra ponyva alá. Mint minden vállalkozást, a cirkuszt is reklámozni kellett. Élőszóval, plakátokkal adták tudtára a nagyérdeműnek, hogy az állatszeli- dítő, a bohóc, a bűvész megérkezett. Elég volt eny- nyi, a nép tódult az előadásra. Mindig megtelt a nézőtér. Valami mégis történt az utóbbi időben. Nem érik már be a plakáttal, hangszórós autók járják az utcákat, hogy minden lakásba megérkezzen a hír: kész (a) cirkusz. S még ez sem elég! Az idén új divat ütötte föl a fejét a mutatványosoknál. Élő állatokkal reklámoznak. Rekkenő hőségben, az utcákon vonuló kocsik tetején fekete párduc, maci bámul kábultan a bámu- lókra. Igaz, sok a vándorcirkusz, nagy a konkurencia. A kérdés mégis az: szükség van erre? (Soós) A i