Somogyi Hírlap, 1994. augusztus (5. évfolyam, 178-204. szám)
1994-08-11 / 187. szám
1994. augusztus 11., csütörtök SOMOGY HÍRLAP — VILÁGTÜKÖR 7 Berlusconi öngólt lőtt Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök újabb öngólt lőtt azzal a hét végén indított televíziós reklámkampányával, amelynek célja kormánya megingott tekintélyének helyreállítása volt. Az olasz állami televízió hétfőn este felfüggesztette azon két reklámfilm egyikének sugárzását, amelyekre a kormány kötelezte a RAI három csatornáját az érvényben lévő médiatörvény egy tágan értelmezhető pasz- szusát kihasználva. A két reklámfilm közül a RAI egyelőre csak annak sugárzását folytatja, amely az adóügyben hozott intézkedéseket ismerteti. Életveszélyes életmentés Másodszor is robbanás történt a minap az ausztráliai Queensland Moura szénbányájában, ahol vasárnap óta 11 bányász van elzárva a külvilágtól 260 méteres mélységben, jelentette a Reuter. Szakértők szerint egyre kevesebb esély van a bányászok életének megmentésére, mert a bányát robbanásveszélyes mérgező gázok árasztották el. Ez a körülmény akadályozta meg a mentőalakulatokat a mentési munkálatok folytatásában: attól tartanak, hogy a kutatási munkák újabb robbanást idézhetnek elő. Buenos Aires-i merénylet-háttér Egy argentin bíró bizonyítékot talált arra, hogy iráni diplomatáknak köze volt ahhoz a merénylethez, amelyet a múlt hónap végén követtek el egy Buenos Aires-i zsidó szervezet székháza ellen. Az argentin bíró az amerikai és az izraeli titkosszolgálat segítségével nyomozott a közel 100 áldozatot követelő merénylet ügyében. Juan José Galeano bíró kellően megalapozott bizonyítékokhoz jutott ahhoz, hogy azokat benyújtsa a legfelsőbb bíróságnak. Észak-Korea megszorítása Kilenc órás megbeszélések után némi haladás mutatkozott az amerikai-észak-koreai tárgyalásokon. A genfi megbeszélések azonban továbbra is igen nehezen haladnak, s azokat ismét elnapolták. Az előrelépés lényege: észak-koreai részről először mutatkozott hajlandóság arra, hogy a mostani grafitrendszerű atomrektorokat könnyűvizes alapon működőkké alakítsák át. Az új rendszerű erőművek jobban megfelelnének a biztonsági követelményeknek: ez utóbbiak kevésbé alkalmasak atomfegyver előállítására. Castellari nem lett öngyilkos Nem önkezével vetett véget életének, hanem gyilkosság áldozata lett Sergio Castellari, az olasz állami vállalatok minisztériumának főigazgatója, akit a múlt év februárjában találtak holtan római villája közelében. Erre a következtetésre jutott két, az ügyészségnek minap átadott szakvélemény. A rendőrség mindeddig azt feltételezte, hogy az olasz állami szektor nagyhatalmú, sötét ügyekbe belekeveredett korifeusa öngyilkosságot követett el. A ballisztikai szakvélemények azonban kizárják azt a lehetőséget, hogy saját kezűleg eresztette volna a koponyájába a két golyót — amelyek közül már az első azonnali halált okozott. Mit visznek haza az amerikaiak Európából? Kutya-macska katonák harci málházatában Több mint egymillió — a harmadik világban A rejtett éhezés: gyermekek halála Az amerikai katonák, akik 1945-ben felszabadítóként érkeztek Németországba, majdnem fél évszázadig állomásoztak ezen a földön — mintegy védőpajzsként a „szovjet veszedelemmel” szemben. A kommunista rendszer bukásával azonban csak alig néhány maradt ott. Németországnak már nincs szüksége az amerikai védelemre. Az Egyesült Államok, amelynek elég sok társadalmi és gazdasági problémája van, nem is engedheti meg magának, hogy ennyi katonát tartson tovább Németországban. A Berlinben állomásozott 6500 harcra kész katonából alig maradt néhány íróasztal-munkával elfoglalt egyenruhás. S nemcsak Berlinből tűnnek el az amerikai katonák. Létszámuk Európában 320 ezerről, 1995-re mintegy 100 ezerre csökken. A legnagyobb csökkenés Németországban következik be, ahol az amerikai katonák száma 213 ezerről 65 ezerre zsugorodik. Ez nagyobb arányú, bár természetesen kevésbé veszélyes logisztikai feladatot jelent, mint az 1944. évi partraszállás. Normandiában a partra- szálló amerikai katonák 23 kilogramm fölszerelést cipeltek. Hazaköltöző utódaik a háziállatoktól a nukleáris robbanófejekig mindenfélét visznek magukkal. „Olyan ez, mintha Orlando floridai nagyvárost teljes egészében átszállítanánk az óceánon — mondta a Time című amerikai magazinnak Darrell Pflaster, az a tiszt, aki a költözésért felelős. — Átlagosan — hangoztatta Pflaster — minden 100 hazaköltöző katonára 130 családtag, 37 gépkocsi, 30 háziállat, 400 tonna bútor és egyéb háztartási eszköz jut. S akkor még nem számoltuk a fegyvereket: az M-1-es harckocsikat, tüzérségi lövegeket és 730 ezer tonna lőszert. A fegyverek között, amelyeket máris hajóra raktak (teljes titokban) ott voltak mindazok a nukleáris és vegyi fegyverek is, amelyeket a kelet-nyugati egyezmények értelmében meg kell semmisíteni. „Mi sosem ismertük be, hogy kémiai és nukleáris fegyvereket tároltunk Németországban — mondta Pflaster, a Time munkatársára kacsintva —, de hazaszállítottuk őket”... A mikrotápanyagok — például a jód, a vas és különösen az A-vitamin — hiánya gyermekek milliói számára épp olyan halálos veszedelem, mint az élelmiszerhiányból fakadó éhezés. Csak .nemrég fedezték föl, hogy ez a „rejtett éhezés”, az alultápláltság alattomos formája milyen nagymértékben veszélyezteti a világ gyermekeinek egészségét. Betegségek A mikrotápanyagok, vitaminok és ásványok elegendő mennyisége — írja a Global Child Health News and Review című lap — biztosítja, hogy a makrotápanyagokból, a szénhidrátokból, zsírokból és fehérjékből felszabaduljon az energia. Az A-vitamin hiánya például degeneratív szembetegséget okoz, s ha ezt nem kezelik, a beteg megvakul. Még a kismérvű A-vitaminhiány is növeli a has- ■ menéses megbetegedések, a kanyaró és a tüdőgyulladás veszélyét, súlyosságát. A fejlődő országokban ennek tudható be az esetek 20-30 százalékában a hat éven aluliak halálozása, s ez évente több mint egymillió gyermek halálát jelenti. Világszerte mintegy 40 millió gyermek szenved A-vitaminhi- ányban. Súlyos egészségügyi probléma ez 37 országban. Az ok: a szegényes étrend és az időnként fellépő élelmiszerhiány. Ázsiában végzett hat klinikai kísérlet során az olyan gyermekek között, akiknek A-vi- tamin kiegészítést adtak, a halandóság 34 százalékkal csökkent azokéhoz képest, akiknek nem adtak A-vitamint. Súlyos gond Az A-vitaminhiány megszüntetése érdekében a fejlődő világban sok helyütt országos programokat indítottak. A-vitaminnal dúsítanak bizonyos élelmiszereket. Guatemalában és Salvadorban például általánossá vált a cukor A-vitaminnal való dúsítása. A jódhiány ugyancsak súlyos probléma. A fejlődő világban leginkább ez az oka az agykárosodásnak és a szellemi fogyatékosságnak. Ezekben az országokban évente 120 ezer jódhiányos gyermek születik, duzzasztva a világon élő gyengeelméjűek 6 millióra becsült táborát. Ezenkívül világszerte 20 millió gyermeknek okoz kevésbé súlyos fogyatékosságokat a jódhiány. Ez a földben található nyomelem elengedhetetlen az ember szellemi és fizikai fejlődéséhez. Kilencven országban megközelítőleg másfél milliárd embert veszélyeztet a jódhiány, az ipari országokban például 76 millióra tehető a goly- vás betegek száma. A bangladesi Rampurban öt általános iskolás közül négy golyvás. A jódhiány Felmérések eredményei mutatják, hogy az iskolás gyermekek intelligenciahányadosa átlagosan 10 ponttal alacsonyabb azokon a településeken, ahol a lakosság mérsékelt vagy súlyos jódhiány- ban szenved. A fejlődő országokban 50 millióra becsülik azoknak a gyermekeknek a számát, akik jódhiányból eredő rendellensségek miatt nem járhatnak rendes elemi iskolába. Noha a jódhiány nagyarányú, a só jódozásával talán könnyebben leküzdhető, mint bármelyik más, az alultápláltsággal összefüggő probléma. Svájcban már több mint 70 éve elkezdték a só jódozását, és ennek költsége ma évente személyenként 5 centet tesz ki. A cél az, hogy 1995-ben általánossá váljék a só jódo- zása, 2000 után pedig jódhiányból eredő rendellenességek újabb esetei ne forduljanak elő. Ennek érdekében 24 fejlődő országban indítottak országos programokat, s nemzetközi együttműködés is folyik a jódhiány megszüntetésére. Csontos Rozália Próbarepülés 777-essel A Boeing 777-es repülőgép az első teljesen új gép, amit Seattle-ben építettek az utóbbi 16 év során. Ezen az ülések száma is változtatható: 375-440 között. A 777-es a világ legnagyobb iker jet repülőgépe. Első próbaútján már túl van; rendszeresen a jövő évtől repül. Képünkön a gép két tervezője: John Cashman és Ken Higgins (FEB Fotó) Politika, erkölcs és szerepvállalás Kétfrontos küzdelem az ukrán egyházban Több a sportos férfi, stresszben több a nő Túlsúlyos jenkik Az önállósuló ukrán egyház helyzete nehéz. Egyszerre kell küzdenie a megtisztulásért és a pravoszláv hitet kisajátító, egyeduralomra törekvő moszkvai papsággal. Ezt a Kijevben dolgozó magyar újságíróknak Filaret metropolita, az ukrán pravoszláv egyház pátriárkájának helyettese mondta. A 65 éves Filaret donyecki bányászcsaládban született, majd az odesszai papi szemináriumot, később a moszkavi egyházi akadémiát végezte el. Püspökké választása óta (1926) jelentős ökumenikus tevékenységet végzett. Nagy szerepe volt abban, hogy a kommunista párt által uralt évtizedekben egyáltalán folytathatták a hitéletet Ukrajnában. (Emiatt ma is kollabo- ránsnak tartja több ukrajnai püspök.) Filaret 1966 óta metropolita, gyakorlatilag a mindenkori pátriárka mögötti legfontosabb személyiség. Az a főpap, aki a tényleges irányítást végzi. A metropolita sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy megosztott az ország legnagyobb vallási csoportját képező 35 millióra tehető lélekszámú pravoszláv közösség. Nyugati becslések szerint — és ezt mérvadónak tekintik Kijevben is — a három részre szakadt ukrán pravoszláv egyházban a mérsékeltebb irányzatot (Filaret és Volodimir pátriárka) követik a legtöbben (20 millió hívő), a radikálisabb ukrán autokefál egyház (2-3 millió), illetve a Moszkva fennhatóságát elismerő közösség (12 millió) szerényebb létszámú. Filaret szerint saját megtisztulásukról nem mondhatnak le, ennek megfelelően nem értékelte például tragédiának, hogy öt ukrajnai püspök kivált a legfelsőbb vezetésből, mert nem értettek egyet Filaret egyes döntéseivel. Leghatékonyabb működési területnek az oktatást nevezte a főpap, bár elismerte, hogy ehhez egyelőre nincsenek meg az ideális feltétele. A válságban levő ukrán gazdaság miatt az állam egy fillért sem ad, mindöszsze azt ígérte, hogy néhány középületet visszakapnak. Ingatlanvitáik vannak a Galíciában erős görögkatolikus közösséggel is. Az erkölcsi megújulás esélyeire vonatkozó kérdésre így felelt: „nem választható el az állami, a nemzeti és az erkölcsi megújulás Ukrajnában, noha nem beszélhetünk egységes nemzetállamról, hiszen a mai Ukrajna soknemzetiségű. A függetlenség megszerzése továbbra is hátra van. Ezt az egyháziak is tudják... Elítéljük, hogy Krav- csuk teret engednek az erkölcstelen, jobbára Amerikából származó, a kultúra aljáról jövő termékek és eszmék beáramlásának. A fiatalság mást se hall, lát, olvas manapság, nem csoda, ha utat törtek maguknak a szélsőséges vagy álvallások, a „jeho- vák” is mind több hívet szereznek. Az sem meglepő, hogy az erőszakra sarkalló filmek nyomán egyre veszélyesebb méreteket ölt a bűnözés.” Mester Nándor A felnőtt amerikaiak kétharmada túlsúlyos, s minden negyedik - még mindig - dohányzik. Háromnegyed részük viszont bekapcsolja autójában a biztonsági övét, s körülbelül ugyanennyien rendszeresen sportolnak. Ez, bizony, csak „közepes” osztályzat, legalábbis Joy- celyn Elders, az Egyesült Államok főtiszti orvosa szerint, annak ellenére, hogy az elmúlt évtizedben az említett területek némelyikén javulás volt tapasztalható: A Prevention Magazine megbízása alapján évente készített, legfrissebb vizsgálat arra is rámutat: mennyi még a teendő, különösen a betegségek megelőzése terén. Lássuk hát, hogy mennyire iparkodtak az elmúlt években az amerikaiak, s miben kell még csipkedniük magukat. Míg 1984-ben a felnőtteknek csak 19 százaléka használta rendszeresen a biztonsági övét, mára már 73 százalékuk köti be magát - idézte a felmérést az UPI hírügynökség. A 25 évesnél idősebbek kétharmada többet nyom a mérlegen a javasoltnál. A túlsúly a férfiakra jellemző inkább: 78 százalékuk nehezebb a kelleténél, a nők esetében ugyanez az arány csak 59 százalék. A felnőttek 52 százaléka igyekszik kevesebb zsiradékot fogyasztani, az előző két évhez képest azonban ez 5 százalékos visszaesés. A véletlenszerűen kiválasztott, telefonon megkérdezett 1250 ember jelentős többsége válaszolt úgy, hogy rendszeresen végez valamilyen testmozgást, s 40 százalékuk sportol, legalább háromszor hetente. Itt a nők maradnak le a férfiak mögött: csak egyhar- maduk sportol fáradhatatlanul. Ami a stresszt illeti, a nők 38 százaléka, a férfiaknak 30 százaléka állítja, hogy őt hetente többször is „komoly stresszhatás” éri. Minden eddiginél kevesebben fogyasztanak viszont alkoholt. A megkérdezettek 44 százaléka állítja, hogy egyáltalán nem néz a pohár fenekére. A déliek között több az abszti- nens. A másik káros szenvedély, a dohányzás terén azonban minden erőfeszítés csak falra hányt borsó; a megkérdezettek egynegyede továbbra is rendületlenül füstöl.
