Somogyi Hírlap, 1994. július (5. évfolyam, 153-177. szám)
1994-07-29 / 176. szám
1994. július 29., péntek SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 Százegy kisorsolt új telefon Csurgón jól halad a telefonhálózat-fejlesztés. Pár hete sorsolással döntötték el, ki legyen az a 101 szerencsés lakos, aki új készülékhez juthat. Csaknem minden lakásban elkészültek már a belső szerelési munkákkal, most az utcai bekötések következnek. Augusztus végén már 512 készülékkel hívható lesz Csurgóról is a nagyvilág. Csokonai útjáról videofelvétel Csokonai életét és munkásságát bemutató videofilm készítését kezdeményezte a debreceni önkormányzat, a Református Kollégium és a Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium. A csurgói önkormányzat 20 ezer forinttal támogatja a vállalkozást. A somogyi felvételek a napokban elkészülnek. A képernyőn megjelenített költői életutat várhatóan több száz iskolában megismerik a diákok. Közös álláspont az IMS-házakról Megbeszélést folytatott a barcsi polgármester az OTP megyei igazgatóságának vezetőivel a Dráva-parti városban IMS-technológiával épített házak felújításáról. A városi könyvtár megerősítése 2,5 millió forintba került, a Kaiser-ke- reskedésé 2,3 millióba — az önkormányzat már kifizette —, s egységes álláspontot alakítottak ki. A költségek rendezése végett a Novart Rt- hez fordult az önkormányzat. Hatlakásos ház épül Csurgón Hatlakásos lakóház építését kezdi el a közeljövőben Csurgón a Nyárády utcában a városi önkormányzat. Az építkezés gyors befejezését a szolgálati lakások megcsappant száma is sürgeti a kisvárosban. Új burkolatot kap all -es iskola Kárigényt nyújtott be a barcsi II. Számú Általános Iskola fenntartója a Bau-Livenia Bt-hez, miután befejeződött az iskolában tavaly lerakott mozaiklapok garanciális felülvizsgálata. A .burkolat ugyanis erősen megkopott, s most pvc-vel fogják helyettesíteni. Kártalanításért a gyártóhoz fordulnak, addig is a Bau-Livenia új pvc burkolattal látja el az épület folyosóit. Rendbe tett utak Rendbe tették a kisbóki holtághoz vezető földutat: erre 45 ezer forintot adott a barcsi ön- kormányzat. A drávai strandhoz és a tekeresi vízműhöz vezető utat is gréderezték — ezeket összesen 38 ezer forintért —, s így mindkettő személygépkocsival is járható. A szakhatóság szerint évente egyszer nélkülözhetetlen a gépi rendezés; a végleges megoldást azonban csak az útburkolat építése jelentheti. Adók, bevételek és lakástámogatás Fejlesztésre 77 millió forint jut Csurgón A csurgói képviselők a közelmúltban módosították a költségvetést. Ez 437 millió 626 ezer forint bevételt és kiadást ír elő. Nem látványos beruházásokat vállalnak, hanem olyanokat, amelyek javítják a lakosság élet- körülményeit. Csurgón a bevételi források egy részét a helyi adók teszik ki. Mint dr. Farkas Dezső jegyző elmondta: erre 6 millió 400 ezer forintot irányzott elő a testület. Az első félévben a befolyt összeg 3 millió 451 ezer forint. Építményadóból 1 millió 200 ezer, kommunális adóból 1 millió 228 ezer, iparűzési adóból valamivel több mint egymillió forint jött be. Az önkormányzat 101 millió 831 ezer forintot fordít működési kiadásokra, fejlesztésekre az idén 77 milliót költhetnek, s eddig több mint 11 millió forint értékű beruházást végeztek el. Lakásvásárlásra 2 millió 620 ezer forintot különítettek el. Általános és céltartalékát a képviselő-testület 9 millió forintban hagyta jóvá. Sokat költenek Csurgón felújításokra. A városháza tető- szerkezetének javítása négymillió forintba kerül. A csurgói képviselő-testület a Korona szálló és a Rákóczi utcai bolt hasznosítását a jövő hónapban újratárgyalja. G. A. Szembenéztek a gondokkal - tények, tanulságok Sokat visz el a víz Babócsán a pénzből (Folytatás az 1. oldalról) Meghökkentően vékonynak bizonyult a babócsai önkormányzat pénztárcája. Ha csak a fenntartandó intézmények, a szociálisan rászorultak igényeit fedezik — mert azt mindenképpen kell —, már akkor is kevés volt, ami volt. így érthető, hogy például a történelmi, természeti, környezeti örökség jobb kihasználása egyelőre zárójelben marad. Ugyanis a tizenhétmillió forintos többletigény enyhítésére 6,8 millió forintos póttámogatást kaptak. E póttámogatásnak az érvényes szabályozás szerint van egy „csapdája” is. Aki hozzájutni kényszerült, az már központi céltámogatásból nem részesülhet. Természetesen ez nem ereszt sorompót más pályázati lehetőségek elé, ám a pályázati esélyek is ott kecsegtetőek, ahol a helyi erőket és forrásokat is sikerül mozgásba hozni... Hogy ez a babócsai önkormányzat számára milyen tanulságokat s milyen kényszerpályákat jelenthet), az helyi önállóság, kezdeményezőkészség dolga is. Hogy nem ülnek tétlenül, azt az is bizonyítja: a legégetőbb gonddal mégis szembenéztek. S ez a községben a víz. Pontosabban szólva: az ivóvíz — amely köznapi szó- használattal élve — meglehetősen „vasas". Minőségjavítása, bármennyire is szűkös a pénztárca, azt igényelte, hogy fejlesszenek. A költségvetés terhére elkészíttették a terveket s a dunántúli reginális vízművel kötött koncessziós egyezségnek megfelelően hamarosan megkezdik a víztisztító építését. Vélhető, ha nemcsak képletesen, de szó szerint is tiszta víz kerül majd a babócsai pohárba, akkor szembe lehet nézni a fürdővízzel is. Képünk tanúsága szerint a hatvanas években létesített babócsai strand, amely kempinggel is bővült, a nyári meleg ellenére inkább kihagyott, mintsem kihasznált lehetőség. Hogy miért, annak okai időben is korábbra nyúlnak, s „Babócsán túli” koncepciókban vagy azok hiányában lelhetők fel. Mára viszont a körjegyző szerint többet visz el ez a víz is, mint amennyit hoz. A fürdő fenntartása több mint egymillió forintba kerül, a bevétele viszont jó, ha kétszázezer forint. Erre szokták mondani: ez van. Ám nem bizonyos, hogy tartósan is ezt lehet vagy kell szeretni. Igaz, a „vízmosás” kitisztításához jobb gazdálkodási, költségvetési feltételek is kellenek. Olyan szabályozók, amelyek nem hivatkoznak, hanem ösztönöznek. Hogy a több ne jelentsen kevesebbet. Babócsá- naksem... Tröszt Tibor A fürdő és a kemping vendégekre vár Fotó: Lang Róbert Négy év után ismét dolgoznak a faluházon Fotó: Lang Róbert ✓ Elénkebb a forgalom a berzencei részen A cserepet elszúrta valaki - Vendéglő és butikok - Az útra még futja Megállítja az embert a berzencei faluház. Ezúttal nem a Makovecz-szemléletet tükröző küllemével, hanem azzal, hogy a négy éve avatott létesítményt állvány veszi körül, dolgoznak rajta. Erdei Vince jegyző szerint az még rendjén lenne, hogy a fehér falakat újra kell festeni, a karbantartás a fenntartó önkormányzat dolga egyébként is, ám az mégsem járja, hogy a tetőcserép ilyen rövid idő alatt tönkrement. Ki kell cserélni, ám a békát nem szívesen nyelnék le: nyilvánvaló, hogy a „hódfarkú” rossz minőségű volt. Ezért most azt „nyomozzák”, hogy ki volt a szállító, mert kártérítést követelnek. A község pénzének sok helye van. Nemcsak úgy általában élénkült meg a határforgalom, hanem a békésebb idők bekö- szöntével a túloldalon, érezhető a megnövekedett vásárlási kedv is. A községben szaporodó vendéglátóhelyek, boltok, butikok forgalma jelzi, hogy megéri belevágni, mert kelendő az építőanyag, sőt a táp is. Hat tápraktárt nyitottak már a faluban. A határállomás felé vezető út mellett parcellázott, közművesített a községi önkormányzat, nyolc 50 négyzetméteres, butiknak alkalmas területet alakítanak ki. A növekvő tranzitforgalom is indokolttá tette a járdák továbbépítését. Önerőből, pályázati támogatásból az idén 600 méterrel hosszabbodik a járható utca Berzencén. A községi építkezések egyúttal foglalkoztatást is jelentenek, mert 18 embernek adnak közhasznú munkát. Igaz, ennél sokkal nagyobb az igény, a megyei átlagnál is magasabb itt a munkanélküli fiatalok aránya. A jegyző szerint azonnali s mindenre kiterjedő megoldást, sajnos, senki sem ígérhet, ám az apró lépések nemcsak a járdán visznek előre. Feltétlenül ilyen az is, hogy egy csurgói vállalkozó a vállalkozásfejlesztési alapból munkahelyteremtő beruházás szándékával támogatást kapott ahhoz, hogy varrodát nyisson Berzencén. Eszerint az év végére harminc lánynak, asszonynak lesz majd munkahelye. (Tröszt) Határsértések a Dráva mentén Szabadidőközpont Barcs szívében Két játszótér épül Dráva menti honismeret, barcsi Gyökerek A nemzetiségi múlt és a népi kultúra Szabadidőközpont épül Barcs szívében, a városközpontban. A több mint egyhek- táros terület terveit Juhász Tibor városi főépítész álmodta meg. A város jellege megmarad, ugyanakkor most öltöztetik fel. A síkvidéki településen változatosságot kívánnak nyújtani. Ez a rész magába foglal egyebek mellett parkot, s védődombokkal körülvéve két játszóteret. A játszóház két részre tagolódik: egyik felét az ovisok, a másikat az általános iskolások használhatják majd. A berendezési tárgyakat — hinta, egyensúlyozógerenda — kihelyezték, s a gyerekek már birtokukba vették. A tárgyak nagy részét Nyári István helyi vállalkozó készítette el. A kombinált mászóállványt a sinsheimiek adták, a pinpongasztalt Delibeli Gábor kőfaragó ingyen ajándékozta a városnak. A játszótér kialakítása a tereprendezéssel együtt 500 ezer forintba kerül. Á szabadtéren emlékoszlop felállítását is tervezik. A növények telepítését, a fásítást a városgazdálkodási igazgatóság dolgozói végzik. Ötödik füzetét jelentette meg a napokban a barcsi Dráva Múzeum, Orzsi Zoltán igazgató szerkesztésében. Ezúttal a tudományos kiadvány a barcsi intézményben dolgozó, illetve azzal kapcsolatban álló kutatók honismereti, helytörténeti munkáiból közöl válogatást. A témák izgalmasan szerteágazók: olvashatunk beszámolót Barcs és környéke, az Ó-Dráva faunájának egyik érdekes sajátosságáról, egy másik dolgozat pedig a környékbeli „kisfeliratok” elemzésével a római korba kalauzol bennünket. A környék nemzetiségi múltját, népi kultúráját mutatják be a harmincas évek névmagyarosítását, illetve a szuloki németség vallásos szokásait áttekintő írások.Választ kapunk az időszaki kiadványból arra is, hogy miként készült a kopácsi halászladik, továbbá hogyan köszöntötték tűzugrás- sal Szent Iván napját Berzencén. (T. R.) A határrendsértések száma az idén jelentősen csökkent megyénkben. A kanyargó Dráva miatt egymást váltó száraz és vizes határszakaszok azonban könnyen megtévesztik a kirándulókat, horgászokat és fürdőzőket, s könnyen horvát területre tévedhetnek. Ezért a helyismerettel nem rendelkezőknek ajánlatos, hogy előzőleg tájékozódjanak a határőrizeti kirendeltségeken vagy a járőröknél. Az igazgatóság az engedélyezett csónaktúrákat és fakitermeléseket is rendszeresen ellenőrzi. \ i
