Somogyi Hírlap, 1994. július (5. évfolyam, 153-177. szám)
1994-07-23 / 172. szám
1994. július 23., szombat SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 Iskolát bővítenék Szabadiban A Balatonszabadi falut reprezentáló impozáns iskolaépületet, az előző tanévben adták át, s nemrég hozzáfogtak az új intézmény bővítéséhez. Erre 24 millió forintot szánnak. Három osztálynak ad otthont a létesítmény. Az alsó szint falazásával már elkészültek; most fognak hozzá a tető felrakásához. Zamárdi séták Egy zsebben is elfér az Egyesület Zamárdiért szervezet szerkesztésében megjelent útikalauz, amely Zamárdi séták címmel jelent meg. Sok helytörténeti érdekességet, idegenforgalmi látványosságot mutat be - színes fotókkal illusztrálva - az új kiadvány. Meghalt az aknaszedő kapitány A hajózás lehetővé tételéhez a II. világháború után el kellett távolítani a Balatonba telepített aknákat; ezt Petneházy Zalán kapitány vezetésével a folyamőrök végezték el. Ennek emlékét a siófoki Beszédes József Múzeum falán elhelyezett emléktábla is őrzi, amelynek avatásán - két éve - még maga a parancsnok is részt vett. — Petneházy Zalán nemrég, 84 éves korában hunyt el. • • Üdülés somogyi parasztportákon A Somogy Megyei Idegen- forgalmi Hivatal gondozásában a napokban jelent meg az a színes, négyoldalas katalógus, amely a falusi turizmusról ad átfogó tájékoztatást. A belső-somogyi szálláshelyek mellett a balatoni háttértelepülések - például Újlak - is helyet kaptak a kiadványban. Ez a bérelhető házakon kívül egyéb szolgáltatásokról is tájékoztat. Kolping-házak legszebbike Adolf Kolping a névadója annak a keresztény-katolikus patronálással működő egyesületnek, amelynek hazai szervezetét a közelmúltban kezdték újjáépíteni. Az alapító elveit valló Kolping-családok Balatonfenyvesen is megjelentek; az Igló utcában működik az ország egyik legszebb Kolping-háza, amely nemzetközi üdülő- és oktatási központként, az augsburgi egyházmegye fenntartásában végzi mindennapos teendőit. Segítség művész- palántáknak Zbinyovszky László, a Bala- tonszemesen élő idős festőművész elhatározta, hogy továbbadja jártasságát a képzőművészet terén mindazoknak, akik szeretnék kipróbálni tehetségüket és igénylik a segítő kezet. Művésztelep nem lévén: ma, szombat délelőtt 10 órakor a szemesi postakocsinál várja a rajzolni szerető gyerekeket és felnőtteket. A nádkunyhó ismét divatban? Főleg exportra szállít a szentgyörgyi üzem A három gép egyikén Kardos Csaba dolgozik; nádszövetet készít Fotó: Kun G. Tibor Bár a nádaratás téli munka, a Nádker Rt balatonszentgyörgyi kerületében most sem unatkoznak az emberek. Az üzemnek Badacsonylábditól Zamárdiig, végig a parton bérelt területei vannak. A természetes építészeti alapanyagként egyre inkább divatba jövő nádat a szentgyörgyiek Európa számos piacán értékesítik. Czibor Lajos, kerületi igazgató elmondása szerint: az idén már 230 ezer négyzetméter nádszövetet és 36 ezer kéve tetőfedő nádat adtak el. — Magyarországon egyre több cég foglalkozik nádfeldolgozással. Mi az elfogadható árakkal próbálunk versenyben maradni, bár az egységár közel húsz éve is egy márka volt, meg most is annyi... Idehaza több nád terem, mint amennyit felvesz a piac, így mindenki a külföld felé kacsingat... Most is három német kamion vár megtöltésre, de sokat vesznek át tőlünk az osztrákok, s van holland, dán és olasz megrendelés is. Az exportra kerülő nád annyiban különbözik az itthon értékesítettől, hogy az idei aratásból valónak kell lenni. Minőség és használhatóság szempontjából nincs köztük nagy különbség. A nádszövet, illetve nádle- mezépítkezések állványzatához, s újabban kerítésnek, vagy stukatúrnak kell. Kiváló a hőszigetelése. A nádtető, amely akár száz évet is kibír... A Balaton mentén, főként a zalai területen nagy hagyományai vannak a felhasználásnak. A természetbarát építészetnél is egyre jobban előtérbe kerül: a németeknél például a bazaltgyapot helyett nádpadlót használnak. — Itt, Szentgyörgyön nincs présgépünk, ám a szigligeti egységünk nádpadló előállításával is foglalkozik — fűzi hozzá az igazgató. — Helyben három gépünk dolgozik, s a mindenkori vásárló igényének megfelelő méretűre szabja a szövetet. A 80 százaléka exporta megy, a többire itthon van vevő. Főleg a vendéglátósok viszik, de kerti, szabadtéri pihenőhelyek befedésére is használják sokan. Csíky K. Erika Plakátvakarásra hívják a polgárokat Újrafestik Siófokot Ötven éve élek Siófokon — mondta Juhász János, az elektroműszerészből lett vállalkozó, a városi képviselő-testület tagja. — Szívügyem a város gondja... — Tevékenyen részt vett a Balatel létrehozásában, a siófoki Magyar-Amerikai Társaság megalakításában, kezdeményezte a Kálmán Imre nevéhez kapcsolódó rendezvények megszervezését és több közhasznú egyesületet hozott létre a városban. Elképzeléseinek középpontjában most a Balaton megmentéséért és a városért való tennivalók meghatározása az itt élők mozgósítása áll. A megvalósítást az általa létrehozott „Advocatus Pro Űrbe Siófok Alapítvány” keretei között tervezi. Az első lakossági fórumot nemrég tartották a városháza tanácstermében, majdnem 100 siófoki polgár részvételével. A megjelentek észrevételeiket és javaslataikat elmondhatták, sőt egy falra helyezett plakátra ráírhatták. — Úgy látom, az emberek készek arra, hogy minden tőlük telhetőt megtegyenek a városért, a Balatonért — mondta Juhász János. — A település sokat fejlődött, szép létesítmények születtek, bár sokan ellenszenvvel nézték a változást, s néha tiltakozással fogadták. Úgy gondolom: a lakosság jobb tájékoztatásával ezek az ellentétek a város vezetése és a polgárok között elkerülhetőek lennének. Legközelebb augusztus 2-án este szerveznek egy megmozdulást. Akkor — ,int mondta — felmérhető lesz a lakosság aktivitása. — Akciót szervezünk; leszedjük a falakat csúfító plakátokat, engedély nélküli falragaszokat. A közüzemi vállalatok az ön- kormányzat felkérésére újrafestik a megtisztított felületeket. Úgy érzem, hogy minden itt élő jobban megbecsüli azt a munkát, amit Siófok arculatának megszépítéséért teszünk, ha ebben maga is tevékenyen részt vesz. (Ondrejovics) Modern finn vízparti létesítményeket telepíthetnek a Balatonnál is Libacomb és virág földvári emléknek Pauli Ihamaki: Mi számtalan tóra vigyázunk Ylöjarvi; valószínűleg még a nagy szellemi vetélkedők mestere, Vágó István sem tudná, eszik-e vagy isszák, amit e fura szó takar. A bala- tonföldváriak közül azonban egyre többen ízlelgetik e finn település nevét. Ylöjarvi, Helsinkitől 200 kilométerrel északra, Tampere szomszédságában van; húszezer lakosa budapestnyi területen él. Pauli Ihamaki polgár- mester a feleségével Földváron járt; ismerkedett a Balaton gyöngyszemével, amellyel mihamarább testvérvárosi szerződést szeretnének kötni. — Legjobban a gulyásleves, a libacomb és a sárgabarack ízlett — mondta Pauli Ihamaki. — A nejem pedig megígértette velem, hogy Ylöjarviban rengeteg virágot ültetünk, hiszen nagyon megtetszett neki a földvári példa. Többször megnéztük az új közösségi házat: hasonlót szeretnénk otthon mi is építeni. Nyugisabb az élet Finnországban, bár a munkanélküliség — új jelenségként — óriási gondot okoz. Számos problémát vet fel az Európai Únióhoz való csatlakozás is. Ettől függetlenül — mint mondta — Ylöjarvi lakói igennel szavaznak majd, mert legnagyobb ipari létesítményükbe, egy autószél- védő-gyárba ebben az esetben az angol tulajdonos rengeteg tőkét fektet. Az állam az utóbbi időben egyre inkább vállalkozásra kényszeríti az önkormányzatokat. Mozgásterük tágasnak ítélhető: a város tulajdona a víz-, szennyvíz- és távfűtőhálózat, a villanyáramot pedig két helybéli maszektól veszik, akiket versenyeztetnek az olcsóbb ár érdekében. Évi költségvetésük épp negyvenszerese a földváriénak; az összeg felét helyi adók teszik ki. — A művészeti, kulturális csoportok cserelátogatása mellett speciális területeken is együtt tudunk működni — mondta a finn polgármester. — Városunk területének egyhato- dán tavak terpeszkednek, számukat sem tudom. Ezért világ- színvonalú technológia védi nálunk a környezetet. Modern vízparti létesítményeket szívesen segítenénk Földvárra telepíteni. Pauli Ihamaki közgazdász; most írja doktori disszertációját a települések közötti együttműködések lehetőségeiről. Elmondta: sok hasznát veszi majd a Földváron látottaknak. Csak azt sajnálja, hogy a sűrű program miatt nem sikerült fürdeniük a Balatonban. Eldöntötték viszont: otthon nekiállnak újra úszni. A feleségnek van egy igazi északi kedvtelése: léket vágnak a tó jegén, s a polgár- mester a meleg szobából nézi, amikor neje fürdőzik a rémesen hidegvízben... _ ..... a Czene Attila Pauli Ihamaki finn polgár- mester és felesége — Ba- latonföldváron Nem akart jegyet venni a gyereknek, inkább kibérelte Tető alá hozzák a nézőket a hangulatos siófoki kertmoziban A mai, nem éppen virágzó gazdasági helyzetben hogyan jutott eszébe éppen egy mozit bérbe venni, ami nem tartozik a legnagyobb üzletek közé? — ezt kérdeztük Kiss Lászlótól Siófokon. — Már korábban volt itt üzletünk, és nem akartuk, hogy megszűnjön. Meg különben sem akartam mindig jegyet venni a gyereknek. — Első, látható jele a változásnak a jegyek árának megemelése. — A magas bérleti díj kényszerít olyan dolgokra, amelyek nekem sem tetszenek. A mozi évekre visszamenőleg veszteséges volt. — Mit tesznek azért, hogy jó üzlet legyen? — Szeretnénk egy üzleti komplexumot létrehozni; bővítjük egy sörözővel, valamint az előtér alapterületének növelése után egy szeszmentes presszóval. Ezt télen is nyitva tartjuk, az állandó lakosoknak. A külföldiek egyébként nem jönnek most sem, pedig miattuk kértünk feliratos filmeket. — A filmek kiválasztásába mennyi a beleszólásuk? — Szinte semmi. Ráadásul megesett már, hogy egy másik mozi egyszerűen nem küldte meg a szalagokat. — Ilyenkor mit tud csinálni? — Elnézést kérünk, és megpróbálunk mást levetíteni, de ez, ugye, már nem az igazi... „Toboroztuk is a nézőket: a rendszeresen moziba járóknak például kedvezményt is adunk. — Most jegyek helyett számlát adnak a nézőknek. — A kényszer vitt rá bennünket. Újra bevezetjük majd azonban a jegyeket, de a hely kiválasztását továbbra sem korlátozzuk. Megszüntetjük viszont a faszékeket, így igazságosabb lesz az egységes helyár. — Ezzel azonban csökken a befogadóképesség. — Manapság nagyon kevés a teltházas előadás. Arra törekszünk, hogy aki idejön, jól érezze magát; legyen valami különleges hangulata annak az estének, amikor moziba megy. A szezon befejeztével egyébként nagy vállalkozásba fogunk: befedjük a kertmozit, hogy ne kelljen aggódva figyelnünk állandóan, mikor jön eső. Csak így tudunk hosszú távra tervezni... Németh Zsuzsa A SOMOGYI HÍRLAP hirdetés felvevő helyei Kaposváron és környékén Somogyi Hírlap irodája, Kaposvár, Kontrássy u. 2/a Tel./fax: 82/311-506 ♦ ♦ ♦ Mahir Somogy megyei Igazgatósága, Kaposvár, Zárda u. 18. * * * A takarékszövetkezetek böhönyei, nagybajomi, csökölyi, kadarkúti, kaposfői, somogysárdi, kutasi, hetesi irodájában (kapós) > > »
