Somogyi Hírlap, 1994. július (5. évfolyam, 153-177. szám)
1994-07-18 / 167. szám
1994. július 18., hétfő SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 Fatima Marcaliban A Fatima kegyszobor július 20-án, szerdán érkezik Marcaliba. 18 órakor lesz a szobor fogadása, bemutatása, majd 19 órakor Balás Béla kaposvári megyéspüspök szentmisét celebrál. 20 órától rózsafüzért tartanak a zarándokoknak, 21 órától gyertyás körmenet lesz a kegyszoborral, majd este 10 órától éjfélig ifjúsági imaóra. Július 21-én, csütörtökön az éjféli misét a marcali imacsoportok virrasztása követi, majd 6 órától a marcali-gombai egyházközség zarándoklata. 7 órától Keresztét a zarándokoknak, 8 órától Marcali térsége eyházközségeinek zarándoklata. A Fatima kegyszobrot a 16 órakor kezdődő búcsúmisével búcsúztatják Marcaliban. Katolikus fiatalok 45 marcali fiatal részvételével az elmúlt héten a marcali Kulturális Központban Ifjúsági Katolikus Szervezet alakult (IKSZ — X) néven. Mint az alakuló ülésen megfogalmazták: egy jó hangulatú ifjúsági közösséget szeretnének létrehozni, keresztény értékrend szerint. A marcali „X” vezetője Kollár Róbert lett, a szervezet lelki gondozója Kiss Iván plébános. Erdészek Erdélyben Élményekben gazdag hetet töltöttek az erdélyi Sepsi- szentgyörgyben a marcali Erdőgazdasági Szakiskola tanulói. A környék nevezetességei mellett a vendéglátó testvériskola jóvoltából jónéhány szakmai fogást is elsajátítottak. Mint egyik kisérőtanáruk, Pápai János elmondta, céljuk a kapcsolat fenntartása és erősítése mindkét fél javára. A SOMOGYI HÍRLAP hirdetésfelvevő helyei Marcaliban és környékén Marcali, Könyvesbolt, Széchenyi u. 4. és a takarékszövetkezetek marcali kéthelyi somogysámsoni balatonszentgyörgyi mesztegnyői tapsonyi nemesvídi iharosberényi öreglaki buzsáki lengyeltóti somogyvári pusztakovácsi irodájában (marcal) Bérfűrészelés a niklai határban A Hubertus Rt. vadászvendégeinek készül a magasles; felvételünkön a padlóhoz és a tetőhöz szükséges faanyagot fűrészelik (Fotó: Kun G. Tibor) 16 millió forintos beruházás Pusztakovácsiban Újraéled a kastély Másfél éve még romhalmaz volt a jobb sorsra érdemes kúria, amelynek platánfákkal sűrűn benőtt százéves parkjában egykor oly sok pusztakovácsi gyerek kergetőzött szívesen. A Márffy-Bogyay kastély kisnemesi család ősi fészke volt, egészen a második világháború végéig. Azt követően használták szociális intézetnek, volt községi épület és gyermekintézmény, végül — a 70-es évek végére — úgy lerongyolódott, hogy a szakhatóság bizonytalan időre bezáratta. A hajdan gyöngykavicsos sétánnyal büszkélkedő gesztenyés-allé elvadult, a boltíves szobák kopott-siváran tátongtak. A 3,5 hektáros park és a hatszáz négyzetméteres kúria Csipkerózsika-álmának tavaly a helyi önkormányzat vetett véget, amikor is az épület teljes felújítására adott megbízást a kaposvári Sten- der Kft-nek. A jelenleg 80 százalékos készültségű, külső-belső tatarozáson átesett kastélyban 11 luxuslakosztályt kíván berendezni a tulajdonos pusztakovácsi önkormányzat. A műmárvány borítású apartmanok, az eredeti stílusban helyreállított spalettás ablakok és kétszárnyú ajtók, a kúriát középütt elválasztó hatalmas ebédlő, a korszerűen felszerelt melegítő konyha, a hófehéren csillogó fürdőszobák, a vil- lanyfűtéses, parkettás hálók és nappalik, s a félkör alakú úri pipázó, mind-mind az igényes rekonstrukció jegyében születnek újjá. Nemkülönben a kastélykert, amelyben dísz- kandelláberek világítanak majd, a kovácsoltvas főkapun besétáló esti vendégseregnek. Július végére már be is je- lenkeztek az első szállóvendégek, méghozzá a messzi Ausztráliából. De Pusztakovácsiba várnak még az idén nyárra olyan holland családokat, akik a nyugodt, csendes pinehést kedvelik. A kastélyban egyelőre 5 lakoszály kialakítására kerül sor; a távlati elképzelések közt teniszpálya és szabadtéri szórakozóhely létrehozása szerepel. A 16 milliós beruházás — hosszútávon — rendkívül előnyös a falunak, hiszen az üdültetésből befolyt összeg helyben marad. A kovácsiak egyébként is ragaszkodnak a falu szimbólumává vált Márffy-Bogyay kúriához, amelybe a Pusztakovácsiból elszáram- zott, külföldről hazatelepülni vágyó nyugdíjasokat szeretnék elhelyezni. (Csíky) Janus-arcú park Ebben a megvilágításban a kellemes látható... Nikla-Hódosháton, a rozs és kukoricaföldek közötti tisztásról messzire hallik a fűrész hangja. Hatalmas farönkök hevernek halomban; valamely környékbeli, épülő házhoz vágatja a gazda. Derdák László és Sutyor István 1989-ig az Öreglaki Állami Gazdaságnál dolgoztak. Mellékállásban már annak előtte is fűrészelték a tűzifát, aztán a sors úgy hozta, hogy a létszámfölösleggel küzdő gazdaságtól jobbnak látták önként kilépni. — Sajátkezűleg, egy hónap alatt készítettük el a munkához szükséges eszközöket — meséli a két vállalkozó. — Nem volt gond, hiszen egyikünk esztergályos, másikunk meg hegesztő. Nemrégiben vásároltunk egy új és egy használt traktort — bizony a pénzt szépen elvitték. Idénymunka ám ez is; tavasz- szal-nyáron szakadásig, télen meg szinte semmi. De inkább 10-12 órákat hajtunk ketten naponta, minthogy alkalmazottat vegyünk föl. Akik ezt csinálták, azok eddig mind belebuktak... A fában — állítják a vállalkozók — nincs pénz. Mi az a kétezer forint, amit köbméterenként el lehet kérni? Többet nem, mert jobbára szegény népek igénylik a bérfürésze- lést. Aki módosabb, az nem idejár, az házhoz viteti készen a fát. — Alig akad egy-két gazdaság, amellyikkel állandó kapcsolatban vagyunk — mondják, miközben a sínpályára helyezik a balatonfeny- vesi Hubertusnak szánt magasles faanyagát. — Egyedül a somogyvári erdészet ajánlott föl hosszútávú munkát, a többieknek építkezéshez, toldáshoz kell a fa. Mióta önállóak lettünk, nyereséget nemigen könyvelhettünk el; hogyan is lehetne ilyen árak mellett? Azt képzelje el: amikor kezdtünk egy méter fűrészlap 30 forintba került. Most meg kétszázat kérnek érte... Ha mi is ilyen tempóba emelnénk az árat, a kutya se keresne bennünket... A hódosháti telephely csak nevében az, nem lévén anyagi forrás a kiépítéséhez. Kellenének szociális helyiségek, nem beszélve a tűzvédelmi előírások betartásáról. — Eddig is csak raktuk a pénzt az üzletbe, arra már nem futja, hogy telephelyet csináljunk. Ebből meggazdagodni amúgy sem lehet; aki adja, is veszi is a fát, az már igen, az pénzes buli. Voltak olyan hónapjaink, hogy csak az eget néztük, s jobb híján saját részre szereztük be a tűzifát. Mégis ki kell tartanunk, mert nincs máshova menni. cs. k. e. Marcali kevés parkjai közül a legnagyobb a város központjában található, s ha többet nem is mondanánk róla az, hogy „kevés”, már önmagában — elgondolkodtató. De ne bántsuk ezért Marcalit, nyilvánvalóan a településszerkezet is belejátszik, hogy itt csak ez a kevés létezik. Nem hasonlítható tehát például a köztudottan „szocreál” Dunaújvároshoz, ahol ugyan rettenetes épülettömböket emeltek a jó öreg ötvenes években, de legalább betelepítették parkokkal. így aztán, ha stílusa nincs is, levegője legalább van. Mi tagadás: Marcali említett parkjának is. (A kórház kertje, s mellette az a tenyérnyi terület, mondhatni kellemes, de csak keveseknek nyújt igazi pihenést.) Úgy vélem, nyilvánvaló, ha már egyszer eny- nyire szűkében vagyunk a nemcsak tiszta levegőt, de kultúrát is jelentő parknak — megbecsülni talán jobban illenék. Sajátos módon, most arról jut eszembe ez, hogy a felborogatott és összetört régi padok helyére kőből készült új padokat és egy asztalt is elhelyeztek. Másrészt viszont a parkot felverte a gaz, virág helyett virágzik a sok kosz, a szemét, a hulladék. Csak sajnálni lehet azokat a fiatalokat, akik ma este itt várnak szerelmesükre, tegnap pedig a padokat törték, s szórták a szemetet, szerteszét. Miközben szerencsétlen „mutogatós” szobor a mozi mellett hiába mutogat. (A szocreál Dunaújvárosnak többek között nagyszerű Bar- tók-Kodály és Ady-szobra van.) Úgy tűnik, szó sincs arról, hogy jobban megbecsülnénk Marcaliban kevés értékünket, önmagunkat. Példa erre ez a Ja- nus-arcú park. (Kun) Arcba vágó a szegénység Egymás hegyén-hátán laknak a pusztán Kinek az idege, kinek a gerince kopik Sámsonban Hatoslottó sorsolás lesz Marcaliban Költséget nem kímélve, korszerű kivitelben építette fel új egészségügyi centrumát Somogysámson. A kétszintes létesítmény földszintjén a háziorvosi szolgálattól elkülönítve helyet kapott az anya -és gyermekvédelmi tanácsadás. Dr. Kovács László, családorvossal a délelőtti rendelés végén beszélgettünk a Csákányt és Somogyzsitfát is magában foglaló körzet sajátosságairól. — A munkahelyek vesztésével párhuzamosan csökkent a táppénzes ellátottak száma — lapozza fel az idei orvosi naplót. — Persze a munka- nélküliségnek létezik egy másik, jóval súlyosabb következménye: az elhatalmasodó depresszió és a megnövekedett alkoholfogyasztás. Utóbbi főként a cigánylakosság körében jellemző. Elvonóra senki sem kötelezhető, ám a marcali ideggondozóba járnak kezelésre néhányan. Marótpusztán arcba vágó a szegénység: alapvető higiénés gondokkal is szembe kell néznünk. Nemcsak a vezetékes víz hiánya — csak utcai nyomóskút létezik arrafelé —, de a túlzsúfoltság is örökös melegágya a betegségnek. Valamikor három-négy család lakta az elhagyatott, romos épületeket, most van olyan omladozó ház, amelyben több mint harmincán élnek... A lassanként népbetegségnek számító magas vérnyomás, vagy a szívkoszorúér problémák mellett a cukorbetegség az, amely az átlaghoz képest magasabb arányban fordul elő a faluban. A kánikulai nyárban szerencsére fertőző megbetegedés nem ütötte fel a fejét: egy-két asztmás szenved a gőzölgő melegben és a szálldosó virágporok miatt, de elég gyakoriak az allergiás panaszok, illetve a rovarcsípések okozta rosszul- létek. — Ami a népesség alakulását illeti: nálunk enyhén negatív tendenciát mutat a születési-halálozási statisztika — magyarázza dr. Kocsis László. — Tíz évenként százzal csökken a lélekszám, ám ha a falunak nagyobb megtartó ereje volna, a fiatalok is jobban kötődnének Sámsonhoz. Aki olyan szerencsés, hogy dolgozhat, az csak ritkán jön a rendelőbe. Pedig volna mit, s mivel gyógyítanunk, hiszen fel vagyunk szerelve modern gépi berendezésekkel — EKG-vel, fizikoterápiás kezelésre alkalmas eszközökkel. A gerinc- és izomfájdalmakon, például ultrahangos módszerrel — is — próbálunk enyhíteni. Marcalira mosolyog a szerencse szombaton, mert a hatoslottó e heti nyerőszámait a városi sportcsarnokban sorsolják délután négy órakor. A sorsolást gálaműsor keretében rendezi meg a Szerencsejáték Rt. A műsorban olyan neves művészek lépnek fel, mint Csongrádi Kata, Oszter Sándor, Moór Marianne, Szulák Andrea, Benkő Péter, Benkő László, Somló Tamás és Forrás Csaba egyensúlyozó. A belépés ingyenes, mindenkit szeretettel várnak. Itt dől el annak a 250 ezer forintnak a sorsa is, amelyet a Szerencsejáték Rt nyújt Marcali városának. A marcali polgárok három cél közül választhatják ki, mire is fordítják az összeget. Ezek: a Szabadidő Sportegyesület részére sportfelszerelés vásárlása, a Zeneiskola részére egy darab marimba beszerzése, vagy a Berzsenyi lakótelepi parkba fából készült játékok felállítása. A sorsolást megelőző héten a Szerencsejáték Rt a legkorszerűbb, műholdas adatátvitelű, on-line rendszerű totó-lottó átvételt biztosít. Július 20-tól a helyi mozi előtt mozgó átvevőhely üzemel, amely szerdától péntekig 10-től 18 óráig tart nyitva. Szombaton szinte még az utolsó pillanatban is tudnak tippelni a szerencsevadászok: 8-tól 13 óráig. Aki nem nyer a hatoslottón, még mindig szerencsével járhat a tombolaakción. Aki július 11-23 között a Marcali totózóban vagy a mozgó átvevőhelyen 300 forint értékben gépi játékot fizet be, tombolajegyet kap. A tombolajegyek tulajdonosai között a Szerencsejáték Rt fődíja mellett — amely egy aranylánc szerencsepatkóval — a helyi vállalkozók, cégek által felajánlott ajándékok kerülnek kisorsolásra. A sorsolás szombaton, délután fél háromkor lesz a totó-lottó ki- rendeltségben. (X) Cs. K. E.
