Somogyi Hírlap, 1994. július (5. évfolyam, 153-177. szám)

1994-07-18 / 167. szám

1994. július 18., hétfő SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 Vízhiányos falvak Az önkormányzatok nem ellenőrzik a locsolást tilalom betartását Folytatódik a tudósképzés az állattenyésztési karon (Folytatás az 1. oldalról) Öreglakon a túlterhelés kö­vetkeztében a kút fölmondta a szolgálatot, és a DRV kényte­len volt tartálykocsival megol­dani a vízszállítást. Az önkor­mányzat vízkorlátozást veze­tett be. Az áldatlan állapoton az esőzés segített, de valódi megoldás csak az lehet, ha az önkormányzat fölújítja a kutat. Babócsán és Bolhón is kény­telenek voltak vízkorlátozást bevezetni. Kéthelyen is gya­kori a vízellátás akadozása amiatt, hogy a szövetkezet te­lepei is rá vannak kötve a víz­vezetékre, és az itatás csúcs­időben zajlik. Itt is kénytelenek voltak locsolási tilalmat elren­delni. A DRV igyekszik mindent megtenni a vízhiány elkerülé­sére. Szőlősgyörökön és So- mogyszobon még a nyár előtt elkészültek az új kutak, így itt nem kell félni vízhiánytól. Ba­bócsán pedig a magas vastar­talom miatt eltömődött szűrőt mosatták át időben, és így itt is megelőztek egy esetleges műszaki hibát. Barcson, Ka- darkúton, Kaposkeresztúron vízkezelő berendezés épült még a nyár előtt. Az előrejelzések szerint azonban az idei csúcsidő- szakban Zimányban, Mikén, Kutason, Lábodon, Böhönyén, Berzencén, Vésén, Hetesen, Csombárdon és Kiskorpádon is gondok lehetnek tartós szá­razság esetén a vízellátással, tekintettel arra, hogy e telepü­léseken az előző évi csúcsfo­gyasztás is nagyon megköze­lítette a rendelkezésre álló ka­pacitást. Egy kútja van jelenleg So- mogyszilnak, Sántosnak, Kis- gyalánnak, Baténak, So- mogysimonyinak, Gigének, kaposújlaknak, Szegerdőnek. Esetleges kútmeghibásodás, nagyobb műszaki zavar miatt ezekben a községekben is előfordulhat vízhiány a nyári csúcsidőszakban. (Nagy) (Folytatás az 1. oldalról) Különösen nagy az érdek­lődés a kaposvári állatte­nyésztési karon. Horn Péter, akadémikus által az állatte­nyésztési tudományok terüle­tére és Széles Gyula, a me­zőgazdaságtudomány dok­tora által vezetett agráröko­nómiai programokra meghir­detett témasorozat., Összesen hatvanhat hall­gató nyújtotta be pályázatát, harminchárom nappali, hu­szonhét levelező és hat egyéni képzés formájában je­lentkezett a tudományos fo­kozat megszerzésére. Ezen belül a kaposvári karon tör­ténő képzésre huszonnégy hallgató jelentkezett. Közülük kilencen tettek eredményes, sikeres felvételi vizsgát. Ez az arány akkor értékelhető igazán, ha figyelembe vesz- szük, hogy a hatvanhat pá­lyázóból összesen tizenöten nyertek felvételt, s ebből ki­lenc a kaposvári karon folyó tudományos képzési prog­ramban vesz részt. Az idei tapasztalatokhoz tartozik az is, hogy az ökonómiai tudo­mányterületen belül különö­sén nagy érdeklődés mutat­kozott a tej és tejtermék mar­keting témák iránt. Ezen a te­rületen ugyanis az elmúlt idő­szakban Kaposváron szület­tek jelentős tudományos eredmények. A doktorandusz-jelöltek szeptemberben kezdik meg munkájukat. Kutatásaik végzéséhez húsz-negyvenezer forint kép­zési támogatást kapnak a ka­rok, a jelöltek ösztöndíja pe­dig havi tizennyolcezer fo­rintra emelkedett. II. világháborús akna Nagyatádon a Zrínyi utcá­ban házépítés közben Peterdi Csaba telkén a földmunkála­tok során szárnyas aknát talál­tak. Feltételezhető, hogy a robbanószerkezet a II. világ­háborúból származik. A beje­lentés után lezárták a körzetet és a tűzszerészek megérke­zése után hatástalanítják. T emplomfelújítás Kőröshegyen Megkezdődött a kőröshegyi római katolikus templom belső felújítása. A hét végén tartott hangversenyre már elkészült a karzat rekonstrukciója, őszre fe­jezik be a munkálatokat. Kilenc hangversenyt tartanak a műem­lék templomban a nyári szezon­ban, a hét végén Kárpáti József, a budapesti Zeneművészeti Fő­iskola művésztanára tartott sike­res hangversenyt. Liszt Ferenc Pápai himnusza és Bach Sz-dur preligium és fuga című művét tolmácsolta az orgonista. Utak Keletre és Nyugatra (Vörös) Az utolsó kurtizán szörnyűséges története Tapsonyban Népi vigalom után inkvizíció, tűzhalál A Lewis cég szakértője minősítette Teherautónyi farmer hamisítva Szántódon Nemcsak viselni divat az eredeti 501-es Levi’s farmert, hanem hamisítani is. A So­mogy Megyei Fogyasztóvé­delmi Felügyelőség és a me­gyei rendőrkapitányság közös akciót szervezett a hét végén: hamis ingeket és nadrágokat kerestek a szántódi ipar­cikk-piacon, és találtak is egy teherautónyit. Az ellenőrzésen részt vett a Levi’s cég magyarországi szakértője is. Előzőleg java­solta a rendőröknek, hogy te­herautót igényeljenek a lefog­lalt termékek elszállítására, mert, hogy annyi lesz. Igaza volt, mert volt is mit Kapos­várra vinni. A megyeszékhely­ről egyébként a „hamisgya­nús” farmerek Brüsszelbe ke­rülnek, s a végső szakvéle­ményt róluk a cég központjá­ban mondják ki. A fogás annak ellenére nagy, hogy az akciócsapat csak néhány sátrat tudott „megszállni”, hiszen na piacon kiválóan működik a hírlánc: az ellenőrök megérkezése után többen rohammunkába kezd­tek: viharos gyorsasággal szórták a pult alá kétes ere­detű áruikat. Akik lebuktak, többféle magyarázatot adtak elő. Egyikük azt mondta: úgy tudta, hogy ami a vámon át­megy, már szabadon forgal­mazható. Más kérdés, hogy van-e olyan butikos, aki elhiszi: 1000 forintért eredeti Levi's farmer­hez juthat... Olyan viszont akadt, aki állította: ő bizony minden vevőnek felhívj^ a fi­gyelmét, hogy „koppintott” farmerjei vannak, az áruk is azért olcsó... Mások könyör- gőre fogták: ne kobozzák el árukészletüket, majd ők visz- szaviszik az eladónak, és még jól el is látják a baját... Ha egy napra is, Szántódon a hamis termékek kikerültek a forgalomból. Amikor az ellen­őrök távoztak a piacról, ott már egyetlen Levi’s farmert sem lehetett kapni... (Fónai) Boszorkányok pedig van­nak. Voltak, és lesznek is, míg világ ez a világ és még három napig. Jól is jön az, ha van a háznál egy kicsike, kedves-nyelves, pörlekedve hízelkedő, tűzrőlpattant bo­szorkány. S ha a jól jön a háznál, jól jöhet a falunak Tapsonynak is, véli jó ideje Szomenuer Zsuzsanna, a valaha szebb, s mint a későbbiekből kiderül, izgalmasabb napokat látott település népművelője. Jó háromszáz évvel ezelőtt Tap- sony nem kis álmos falu, ha­nem igencsak mozgalmas — bár kissé még középkori — megyeszékhely volt. Rangjá­hoz méltóan itt rendezték a fontosabb vásárokat, és a jó kis boszorkánypereket. Szombaton korareggeltől özönlöttek a népek Tap- sonyba, és nem jöttek hiába: reggeltől hajnalig tartott a mu­latságos műsor, a víg eszem-iszom-bámulom, a búcsú-szerű móka. A „bor­zalmak” kezdetéül még ökröt is húztak karóra. S miközben szegény pára pörkölődve, illa­tozva lassan forgott a tűzpró- bában, boszorkányok érkez­tek, seprűnyélen, ahogy illik, s tették mesterségüket. Volt, aki tenyérből jósolt, volt, aki megigézett. Volt ki kártyával hódított, ki nyavalyából gyó­gyított. Volt kisboszorka, fő­boszorka, s közben hejehuja, tánc, ének, móka... Mígnem, hogy lassan eljött a baljós al­kony, sor kerülhetett a főpro­dukcióra. Egy „igazi ” kurtizán bo­szorkány jelent meg a nép­nek, kin a szörnyű kínhalál, a pestis sem fogott anno. Most íme visszatért Tapsonyba s (a Kaposvári Déryné Utazó­színház produkciója jóvoltá­ból) ízelítőt adott a félelmete­sen lassú és vontatott per­menetről, tűzhalálra készítés­ről, készülésről... Mígnem a csuklyás bakó a falu közepén emelt máglyát egyszerre meggyújtotta, s — borzalom — percek alatt elégett a bo­szorkány. Persze, csak a szimbóluma, egy e célra fris­sen készült, jól kitömött szal­mababa. Kun G. Tibor SOMOGYI HÍRLAP Horányi Barna jegyzete Lomtalanítunk A hajnali hármat sem ütötte el az óra, amikor a lakótelepi lakások tulajdonosai sorra ébredtek és nyitották ki egy külö­nös zörejre az utcára néző ablakaikat. A kukákban turkálók később érkeznek, még zseblámpával világítanak bele a fémkolosszusok belsejébe, hogy aztán a macskáknak is he­lyet adjanak. Hogy milyen ügyesek ezek a lakótelepi cicák? Fölugranak a kukák szélére, onnan fejest a mély szeméttárolóba. Mit ta­lálhatnak még? A guberálók már szinte mindent kiszedtek, amire szükségük volt vagy ami valamire használható. A ke­nyérmaradék a sláger. A macska megelégszik az ételmara­dékokkal is. Kaposvár egyik négyszintes lakótelepi háza előtt az kel­tett riadalmat, hogy talán a parkoló autókat rongálják. A zajra ébredt lakók megnyugvással könyvelték el, hogy a kö­zös tárolókból kipakolt lomok között matat egy férfi. A tűzol­tóság ugyanis ügyelve a biztonságra, elrendelte a közös helységek ellenőrzését. Hogy mi minden halmozódott föl ezekben az alagsori termekben tíz-tizenöt év kacatjaiként? Elhasznált bútorok, dobozhegyek, rongyok, kiszolgált autógumik, papírkötegek. Az ügyes hajnali látogató azt fedezte fel, hogy a kidobott mosógép néhány alkatrészét még hasznosíthatja mondjuk a használt cikkek piacán. A zaj hajnalra elült. Aztán vasárnap sorra berregtek föl az autómotorok: utasaik a vásárba indultak tartós fogyasztási cikkeik maradékaival. Merthogy érték az is. Helyi lapszerkesztők egymás között Nagyszerű kezdeménye­zés: eszmecserére, netán a további együttműködés lehe­tőségeinek körvonalazására hívta meg szombaton a Bala­ton parti lapszerkesztőket Szűcs László leilei polgármes­ter, az önkormányzat városi lapjának kiadója és Kelemen Margit, felelős szerkesztője. El is jöttek a szomszédos Boglár­ról, Balatonszemesről, Za- márdiból és Fonyódról az új­ságkészítők, akiről kiderült, hogy áldozattal szeretik a te­lepülésüket és számos ne­hézség árán szolgálják a helyi nyilvánosságot. Széles a paletta: Zamárdi- ban és Lellén az önkormány­zatok istápolják a lapokat, Fo­nyódon párt-kezdeményezés- ből nőtte ki magát a függetle­nedő újság, mire az ellenlapok kikoptak mellőle. Balatonsze- mesen meg magántulajdonú kiadó szerkeszt rendkívül in­formatív helyi krónikát. Dr. Kovács Miklós, balatonboglári polgármester meg abban a kü­lönös helyzetben érvelt a helyi nyilvánosság mellett, hogy nem szerkeszt, és nem kiadó, de a városban három lap is igyekszik az olvasókat meg­hódítani, mint a nemrég szer­veződött Polgári és a múlttal rendelkező Városszépítő Egyesület, míg az önkor­mányzatiként elkönyvelt újsá­got a képviselő-testület kultú- rális bizottsága szerkeszti. Az együttműködésre törek­vés mindig sok haszonnal jár, így volt ez a lapszerkesztők ta­lálkozóján is, hiszen sok tippet elleshettek egymástól, hogyan lehet az önállóságra töre­kedni, miközben az anyagi for­rásokért is meg kell küzdeni, és ebben milyen sokat számí­tanak a lapok közé szervező­dött lelkes csapatok, hiszen az információk nem „mennek be a lapba”, komolyan meg kell dolgozni értük. Vagy az egye­sületek fontossága, mint Za- márdiban, ahol térkép és úti­kalauz kiadásával teremtenek anyagi biztonságot az ingye­nes lapnak. Az viszont komoly kérdésként vetődött fel: hasz- nos-e az ingyenesség. Je­gyezzük meg, becsapós do­log, mert többször elhangzott, szeretik a lapot, de hogyan le­het ezt mérni? Csak azzal, ha meg is veszik... Amit viszont e találkozó után az olvasók is remélhető­leg örömmel fogadhatnak: a résztvevők megállapodtak egy antológia közös kiadásában, lehetőséget teremtve a Bala­ton pari toliforgatók bemutatá­sára, és azt is felvetették, hogy csere-berélik egymás hirdetéseit a vállalkozóknak nagyobb teret adva. Azt már a kaposvári Profilmax Nyomda vezetői mondták, hogy elkelne egy „iskola” a helyi lapkészí­tőknek. Gáldonyi Magdolna A Balaton Füszért Rt és a fo- nyódi városi önkormányzat tá­mogatásával jelentette meg a kaposvári Magyar-Lengyel Tár­saság Laczkó András Utak Ke­letre és Nyugatra című riportkö­tetét, amelyben a szerző bulgá­riai, lengyel, svájci, bécsi, a glindei, a helsinki élményeit adja közre. A kötet elsősorban az irodalmi kapcsolatok építéséről tájékoztatja az olvasót. Az iro­dalmi utinapló lapjain a határa­inkon túl élő magyar írók, költők nyilatkozatai is olvashatók. Pincetárlat Bogláron Illés Gyula szobrászművész alkotásaiból nyílt tárlat tegnap Balatonbogláron. A pincetárlat az alkotó húsz munkáját mutatja be, köztük a József Attila emlé­kére készült kisplasztikákat, a holocauszt-évfordulót idéző munkákat. Illés Gyula köztéri szobrainak a makettjeit is láthat­juk a tárlaton. A kiállítás augusz­tus 28-ig tekinthető meg. Kevesebb helyen legeltetnek Megyénkben jelenleg 57 ezer hektár a legelésre alkalmas gyepterület. A magángazdálko­dók a legelőként hasznosított te­rületen közel 1200 szarvasmar­hát tartanak. A nagygazdaságok többnyire üszőállományukat le­geltetik. Az elmúlt évtizedben összesen kétszáznegyven so­mogyi településen, jelenleg mindössze 54 helyen legeltet­nek a szakemberek. A csökke­nés forrása a legelők tulajdon­bérleti, használati illetve bérleti jogának rendezetlensége. Magas tej hozam Évről-évre változó a megyei tehénállomány tejhozama. A legutóbbi felmérések szerint a somogyi mezőgazdasági szö­vetkezetek közül jó eredményt értek el somogyszili, a barcsi illetve a toponári kapostáj szövetkezetben. Ezekben a szövetkezetekben az egy te­hénre jutó éves átlagtejhozam több mint 5 ezer liter. A Somogy Szentjakabon A szentjakabi nyár ma esti programjában az országos hírű Somogy táncegyüttes mutatja be műsorát. A dunán­túli tánchagyományok mellett alföldi és erdélyi koreográfiá­kat is bemutat az együttes. i i i Ha per, legyen per: a boszorkánynak égnie kell

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom