Somogyi Hírlap, 1994. július (5. évfolyam, 153-177. szám)
1994-07-16 / 166. szám
14 SOMOGYI HÍRLAP — SZÍNES HÉTVÉGE 1994. július 16., szombat Háromezer méteres jégcsap Grönland jégpáncélján több mint 3 kilométer mélységű lyukat fúrtak a kutatók. Speciális fúróberendezésükkel sikerült kiemelniük a világ leghosszabb, 3000 méteres jégcsapját a fagyott vízhegyből. A páratlan szerzemény analizálásával kimutatták, hogy az örök hó és jég birodalmában az utóbbi hétezer évben csaknem 400 vulkánkitörés volt. Kanadai űrgomba Quebec tartomány farmerjei félnek, mert a kanadai St. Roberts városka közelében nemrég meteorok csapódtak be, s az így keletkezett kráterekben különös, narancssárga gombák nőnek. A parasztok nem mernek hozzányúlni, mondván, a világűrből érkeztek, s lehet, hogy megmérgeznek mindenkit, aki kapcsolatba kerül velük. Ottawai tudósok a helyszínen megvizsgálták a kozmikus gombákat, s megállapították: egészen közönséges penészgombák. Tévelygőknek sapkakomputer A Carnegie Mellon Egyetem egyik kutatója egy, a tudakozót, a térképet és az iránytűt egyaránt helyettesítő számítógépet szerkesztett. Dán Si- ewiorek komputere olyan — akár fejre is csatolható — mini-készülék, amely egy navigációs műhold rendszerét alkalmazza. Megfelelő előzetes „felkészítés után tulajdonosát bármikor kisegíti a bajból, ha egy épületkomplexusban eltéved, nem találja kollégáját, főnökét, s nem tudja, hogyan juthat el legrövidebb úton az alagsorból mondjuk a vezér titkárnőjéhez. A hordozható számítógép képernyőjén ilyen esetekben megjeleníthető egy elektronikus térkép, amely leírja a tartózkodási helytől a keresett helyhez vezető útvonalat. A térképen kívül előhívható a keresett személy portréja is. Nem albínó a fehér király A philadelphiai állatkert különös látványossága Tandi, a két és fél hónapos oroszlánkö- lyök. Az állatok ifjú királya ugyanis hófehér — ellentétben testvérével, Kolwával —, de nem albínó. Ez az első ilyen példány, amely a nyugati féltekén született. Találmányok topplistája A német IFO kutatóintézet szerint a nemzetközi szabadalmak 32 százalékát napjainkban amerikaiak jelentik be, csak utánuk következnek a japánok 24 százalékkal, a 3. helyen a németek állnak 16 százalékkal. A legtöbb találmányt ma az amerikai IBM dolgoztatja ki: 1989 és 1991 között is közel háromezer nemzetközi szabadalmat jelentettek be. Második a német Siemens, harmadik a japán Mitsubishi. Míg a repülés, az űrkutatás területén szabadalmaikkal az amerikaiak vezetnek, a vegyiparban a németek állnak az élen. Az optika fejlesztésében viszont a japán Fuji megelőzte az amerikai Kodakot, s a fémiparban az éllovas japánok közé csak az amerikai General Electric jutott be a 2. helyre. A felmérés tanulságos adata, hogy a Koreai Köztársaságban 1986 és 1991 között csaknem ezer nemzetközileg védett szabadalom született, míg kínában kevesebb, mint száz. „A FÖLD ÉDES LEÁNYA...” A hamis tanúk bíróságra kerülnek Európa három szakaszban meghódítja a Holdat Beatenberg svájci üdülőhelyén négy napon át üléseztek az ESA, az európai űrkutatási szervezet szakértői, együtt a meghívott orosz, amerikai és japán vendégekkel. A tanácskozás témája olyan program kidolgozása volt, amelynek alapján 2020-ig állandó, emberek által lakott állomás létesülne Cyrano de Bergerac álmainak égitestjén, a Holdon. Ott, ahol 25 éve szenzáció született. 1969. július 20-án lépett le Neil Armstrong amerikai űrhajós a különleges létra alsó fokáról a Hold talajára, ahol elkezdte fura szökdécselését. Szavai azóta szállóigévé váltak: „e néhány kis lépés óriási lépésnek bizonyul majd az emberiség történetében”. Azóta még tíz amerikai asztronauta követte a Holdon Armstrongot és társát, Edwin Aldrint. Por- és kőmintákat gyűjtöttek, kis csöveken mérőműszereket rögzítettek, furcsa kis járművükkel, a szakmai szleng által „Mondrovernek” nevezett űr-autóval zötyögtek a kráterek között és természetesen sok ezer méter filmet forgattak a látványnak bizony meglehetősen komor világban. Utoljára 1972 decemberében lépett a Hold felszínére az Eugene Cer- nan-Harrison Schmitt asztronauta-kettős. Azóta csend honol a Holdon és a Hold körül. Vajon miért? Ki tudja? Az egyik lehetséges motívum persze a pénz. Az amerikaiak a 60-as és a 70-es években — ma már tudjuk — 25 milliárd dollárt költöttek a Hold-kutató Ap- ollo-programra, amin mintegy félmillió (!) ember dolgozott. De ha Amerika a pénz miatt hagyta abba a dolgot a gazdasági fellendülés szakaszában, hogyan vághat neki Európa a recesszió idején? És főleg miért? Roger Bonnet, az ESA tudományos A Holdra lépő amerikai űrhajós csapat A Holdon használt fényképezőgépek egy franciaországi kiállításon FEB-fotó igazgatója a vállalkozás okát firtató kérdésre így felelt: „Mert a Hold mégiscsak a Föld leánya...” Ez persze legfeljebb a költészet válasza és nem a tudományé, vagy a politikáé. A terv szerint Európa három szakaszban hódítaná meg a Holdat. Az elsőben Hold-körüli szputnyikokat és távirányított kutatójárműveket telepítenének, a másodikban már bonyolultabb robotokat: ezek segítenének megoldani a legfőbb gondot, oxigént szabadítanának fel a holdkőzetből. Ha ez megvan, jöhet a harmadik szakasz, az állandó, lakott Hold-bázis felépítése. Az embernek Karinthy híres távirata jut eszébe: „Angliát elfoglaltuk, stop. Mit kezdjünk vele, stop.” Ferenczy Europress A copfos rendőrnek nincs mindig hitele — A legjelentősebb ügyünk az idei első félévben az a zalai eset volt, amikor a rendőröket úgy támadták meg, hogy végezniük kellett az elkövetővel. A nyomozás során bebizonyosodott, hogy jogosan használták szolgálati fegyverüket — mondta dr. Bencze Dénes főügyészhelyettes, a Kaposvári Ügyészségi Nyomozó Hivatal vezetője. Munkát ad a part Az év első hat hónapjábann a nyomozóhivatalhoz tartozó négy megyében — Somogybán, Zalában, Tolnában és Baranyában — a bűncselekmények száma csaknem azonos a tavalyi év hasonló időszakával. Ami viszont örvendetes, hogy az idén nem volt rendőrök által elkövetett közlekedési bűncselekmény. — A négy megye közül melyiknek a területén történik a legtöbb olyan bűncselekmény, amely a Kaposvári Ügyészségi Nyomozó Hivatalhoz tartozik? — Somogybán. Részint azért, mert itt van a hivatal központja, tehát a súlyosabb ügyeket itt dolgozzuk fel (itt dolgozik a legtöbb rendőr is), részint pedig ezt a kétes győzelmet a hosszú, déli Balaton-part is okozza. Ide pedig nyaralni jönnek az emberek, s ez a felhőtlen üdülés, a köny- nyelműbb életmód, szórakozás gyakran vezet hivatalos személy elleni erőszakhoz. Nem kifizetődő ügyészt vesztegetni — Milyen gyakran találkoznak alaptalan följelentéssel? — A hamis vád és a hamis tanuzás bűntette az utóbbi időben megszaporodott. Az alaptalan följelent(get)ésekkel bátran, meggondolatlanul élnek az emberek. Főként a rendőrök ellen. A hatóság félrevezetésével kapcsolatos, az igazságszolgáltatás rendje elleni bűncselekmények munkánk 20-30 százalékát adják. A hamis tanúval szemben lefolytatjuk a nyomozást és vádemelési javaslattal megküldjük az illetékes ügyészségnek. Egyébként a vesztegetés sem ritka. A közelmúltban az egyik ügyész-kollégánkat akarták megvesztegetni. A „próbálkozó” azóta már ki is fizette — az ellene folyó eljárást, illetve a bírósági ítéletet követően — a pénz- büntetést. — Mi volt a legkülönösebb ügy? A kombájnon nem édes a pihenés — Zalában történt, hogy az idős úr kárpótlási jegyért vett egy kombjánt. Boldogan vitte (volna) haza, de közben meghibásodott. Mivel nem akarta az út szélén hagyni, úgy döntött: inkább benne alszik. Arra riadt föl, hogy reflektorral rávilágítanak és felszólítják: jöjjön le. Mivel nem tett a kérésnek eleget, leráncigálták. Az ügyben résztvevő rendőrök fegyelemsértést követtek el, mert nem tettek meg mindent azért, hogy hitelérdemlően igazolják magukat. Egyikük ugyanis copfban viselte a haját (ami nem tilos), a sértett pedig nem tudta elképzelni, hogy ilyen rendőr is van... Tamási Rita Algák és a földfelmelegedés A japán tudósok szerint az egyik algafajtával sikerrel lehetne küzdeni a Föld felmelegedésének folyamata ellen. A légtérbe kerülő mérges gázok felelősek az „üvegházhatás” néven ismert jelenségért, vagyis azért, hogy a földi légkör lassan felmelegszik. A parányi, 3 milliméteres alga nemcsak a széndioxidot alakítja át, de „feldolgozza” a savas esőket okozó nitrogén- és kénvegyületeket is. Négyszáz lakója van a taszári bagolyvárnak Egy tűzoltó, aki nemcsak a tömlőjéhez ért — Ritkán hallik huhogás a lakótelepi lakásból — A feleség még nem reptette meg a madarakat — Mi lenne, ha egyszerre elkezdene huhogni valamennyi bagoly? — Akkor Taszár felébredne! Kun Istvánt, a taszári laktanya tűzoltó szakaszparancsnoka. Baglyokat gyűjt és Pe- tőfi-kötetek után kutat. Lakása minimúzeum. Polcok — roska- dásig megpakolva, zömmel régi könyvekkel, és bagoly minden mennyiségben! — A bagolygyűjtés teljesen véletlen. Könyvritkaságok után lótottam-futottam, s tizenöt éve is lehet, hogy kaptam egy könyvön ülő, kerámiabaglyot. Megtetszett, s utána ez is szenvedélyem lett. A gyűjtemény évről-évre szaporodott. Hamar híre ment a mániának, s a baglyok sorban érkeztek. Családtagok, ismerősök, leszerelő katonák lepték meg vele. Mára négyszáz dísztárgy veszi körül. Fából, kerámiából, műanyagból, kristályból, márványból, kagylóból, bronzból, rézből, gipszből, bőrből készültek a madarak, de van néhány marcipánból, viaszból, tűzzománcból, csokoládéból, aranyból, ezüstből is. Az egyiknek féldrágakőből van a szeme, a másik a pontos időt mutatja. Van belőle lámpa, rajzolták pólóra nyomták törülközőre, s ki tudja még, mi mindenen nem jelent meg a bölcs bagoly. „Nemzetiségük” lengyel, román, olasz, cseh, török, litván, indiai, kínai, orosz, görög. Egy viszont közös bennük: remek porfogók! — Kezdetben nemigen örült ennek a mániámnak a feleségem, de egy idő után beletörődött. Ma már ő is baglyot vesz nekem ajándékba egy-egy családi ünnepre. Nemrég például egy baglyos falinaptárt hozott Pestről. Szerencsére a nagyszobán kívül az előszobát is megkaptam, így lesz hely az újabb madaraknak is. Jóllehet, sem élő, sem kitömött baglya nincs a taszári tűzoltónak, bagolyszó nélkül azért nem maradt. Büszkén mutatja színes, műanyag, természetesen bagolyt formáló vekkerét, s megszólal a kísérteties huhogás... A bagolyszerelemnél — ahogy a házigazda fogalmaz — nagyobb szenvedély a régi Petőfi-kötetek, vagy Petőfiről szóló művek gyűjtése. Csaknem hétszáz van belőlük. — A legnagyobb magyar költőnek tartom. — Heinével ro- konítják szókincsét. Rajta kívül költőben nincs is más kedvencem. Az írók közül Jókait és Móriczot kedvelem leginkább. De kétezer kötetes könyvtáramban csaknem ötvenféle lexikon található meg. Van egy 1910-es kiadású Mikszáth almanachom is, amit 1969-ben az aradi ócskapiacon vettem. Mire fáj most a foga? A Révai lexikon eredetijére, és baglyok tucatjaira. Lőrincz Sándor Bagoly és könyv jól megfér egymással Fotó: Kovács Tibor t
