Somogyi Hírlap, 1994. július (5. évfolyam, 153-177. szám)

1994-07-16 / 166. szám

14 SOMOGYI HÍRLAP — SZÍNES HÉTVÉGE 1994. július 16., szombat Háromezer méteres jégcsap Grönland jégpáncélján több mint 3 kilométer mélységű lyukat fúrtak a kutatók. Speciá­lis fúróberendezésükkel sike­rült kiemelniük a világ leg­hosszabb, 3000 méteres jég­csapját a fagyott vízhegyből. A páratlan szerzemény analizá­lásával kimutatták, hogy az örök hó és jég birodalmában az utóbbi hétezer évben csak­nem 400 vulkánkitörés volt. Kanadai űrgomba Quebec tartomány farmerjei félnek, mert a kanadai St. Ro­berts városka közelében nem­rég meteorok csapódtak be, s az így keletkezett kráterekben különös, narancssárga gom­bák nőnek. A parasztok nem mernek hozzányúlni, mond­ván, a világűrből érkeztek, s lehet, hogy megmérgeznek mindenkit, aki kapcsolatba ke­rül velük. Ottawai tudósok a helyszínen megvizsgálták a kozmikus gombákat, s megál­lapították: egészen közönsé­ges penészgombák. Tévelygőknek sapkakomputer A Carnegie Mellon Egyetem egyik kutatója egy, a tudako­zót, a térképet és az iránytűt egyaránt helyettesítő számí­tógépet szerkesztett. Dán Si- ewiorek komputere olyan — akár fejre is csatolható — mini-készülék, amely egy na­vigációs műhold rendszerét alkalmazza. Megfelelő előze­tes „felkészítés után tulajdo­nosát bármikor kisegíti a baj­ból, ha egy épületkomplexus­ban eltéved, nem találja kollé­gáját, főnökét, s nem tudja, hogyan juthat el legrövidebb úton az alagsorból mondjuk a vezér titkárnőjéhez. A hordoz­ható számítógép képernyőjén ilyen esetekben megjelenít­hető egy elektronikus térkép, amely leírja a tartózkodási helytől a keresett helyhez ve­zető útvonalat. A térképen kí­vül előhívható a keresett sze­mély portréja is. Nem albínó a fehér király A philadelphiai állatkert kü­lönös látványossága Tandi, a két és fél hónapos oroszlánkö- lyök. Az állatok ifjú királya ugyanis hófehér — ellentét­ben testvérével, Kolwával —, de nem albínó. Ez az első ilyen példány, amely a nyugati féltekén született. Találmányok topplistája A német IFO kutatóintézet szerint a nemzetközi szaba­dalmak 32 százalékát napja­inkban amerikaiak jelentik be, csak utánuk következnek a japánok 24 százalékkal, a 3. helyen a németek állnak 16 százalékkal. A legtöbb talál­mányt ma az amerikai IBM dolgoztatja ki: 1989 és 1991 között is közel háromezer nemzetközi szabadalmat je­lentettek be. Második a német Siemens, harmadik a japán Mitsubishi. Míg a repülés, az űrkutatás területén szabadal­maikkal az amerikaiak vezet­nek, a vegyiparban a németek állnak az élen. Az optika fej­lesztésében viszont a japán Fuji megelőzte az amerikai Kodakot, s a fémiparban az él­lovas japánok közé csak az amerikai General Electric ju­tott be a 2. helyre. A felmérés tanulságos adata, hogy a Ko­reai Köztársaságban 1986 és 1991 között csaknem ezer nemzetközileg védett szaba­dalom született, míg kínában kevesebb, mint száz. „A FÖLD ÉDES LEÁNYA...” A hamis tanúk bíróságra kerülnek Európa három szakaszban meghódítja a Holdat Beatenberg svájci üdülő­helyén négy napon át ülé­seztek az ESA, az európai űrkutatási szervezet szakér­tői, együtt a meghívott orosz, amerikai és japán vendégekkel. A tanácskozás témája olyan program kidol­gozása volt, amelynek alap­ján 2020-ig állandó, embe­rek által lakott állomás léte­sülne Cyrano de Bergerac álmainak égitestjén, a Hol­don. Ott, ahol 25 éve szen­záció született. 1969. július 20-án lépett le Neil Armstrong amerikai űr­hajós a különleges létra alsó fokáról a Hold talajára, ahol elkezdte fura szökdécselé­sét. Szavai azóta szállói­gévé váltak: „e néhány kis lépés óriási lépésnek bizo­nyul majd az emberiség tör­ténetében”. Azóta még tíz amerikai asztronauta kö­vette a Holdon Armstrongot és társát, Edwin Aldrint. Por- és kőmintákat gyűjtöttek, kis csöveken mérőműszereket rögzítettek, furcsa kis jármű­vükkel, a szakmai szleng ál­tal „Mondrovernek” nevezett űr-autóval zötyögtek a kráte­rek között és természetesen sok ezer méter filmet forgat­tak a látványnak bizony meglehetősen komor világ­ban. Utoljára 1972 decembe­rében lépett a Hold felszí­nére az Eugene Cer- nan-Harrison Schmitt aszt­ronauta-kettős. Azóta csend honol a Holdon és a Hold kö­rül. Vajon miért? Ki tudja? Az egyik lehetséges motí­vum persze a pénz. Az ame­rikaiak a 60-as és a 70-es években — ma már tudjuk — 25 milliárd dollárt költöt­tek a Hold-kutató Ap- ollo-programra, amin mint­egy félmillió (!) ember dolgo­zott. De ha Amerika a pénz miatt hagyta abba a dolgot a gazdasági fellendülés sza­kaszában, hogyan vághat neki Európa a recesszió ide­jén? És főleg miért? Roger Bonnet, az ESA tudományos A Holdra lépő amerikai űrhajós csapat A Holdon használt fényképezőgépek egy franciaországi ki­állításon FEB-fotó igazgatója a vállalkozás okát firtató kérdésre így felelt: „Mert a Hold mégiscsak a Föld leánya...” Ez persze legfeljebb a költészet vála­sza és nem a tudományé, vagy a politikáé. A terv sze­rint Európa három szakasz­ban hódítaná meg a Holdat. Az elsőben Hold-körüli szputnyikokat és távirányí­tott kutatójárműveket telepí­tenének, a másodikban már bonyolultabb robotokat: ezek segítenének megoldani a legfőbb gondot, oxigént szabadítanának fel a hold­kőzetből. Ha ez megvan, jö­het a harmadik szakasz, az állandó, lakott Hold-bázis felépítése. Az embernek Karinthy hí­res távirata jut eszébe: „Ang­liát elfoglaltuk, stop. Mit kezdjünk vele, stop.” Ferenczy Europress A copfos rendőrnek nincs mindig hitele — A legjelentősebb ügyünk az idei első félévben az a zalai eset volt, amikor a rendőröket úgy támadták meg, hogy vé­gezniük kellett az elkövetővel. A nyomozás során bebizo­nyosodott, hogy jogosan használták szolgálati fegyve­rüket — mondta dr. Bencze Dénes főügyészhelyettes, a Kaposvári Ügyészségi Nyo­mozó Hivatal vezetője. Munkát ad a part Az év első hat hónapjábann a nyomozóhivatalhoz tartozó négy megyében — Somogy­bán, Zalában, Tolnában és Baranyában — a bűncselek­mények száma csaknem azo­nos a tavalyi év hasonló idő­szakával. Ami viszont örven­detes, hogy az idén nem volt rendőrök által elkövetett köz­lekedési bűncselekmény. — A négy megye közül melyiknek a területén törté­nik a legtöbb olyan bűncse­lekmény, amely a Kaposvári Ügyészségi Nyomozó Hiva­talhoz tartozik? — Somogybán. Részint azért, mert itt van a hivatal központja, tehát a súlyosabb ügyeket itt dolgozzuk fel (itt dolgozik a leg­több rendőr is), részint pedig ezt a kétes győzelmet a hosszú, déli Balaton-part is okozza. Ide pe­dig nyaralni jönnek az emberek, s ez a felhőtlen üdülés, a köny- nyelműbb életmód, szórakozás gyakran vezet hivatalos sze­mély elleni erőszakhoz. Nem kifizetődő ügyészt vesztegetni — Milyen gyakran talál­koznak alaptalan följelen­téssel? — A hamis vád és a hamis tanuzás bűntette az utóbbi időben megszaporodott. Az alaptalan följelent(get)ésekkel bátran, meggondolatlanul él­nek az emberek. Főként a rendőrök ellen. A hatóság fél­revezetésével kapcsolatos, az igazságszolgáltatás rendje el­leni bűncselekmények mun­kánk 20-30 százalékát adják. A hamis tanúval szemben le­folytatjuk a nyomozást és vádemelési javaslattal meg­küldjük az illetékes ügyész­ségnek. Egyébként a veszte­getés sem ritka. A közelmúlt­ban az egyik ügyész-kollé­gánkat akarták megveszte­getni. A „próbálkozó” azóta már ki is fizette — az ellene fo­lyó eljárást, illetve a bírósági ítéletet követően — a pénz- büntetést. — Mi volt a legkülönö­sebb ügy? A kombájnon nem édes a pihenés — Zalában történt, hogy az idős úr kárpótlási jegyért vett egy kombjánt. Boldogan vitte (volna) haza, de közben meg­hibásodott. Mivel nem akarta az út szélén hagyni, úgy dön­tött: inkább benne alszik. Arra riadt föl, hogy reflektorral rávi­lágítanak és felszólítják: jöjjön le. Mivel nem tett a kérésnek eleget, leráncigálták. Az ügy­ben résztvevő rendőrök fegye­lemsértést követtek el, mert nem tettek meg mindent azért, hogy hitelérdemlően igazolják magukat. Egyikük ugyanis copfban viselte a haját (ami nem tilos), a sértett pedig nem tudta elképzelni, hogy ilyen rendőr is van... Tamási Rita Algák és a földfelmelegedés A japán tudósok szerint az egyik algafajtával sikerrel le­hetne küzdeni a Föld felmele­gedésének folyamata ellen. A légtérbe kerülő mérges gázok felelősek az „üvegház­hatás” néven ismert jelensé­gért, vagyis azért, hogy a földi légkör lassan felmelegszik. A parányi, 3 milliméteres alga nemcsak a széndioxidot ala­kítja át, de „feldolgozza” a sa­vas esőket okozó nitrogén- és kénvegyületeket is. Négyszáz lakója van a taszári bagolyvárnak Egy tűzoltó, aki nemcsak a tömlőjéhez ért — Ritkán hallik huhogás a lakótelepi lakásból — A feleség még nem reptette meg a madarakat — Mi lenne, ha egyszerre elkezdene huhogni vala­mennyi bagoly? — Akkor Taszár felébredne! Kun Istvánt, a taszári lakta­nya tűzoltó szakaszparancs­noka. Baglyokat gyűjt és Pe- tőfi-kötetek után kutat. Lakása minimúzeum. Polcok — roska- dásig megpakolva, zömmel régi könyvekkel, és bagoly minden mennyiségben! — A bagolygyűjtés teljesen véletlen. Könyvritkaságok után lótottam-futottam, s tizenöt éve is lehet, hogy kaptam egy könyvön ülő, kerámiabaglyot. Megtetszett, s utána ez is szenvedélyem lett. A gyűjtemény évről-évre szaporodott. Hamar híre ment a mániának, s a baglyok sor­ban érkeztek. Családtagok, ismerősök, leszerelő katonák lepték meg vele. Mára négy­száz dísztárgy veszi körül. Fá­ból, kerámiából, műanyagból, kristályból, márványból, kagy­lóból, bronzból, rézből, gipsz­ből, bőrből készültek a mada­rak, de van néhány marcipán­ból, viaszból, tűzzománcból, csokoládéból, aranyból, ezüst­ből is. Az egyiknek féldrágakő­ből van a szeme, a másik a pontos időt mutatja. Van belőle lámpa, rajzolták pólóra nyom­ták törülközőre, s ki tudja még, mi mindenen nem jelent meg a bölcs bagoly. „Nemzetiségük” lengyel, ro­mán, olasz, cseh, török, litván, indiai, kínai, orosz, görög. Egy viszont közös bennük: remek porfogók! — Kezdetben nemigen örült ennek a mániámnak a felesé­gem, de egy idő után beletörő­dött. Ma már ő is baglyot vesz nekem ajándékba egy-egy csa­ládi ünnepre. Nemrég például egy baglyos falinaptárt hozott Pestről. Szerencsére a nagy­szobán kívül az előszobát is megkaptam, így lesz hely az újabb madaraknak is. Jóllehet, sem élő, sem kitö­mött baglya nincs a taszári tűzoltónak, bagolyszó nélkül azért nem maradt. Büszkén mutatja színes, műanyag, ter­mészetesen bagolyt formáló vekkerét, s megszólal a kísér­teties huhogás... A bagolyszerelemnél — ahogy a házigazda fogalmaz — nagyobb szenvedély a régi Petőfi-kötetek, vagy Petőfiről szóló művek gyűjtése. Csak­nem hétszáz van belőlük. — A legnagyobb magyar köl­tőnek tartom. — Heinével ro- konítják szókincsét. Rajta kívül költőben nincs is más kedven­cem. Az írók közül Jókait és Móriczot kedvelem leginkább. De kétezer kötetes könyvtá­ramban csaknem ötvenféle le­xikon található meg. Van egy 1910-es kiadású Mik­száth almanachom is, amit 1969-ben az aradi ócskapia­con vettem. Mire fáj most a foga? A Ré­vai lexikon eredetijére, és bag­lyok tucatjaira. Lőrincz Sándor Bagoly és könyv jól megfér egymással Fotó: Kovács Tibor t

Next

/
Oldalképek
Tartalom