Somogyi Hírlap, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-17 / 141. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASÁG 1994. június 17., péntek GABONAGONDOK: HA SOK ÉS HA KEVÉS IS A TERMÉS Saját pénzét várja a mezőgazdaság Készülnek az aratásra a csurgói Nagyváthy János Mezőgazdasági Szakközépiskola diákjai is. A kétszáz hektárnyi kalászos egyharmad része árpa amit a hónap végén kezdenek aratni. Képünkön a másodéves gépszerelők készítik föl a kombájnt amit egyébként ők is vezetnek a nyári gyakorlaton Fotó: Kovács Tibor Új csuklós autóbusz A legújabban kifejlesztett Ikarus autóbusz prototípusát tegnap mutatták be Szántó­don a szakma és a sajtó kép­viselőinek. Az úgynevezett alacsony padlós autóbusz megjelenésében, műszaki adottságaiban európai szín­vonalú, az utasok ezzel sokkal kényelmesebben közleked­hetnek. Könnyebb a fel- és le­szállás, nincsenek belső lép­csők, a járda szintjétől mind­össze egyetlen lépéssel fel le­het jutni a járműre. Több más újdonság is szolgálja a közle­kedés biztonságát és köny- nyebbé tételét. A középső aj­tónál egy rámpa a vezető irá­nyítására kinyúlik a járdára, ezen tolószékkel és babako­csival is kényelmesen fel lehet szállni a buszra. Nőtt az ipari termelés is Az ipar az első negyedév­ben 9 százalékkal többet ter­melt és értékesített — meny- nyiségben —, mint az előző esztendő hasonló időszaká­ban. A növekedés elsősorban a feldolgozóiparban követke­zett be,ugyanakkor az energi- felhasználás — az egész or­szágot tekintve — 5-6 száza­lékkal maradt el a tavalyitól. A külkereskedelemben az ex­port még mindig lassabban növekszik, mint az import, de a különbség csökkenőben van — állapítja meg a Pénzügymi­nisztérium legutóbbi jelentése, amely a gazdaság első négy hónapját tekinti át. Aranypók részvények Az Állami Vagyonügynök­ség az Aranypók Rt 39 millió forint össznévértékű rész­vénycsomagját kínálja fel kár­pótlási jegyekért június 20. és 30. között. Ezzel egyidőben 40,6 millió forint névértékben új részvényeket is kibocsát a cég, melyeket készpénzért le­het jegyezni — mondta tegnap tartott sajtótájékoztatóján Gá­bor Lajos, a papírok forgalma­zásával megbízott Argenta Top Bróker Rt ügyvezető igazgatója. A Nazasi Kft nem adja fel A Bakony Füszért Rt veze­tőiből alakult Nazasi Kft részt akar venni a cég privatizáció­jára majdan kiírásra kerülő új pályázaton is. Nagy István ve­zérigazgató elmondta: a tár­saság eddigi eredményei, va­lamint az AVÜ korábbi pályá­zatára benyújtott üzleti tervük­kel kapcsolatos kedvező szakmai vélemények indo­kolttá teszik ezt az elhatáro­zásukat. Nem ismeretes, hogy az új pályázatot mikor írja ki a vagyonügynökség. Megnyílt a Lővér Expo 150 kiállító részvételével tegnap megnyílt a Lővér Expo Sopronban, a Sportcsarnok­ban és az azt övező szabadté­ren. A hat napig tartó rendez­vény a fogyasztási javak kiállí­tása és vására. A látogatók a legújabb személyautóktól a számítógépekig, az egész­ségügyi berendezésektől a ruházati cikkekig, a biztonsági berendezésektől a szórakoz­tató elektronikáig a termékek széles skáláját tekinthetik meg. Az általános jellegű be­mutatóhoz szakvásárok is kapcsolódnak. Az egyik a Vendéglátóipar ’94, amelyen vendéglátóipari felszerelése­ket, berendezéseket, szállodai bútorokat vonultatnak fel. A Parlament még az elmúlt év februárjában fogadta el az agrárpiaci rendtartási tör­vényt. A Földművelésügyi Mi­nisztérium rendelete azonban búza garantált árából — a tör­vényben előírtak ellenére — csak 9 hónappal később jelent meg. Hosszú volt a „kihordási” idő. Ám a rendelet a törvény betűjének és szellemének sem felel meg. A szóban forgó törvény egyértelműen kimondja, hogy a garantált ár olyan minimum ár, amelyért az állam — a termelő által felajánlott termé­keknek egy meghatározott mennyiségéig — megvásá­rolja az adott terméket. Az úgynevezett „szezonév” alatt — az előbbiek szerint — a bú­zát garantált áron is fel kell vásárolni. Mit jelent az a megjelölés, hogy meghatározott mennyi­ség? És mi van akkor, ha a korábban vártnál nagyobb lesz a termés? Mert erre — hála a búzatermesztők hité­nek és hozzáértő igyekezeté­nek valamint az időjárásnak — most esély van. Igaz — ahogy mondani szokás — a termés a betakarításig még sokszor kint hál a szabadban. A mezőgazdaság súlyos készpénzhiánnyal küszködik. Mikor kapnak hát pénzt a gaz­dák a búzájukért? Nyilván nem várhatnak a szezon év végéig. Már a betakarítás kezdetén pénzhez, a saját pénzükhöz kell, hogy jussa­nak. Mert nemcsak gyakorlati gazdának, mindenkinek illik tudni, hogy az aratáshoz, sőt a jövő évi termés megalapozá­sához, a kombájnoláshoz, a szántáshoz, a vetéshez, az üzemanyag vásárlásához, a műtrágyázáshoz — és még messze nincs vége a sornak — pénz kell. A saját pénzükre van szükségük az üzemek­nek. A gazdaságok — ha úgy tetszik, hagyományosan — mindig is jobbára a búza el­adásáért kapott pénzből tud­tak jövőt alapozni, előre tekin­teni, gazdálkodni. Ezért szakmailag védhetet- len és tarthatatlan a 9 hónap­pal „túlhordott” rendelet, amely szerint a búzánál a szezonév szeptember 15-én kezdődik... Vagyis az étkezési búza garantált áron való fel­vásárlására való rendelkezés éppen abban az időszakban nem érvényes, amikor arra a legnagyobb szükség lenne. Becsapták a búzatermelőket A Földművelésügyi Minisz­térium igyekszik áthárítani a felelősséget a Pénzügyminisz­tériumra. Arra a tárcára, amely — úgymond — következete­sen makacs álláspontjával megakadályozta, hogy a bú­zát garantált áron az aratás kezdetétől fel lehessen vásá­rolni. Az egymásra mutogatás persze nem vezet sehova. S ha igaz az előbbi vélekedés, akkor ez esetben illenék — il­lett volna — levonni a követ­keztetést. Mégpedig elsősor­ban azoknak a mezőgazda­ság sorsáért felelős emberek­nek, akik a törvényben foglal­taknak nem tudnak eleget tenni, magyarán: akik ártanak az ágazatnak. A búza garantált árával összefüggő huzavonának, a kormányzati mulasztássoro­zatnak kárvallottal a gabona- termelők. S ez több mint felté­telezés, hiszen ezekben a na­pokban a felvásárlók egy ré­sze levélben máris megke­reste a velük szerződött ter­melőket. Meghökkentő módon közölték, hogy az aratás után tonnánként csak 7500 forint körüli áron tudják átvenni ét­kezési búzájukat. S ha ez nem elfogadható számukra? Nos, akkor a termelők elállhatnak a szerződéstől. így működik az Agrárpiaci rendtartási törvény, i amely kiszámíthatóságot ígért a termelőknek. És ezek után talán már nem is meglepő, hogy itt az újabb „üzenet” a Földművelésügyi Minisztériumból. A „sárgaház­ban” el tudják képzelni az ara­tás utáni 8200 forint — tehát a garantált ár — alatti búza árát is. Sajnos, az ilyenfajta kor­mányzati magatartás már nem érheti igazán meglepetésként a mezőgazdasági termelőket. A termelői értékesítések mi­nimális árbiztonságának kiját­szása — sokan emlékeznek rá — már 1991-ben is megtör­tént. Bizonyára azért csak ak­kor, mert a közbeeső években nem volt búzafeleslegünk. Az idézett évben viszont — a ga­rantált ár helyett — az úgyne­vezett minimálár volt érvény­ben évközben, ezt csökken­tette az illetékes — vagy in­kább „ügyeletes” — miniszter 5500 forintról, 5000 forintra. A kormány az elmúlt négy esz­tendőben kétszer csapta be a gabonatermesztőket az árak tekintetében. Két megoldás van Az sajnos ténykérdés, hogy a garantált árról szóló rendelet már megjelent. Ezt a még ha­talmon lévő kormány nem akarja, a helyébe lépő pedig minden igyekezete ellenére is csak egy-két hónap múlva tudná módosítani. Ezért a búza intervenciós felvásárlá­sára és a felesleg exporttá­mogatással történő levezeté­sére azonnali döntésre van szükség. Ebben az áldatlan helyzet­ben a Mezőgazdasági Szö­vetkezők és Termelők Orszá­gos Szövetsége, a MOSZ két­féle gyakorlati megoldást is javasol. Az egyik változatnak a lé­nyege, hogy az 1994. július 1 -je és augusztus 15-e között az állam — a megjelölés mér­tékéig — minden felajánlott, legalább B/2 sütőipari értékű búza után a garantált ár 60 százalékát fizesse ki. Ez ton­nánként 4900 forint. A termelő a terményét november 15-ig tárolja, vagy tároltassa. Leg­később eddig az időpontig — két és fél százalék kezelési il­leték megfizetése mellett — élhessen visszavásárlási jo­gával. Ennyi idő a termelő számára elegendő lehet an­nak eldöntéséhez, hogy visz- szavásárolja vagy szeptember 15-e után garantált áron vég­leg eladja az államnak. Az intervenciós felvásár­lásra várhatóan felvásárlásra kerülő búza mennyisége 5- 600 ezer tonna lenne. Az eh­hez szükséges forrásigény 2,5-3 milliárd forint. Ebből az állami kasszát véglegesen csak 100-150 millió forint ter­helné. Az állam számára a pénz a külpiaci vagy a hazai értékesítés révén megtérül. A másik javaslatunk szerint a közraktározást folytató tár­saságok közreműködésével — közraktári ügyelet formájá­ban — 1994. július-szeptem­ber 15-ig terjedő időszakra az Agrárrendtartási Hivatal inter­venciós felvásárlást hirdetne meg. A közraktározó társasá­gok a közraktári kölcsönhöz szükséges fedezetet kereske­delmi banki háttér szervezé­sével, közraktárjegy kiállítá­sával és letétbe helyezésével biztosítják. A termelők a le­tétbe helyezett közraktárjegy ellenében közraktári kölcsön­ként megkapnák a garantált ár 60 százalékát. Ebben az esetben a termelő marad az áru tulajdonosa. Betakarítás­tól szeptember 15-e után úgy dönt, hogy búzáját megtartja, akkor a kapott előleget a köz­raktárnak visszafizeti. Ha ter­ményét eladja, akkor lép életbe a garantált felvásárlási árrendszer. Az ügylethez szükséges minőségvizsgálat, a közraktár­jegy-kiállítás, a biztosítás és a szervezés költségeit az Agrár- rendtartási Hivatal térítené meg. A felvásárlásra szánt búza mennyisége ez esetben is várhatóan 5-600 ezer tonna. A sütőipari érték legalább B/2. A forrásigény pedig mintegy 250 millió forint. Exportszubvenció Bármelyik általunk javasolt megoldás valósul is meg, a búzapiac stabilitásához szük­séges, hogy étkezési búzára, az intervenciós felvásárlással egyidejűleg, meghirdessék az exportszubvenciót is. Ha 1994-ben mintegy 500 ezer tonna búza exportjával számo­lunk, akkor ennek a forrásigé­nye — az árfolyamtól függően — mintegy 400-800 millió fo­rint. A szállítási kapacitás kor­látái miatt az idén ennél na­gyobb mennyiségű búza ex­portja nem kalkulálható. Megítélésünk szerint az ara­tás idején várható piaci fe­szültségeket jelentősen mér­sékelhetné az is, ha az állami készleteket feltöltenék. A szóba hozott intézkedé­sek, az előbb számba vett előnyök mellett bizonyosan je­lentősen mérséklik, esetleg ki is küszöbölhetik à garantált áron történő árufelajánlást, s ezzel annak állami forrásigé­nyét is. 50 milliárdos érték sorsáról van szó Az összességében csak­nem 50 milliárd forintnyi ter­melési értéket képviselő kalá­szos-ágazat piaci feszültsége és a felesleg levezetése érde­kében javasolt piaci beavat­kozások forrásigénye 1-1,4 milliárd forint. Elterjedt annak a híre is, hogy a kérdés meg­oldásához az előbbi összeg Az aratás kilátásai A búzavetések állapota alapján jelenleg mintegy 1 millió tonna búzafelesleg várható. Ám az átlagosnál is jóval több csapadék nem­csak a búza, hanem termé­szetesen a gyomok fejlődé­sére és a különböző nö­vénybetegségekre is ked­vező. Ezek még nagymér­tékben fenyegetik a termést. A betakarításhoz rendel­kezésre álló — az elmúlt években mind kapacitásá­ban, mind minőségében le­romlott — gép- és eszköz- háttér tovább nehezíti az aratás kilátásait. Ezért aztán egyáltalán nem biztos, hogy lesz 1 mil­lió tonna búzafelesleg! Ha a termelő az aratáskori alkat­rész, gázolaj és egyéb vá­sárlásaihoz — a bevételek elmaradása miatt — nem jut pénzhez, kénytelen a javítá­sokhoz a meglévő eszköz- és géppark egyrészét „szét­szerelni”. Ez pedig az aratás ütemét tovább rontja. A betakarított termés mennyisége és mi­nősége még inkább kétsé­gessé válhat. tízszeresére lenne szükség. Sokan most úgy tüntetik fel a helyzetet, mintha az idei várható többletgabonára nem lenne szükség. Ez messze nem igaz! Aligha kell bizony­gatni, hogy a nemzetgazda­ság exportbevétele még a ga­bonából származó többletbe­vétellel sem lenne elegendő. Sajnos, nem nehéz „megjó­solni”, hogy kereskedelmi és fizetési mérlegünk több milli­árd dollár hiányt mutat majd ebben az évben is. A ma ígérkező gabonatöbb­let persze korántsem biztos. Az elmúlt három-négy eszten­dőben a búzatermesztéshez olyan kevés műtrágyát, nö­vényvédő szert használtak fel, ami a termésbiztonságot erő­sen veszélyezteti. S akkor még ott marad a betakarítás­kori esetleges kedvezőtlen időjárás. Nekünk minden­esetre a kedvező termés megalapozott fogadására kell felkészülnünk. S eközben előre tekintünk, a jövőt, a jövő évi termést alapozzuk. A gabonaágazat biztonsága érdekében ezekkel a döntően fontos intézkedésekkel nem kellene várnunk az új kormány hivatalba lépésig. Bízunk ab­ban, hogy az új kormánynak, agrárkormányzatnak egyik első, a mezőgazdaságot érintő döntése már a jövő évi búza garantált árának július 15-ig történő meghirdetése lesz, — kell hogy legyen. A végbizonyítvány A leköszönő kormánynak nem volt világos célja, s talán szándéka sem a gabonaága­zat jövőjének megalapozásá­hoz. Ennek hiányában a sú­lyosbodó gondok megoldásá­hoz az egyes piacszabályozó eszközök sem álltak rendel­kezésre. A gabonaágazatban fellel­hető feszültségek megoldását most sem kezelik kiemelkedő jelentőségének megfelelően. A még hivatalban lévők lát­szatintézkedések megtételén „fáradoznak”. Ezzel a dönté­seket és a felelősséget nyil­vánvalóan az újonnan hiva­talba lépő kormányra hárítják át. A mai helyzetben a megol­datlan gabonakérdés olyan bomba, amelynek már ég a kanóca. Horváth Gábor főtitkár Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége Az étkezési búza garantált ára Az étkezési búza meghirdetett tonnánkénti garantált ára 8200 forint. Ez az ár a bejelentett búza-vetésterület minden hektárján 2,4 tonna mennyiségre vonatkozik. S mire lehet elég ez a pénz? A megbízható forrásokból származó kalkulációk sze­rint legfeljebb a termelési költségek fizethetők ki belőle. Sőt, az elmúlt évi statisztikai adatok szerint a termelési költségek a mezőgazdasági felvásárlási áraknál ismét nagyobb mértékben növekedtek. S ez a tendencia — minden más híresztelés ellenére — így folytatódik immár évek óta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom