Somogyi Hírlap, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-16 / 140. szám

14 SOMOGYI HÍRLAP — NYUGDÍJASOK OLDALA 1994. június 16., csütörtök Böszörményiből lett „elfogult” somogyi A boldogabb öregekért Ma is törődik a mezőgazdasági nyugdíjasok szociális helyzetével. Fotó: Király J.Béla Bizakodik a megfáradt generáció Változatos program Marcaliban Félfogadás és nyitvatartás Nyáron sem változik a fél­fogadási időpont a Somogy megyei és a kaposvári nyug­díjasszövetségnél, illetve -egyesületnél. Hétfő és pén­tek között reggel 8 órától dél­előtt fél 12-ig állnak a nyugdí­jasok rendelkezésére mind­két szervezetnél Kaposváron a Fő utcai irodákban. A ka­posvári egyesület Szent Imre utca 14. szám alatti boltban sem változik a nyári nyitvatar­tási rend: hétfőn 8-12, ked­den, szerdán és csütörtökön 8-15 óra között várják a vá­sárlókat. Idősek a családért Nagy sikere volt a Család az idősekért, az idősek a csa­ládért országos konferenciá­nak, s a rendezők úgy döntöt­tek, hogy írásban is kiadják az esemény írásos anyagát. Az országos konferenciáról szóló kiadvány ebben a hónapban ezer példányban jelenik meg, s az érdeklődők az MSZOSZ nyugdíjas-választmányánál, il­letve az Életet az Eveknek Klub Szövetségénél szerezhe­tik be. Mint megtudtuk, az anyag Kaposváron, az MSZOSZ megyei képvisele­tén (Kossuth L.u. 1/9.) is kap­ható lesz. Szervezzünk népfőiskolát! 300 ezer forintot hagyott jóvá az Országgyűlés a Ma­gyar Nyugdíjasok Egyesületei Országos Szövetségének az­zal a céllal, hogy ebből idősek népfőiskoláját szervezzen. A szövetség elnöksége a tag- szervezetek, illetve a hozzájuk a múlt év végéig belépett szervezetek részére pályáza­tot írt ki az összeg felhaszná­lására. A pályázatoknak — amelyeket a beérkezés sor­rendjében bírálnak el — tar­talmazniuk kell (rövid prog­rammal) a tematikát, a naptári tervet és a költségvetést. Előnyt jelent, ha a pályázó ko­rábban már szervezett népfő­iskolát, illetve saját anyagi for­rással is hozájárulna az idő­sek népfőiskolájának megva­lósításához. A pályázatokat — amelyeket az intéző bizottság tagjának, Dénes Pálnak a címére kell eljuttatni (5000 Szolnok, Szapáry u.10.) —jú­nius végén bírálják el. Vasutasok segítése Évről évre számottevő anyagi támogatásban része­sülnek a Vasutasok Szak­szervezete Nyugdíjas Alapít­ványának hozadékából — a kuratórium döntése alapján — a rászoruló nyugdíjas vasuta­sok. Tavaly például 308 nyug­díjas segélyezésére összesen 873 ezer forintot fordítottak. A Vasutasok Szakszervezeté­nek XIII. kongresszusa leg­utóbb arról döntött, hogy lét­rehozza a Vasutasok Szak- szervezetének Országos Nyugdíjasszervezetét. Új hadirokkant­kategória Az 1994. január 1-jei adatok szerint 5030 hadirokkant kap a Nyugdíjbiztosító Igazgató­ságtól kiegészítő pénzellátást. Ugyanilyen támogatásban 14 485 hadiözvegy részesül. Mindössze 45 hadiárvának és 16 hadigyámoltnak folyósíta­nak rendszeres pénzellátást. Sokan most keresik az ellátás jogosságának tanúsításához szükséges okmányokat. Új ka­tegória is megjelent a hadi- gondozottak ellátásában: az 50 százalékos hadirokkan­také. Nekik havi 3000 forint el­látás jár. Az „Életet az éveknek” dí­jat vehette át az országos klubszövetség nemrég tar­tott jubileumi közgyűlésén Varga Sándor hetesi nyugdí­jas szövetkezeti elnök. Az indokolásban egyebek kö­zött ez áll: „Aktív korában is... törődött a szövetkezeti tagok szociális helyzetével, segítette a nyugdíjasokat. Több mint tíz éven át a me­gyei nyugdíjasválasztmány vezetőjeként tapasztalati érvekkel támogatta az ala­csony nyugdíjak emelését, javaslataival segítette a me­zőgazdasági nyugdíjrend­szer továbbfejlesztését.” Hetesi téeszelnökként ment nyugdíjba, de Kaposváron la­kik zöldövezetben, s ha még ez sem elégítené ki termé­szetszeretetét és munkaigé­nyét, néhány száz méternyire ott a kert szőlővel, gyümölcs­fákkal. Miközben beszélgetünk, ki­ejtése arról árulkodik, hogy nem somogyi „tűkével” ülök szemben. — Hajdúböszörményben születtem, s ennek most már több mint hetven éve — mondja. — Szüleim nem a föl­dművelésből éltek — kiske­reskedők voltak —, mégis mi­után szerettem a természetet, ezen az úton indultam el. Igaz, apai és anyai nagyapám föl­dművelő volt; lehet, hogy a mezőgazdaság iránti vágyó­dásom gyökerei hozzájuk nyúlnak vissza... Varga Sándor arról beszél: mindig azt akarta, hogy az emberek boldogok legyenek. Ez a vágy különösen az idő­sekre vonatkozott, és tehetett is megvalósításáért, miután a nyugdíjazását követően a me­gyei Teszöv Termelőszövet­kezeti Nyugdíjasok Érdekvé­delmi Bizottságának az elnöke lett. — Felmértük a téesznyugdí- jasok helyzetét; elképesztően kis összeget kaptak az ipari és az állami gazdasági nyugdíja­sokhoz képest. Régi, kollegiá­lis kapcsolatok fűztek a legtöbb Dallal köszöntötték kollé­gái Nelly Jänttit nyugdíjba vonulása alkalmából. A finn­országi Rauma Nanun álta­lános iskolájának zenetanára ült a zongora mellé, hogy kí­sérje a pedagógusok karát. A finn tanítónő nem várt erre a meglepetésre, hiszen még két hét volt hátra a tanévből. Jólle­het tudta — mert elérkezett a korhatárhoz —, hogy nyugdíjba megy, s több időt szentelhet magára, élheti természetközeli életét. Mert Nelly Jäntti korát meghazudtolóan fiatal, s mindig nagy gonddal szervezte a hét­köznapokat, egészségesen élt. A pedagógustársak nyu­gággyal, meleg takaróval lepték meg. Fejére fokhagymafüzérrel díszített szalmakalapot tettek, a kezébe zöldséges kosarat nyomtak, brokkolival, céklával, sárgarépával, zellerrel, retekkel jól megtömve... Amikor a meghatottság után ismét szóhoz jutott, elmondta: várja a nyugdíjas éveket, s bármit csinál, de tanítani nem fog. Harminchét évig állt a ka­tedrán, elég volt. Most hatva­nesztendős, de néhány kollé­ganőjének — az új szabályok értelmében — pár évet még rá elnökhöz, így nem volt nehéz elérni, hogy kirándulásra vi­gyük az idős gazdákat, háztáji kedvezményeket biztosítsanak számukra. Azt már mi intéztük a bizottságban, hogy méltá­nyossági alpon emeljék a leg­inkább rászorulók nyugdíját: évente 1500-2000 téesznyug- díjast terjesztettünk fel és segí­tettük sorsuk jobbra fordítását. Mára igencsak rosszabbo­dott sok tízezer somogyi me­zőgazdasági termelőszövetke­zeti nyugdíjas helyzete. Varga Sándor szerint tízezrek létbiz­tonsága került veszélybe azál­tal, hogy elestek ingyenes ter­mészetbeni juttatásoktól, ked­vezményes szolgáltatásoktól. — Amikor milliókat fektet­tünk egy-egy gazdasági épü­kell húznia, s 63-65 évesen mondanak majd búcsút az isko­lának. A nyugdíj összegéről fagga- tózva megtudtam: fizetésének 66 százalékát kapja majd, de nem ez az általános Finnor­szágban. Többnyire 60 száza­lékot adnak a nyugdíjba vonu­lóknak. Nelly Jäntti sokat utazott az elmúlt évtizedekben. Egy kicsit már megfáradt, így nem készül sehová. Magyarországra azon­ban még eljön, mert csábítja a puszta, a Balaton, a gulyás, a cigányzene és a napfény. Ez utóbbiból nemigen jut a finnek­nek. Még nyáron sem. Ő azon­ban már megtanult alkalmaz­kodni a hideghez. Azt tervezi, újra elkezd úszni a jeges víz­ben. Mert — mint mondja — ez nagyon egészséges. Amikor észreveszi arcomon a döbbene­tét, hozzáteszi: nem mínusz 30 fokban kell elkezdeni! Az 5-6 fokos víz a legjobb! Nelly Jánttinek két fia van, de egyedül él takaros házában. Az egyik Raumában lakik, a másik egy közeli városban. Gyakran meglátogatják, ám hogy a jeges vízbe is vele tartanának, arról nem szól a fáma. Lőrincz Sándor letbe, az öregjeink megkérdez­ték: ugyan kinek készülnek ezek a beruházások? Azt vá­laszoltam: azoknak, akiknek a csinos, értékes családi házak, vagyis az ő gyerekeik, unokáik látják majd hasznát. Most meg azt kell látnom: üresek, kor­hadnak, rozsdásodnak, pusz­tulnak a keservesen megszen­vedett milliók. Kinek jó ez?! Kérdezném, milyen a közér­zete nyugdíjasként. A vallomás azonban kérdezetlenül is el­hangzott már. Csak a szövet­kezeti nyugdíjasok kapnának több erkölcsi és anyagi meg­becsülést - visszatérő kíván­ság volt ez a beszélgetés so­rán. Ezen dolgozik, amíg egészsége engedi. Hernesz Ferenc — Egy éve megalakult tes­tületünk egyik döntése ép­pen az elértéktelenedett nyugdíjak felülvizsgálatára vonatkozott. A pontos hely­zetkép kialakítása azonban nem könnyű: tüzetesen ele­meznünk kell a mintegy 2,9 millió nyugdíjas adatlapját. Nem mindegy ugyanis, hogy az illető mennyi szolgálati idővel, mióta részesül ellá­tásban. Az elmúlt évtizedek­ben a szolgálati idő részben elveszítette jelentőségét, mert nem a befizetett járulék arányában, hanem automa­tikusan került sor a kisnyug- díjak korrekciójára. Ez a gya­korlat azonban nem folytat­ható. — Figyelembe kell venni a A Marcali Nyugdíjasegye­sület vezetőitől időről időre tájékozódunk a mintegy négyszáz idős embert tömö­rítő közösség életéről, ígé­retes programjaik teljesíté­séről. így történt ez a kö­zelmúltban is... — Gondokkal, küzködéssel teli napjainkban örömet sze­reznek, valóságos felüdülést jelentenek összejöveteleink, klubdélutánjaink, a havonta rendszeresen megtartott, min­den résztvevőt érdeklő elő­adások — közölték legutóbb, s azt is hozzátették: mindezért köszönet illeti Marcali város gazdasági és társadalmi veze­tőit, akik előadásokkal, anyagi támogatással és személyes részvétellel segítették az egyesületet a változatos prog­ram megvalósításában. Sokan veszik igénybe he­tente kétszer a délelőtti ügye­let szolgáltatását: ezeken a napokon az egyesület jogász tagja jogi kérdésekben igazítja el a hozzá fordulókat. Az egyesületnek vannak nyugdí­jas ápolónő tagjai is — ők megmérik a vérnyomását an­nak, aki ezt igényli. Hogy mi­kor milyen programpontok kö­zül válogathatnak a nyugdíja­segyesület tagjai Marcaliban, Törvény írja elő az évi két­szeri nyugdíjemelést. Mint is­meretes, az elsőre március­ban került sor: akkor 10 száza­lékkal növelték azok nyugdí­ját, akik 1993. december 3l-ig nyugdíjba vonultak. A Nyug­díjbiztosítási Önkormányzat elnökségének keddi ülésén elhangzott: a második eme­lésre szeptemberben kerül sor, s annak mértéke 7—10 társadalombiztosítási járulék fizetésével szerzett szolgá­lati időt, az inflációt és az ak­tív dolgozók keresetének alakulását. Csak így hatá­rozható meg a normális megélhetéshez szükséges és méltányos összeg. Az ér­tékvesztés megszüntetése azonban csak az egyik fel­adat. A másik, hogy elérjük: ne legyenek nyugdíjak a meg­élhetési szint alatt. Ez azon­ban már nem elsősorban társadalombiztosítási, ha­nem szociálpolitikai kérdés. — A csaknem 3 millió adatlap elemzésével még nem végeztünk, — így nem tudjuk, hogy pontosan hány nyugdíjast érintene a korrek­ciós emelés, s ez összessé­arról „utcafelelősök” útján fo­lyamatosan tájékoztatja őket a vezetőség. Beteg tagtársaikat rendre meglátogatják s aján­dékokkal kedveskednek nekik. A kirándulások évadja ta­vasszal kezdődött. Legutóbb két autóbusszal Sopronban és környékén jártak. Tervezik, hogy elmennek a közeli Csisz- tapusztára is, ahol nemcsak a meleg-fürdőben mártóznak meg, hanem a környező er­dőkbe, pusztákra is ellátogat­nak és szalonnasütéssel, cite- raszóval, emlékidézéssel mú­latják az időt. Erre az útra uno­káikat is magukkal viszik, s megosztják velük a hangulatos délután örömét. Az egyesület tagjai a városi művelődési ház segítségével tekinthetik meg a helyi színie­lőadásokat, de eljárnak a za­laegerszegi színházba is. A marcali nyugdíjasok biza­kodnak. Arról is tájékoztattak, hogy állampolgári kötelessé­güknek eleget téve mindkét fordulóban elmentek szavazni, s külön örömükre szolgál, hogy országos szövetségük elnöke, Blayer Jenő is ott lesz a Parlamentben. — Reméljük, továbbra is kiáll értünk, ezért a munkában megfáradt generá­cióért... százalék között alakulhat. A testület tervei szerint azok a nyugdíjasok részesülnének a második, szeptemberi eme­lésben, akiknek márciusban is emelték a nyugdíját. Most végzik a minden részletre kite- jedő számításokat, s az ön- kormányzat közgyűlésén — ezt június 24-én tartják — a nyugdíjemelést alaposabban is megvitathatják. gében mennyi pénzt igényel. Azt bizton állíthatjuk: a szoli­daritás elvéről nem mondha­tunk le, mindenképp segíte­nünk kell azokat, akik rövio szolgálati idejük miatt kerültek tarthatatlan helyzetbe. — Személyes vélemé­nyem ugyanakkor — mert elnökségünk és közgyűlé­sünk még nem tárgyalt erről —, hogy a régi nyugdíjak korrekciója és a különféle, roppant alacsony résznyug­díjak, járadékok emelése csak a központi költségvetés támogatásával oldható meg. Ezért nagyon indokolt volna, hogy már a jövő évi állami és önkormányzati költségvetés is számoljon a korrekciós emelésekkel. Be kellene kapcsolódnia az előkészítés munkájába a Pénzügymi­nisztérium szakembereinek, a nyugdíjasok érdekképvise­leti szerveinek, hogy a lege­lesettebbek sorsán a lehető­ségekhez képest mielőbb ja­vítani tudjunk. — szóma — Harminchét éven át tanított F okhagymafüzér a szalmakalapon A régi nyugdíjasok anyagi helyzete egyre inkább kilátástalan Korrekciós javaslat az önkormányzat előtt Szeremi Lászlóné: A szolidaritás elvéről nem mondhatunk le — Még nem végeztek 3 millió adatlap elemzésével A statisztikák szerint a nyugdíjasoknak legalább 60 százaléka a létminimumon vagy az alatt él. Elsősorban a régebben nyugállományba vonultak anyagi helyzete ki­látástalan: döntő többségük az alacsony nyugdíjat — egészségi állapota miatt — akkor sem tudná kiegészí­teni, ha lenne elegendő munkahely. Várhatják-e helyze­tük javulását? — ezt kérdeztük Szeremi Lászlónétól, a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat alelnökétől. H. F. Újabb emelés szeptemberben A terv: 7-10 százalék

Next

/
Oldalképek
Tartalom