Somogyi Hírlap, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-11 / 136. szám

SOMOGYI HÍRLAP 1994. jún. 11., szombat SZÍNES HÉTVÉGÉ Koncert Kaposváron videófelvétellel Szomorú keringő és A rózsaszín párduc Cirill és Metód kései utódai Balatonlellén Nyolcévesek Csernobilből Ukrajnában kevesen hisznek a hihetetlen jelentéseknek Koncertet tartott Kaposváron a zeneiskolában a Tücsökze­nekar és a vonószenekar. Jö­vőre Budapesten rendezik a IV. nemzetközi ifjúsági zenekari fesztivált, s ezen szeretne részt venni a kaposvári Liszt Ferenc Zeneiskola ifjúsági vonószene- kara is Ludmány Géza tanár vezetésével. Videókazettát kell mellékelni a nevezéshez, s erre vették fel csütörtökön este — egy koncert keretében — a sok­féle stílus ismeretéről is tanús­kodó színvonalas műsort. A kezdő vonósokból álló Tü­csökzenekar nyitotta meg a hangversenyt, majd a vonósze­nekar Farkas Ferenc és Bartók Béla műveket játszott. Ezután egy nemcsak zeneileg, hanem technikailag is nehéz mű követ­kezett: J. Sibelius finn szerző Szomorú keringője. Megszólal­tatásához a vonószenekarnak szimfonikussá kellett bővülnie. Különösen fontos és meghatá­rozó szólama van a klarinétnak Munkácsy-emléktáblát avattak Bonn Endenich nevű városnegyedében: abban a házban, ahol a festő 1990-ban elhunyt. Benedek Lajos művész bronz emlék­tábláját a Schumann-házban helyezték el — ott, ahol a nagy német zeneköltő is hosszabb időt töltött. A ház ma múzeum, könyvtár és le­véltár, ahol Schumann-emlé- keket őriznek. Magyar kezdeményezésre Munkácsy Mihály születésé­nek 150. évfordulóját hasz­nálták föl alkalomként, hogy emléktábla kerüljön fel a Madárvilág - Marcaliban Nyarat szeretnének, de in­kább évente visszaköszönő hajcihőt csinálnak a fecskék Marcaliban. Szegény védett, löszös-homokos költőhelyre vágyó vándormadár honnan is tudhatná, hogy megannyi tár­sával ezúttal rázós helyen ra­kott fészket magának? A marcali lőtér mögötti me­redek domboldal meredek té­mává nőtte ki magát a fent említett néhány éve ideszokott szárnyasok miatt. A terület kezelője a helyi önkormány­zat, valahai tulajdonosa az MHSZ, amelynek megszűnté­vel az ÁVÜ-re szállt a csak­nem 25 hektáros, a város kö­zepén terjeszkedő ingatlan ügye-baja. A hivatal szeretné ingyen visszakapni a hajdan ingyen elvett földet, a vagyo­nügynökségnek azonban egyelőre más az álláspontja... A fecskék meg csak jönnek — darabonként kétezer forin­tos eszmei értékben száll- dosva — gyanútlanul; a me­gyében is ritka löszfal kiváló fészkelőhelyük, s nyomukban várható a már szigorúan vé­dett faj, a gyurgylag megjele­nése. De jönnek aztán mások is; például a gombai városrész csatornaépítői, akik — nem és a fuvolának, de Damásdí Miklósra és Hornyák Balázsra rá lehetett bízni ezt a feladatot. (Tanáraik: Sasvári Attiláné és Nagyné Soltra Mónika.) Mindketten kiválóan zenél­nek — kamaracsoportjaik kü- löndíjat és aranyoklevelet kap­tak a marcali kamarazenei ta­lálkozón —, s még az is közös bennük, hogy a következő tan­évtől nem Kaposváron folytat­ják tanulmányaikat. Damásdi Miklós Kanadába megy az AFS diákcsereprogram keretében (nem zenélni, de a hangszerét is magával viszi); Hornyák Ba­lázs pedig Kecskeméten, zenei szakközépiskolában folytatja, hiszen fuvolistának készül. Reméljük, halljuk még őket Ka­posváron. A koncert végén egy igazi slágerdarab, A rózsaszín pár­duc filmzenéje csendült fel — kétszer is. Nagy és megérde­melt sikert aratott. Schumann-ház falára. Az első külföldi Munkácsy-em­léktáblát Benedek György a mester időskori önarcképe alapján készítette el. Az avatáson jelen voltak a bonni városi elöljárók, Er- dődy Gábor bonni magyar nagykövet is. A bonni egyte- men Bakó Zsuzsa művészet- történész tartott diavetítéses előadást Munkácsy Mihály- ról, aki Németországban Bonnon kívül Münchenben és Düsseldorfban is megfor­dult. Az utóbbi városban fes­tette a Siralomházban című híres képét. lévén más átmeneti depó (a főközlekedési útra nem pakol­hatnak, se a közműfejlesz­tésre befizetett lakosság kert­jébe) — szintén itt, a homokfal árnyékában halmozzák fel a 68-as útból kibontott követ, földet, aszfaltot. Gergye László, városfejlesztési és el­látási irodavezető határozot­tan állítja: ők a homokfalhoz nem nyúlnak, a földelhordás- hoz engedélyt senkinek nem adnak. Miként a környékbeli szülők sem, kalandos kedvű gyermekeiknek, akik a Kresz-park tőszomszédságá­ban levő löszfalat előszeretet­tel cserkészik be. Szabó János, a Magyar Madártani és Természetvé­delmi Egyesület marcali mun­kacsoportjától elmondta: az egyesület álláspontja — ame­lyet az önkormányzathoz inté­zendő levélben is megfogal­maztak — szerint helyi rende­lettel kellene megtiltani a fecs- kéklakta domb földjének el­herdálását. S ha már lesz ren­delet, lesz mire hivatkozni, s lehet szankcionálni is. Addig azonban tehetetlenek a mar­kológéppel a helyszínre ér­kező, a földet stikába elszál­lító^) ellen. Tehetetlen a ma­dár is, amelyet fészkestül, fió­(Folytatás az 1. oldalról) Dr. Lyávinecz Antal profesz- szor, a Koliszka-Bölcső Nem­zetközi Alapítvány kuratóriu­mának elnöke emlékezik: az ál­tala Kijevben kiharcolt önálló perinatológiai — a születés kö­rüli személyiséggel foglalkozó — klinikán az volt a legnehe­zebb, amikor a szülők kérdez­ték: abortusz vagy gyermek? És tömegesen jöttek az asszo­nyok. Az egyetemisták, akik némi nőgyógyászati ismerettel rendelkeztek, önállóan végez­ték a műtétetek. A minisztéri­umból telefonon jött az utasí­tás, a későbbi levél mást, nem az igazat mondta, de tény, hogy azóta is évente kétmillió a művi abortusz Ukrajnában. Óriási volt a felelőtlenség. Nemcsak a technikai, hanem ami utána következett: véletle­nül lehetett csak megbízható információhoz jutni. A profesz- szor kislánya éppen kirándult az osztálytársaival, egy atomfi­zikus apa szólt, azonnal haza kell hozni őket, aztán a faipari miniszter, aki a robbanás ide­jén egy tanácskozás részvevő­ivel tapsolt az elfogadott kör­nyezetvédő programhoz. Hagyták, hadd ülésezzenek. A harmadik segítő egy KGB-tá- bornok volt — unokáját az or­vos-professzor mentette meg —, aki a „nagyok” gyerekeinek kitelepítését szervezte, s hálá­ból elmondott mindent... Hiába kérték az ukránok Gorbacsovot: öt nappal később megrendezték a május elsejei felvonulást Kijevben, aztán egy nemzetközi bicikliversenyt. Es az egyetemistákat odaküldték kitelepíteni... Ukrajnában ma is kevesen hisznek a hivatalos jelentések­nek. A statisztikákat kiegészítik az ukrán zöldek tapasztalatai­val, így a tények az alapítvány tájékoztatójából: „megkezdő­dött a nemzet kihalása és elfa­kástul forgatnak ki a helyéből. Ilyen szempontból jó a rossz­ban a csatornázás, hiszen az itt tárolt kőtörmelék útját állja a betolakodónak; a homok ki- bányászása, a költési idősza­kában háborgatott állományra julása. ’90 első hét hónapjában a halandóság 8,1 százalék, erre békeidőben még nem volt példa. Az ukrán lakosságnak 27 százaléka minősíthető egészségesnek. Tízmillió em­ber él a fertőzött övezetben.” Nyolc év után juthattak el oda, hogy keresik a választ a legfontosabb kérdésre: milyen lesz az emberiség genetikai jö­vője? Hiszen semmit sem tu­dunk a felszabadult elemek ha­tásáról. Jelentkeznek olyan szindrómák, mint az egyik Lel- lén vizsgált kisgyerek egész­ségügyi lapjára vésték az or­vosok, amelyek a tudomány számára ismeretlenek. A vé­dőoltások, azt már látni, hogy a vírusok agresszívek, Ukrajná­ban újra jelentkeznek olyan fer­tőző betegségek, amiket ko­rábban leküzdötték. A professzor két esztendeje szervezi nálunk az alapítvá­nyon keresztül a nemzetközi tudományos munkát. Azért itt, mert Magyarország teljesen tiszta. És nem fertőznek ezek a gyerekek. S ide lehet hozni a világ tudósait. A leilei program első lépése annak a nemzet­közi tudományos kutatásnak, amelynek talán itt, a Bala- ton-parton lesz egyszer köz­pontja, ha a professzor talál egy legalább kétszáz négy­zetméteres alapterületű épüle­tet a világból érkező drága mű­szereknek. Kárpátalján keresz­tül kiépíthetnék, hozzákap­csolhatnák a segítő láncolatot. Mondja, a napokban a gye­rekek olyan örömmel álltak sorba a vérvételhez, mintha cukorkát kapnának. Érzik, hogy ez fontos, hiszen látják szüleik aggodalmát. A buda­pesti sugárbiológiai és onkoló­giai intézetekkel végzett közös vizsgálat az állapotuk felmé­rése. S rajtuk keresztül men­nek vissza az időben: adatokat gyűjtenek, kikérdezik a szülő­nézve ugyanis katasztrofális következményekkel járna. A megoldás egyszerű — volna —, ha a kérdéses domb külterületen magasodna, s ke­rítéssel, tiltó táblával elejét le­hetne venni a madarak há­ket, szinte napra, órára ponto­san a nyolc évvel ezelőtti cse­lekedeteikről. S lám, milyen előny a törvénysértő személyi szám rendszere (amely egye­dülálló a világon), ugyanis se­gítségével perceken belül ta­lálnak olyan magyar kontroli- gyerekeket, akik ugyanakkor születtek, és az összehasonlító adatok óriási jelentőségűek a tudományos továbblépés szempontjából. Erre alapozva lehet például kidolgozni mód­szereket a fejlődési rendelle­nességek felismerésére, keze­lésére, vagy a radioaktív anya­gok gyors kiürülését segítő gyógyszereket kutatni, tesz­telni. Német, osztrák intézetektől, műszergyártó cégektől sok se­gítséget kap a professzor és többre számíthat a konkrét programmal. Összefogtak a lei­lei és a környékbeli emberek is, lehetetlen felsorolni mennyi ajándékkal kedveskedtek a gyerekeknek. A véletlen találkozásai mi­lyen segítőek tudnak lenni: a professzor a leilei templom mozaikképén látta meg Szent Kelemen pápa és a két írása­lapító szerzetes, Cirill és Metód alakját, mint otthon, a kijevi nagytemplomban. Lékai László bíboros leilei plébánosként ké­szíttette a mozaikot és Rómá­ból hozta a tudást, miszerint a két szerzetes a pápavcárosba zarándokolva itt állt meg a Ba­laton partján. Mától a két nép közötti segítő szándékot ez a valódi legenda, és az ő hitük is erősíti. S mint a professzor em­lítette: erre a hitre van most a legnagyobb szüksége az ukrán embereknek lelki szenvedé­seik közepette, amelyek ke­servesebbek, mint fizikai kín­jaik, de, biztosak lehetnek benne, hogy van remény és lesz segítség. Gáldonyi Magdolna borgatásának. Kilakoltatásuk pedig már csak azért is bonyo­lult lenne, mivel a legköze­lebbi löszös „szükségkégli” Fonyódon, illetve Kenésén ta­lálható. Csíky K. Erika Német olvasóterem a könyvtárban A gyulai városi könyvtárban nyílt meg a Geothe Intézet által adományozott 3 ezer kötetből, 300 videoszalagból, 200 hangka­zettából s 28 újságból álló kis né­met könyvtárnak helyet adó olva­sóterem. A helyi német nemzeti­ség anyanyelvű művelődését, a nyelvtanulást és a fürdőváros idegenforgalmi igényeit egyaránt szolgáló olvasóteremben a leg­jobb német nyelvű adat- és isme­rettárak, szakmai és szépirodal­mi művek egyaránt megtalálhatók. A Géniusz dalai kazettán A Magneoton lemezkiadó klu­bokban játszó tehetséges fiatal ze­nészeket is felkarol a jövőben. A Géniusz együttes az első, zenéjét a „fiataROCK” sorozatban megjelen­tették kazettán és CD lemezen. Jú­lius végéig a boltokba kerül Szöré­nyi Örs és az Azok a fiúk együttes lemeze is. A Géniusz - ez a fiata­lokból álló s négy éve működő ze­nekar - repertoárján 80-90 dal szerepel. Ebből 20 a saját szerze­ményük. Az együttes péntekenként a Made Inn Mine klubban lép fel. Nyári táborok Tizenegyezet hatszáz gyer­mek vesz részt idén nyáron azokban a vándortáborokban, amelyeket A Gyermekek Tábo­rozásáért Alapítvány szervez. A diákok idén nyáron is 27 útvona­lon 138 táborban ismerkedhet­nek az ország különböző tájegy­ségeivel. Szerveztek gyalogos, kerékpáros és evezős táborokat. Százötven előadó öt bemutatón Az Új Színházért Alapítvány hároméves fennállása alatt kü­lönböző helyszíneken, alkalmi társulatokkal öt bemutatót és több mint százötven előadást tar­tott. A tervezett új bemutatók kö­zül az egyik legérdekesebb s egyúttal a színészek számára legnehezebb darab Bérces Jó­zsef hangjátékának színházi vál­tozata lesz. Az eredeti hangjáték különböző nyelvkönyvek szöve­geinek felhasználásával készült. 69 zongorista a versenyen Moszkvában megkezdődött a nemzetközi Csajkovszkij zenei verseny. Az idén huszonnégy or­szágból érkezett 69 fiatal zongo­rista - 16 és 34 év között - méri össze tudását, és verseng a tíze­zer dolláros pénzjutalommal járó nagydíjért. Rajtuk kívül hegdű- művészek és csellisták, szóló­énekesek és vonóshangszeren játszók is versengenek, összesen 284-en. A versenyekre egyéb­ként több mint 750-en neveztek be. S még egy új dolog: a zsűri­ben az idén először foglalnak he­lyet az előző verseny győztesei. A zenés műhely felvételije Felvételt hirdet a Rátkai Már­ton Zenés Műhely szeptember 1-jével induló színészképző stú­diója. A hároméves képzésben érrettségizett — 18-25 év közötti — fiatalok vehetnek részt. A meghallgatások időpontja: június 20. (hétfő) és június 25. (szom­bat), 18 óra. Első alkalommal a Békásmegyeri Közösségi Ház (1039 Bpest, Csobánka tér 5.) ad otthont a vizsgának, míg máso­dik alkalommal a helyszín: Csil­laghegy, Mátyás király út 13-15. N. G. Magyar művész képe a Schumann-ház falán Munkácsy Bonnban A védettek védtelensége „Darázsfészekké” vált a békés fecskék tanyája, a löszdomb

Next

/
Oldalképek
Tartalom