Somogyi Hírlap, 1994. május (5. évfolyam, 102-126. szám)

1994-05-12 / 111. szám

6 SOMOGYI HÍRLAP — KAPOSVÁR 1994. május 12., csütörtök Katalógus Kaposvárról A megyeszékhely műem­lékeit bemutató prospektus után rövidesen megjelenik a Kaposvár kiállító helyei című plakát-katalógus a városi ön- kormányzat kiadásában. A kiadvány elsősorban a város magángyűjteményeire hívja fel a turisták figyelmét. Bemu­tatja a várostörténeti kiállí­tást, a Színfolt galériát, a Ka- posfüredi galériát, a Steiner féle és a Benkő féle ásvány­gyűjteményt, valamint a ter­rénumot. A plakát-katalógus hátoldalán Kaposvár neveze­tességeiről, a környező tájról, a város kulturális rendezvé­nyeiről; a farsangi napok és a tavaszi fesztivál eseményei­ről láthatók képek. Számítva a külföldi turistákra — a kiad­vány angol és német nyelvű változatának kiadását is ter­vezik. Az ötezer példányban kiadásra kerülő plakát-kata­lógust az idegenforgalmi hi­vatalokban, az utazási iro­dákban, valamint a kiállítóhe­lyeken kereshetik az érdek­lődők. Emlékkiállítás a könyvtárban A Megyei és Városi Könyv­tárban ma délután 16 órakor nyílik Losonczi Ágnes textil­tervező iparművész, az ipar- művészeti szakközépiskola óraadó tanárának emlékkiál­lítása. A művész munkáit Hausz Árpád, az iskola igaz­gatója ajánlja a kiállításláto­gatók figyelmébe. Losonczi Agnes emlékkiállítását május 28-ig tekinthetik meg az ér­deklődők. Adókedvezmény vállalkozóknak A megyei jogú város ön- kormányzata adókedvezmé­nyekkel próbálja segíteni a vállalkozásokat. Az a vállal­kozó, aki induló és termelő beruházásba kezd, ötven­százalékos, két évig tartó építményadó kedvezményt kap. Maximum ötvenszáza­lékos helyi iparűzési adóked­vezményt kaphat az a ma­gánszemély vállalkozó, aki szakmunkástanulókat foglal­koztat — ha főfoglalkozású alakalmazottainak száma a szakmunkástanulók számá­nak kétszeresét nem haladja meg. Raumában az aprók Raumába készül a kapos­vári Somogyi Aprók gyermek­táncegyüttes. A Németh Ág­nes vezette csoport jövő hé­ten kedden utazik Kaposvár finn testvérvárosába, ahol a magyar — köztük a somogyi — folklórkincsből ad ízelítőt. Ott tartózkodásuk ideje alatt felkeresik azt a testvériskolát is, amellyel a Kodály Zoltán Általános Iskola alakított ki a közelmúltban partnerkapcso­latot. Jövedelempótló támogatás A Munkaügyi Hivatal előre­jelzése szerint Kaposváron tavaly 1611 személy volt vár­ható, aki kikerül a a munka- nélküli ellátásból és jövede­lempótló támogatásra jogo­sult. Közülük mindössze 422 jelentkezett és részesült tá­mogatásban, jelenleg pedig 336 támogatottat tartanak nyilván. Időközben néhány­nak a támogatása megszűnt, mert elhelyezkedett, illetve nem működött együtt a mun­kaügyi központtal. Több mint ezren nem is jelentkeztek az önkormányzatnál. Névvel jelölt kaptafa a régi megrendelőnek Gyógycipők mesterei A régi megrendelőknek külön kaptafájuk van Fotó: Gyertyás Középfokú oktatás — a piac igényei szerint Segély helyett iskolai képzés Kvalifikált szakemberek kellenek — Gyengébb képességű tanulók felkészítése Ortopéd cipők készíté­sével az Ady Endre utcai műhelyben több mint húsz éve foglalkoznak. Az itt dolgozó cipészek sokáig egyedül képviselték ezt a szakmát a megyében. Más városokból — Budapest­ről, Pécsről, Kecskemétről — is felkeresik őket a régi megrendelők. A szolgálató szövetkezet két éve részvénytársaságként 'működik. Az átalakulás szem­léletbeli változásokkal is járt: azelőtt 8-10 hónapot is kellett várni egy gyógycipőre, most 2 hónap alatt elkészítik. — Nálunk nincs két egy­forma cipő — mondta Egres Ernő részlegvezető. — Ezt a szakmát nem lehet könyvből megtanulni, itt igazán a gya­korlat teszi a mestert. Hat hó­nap garanciát vállalunk a tal- palási, sarkalási munkákra. Három hónap alatt a beteg láb annyit változik, hogy előfor­dulhat: mire elkészül, már nem lesz jó a cipő. A szűknek bizonyuló cipőn is lehet egy számot korrigálni: hosszában és szélességben is. Jelenleg öt szakember dol­gozik az üzletben, három tanu­lóval. Többnyire lúdtalpas, bütykös lábra való cipőket észítenek. Komolyabb defor- málódásnál, például lábrövidü­lésnél, már parafabetétes láb­belire van szükség. Egy jó ci­pővel 18 centiméter magas elétérést is korrigálni lehet. Gyógycipőt csak ortopéd szakorvos írhat fel. Egy 7200 forintos cipőért a beteg 770 fo­rintot fizet, a többit a TB állja. Egyéni megrendelésre is ké­szítenek cipőket, önköltségi áron. Az ortopéd cipők marha- és borjúboxbőrből készülnek. Bár négy szín közül lehet válasz­tani, a betegek 70 százaléka a feketét választja, a megrende­lők nagy része idős, beteg ember, a többségük nő. Több mint nyolcvan beteg évente rendszeresen vissza­tér hozzájuk, nekik már névre szóló kaptafájuk van. A cipőkön kívül lúdtalpbeté­teket is készítenek: egy hónap alatt 80 párat. A leggyakoribb — B 21-es — betétre ma már nem kell várnia; lemérik a be­teg lábát, és rögtön megkap­hatja a megfelelő méretet. Terveikről Egres Ernő el­mondta: mivel sok szülő kért náluk külön betétet az üzle­tekben vásárolt gyerekci­pőkbe, ezért új szolgáltatás­ként, hamarosan megkezdik a Siesta gyerekcipők készítését. Már megkapták hozzá a Kermi-engedélyt. Emellett szeretnék elérni, hogy rövi- debb legyen a várakozási idő, és egy hónap alatt elkészüljön egy gyógycipő. (S. Pap) Kaposváron, március­ban 254 középiskolát vég­zett munkariélkülit tartot­tak nyilván a munkaügyi központban. Ez az összes munkanélküli 5 százaléka. — Ez nem igazán valós szám, mert nem mindegyik fiatal regisztráltatja magát — mondta Garai László oktatási igazgató, akivel számba vet­tük az egyes szakmákban végzett fiatalok elhelyezke­dési esélyeit. — Olyan adata­ink sincsenek, amelyekből megtudhatnánk, a végzettek közül kik helyezkedtek el a szakmájukban. Másrészt a város oktatási intézményei­ben a diákoknak csak a fele kaposvári, a többiek a megye különböző részéről valók. — Mi tehet az önkormány­zat, hogy növelje az iskolák­ból kikerültek elhelyezkedési lehetőségeit? — Ahol erre mód volt, a szülői szándékokhoz és a munkaerő-piaci igényekhez próbáltuk alakítani a közép­iskolák szerkezetét. Növeltük a képzést a kereskedelmi- és vendéglátóipari, valamint a pék-cukrász szakmákban. Bevezettük az idegennyelvű gépírói oktatást, a informati­kai és az idegenforgalmi képzést. Számítástechnikai oktatás a város minden kö­zépiskolájában folyik. Általános törekvés a kép­zési idő meghosszabítása. A szakközépiskolákban öt évre növelték a képzési időt. Ez egyrészt magasabb szaktu­dást nyújt, másrészt olcsóbb is a diákok szervezett isko­láztatásban való részvétele, mint a munkanélküli-segé­lyezés. Ahol ezt a helyzet in­dokolta, magasabb szintre emelték a szakoktatást: a ru­haipari, vendéglátóipari-, fa­ipari szakközépiskolai osz­tályok indításával a 3 éves képzést 4, illetve 5 évesre emelték. Növelték a gimnáziumi és az általános képzés arányát. A magasabb végzettség­gel rendelkezőket ugyanis gyorsabban, rugalmasabban lehet átképezni — a minden­kori igényeknek megfele­lően. Az oktatási törvény szerint 1996-tól azok, akik nem ke­rülnek be szakközépiskolába vagy gimnáziumba, tizenhat éves korukig általános kép­zést kapnak. A 9-10. osz­tályos oktatás bevezetésével nőtt a gyengébb képességű tanulók szakmai képzésbe való belépésének esélye. — Az iskolai képzés nem tudja megoldani a gazdasági helyzet ellentmondásait, de elősegítheti az elhelyezke­dést — mondta Garai László. — Azt szeretnénk, ha minél többen érettségiznének — nemcsak a jobb tanulók —, aztán egy év alatt a piac igé­nyeinek megfelelő szakmai képzést szerezhetnének. Hi­szek benne, hogy egy meg­újuló gazdaságnak szüksége lesz kvalifikált szakembe­rekre. S. Pap Gitta F űtéskorszerfísítés (Folytatás az 1. oldalról) Komáromi Attila, a rész­vénytársaság igazgatója el­mondta: a Kaposváron üze­meltetett s a megyeszékhely lakosságának egyharmadát ellátó rendszerek nem gazda­ságosak. A Vagyonkezelő Rt fő fejlesztési feladatnak a hő­termelés gazdaságosabbá té­telét tekinti. A lakóépületek hővesztesége ugyanis avulá­sukkal növekszik. Ha a hődíjat a hőmennyiség mérése alap­ján számolnák el, akkor ez ösztönözne az épületek hő­veszteségének csökkenté­sére, felgyorsíthatná a házak korszerűsítését. A rekonstrukció első üte­mében — az idén — egy 10 megawatt kapacitású forró­víz-kazánnal bővül a Béke- Füredi (Kanizsai úti) tömbfű­tőmű. Ezzel egyidőben meg­szűnik a Kinizsi-lakótelep ka­zánháza, s a Kanizsai utcai helyettesíti. így az eddigi 5000-5100 lakás helyett közel 6000-t szolgálnak ki hőener­giával. A tervek szerint a for­róvízkazánt novemberben üzembe helyezik. A jövő év­ben két blokkfűtő erőmüvet te­lepítenének a Béke-Füredi kazánházba. Az idei beruházáshoz meg­van a pénz. A jövő évihez a városi közgyűlés biztosít tá­mogatást. A hitelképességet korlátozza, hogy a fogyasztók 35 millió forinttal tartoznak a cégnek... (Tóth) Fogadóórák a polgármesteri hivatalban A polgármesteri hivatal közszolgáltatási irodája na­ponta fogadja az ügyfeleket: hétfőn, kedden és szerdán reggel 8-tól 16 óráig, csütör­tökön 8-tól 17.30-ig, pénte­ken 8-tól 12 óráig. A gyámhatóságon hétfőn és szerdán reggel 8-tól 16 óráig, pénteken 8-tól 12 óráig tart az ügyfélfogadási idő. A polgármesteri hivatal vagyongazdálkodási igazga­tóságán hétfőn és szerdán 8-tól 16 óráig, pénteken pe­dig 8-tól 12 óráig adnak tájé­koztatást, információkat az ügyfeleknek. Kukákat járó kenyérkereső Meghatározhatatlan korú, vézna, őszes hajú asszony nyitja fel a konténer tetejét. Ruhái nyűttek, de nem ko­szosak. Egy bottal belekotor a hulladékba. Kérdezném, hogy mit keres, de mire vé­giggondolnám a kérdés os­tobaságát, már meg is szólal: — Ma még egy valamire­való kenyérdarabot sem talál­tam; ebben is csak hitvány papírok vannak. Ha nem szégyell velem továbbjönni, mesélek magának. Tudja, régebben mi mindent össze lehetett szedni? Félig meg­bontott konzervet, egész vekni kenyeret, kicsírázott krumplit, még mosóport is a doboz alján. Egyszer még kekszet is találtam a papiros­ban. — Miért nem megy el dol­gozni? — Ilyeneket szoktak kér­dezni tőlem a tanácsban is. Ötvennégy éves elmúltam; hát kinek kell egy ilyen öregasz- szony, mikor a fiataloknak sincs munkájuk? Három gye­reket felneveltem, ugyan hogy mehettem volna el tőlük dol­gozni? Amíg az uram élt, csak megvoltunk valahogy. Kapok özvegyi nyugdíjat, az elmegy a lakásra. Meg ott van a Jóska is akit odavettem, mert mit ér az asszony ember nélkül... De az még a jövő hetet is elinná. Hát kénytelen vagyok kukázni. — És a segély? — Az a kis segély hamar el­fogy ám a kocsmában; a Jóska leeregeti a torkán. Ki­tenni meg nem tudom: rámveri az ajtót... A gyerekek? Hát is­tenem, nekik is megvan a ma­guk gondja. Elmentek mind. Megharagudtak, mikor ezt az embert idefogadtam. Meg hát hogy állíthatnék be hozzájuk, ha nem hívnak? Hogy mehet­nék szociális otthonba is? A szomszédaszszonyomat is oda vitték, aztán három hét múlva meghalt. Nem bírta a bezártságot. Na, ez jó kuka; ebben talán lesz valami. Figyeljen már, nem jönek-e olyan sétáló egyenruhások! A múltkor az egyik szürkeruhás felügyelő azt mondta: nem egészséges az ilyesmit megenni, még meg is halhatok tőle. Lehet, gondol­tam, de ha nem eszek, akkor meg azért halok meg. S. P. G. Vandálok játékszere Valamikor sokan vitték kisgyereküket a cseri park játszó­terére. Nemcsak a Kresz pálya és az apróbbak kíváncsisá­gát kielégítő, megmászható harci járművek miatt, hanem a máshol nem található, egyedi fajátékok kipróbálása végett is. Mára tönkretett hinták, kifeszített vasrudak, burjánzó gaz és szeméthalmok veszik el az arra járók kedvét — és nemcsak a játéktól. Fotó: Török Anett

Next

/
Oldalképek
Tartalom