Somogyi Hírlap, 1994. május (5. évfolyam, 102-126. szám)

1994-05-12 / 111. szám

1994. május 12., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP — BELPOLITIKA 7 Kevesebb lesz a politika V isszafogottabb pártkampányok NÉGY DÖNTŐ ÉRV AZ ÉLELMISZERGAZDASÁG BIZTOS JÖVŐJE MELLETT Agrárpolitika helyett vidékfejlesztést ....a mezőgazdaságban tevékenykedők egyben a vidék ő rei” Fotó: Lang Róbert A választások első fordu­lója után, a szavazások ered­ményeinek ismeretében so­kakban megfogalmazódik a kérdés: a belpolitika mostani sajátos „köztes" időszakában mit ígérnek a május 29-i má­sodik fordulóig hátralevő na­pok. — Az első fordulót meg­előző időszak nemcsak a poli­tikusokat, de a polgárokat is kifárasztotta. Ezért ezen a hé­ten szinte önkéntes kampány­csendet vállalt a televízió. Egyébként a második fordu­lóig hátralevő időben vissza­fogottabbak lesznek a kam­pányműsorok, kevesebb lesz a politika — nyilatkozta a tévé műsorigazgatója. A szocialista párt kampány­stílusa nem változik; továbbra is visszafogott marad. Nem lesznek új plakátok, a kam­pány fő formája a jelöltek személyes kapcsolattartása lesz választóikkal — jelentette be az MSZP ügyvezető alel- nöke, Szekeres Imre. Hasonló törekvést érzékeltet az SZDSZ részéről Magyar Bá­lint: pártja kampányának mér­sékelt, nyugodt hangvétele nem változik. Stratégiájuk annyiban módosul, hogy úgy­nevezett összehasonlító kam­pányra törekszenek: az SZDSZ és az MSZP pártprog­ramja, a jelöltek elképzelési Honvédségi A választások első fordulója után is tovább folytatódik a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség Parancs­nokságának szervezeti ösz- szevonását előkészítő mű­helymunka. A honvédelmi törvény elfo­gadása után kormányhatáro­közötti különbségekre akarják a figyelmet irányítani, ügyelve a versengés korrektségére. Az MDF a választások má­sodik fordulójáig változatlanul jelen lesz az elektronikus mé­diákban; folytatják a plakátos hirdetéseket; a mostani sza­kaszban versenyben maradt jelöltjeiket igyekeznek nép­szerűsíteni — mondta Herényi Károly szóvivő. Lezsák Sán­dor ügyvezető elnök — arra a kérdésre, hogy helyeselné-e, ha a tévében folytatódna az MSZP és Horn Gyula elleni rágalomhadjárat — kijelen­tette: Minden bizonnyal az MTV vezetői tudatában van­nak, milyen eredmények szü­lettek a választások első for­dulójában. Sokszor vétettünk abban, hogy a közvélemény belső gondolkodásában mi épít és mi rombol. Lezsák azt is leszögezte: határozottan el­utasítanak mindenféle boj­kottra történő felszólítást, mert az akadályozná a népakarat érvényesülését. A választási kampány ter­mészetesen folytatódik, hi­szen a mandátumok többsé­gének sorsa még nem dőlt el. A különböző megnyilatkozá­sok azonban arra utalnak, hogy a kampány zárószaka­sza valamelyest visszafogot­tabb, indulatoktól mentesebb lesz. Ferenczy Europress átszervezés zat született a két intézmény szervezeti összevonására. Ez azonban egy hosszú szakmai munkát igényel, amely várha­tóan az év végéig is elhúzód­hat. Visszafordíthatatlan fo­lyamat nem történik, és egye­lőre egzisztenciákat sem érint az összevonás. „Az Európa Unióhoz való csatlakozás során annak in­tézmény- és eszközrendszerét nem adoptálni, hanem adap­tálni kell Magyarországon” — mondta dr. Szabó Gábor, egyetemi tanár, az MTA Ag­rárközgazdasági bizottságá­nak legutóbbi ülésén Kapos­váron. Egy szóban egyetlen „betűváltás” óriási fogalmi, tartalmi különbséget jelent. Dr. Szabó Gábor egyetemi tanár február elsejétől dolgozik a Pannon Agrártudományi Egyetem kaposvári karán az ökonómiai és szervezési intézet igazgatóhelyetteseként. — Honnan vezetett az útja Kaposvárra, és miért? — A közgazdaságtudományi egyetem mezőgazdasági sza­kán végeztem és utána 10 évig dolgoztam az MTA Közgazda­ságtudományi Intézetében, az­tán több mint tíz évig Pécsen az egyetem közgazdaságtudomá­nyi karán. Következett a Kerté­szeti és Élelmiszeripari Egye­tem, s onnan jöttem Kapos­várra. Budapestről vidékre menni nem szokványos dolog. Azért jöttem, mert hívtak, és a karral való korábbi kapcsolataim alapján arra gondoltam: itt ér­telmesebb, hasznosabb munkát tudok végezni. Hozzáteszem: jól érzem magam, legnagyobb örömöm, hogy a hallgatóim, rendszeresen látogatják az órá­imat. — Végzettségét tekintve közgazdász, mégis elsősor­ban agrárkörnyezetvédő­ként emlegetik. — A termőföld gazdasági ér­tékelése, a védelme, a lehető legjobb hasznosítása ereden­dően foglalkoztatott. Kandidá­tusi értekezésemet is erről ír­tam, és az ennek alapján megje­lent könyvemben Magyarorszá­gon először itt szerepel az a fo­galom, hogy környezet-gazda­ságtan. — Az MTA pécsi kutatóinté­zete az országban elsőként elkészítette Dél-Dunántúl regionális fejlesztési tervét. A vita során Ön az európai­sággal foglalkozott, azzal, hogy társult tagságunk után rendes tagok kívánunk lenni. Ehhez pedig figyelni és ismerni kell az ottani ag­rárpolitikai folyamatokat. — Meggyőződésem, annál könnyebben jutunk be a Közös Piacba, minél kevesebb gondot viszünk magunkkal, minél in­kább harmonikusak a mi szabá­lyaink az övékkel. A Közös Piac új agrárstratégiája, amelyet 1993-tól folyamatosan, három év alatt vezetnek be, azt célozza végülis, hogy a hatalmas ter­mékfeleslegek csökkenjenek. Ezt a célt igen sokoldalú esz­közrendszerrel segítik. Ezekkel a törekvésekkel, szabályokkal, folyamatokkal tisztában kell len­nünk Ám nekünk a szabályokat nem adoptálni, hanem adaptálni kell! — Vagyis a főbb szabá­lyok nem lehetnek alku tár­gyi, viszont a magyar sajá­tosságoknak is érvénye­sülni kell. — A magyar élelmiszergaz­daság legnagyobb dilemmája az: nálunk nincs hatalmas ter­mékfelesleg, az ágazat mély válságban van; ennek eredői a nyolcvanas években találha­tóak. Nálunk tehát nem lehet cél a termelés leszorítása. Viszont azt is látni kell, hogy a Közös Piacnak közép- és hosszú távon nincs szüksége a mi mezőgaz­dasági tömegtermékeinkre. Fel­tehető, hogy a hetvenes-nyolc­vanas évek mezőgazdasági ex­portját (a termékek egyharmada került külföldre) nem fogjuk el­érni, nem is beszélve, hogy az milyen környezetpusztítással járt. — Akkor hát mi a teendő annak érdekében, hogy Eu­rópához is igazodjunk, meg a saját adottságainkhoz is? — Meggyőződésem, hogy egyrészt az agrárpolitikát egy országos gazdaságpolitikai koncepcióba kell ágyazni; ez ez ideig hiányzik. Másrészt: önma­rarpolitikarol beszelni, ezt egy általános vidékfejlesztési politi­kába kell beépíteni, ahol együtt jelenik meg az egész élelmi­szergazdaság, ezen belül a terü­letfejlesztés és a környezetvé­delem is. A legelső, a legalapve­tőbb természetesen az lenne, hogy kormányzati szinten fo­galmazódjanak meg az élelmi­szertermelő vertikum iránti nemzet gazadasági igények, il­letve az ehhez szükséges forrá­sok is. — Ön például mit tenne a már korábban említett „euró- pai-út-dilemma” feloldásáért? — Négy érvem van az élelmi­szergazdaság fejlesztése mel­lett. Az első, hogy a külkereske­delmi mérlegünk egyensúlya az élelmiszergazdaság kedvező export-import egyenlege nélkül nem tartható fenn. A második: az ország nem egy régiójában a népesség foglalkoztatása meg­oldhatatlan az agrárgazdaság nélkül. Nyomban hozzáteszem: nem a korábbi struktúrában! Nagy figyelmet kell fordítani a kiegészítő tevékenységekre, például a faiparra, a kézműi­parra, a falusi turizmusra. Mind­ehhez persze nélkülözhetetlen az infrastruktúra kiépítése. A harmadik érvem: Magyaror­szágnak a termőföld az egyetlen — európai viszonylatban is — bőségesen rendelkezésre álló természeti erőforrása, ezt a komparatív előnyt hasznosítani kell. A negyedik pedig: a világ valamennyi fejlett országában, Japántól Skandináviáig, a me­zőgazdaságban tevékenykedők egyben a vidék őrei, világszerte felértékelődött táj- és környe­zetvédelmi szerepük. Végülis úgy gondolom: meg kell és meg is lehet találni azokat a módsze­reket és utakat, amelyek egyen­getik az Európai Unióban teljes jogú tagságunkat. — Köszönöm a beszélgetést. Vörös Márta Somogybán mind a hat jelölt versenyben van Az SZDSZ nem adta fel Beszélgetés a Szonda Ipsos igazgatójával Közvélemény kutatás : 10 -es és 9-es találatok... Szembesítésre kértük Le- vendel Ádámot, a Szonda Ip­sos közvéleménykutató intézet igazgatóját: prognózisaikat ho­gyan igazolták vagy cáfolták az országgyűlési választások első fordulójának eredményei. A kampány folyamán ugyanis kü­lönböző pártok és politikusok — jobbára azok, akikről alkal­manként kedvezőtlen kép raj­zolódott ki a megkérdezettek válaszaiból — kétségbe vonták a közvéleménykutatás objekti­vitását és hitelességét. — Elsőként röviden a té­nyeket: Önök mit jósoltak az egyes pártoknak, s mit iga­zoltak vissza a leadott sza­vazatok? — Ha az időről időre közzé­tett közvéleménykutatási ered­ményeket időrendben egymás mellé tesszük, az adatok válto­zásai voltaképp a társadalom­ban végbement folyamatokat, a politikai erők vonzáskörének változásait érzékeltették. Az urnák fölnyitása előtti utolsó fölmérések pedig gyakorlatilag a választási eredmények vár­ható alakulását voltak hivatot­tak előre jelezni. Nos, a közvé­leménykutatás tükrében fölmu­tatott kép és az első forduló végeredményének összeve­tése a következőket mutatja: — az MSZP-nek 27-33 száza­lék közötti, azaz lényegében 30 százalékos arányt prog­nosztizáltunk — az eredmény 32,96 százalék lett. Az SZDSZ-nek 17-23 közöttit, vagyis 20 százalékot; az eredmény 19,76 lett. Az MDF-et 10-14 százalék közé jósoltuk, a tényadat 11,73; a független kisgazdákat 8-11 százalék közé vártuk — a tény 8,85; a KDNP-t 7-10 százalék közé — az eredmény 7,06, a Fidesz-t 9-13 százalék közé — az eredmény 7,0. Ehhez még annyit, hogy a felméréseink alapján nagyon egyértelműen jeleztük: a hat parlamenti pár­ton kívül egyetlen más párt sem fogja átlépni az 5 százalé­kos küszöböt. Az eredmények ezt is visszaigazolták. — A prognózisok valóban beváltak; sportnyelven szólva tehát 10-eseket lőttek. Ám a telitalálatok mellett van egy 9-es is... — Igen, bár ez tulajdonkép­pen az általánosan elfogadott tűrési határokon belül van. A Fidesz-ről van szó, amelynek választási eredménye alul­múlta az általunk jelzett 9 szá­zalékos alsó szintet. A fiatal demokraták nekünk is megle­petést okoztak. Visszaesésük a kampány folyamán pontosan nyomon követhető volt, de szimpatizánsaik aránya az utolsó szakaszban is 12 száza­lék körül volt. Annak, hogy ettől elmaradtak, nagy valószínű­séggel az a magyarázata, hogy támogatóik tekintélyes része nem ment el szavazni. — Min­dent egybevetve — az elmúlt négy évet is figyelembe véve — meggyőződéssel állíthatom, hogy a közvéleménykutatók nagyon pontosan regisztrálták a lakosság álláspontját, an­nak változásait. Előrejelzése­ink szembesítése az eredmé­nyekkel azt mutatja, hogy hű tükröt tartottunk a társadalom elé. — Ezt utólag azok sem kérdőjelezik meg, akiknek az első forduló balul sikerült. De olyan „vád" is megfogal­mazódott, hogy az Önök je­lentései befolyásolják a vá­lasztópolgár döntéseit. — Ha e felfogás logikáját követjük, akár arra a következ­tetésre is juthatunk, hogy ha sokat „közvéleménykutatunk”, visszajönnek a szovjet csapa­tok... A reális megítéléshez sokkal inkább abból kell kiin­dulni, hogy általában senki nem lehet biztos saját íté­letében, ezért igényli mások véleményének megismerését. Ilyen értelemben is szüksége és joga mindenkinek a tájéko­zódás. Nem véletlen, hogy nincs olyan demokrácia, ahol ne működne a közvéleményku­tatás jelző- és visszacsatoló rendszere — függetlenül attól, hogy a kormányzati vagy ve­zető politikai erők szeretik-e vagy nem szeretik. Bajnok Zsolt (Folytatás az 1. oldalról) — Örömmel tapasztaltuk, hogy működik a demokrácia — mondta Marksz Pál, az SZDSZ területi szervezője. — A választópolgárok nagy számban mondtak ítéletet a kormány tevékenységéről. Ez a szavazás azt mutatta: a gő­gös kormányt nemcsak levál­tották, hanem azzal is meg­alázták, hogy a koalíció által leginkább szidott és gyalázott politikai erőt, az MSZP-t juttat­ták a legtöbb szavazathoz. Megítélésünk szerint a válasz­tások első fordulója arról szólt, hogy a jelenlegi kormányt le­váltották. A polgárok a jelen­legi MDF vezette kormányt el­len szavaztak és nem valami mellett. Az MSZP eddig lé­nyegében nem mutatta meg jelöltjeit és a részletes prog­ramját sem. Véleményünk Az országgyűlési választá­sok első fordulójában az 5 százalékos küszöböt elért hat párt számára a Magyar Tele­vízió — a második forduló előtt — két 90 perces vitaműsort biztosít. Az első — május 16-án, hétfőn 21 óra 05 perc­kor kezdődő —- műsor témája a magyar gazdasági élet jö­vője lesz, nevezetesen, milyen elképzelései vannak a pártok­szerint a második választási forduló tétje az, hogy az or­szágot a Szocialista Párt, mint a baloldali alternatíva megha­tározó ereje egyedül vezeti-e egy szociális típusú állam kié­pítésével, vagy pedig a liberá­lis pólus vezető ereje, az SZDSZ, aki viszont jóléti pol­gári társadalmat akar. Ez má­jus 29-én dől el. — Az MDF ígéreteivel ellen­tétben nálunk is kialakult az Európában szokásos három­pólusú politikai mező, ezzel minden valószínűség szerint stabilizálódik a hazai politikai berendezkedés — mondta Csapó Tamás, az SZDSZ me­gyei ügyvivője. — Ez egyben a demokrácia működőképessé­gének is fontos biztosítéka. Ugyanakkor az is kiderült, hogy a szélsőséges politizá­lásnak nincs számottevő léta­nak a fennálló gazdasági prob­lémák megoldására. A máso­dik — május 27-én, pénteken 20 óra 10 perckor kezdődő — adásban a pártok listavezetői ütköztetnék véleményüket az időszerű bel-, kül- és szociál­politikai, valamint gazdasági problémákról. Egy-egy részt­vevőnek mindkét műsorban mintegy 13 percnyi ideje lesz arra, hogy kifejtse nézeteit. lapja. A többség nem hajlandó beállni a gyűlölködők közé. — Mire számítanak a máso­dik fordulóban? — Nem számítottunk arra, hogy az MSZP képviselőjelölt­jei Somogybán minden válasz­tókerületben az élen állnak majd a második forduló előtt — folytatta Marksz Pál. — Az SZDSZ már eddig is jól szere­pelt. A kormánykoalíció pártja­inak jelöltjei megyénkben már nincsenek versenyben. Ha a második forduló arról szól, hogy milyen legyen az új kor­mány, akkor bízunk abban: több jelöltünk is bejut a parla­mentbe. Nyilvánvalónak lát­szik, hogy az 1. számú válasz­tókerületben tárgyalásokat folytatunk a Fidesszel jelöltjé­nek visszaléptetése ügyében. Az SZDSZ azt folytatja, amit elkezdett... L. J. Választási hír Dr. Csákabonyi Balázs (MSZP), az 1. választókerü­let országgyűlési képviselő- jelöltje egészségügyi és szociálpolitikai szakmai fó­rumot tart május 12-én, ma 15 órakor Kaposváron a pár­tok házában. Ezt követően 18 órakor lakossági fórumot tart. Vendég dr. Csehák Judit, az MSZP egészségügyi és szociálpolitikai szakértője. Újabb választási vitaműsorok a tévében

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom