Somogyi Hírlap, 1994. május (5. évfolyam, 102-126. szám)
1994-05-06 / 106. szám
1994. május 6., péntek SOMOGY HÍRLAP — VÉLEMÉNYEK 15 Pontosított tények A Somogyi Hírlap április 16-i számában Levélbomba Kötésén címmel jelent meg írás. Néhány tényt ezzel kapcsolatban kénytelen vagyok közzé tenni. Teszem ezt az olvasók valós tájékoztatása érdekében, és mert én magam is nevemen szó- líttattam a cikkben. A történet: 1993. augusztus 1-jén kerültem a kötcsei iskolába napközis álláshelyre, a főiskola elvégzése után. Szeptemberben Lőrincz Attiláné szülés előtt állt, nem dolgozott. Bejelentette, hogy a szülés után férje kíván otthon maradni a gyerekkel, ezért mihamarabb szeretne visszatérni dolgozni. Az akkori igazgatóval megbeszélték: a gyerekek érdeke azt kívánja, hogy tanév közben ne legyen nevelőváltoztatás. Másrészt a kismamának is jobb lett volna a napközis foglalkozás, mert 12-16 óráig kellett volna távol lennie a kicsi gyerekétől. A két érdek találkozott, és megegyeztek. így kaptam meg az 1993/94-es tanévre a második osztályt, kimondhatatlan örömömre. A szülők minderről értesültek, elfogadtak, a gyerekekkel öröm volt együtt dolgozni. Januártól felfüggesztették állásából az igazgatót, majd két hónap múlva az igazgatói teendőket ellátó helyettest is leváltották. Amikor a kismama tanítónő visszajött — ami megbeszélt dolog volt, ellene senki nem tiltakozott —, már nem tartotta magát a szeptemberi egyezséghez. Igaz, ez kedvezőtlen lett volna a számára, mert közben a felfüggesztett igazgató délelőtti óráit is a napközis nevelőkre osztották. Az új vezetés pedig közölte velem, hogy április 23-tól vissza kell adnom az osztályt. A többszörös változtatásokról a szülők csupán a gyerekektől és kósza hírekből értesültek. írásban kérték a megbízott igazgatónőt volt tanítványaim szülei (9-en a 16-ból), hogy a tanév végéig hagyjanak engem az osztállyal, a gyerekek érdekében. Kérelmükről értesült a polgármesteri hivatal és a területi oktatási központ is. Az utóbbi semmiféle vizsgálatot nem folytatott az iskolában, azt azonban elmondták, hogy pedagógiai szempontból szerencsétlen döntés született, hatásköre a változtatáshoz az intézmény igazgatójának van. Ez így igaz! Neki kellett volna döntenie és nem a polgármesternek, amint a cikk írja, szakmai kérdésről lévén szó. A döntés azonban megszületett: én napközibe kerültem, de nem vissza, mert ott nem dolgoztam korábban. Nagyon bántott, hogy a közös terveket nem vihettem véghez az osztállyal, de kénytelen voltam tudomásul venni. A baj csak ott van, hogy a szülők semmiféle választ nem kaptak beadványukra, a szülői értekezlet pedig nem nyugtathatta meg őket, mert nem is volt; a cikk íróját félrevezették. Mindezek után egy szülő a T. Szerkesztőséghez fordult, és ország-világ előtt kimondják, hogy nincs igaza. Még annyit: a levélíró „védence” nem én vagyok, hanem a saját gyereke, s nekem eszem ágában sem volt otthagyni a kötcsei iskolát. Nagyon szerettem ott dolgozni, örültem a szülők és a gyerekek ragaszkodásának. A körülmények azonban kedvezőtlen fordulatot vettek; a felmondásomat április 11 -én adtam be. Ezt megelőzően még megkérdeztem dr. Feledi Gyula polgármestert, hogy beleférek-e az általa elképzelt kötcsei jövőképbe, hogy tisztán láthassak. Ő közölte velem, hogy a volt igazgató perében majdan elhangzó vallomásomtól függően fegyelmit kaphatok és attól függ további „támogatásom” is. Hát ez az, amit nem várhatok meg! Ezek a cikkből hiányzó tények. Van a történtekkel kapcsolatban véleményem is, de azt megtartom magamnak. Nem csábító állás miatt távoztam — bár ilyen lehetőségem is lett volna közben —, én tanítani szerettem volna. Május 1-jétől kézilány vagyok egy üdülőben, de mint minden pályakezdőnek, vannak még illúzióim, és remélem, hogy nagyon sok gyereket fogok még „taní-tani!” Vigh Magdolna Balatonszárszó Hatóságosdit játszik a DRV Április 22-én a DRV Rt Somogy Megyei Üzemigazgatósága küldött egy felszólítást, amelyben az áll, hogy 1994. április 1-jén folyószámlámon 220 forint 80 fillér tartozás mutatkozott, melyet 8 napon belül rendeznem kell, ellenkező' esetben jogos követelésüket bírói úton fogják érvényesíteni. Nem értettem miért tartozom, hiszen még áprilisban vagyunk, ezt a vízfogyasztást még nem számlázhatják, valamint a március havit sem kaptam még meg. Egyéb konkrét tájékoztatás nem szerepel a „Felszólítás” című értesítésben. Április 25-én telefonon megkérdeztem, hogy tulajdonképpen milyen tartozásról is van szó: Igencsak meglepő választ kaptam. 1991. évi tartozás, mert akkor volt vízdíj-áremelkedés, és körülbelül 5 köbméter vizet akkor ők nem számoltak el. Erre most, 3 év után jöttek rá, és nekem ezt 8 napon belül rendeznem kell, mert nekik a törvény biztosítja, hogy 5 évre visszamenőleg követelhetnek vízdíjat. Mindezt a „főnöknő” közölte velem; név szerint nem tudom, hogy kivel beszéltem, mert nem mutatkozott be, pedig én így kezdtem el az érdeklődésemet. A stílust és a hangnemet, ahogy mindezt elmondta, nem lehet érzékeltetni. 1991 óta volt már éves vízdíj rendezés (19921993-ban), akkor hol volt ez az elmaradásom? Ezek szerint 1993-as vízdíjat (ha ők valamit nem jól számolnak, elnéznek, egyéb ok miatt) 1998-ban is köteles vagyok kifizetni visszamenőleg, 8 napon belül, bármekkora ösz- szegről is van szó, hiszen a törvény számukra ezt biztosítja. Végül is örülhetek, hogy a „tartozásomra” nem számoltak évi kamatos kamatot vagy banki kamatot, így most megúsztam csak ekkora összeggel. Kérdés, hogy legközelebb is lesz-e ekkora „szerencsém”? Elvégre ők a „szolgáltatók”, mi pedig nem a fogyasztók, csak a „kiszolgáltatottak”. Ha a követelés jogos, szó nélkül fizetek, de a hangnem, mellyel mindezt közölték, erősen kifogásolható volt. Soványné Frankó Ildikó Somogyjád, Lenin u. 8. A szolgáltatás szemérmetlen ára A bizalmatlan OTP-ügyintéző hosszan telefonált, röviden számolt Nagyon furcsa eset történt velem a közelmúltban a siófoki OTP fióknál, mely jól példázza a magyarországi „piacgazdaságot’^?), illetve az üzleti szégyenmentes magatartást. Tavaly voit a fiam névadója, melyre az egyik meghívott vendégtől 3000 forintos betétszámlakönyvet kapott. Úgy gondoltuk, hogy kivesszük ezt a pénzt, mivel a boltban nagyon kedvező áron találtunk egy kerékpárra szerelhető gyermekülést. Mivel Siófokon dolgozom, elvittem magammal a könyvet az OTP-fiókba, hogy kiváltsam a pénzt, és megvegyük az ülést. Amikor a betétkönyvet átadtam, a fióknál a hölgy közölte velem, hogy foglaljak helyet, mivel neki a könyv valódiságát ellenőrizni kell. Ezután körülbelül ötperces telefonos tré- cselésbe kezdett, melynek a végén közölte, hogy a pénzt a pénztárnál felvehe- tem. A pénztáros hölgy meglepetésemre megkérdezte tőlem — és ekkor kellett széket kérnem, mert majdnem hanyatt estem —, hogy adok neki 100 forintot vagy levonja a nekem járó pénzből? Kérdésemre, hogy mire fizessek, azt válaszolta, hogy a kolléganőjének telefonálni kellett a betétszámlakönyv helyességét ellenőrző céllal, és ezt a beszélgetést (trécse- lést) nekem kell kifizetni, melyről még számlát is kaptam. Szóval: a 3000 forint egy év alatt kamatozott 120 (!) forintot, melyből 100 forintot telefonos egyeztetésre levontak tőlem. Ezek után kérdem én: hol van itt piacgazdaság, illetve hol van a szemérmetlen becsapásnak a határa? Példaként írom még le, hogy négy éve 350 ezer forint kölcsönt vettem fel az OTP-től lakásépítés céljára. Átlag havi 6000 forint részletet fizettem. Tavaly áprilisig három évig fizettem, ami 216 ezer forintot jelent. Amikor bementem, hogy szeretném egy összegben kifizetni a hátralevő tartozást, közölték velem, hogy hiába fizettem be 3 év alatt 216 ezer forintot, a tartozásom jelenleg (10 évre vettem fel a pénzt) 310 ezer forint. Szóval 40 ezer forint íródott le, a többit kamatra fizettem. Ezzel szemben ők 3000 forintra egy év után 120 forint kamatot adnak, melyből még levonnak 100 forintot telefonos egyeztetés miatt. Erre már csak annyit tudtam mondani: „Ehhez már pofa kell”. Fekete Zoltán Marcali MABMM Állampapír Kamatozó Kincstárjegy 1995/V. Rövid távon - előnyösen Bizonyára Ön is rendelkezik olyan megtakarított összeggel, melyet egy éven belül nem tervez elkölteni. Ha ezt a tartalékot igazán megfontoltan szeretné gyarapítani, olyan befektetést kell találnia, amely erre az időtartamra magas kamatot kínál, ugyanakkor biztonságos. Ez a Kamatozó Kincstárjegy 1995/V. A Kamatozó Kincstárjegy 1 éves futamidejű értékpapír, amely erre a rövid időszakra igen kedvező kamatot nyújt. Természetesen, mint minden Magyar Állampapírra, a Kamatozó Kincstárjegyre is érvényes az állami garancia. A Kamatozó Kincstárjegyet nem szükséges magánál tartania, tarthatja letétben, névre szóló értékpapírszámlán, így nem tudják ellopni, nem veszíthető el. A Kamatozó Kincstárjegy legújabb sorozata 1994. május 9-13-ig jegyezhető. A kamatozás kezelődátuma: 1994. május 13. Évi bruttó kamata 23%. Az egyéves futamidő alatt a Kamatozó Kincstárjegy tőzsdei forgalmazásra kerül. így ha tervei változnak, a birtokában levő értékpapírokat napi árfolyamon eladhatja a tőzsdén. Ugyanakkor a Kamatozó Kincstárjegy a futamidő alatt visszaváltható, de ekkor csak a névértéket fizetik ki Önnek. Erre a befektetésre biztosan számíthat, hiszen a Kamatozó Kincstárjegyet minden hónapban kibocsátják. A Kamatozó Kincstárjegy az alábbi forgalmazóknál jegyezhető: OP Bróker Rt. 1051 Bp., Vigyázó F. u. 6. • OTP Bank Rt. 7401 Kaposvár, Széchenyi tér 2., Marcali, Nagyatád, Siófok, Barcs, Balatonboglár, Fonyód, Tab • MNB Somogy Megyei Igazgatóság 7400 Kaposvár, Széchenyi tér 4. • Cooptourist Rt. 7400 Kaposvár, Kossuth L. u. 8. • Kereskedelmi Bank Rt. (K&H) Barcs, Fonyód, Kaposvár, Marcali, Nagyatád, Siófok, Tab AT o> ÁLLAMPAPÍR. I r3 I <» lt li S y, O K O S BIZTON S A ( 1 i
