Somogyi Hírlap, 1994. május (5. évfolyam, 102-126. szám)
1994-05-28 / 124. szám
2 SOMOGYI HÍRLAP — HAZÁNK ÉS A NAGYVILÁG 1994. május 28., szombat Együttműködésről állapodtak meg Nyíregyházán Ot országot átfogó környezetvédelem Rendszeres adat- és információcserében állapodtak meg a lengyel, magyar, szlovák, román és ukrán környezetvédelmi szervezetek vezetői Nyíregyháza-Sóstógyógyfürdőn, ahol tegnap fejeződött be a kapcsolatfelvételt szolgáló három napos találkozójuk. Az öt ország környezetvédelmi szakemberei megegyeztek abban is, hogy az együttműködés érdekében egységesítik adatrendszerüket, azonos szempontok alapján végzik a különböző felméréseket. A tanácskozáson részletesen tájékoztatták egymást hazájuk potenciális veszélyforrásairól, külön kiemelve a közös határokhoz közeli helyszíneket. A védelmi rendszerekről, a kárelhárítási és szennyezőanyag-ártalmatlanítási lehetőségeikről szintén beszámoltak, hogy szükség esetén — az információ alapján — bármelyik partner segítség- nyújtást kérhessen. A közös védekezés lehetséges módozatait ugyancsak egyeztették. Tüzérségi tusa Bosznia-szerte A muzulmán erők pénteken kora reggel tüzérségi tüzet zúdítottak az északkelet-boszniai Doboj városára — jelentette a belgrádi Tanjug hírügynökség. A támadás áldozatairól egyelőre nincsenek adatok. A Tanjug azonban közli, hogy csütörtökön délután ugyancsak muzulmán tüzérségi támadás következtében kilencen megsebesültek a városban. A jugoszláv hírügynökség ENSZ-for- rásokra hivatkozva azt írja, hogy a muzulmánok az utóbbi napokban fokozták támadásaikat az észak-boszniai szerb állások ellen. Bosznia muzulmán vezetésű kormányának katonai alakulatai — boszniai horvátoktól kölcsön vett — harckocsik segítségével széles arcvonalon visszaszorították a szerbeket Észak-Boszniában. Ezt Boszniában tevékenykedő ENSZ- tisztviselők közölték pénteken. Az AP jelentése szerint a hadművelet, amely hétfőn kezdődött, a Tesanjtól délnyugatra húzódó frontvonal 10 kilométeres szakaszán két kilométeres előnyomulást eredményezett. A támadás nyilvánvaló célja, hogy a muzulmán kormány fennhatósága alatt álló tesanji térséget kiterjessze a horvát ellenőrzés alatt álló Zepce és a muzulmán Ze- nica felé — jegyzi meg az AP. Lakossági Kincstárjegy 1994/1. I. Legyen mindig elérhető Van olyan megtakarítása, melyet nem konkrét célra gyűjt, tehát nem is tudja, hogy mikor szeretné felhasználni? Van olyan megtakarítása, melynek bármikor mobilizálhatónak kell lennie, de azért a kamatról sem szeretne lemondani? Megtakarított pénzének egy része mindig elérhető lehet, ugyanakkor előnyösen kamatozik. Mindössze a megfelelő befektetésre kell rátalálnia. Ez a Lakossági Kincstárjegy. A Lakossági Kincstárjegy Magyar Állampapír, így visszafizetését és kamatait az állam garantálja. Az Ön követelése nem évül el, bármely értékesítő fiók köteles visszaváltani az Ön Lakossági Kincstárjegyét. A Lakossági Kincstárjegy 1994/1. 1 éves futamidejű állampapír, amely azonban bármikor visszaváltható. A kamat mértéke a visszaváltás időpontjától függ: 0- 60 napig évi 0% 61- 90 napig évi bruttó 12% 91-180 napig évi bruttó 14% 181 -270 napig évi bruttó 17% 271-364 napig évi bruttó 18% 365. napon évi bruttó 22% Ha tehát szeretné pénzét egyszerűen, rövid távon is jó hozamra befektetni, válasszon egy rugalmas megoldást. A Lakossági Kincstárjegy folyamatosan kapható az alábbi forgalmazóknál: Budapest Értékpapír és Befektetési Rt. 1052 Budapest Deák F. u. 5. Tel.: 1 -266-2251 (vezető forgalmazó) • Budapest Bank Rt. Kaposvár, Fő u. 3., Balatonboglár, Marcali • OTP Bank Rt. Kaposvár, Marcali, Nagyatád, Siófok, Barcs, Balatonboglár, Fonyód, Tab (június 6-tól) • MNB Somogy Megyei Igazgatósága Kaposvár, Széchenyi tér 3-4. aJÍ A’ KI^Ä Á I. L A M PAPI R í; Kérdőjelek Kocsis Tamás kommentárja Kölcsön, gyerekeinktől? Döbbenetes, de már az ENSZ-ben sem tudják számon tartani: hányadik háború a Földön a most kirobbantott ru- anda-ugandai konfliktus? Negyven országban vagy még több helyen dörögnek pillanatnyilag a fegyverek? És közben — talán csodákra várva — mégis hisszük, hogy békeévtizeddel kezdődhet a harmadik évezred, s nyitó mérlegként egy kicsit több jót mondhatunk majd a magunkénak, több reményt adhatunk tovább a gyermekeinknek és még több derűlátást unokáinknak, mint amennyi ma indokoltnak látszik. Nehéz lenne elvitatnunk, miénk a felelősség: szebb örökség jut-e utódainknak, mint amilyen világot elődeinktől kaptunk, s magunknak továbbalakítottunk? Fegyverek zaja szinte minden kontinensen — nem méltatlan ez a hagyaték? Milyen örökség gyerekeink számára a szellemi-érzelmi gyűlöletháborúk garmadája — a mi tájainkon is? Bármilyen érvekkel hadakozunk is a múltunkkal, jelenünkkel, nincs jogunk gyermekeink, unokáink világát veszélyeztetni azzal, hogy a mi adósságainkkal terhes örökséget nyújtunk át nekik. Mert minél több a veszély körülöttünk, annál inkább érez- nünk kell azok igazságát, akik újra és újra ránk kérdeznek: ugye egyetlen döntésünk meghozatalakor sem feledkezünk el arról, hogy ezt a világot mi csak kölcsön kaptuk gyermekeinktől és unokáinktól? Gondos használatra, gazdagításra. Tiszta a lelkiismeretünk? Elhunyt Kéri Kálmán Kéri Kálmán vezérezredes életének 94. évében május 26-án, csütörtökön este 23 órakor lakásán váratlanul elhunyt. Kéri Kálmán az elmúlt években két magas kitüntetést kapott: 1991-ben a Magyar Köztársaság Babérkoszorúkkal Ékesített Zászlórendjét, tavaly pedig a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztjét a II. világháború alatt az ország és a nemzet megmentéséért folytatott Hitler-el- lenes politika szolgálatáért, önfeláldozó magatartásáért, valamint a Magyar Honvédség újjászervezésében végzett kimagasló tevékenységéért. Föderáció vagy háború a Krímmel? Ukrán elemzők szerint a krími feszültség immár végérvényesen bebizonyította, hogy nem lehet tovább halogatni az ukrajnai államiság egyik legfontosabb kérdésének eldöntését: egységes nemzetállam vagy föderáció legyen Ukrajna. A politológusok zöme a föderáció mielőbbi kimondásában és alkotmányos rögzítésében látja a kiutat, mert robbanásveszélyesnek véli a soknemzetiségű és eltérő gazdasági-kulturális adottságokkal bíró országrészek erőszakos egyben tartását. Legkevesebb három nagyobb alkotó eleme lenne ennek az alakulatnak: a zömében oroszok lakta kelet-ukrajnai ipari körzet; az ukrán túlsúlyú középső és nyugati megyék, illetve a Krím. Az első két térségen belül további kisebb autonómiák sem kizártak. A nyugati vidékeken a kárpátaljai ruszinok függetlenségi mozgalma tűnik erősnek, a középső és déli megyékben pedig egy- egy nagyobb gazdasági övezet válhat olyan erőssé, hogy követelheti a teljes önállóságot. A föderáció gondolatát már röviddel a függetlenség kikiáltása, 1991 augusztusa után felvetették az akkori kormányzat oroszajkú politikusai. A friss függetlenségi élmény és az első néhány hónapban még erős nacionalista vonulat azonban mindezt félresöpörte. Az idő múltával és a gazdasági összeomlás felgyorsulásával a nacionalisták háttérbe szorultak. A régi-új kijevi vezetés rádöbbent arra, hogy túl nagy árat kell fizetni az önállóságért, az orosz gazdasági függőség mindinkább szembetűnő lett. A helyzet romlásával párhuzamosan egyre nagyobb beleszólást követeltek a Kormányzati munkába a nemzeti össztermék javát adó kelet-ukrajnai ipari üzemek vezetői. Nem véletlen, hogy először Le- onyid Kucsma (Dnyepropetrovszk) majd a most is hivatalban lévő Jefim Zvjagilszkij (Do- nyeck) képviselte érdekeiket a kormány élén. Kravcsuk tulajdonképpen előremenekült velük kapcsolatban. Egy évvel ezelőtt a hatalmas sztrájkhullám nyomására kiírta a választásokat, egyidejűleg pedig egy sor kedvezményt adott a négy legnagyobb keleti megyét magában foglaló ipari körzetnek. A föderációt ezek a megyék is sürgették, egyes városokban népszavazáson is támogatták azt. A nyugati megyékben erős nacionalista mozgalmak sajátos, kissé tudathasadásos állapotban voltak és vannak ma is. Egyszerre akarnak nagyobb hatalmat az állami vezetésben és megteremteni az egységes nemzetállamot. A jelek szerint egyik sem sikerül nekik, példa rá a Krím illetve az, hogy az idei tavaszi parlamenti választásokon vereséget szenvedtek. A szellemiekben Ukrajnától mindigis független Krím még 1992 tavaszán harcolta ki magának azt, hogy az akkori ukrán parlament elismerte a krími autonómiát. Nem tisztázták azonban a jogköröket és ezt kihasználva az új krími vezetés - nem kevés moszkvai segítséggel - a végsőkig vitte az önállóság ügyét. Azzal, hogy szerződéses jogviszonyt akar Kijev- vel, gyakorlatilag elismertetné államiságát, ez az, amit nem akar az ukrán kormányzat. Az új parlamentre vár a föderáció ügyének tisztázása. A Krím esetében azonban nem lehet tovább várni. A döntést még akkor is fel kell vállalni, ha esetleg ezzel tápot adnak a többi, önállósulni vágyó körzetnek. Ellenkező esetben vér fog folyni, s ez sem Kijevnek, sem Moszkvának, de egész Európának sem használ, hiszen az öreg kontinensen senki nem vágyik egy újabb állandó konfliktusforrásra.
