Somogyi Hírlap, 1994. május (5. évfolyam, 102-126. szám)

1994-05-14 / 113. szám

SOMOGYI HÍRLAP 1994. máj. 14., szombat SZÍNES HÉTVÉGE Piaf-dalok Kulka Jánostól Juliette, a francia sanzon új csillaga ad koncertet május 16-án, hétfőn. Hommage á, Edith Piaf címmel. Vári Éva, Bardóczy Attila és Kulka Já­nos szólaltatja meg Piaf leg­szebb dalait — francia nyel­ven —, szerdán. Théophile Minuit énekes csütörtöki fellé­pésével zárul a francia dal „ünnepe” a budapesti Fő utcai Francia Intézetben. Varró verseny a Burda-díjért A kaposvári Együd Árpád Városi Művelődési Központ­ban vasárnap rendezik meg Aenne Burda-díj ’94 varróver­seny területi elődöntőjét. A program délután 1 órakor be­mutatóval kezdődik, majd öt órakor kezdetét veszi a ver­seny. A szünetben fodrász- társastánc- és dzsesszbalett bemutatók szórakoztatják a közönséget. Van Gogh-kép a múzeumban A posztimpresszionizmus egyik legnagyobb hatású fes­tőjének, a hollandiai születésű Vincent van Goghnak az Ar- les-i nő című remekművét Bu­dapesten tekinthetik meg az érdeklődők. Az alkotást a Mu­sée d’Orsay kölcsönözte a Szépművészeti Múzeumnak. A magyar gyűjtemény előző­leg Edouard Manet Legyezős hölgy című képét bocsátotta a franciák rendelkezésére az impresszionizmus gyökereit, keletkezését bemutató fran­ciaországi kiállításra. Régészeti konferencia Az időszámításunk előtti Vili—V. század közötti időszak történetéről, az ásatások leg­újabb eredményeiről rende­zett régészeti konferenciát Sopronban a bécsi egyetem, az MTA Régészeti Intézete, az eisenstadti és a soproni múzeum. A négynapos tudo­mányos tanácskozáson 12 or­szágból félszáznál több szak­ember vett részt. Külön fi­gyelmet fordítottak a későb­ronzkor és a korai vaskor át­menetének vizsgálatára. Siófok csak használatra kapta a műalkotást Varga Imre ,, hely repofozza’ ’ Lenin szobrát A két polgármester megegyezése Korábban már megírtuk: Varga Imre 1919-es mártíro­kat ábrázoló szoborcsoport­ját a kaposvári önkormány­zat használatra a szobrász- művész szülővárosának, Siófoknak adja. A napokban megérkezett erről az írásos határozat is. \ Varga Imrétől azt kérdeztem: mit szól a döntéshez? — Én javasoltam a nagy ér­tékű műalkotások Siófokra ho­zatalát; így megnyugodtam. Úgy tudom, a megyeszékhelyen eléggé mostohán bántak velük. A -két polgármester megegye­zett, most a szállítás és helyreál­lítás következhet. A Kossuth- és Herder-díjas, Budapesten élő szobrászművész elmondta: bármilyen rossz állapotban is vannak a szobrok, helyre tudja hozni őket. Addig megfelelő he­lyet kell találni valahol Siófokon. — Csupán értékmentési és nem politikai akcióról van szó, még ha lehetnek is majd olya­nok, akik ezt feltételezik — mondta Varga Imre. — Elvégre a Kaposváron kivégzett direktó­riumi tagokat, s hitük megteste­sítőjét, Lenint mintáztam meg. Véleményem szerint a múltat egyébként sem lehet eltagadni. Arra vonatkozóan a művész nem bocsátkozott találgatá­sokba, hogy miért csak haszná­latra kapták meg a szobrokat a siófokiak. Annyit fűzött hozzá: nem szeretné, ha a felújítás után ide-oda költöztetnék őket... (Fónai) Helyreállítási munkák Öpusztaszeren Szövőszék a katedra Honty Márta: Magukra maradtak a képzőművészek Honty Márta és tanítványai Fotó: Csobod Péter • • Összeillesztették a Feszty-körképet Négy tonna a súlya - A százéves, régi vászon bírja a terhelést A Feszty-körkép restaurálá­sát felügyelő nemzetközi szak­értő bizottság Ópusztaszeren, a Nemzeti Történeti Emlék­parkban megtekintette a resta­uráció harmadik szakaszának munkálatait. A nemzetközi zsűri véleménye szerint a len­gyel restaurátorokból álló Ars Antiqua csoport oly mértékben előrehaladt a munkálatokkal, hogy megkezdődhet a felújítás leglátványosabb része: a kör­kép festészeti restaurációja. A szakemberek az elmúlt hónapokban helyükre emelték a képszeleteket. Elvégezték a magassági korrekciókat, a képdarabokat egymáshoz il­lesztették, és összedolgozták. Lezajlott az eddigi munkame­net legkényesebb mozzanata, az úgynevezett forgási hiperbo- loid forma kialakítása. Ennek során bebizonyosodott, hogy az éppen százéves, régi vá­szon bírja a terhelést. Az 1600 négyzetméteres körkép vászna négy tonna súlyú; a képszele­tek összedolgozásához, varrá­sához mintegy másfél kilo­gramm sebészeti varrótűt használtak föl. Az ezután kez­dődő restaurációs munka fon­tos része lesz a körkép előtt lévő terepasztal felépítése. Feszty Árpádnak A magya­rok bejövetele című monumen­tális alkotása a tervek szerint a jövő év augusztusától már újra eredeti szépségében lesz lát­ható. — Sző, fon, nem takács — a gyerekeknek írt közmon­dásgyűjteményben a helyes válasz: a pók. Lehetséges vá­lasz ez is: Honty Márta, a Ka­posváron élő képző- és ipar­művész. Munkásságának tel­jességéhez hozzátartozik még, hogy a murális műfajt gazdagítva jelentős tűzzo­mánc-képekkel is gyarapította nemcsak megyénket, hanem az országot is. A grafika terén szintén kamatoztatta tehetsé­gét pályája elejétől napjainkig. Donneri műtermében hét közben hiába keressük. Öt éve a kaposvári iparművészeti szakközépiskola valamelyik osztálytermében található: di­ákokat tanít szőni. — Nagyon megszerettem a tanítást — mondja. — Mindig is szívesen foglalkoztam fiata­lokkal; sokukat segítettem, hogy fölkészüljenek a rajzta­nári, a művészi pályára. Öt éve már hivatásszerűen fog­lalkozom velük a kaposvári iparművészeti szakközépisko­lában. A tanításhoz sok min­den párosul. Nemcsak a szakmai ismereteket igyek­szem elsajátíttatni a növendé­keimmel. Szeretném, hogy többek legyenek: nevelek is. A jó modorra, a viselkedésre, a tisztességre, arra, hogy meg­állhassák helyüket az életben, bárhová is sodorja őket a szél. Nagy öröm, hogy a most vég­zős diákjaimnak a munkáiból előkészíthetek egy kiállást a megyei múzeumban. Lo- sonczi Ágnessel együtt kezd­tük a tanítást a szakközépisko­lában, sajnos, ő időközben itt­hagyott bennünket; alkotásai­ból és negyedikes tanítványai­nak a munkáiból emlékkiállí­tást rendeztünk májusban a megyei könyvtárban. — Legutóbb a megyei tárla­ton újszerű grafikáival mutat­kozott be. A műtermi szövő­széket, ahol jellegzetes gobe­linjei készültek, tán már be­szőtte a pók? — Két éve nem kaptam megbízást; magamat ösztön­zőm munkára, de így is örö­met lelek benne. Két éve ké­szült a legutóbbi megrendelt munkám, a nagyatádi szakkö­zépiskola homlokzatára került föl a tűzzománcom. Előtte a pécsi és nagykanizsai bank kaposvári kirendeltsége kért föl egy-egy gobelin elkészíté­sére. — Saját örömére miket ké­szít? — Nagyon megszerettem a grafikát. A tanítás mellett an­nak is szükségét érzem, hogy felszabadultan el-eljátszadoz- zam. — Milyennek ítéli Kaposvár képzőművészeti életét? — A városban jelentős alko­tók dolgoznak, és nagyszerű munkák születnek. Ám a vá­ros nem gazdája a képzőmű­vészeti életnek, nem mecé- nálja. Ebben a tekintetben nincs képzőművészeti élet Kaposváron. Mégis megszü­letnek azok az alkotások, amelyekre büszkék lehetünk. Honty Márta legújabb alko­tásait a kaposvári Szín-Folt Galériában mutatják be. Horányi Barna Magyar színházi fesztivál Elkészült a határon túli ma­gyar színházak VI. fesztiváljá­nak programja. A május 28. és június 5. közötti előadássoro­zaton — amelynek Kisvárda a házigazdája — Romániából, Szerbiából, Szlovákiából és Ukrajnából 13 magyar társulat lép a zsűri, illetve a közönség elé. A május 28-i nyitóelőadá­son a marosvásárhelyi Nem­zeti Színház Sütő Andrásnak Az ugató madár című drámá­ját mutatja be. Erdélyből egyébként nyolc társulat vesz részt a fesztiválon. Ásványkiállítás Kamaraerdőn Különleges orosz ásványok, csiszolatok, opálok, ásvá­nyokból készült ékszerek, és úgynevezett gyógyító kövek láthatók és vásárolhatók meg vasárnap a Kamaraerdei Ifjú­sági parkban 10 és 17 óra kö­zött. A kiállítás- és vásár mel­lett börzét is rendeznek. Mestermunkák Kaposvár és Csurgó környékéről Csutorák, vitrinben A megyei múzeum 62 da­rabos csutoragyűjteményé­nek legszebb darabjai fo­gadják a látogatókat. A Ka­pitány Orsolya rendezte kamarakiállítás egy fel­edésbe merülő mesterséget elevenít fel. A kerek, lapított, vállbán elkeskenyedő, lábon álló, de felfüggeszthető tárolóedé­nyek — köznapi nyelven: kulacsok — Kaposvár és Csurgó környékéről szár­maznak. Vélhetően e két he­lyen készítették a vegyescé­hekhez kapcsolódó meste­rek a többnyire bor tárolá­sára használt faedényeket. Diót és juharfát használtak, és csak ritkán tüntették fel, melyik évben készültek. A A vitrinekben a gyűjtemény legszebb darabjai találhatók Fotó: Török Anett gyűjteményben van egy Gigé- ben talált, 1838-ban készült csutora — Gönczi Ferenc akadt rá —, s Knézy Judit gyűjtéséből is közszemlére került néhány Csökölyből, Zamárdiból, Őreiből, Topo- nárról, valamint Csurgó kör­nyékéről. Ritkán és csak a XIX. szá­zadtól festették az egyszerű, de praktikus kulacsokat, amelyek között másfél iccés éppúgy van, mint haticcés. A kiállítás rendezőjétől tudom: amikor a csutorásmesterek kihaltak, az esztergályosok vették át az edények gyártá­sát. A csutora Kelet-Ázsiából származik, s a mesterség dunántúli központja Vesz­prémben volt, ahol a helybéli mesterek — a fennmaradt adatok szerint — több tíze­zer hadicsutorát is készítet­tek a monarchia hadseregé­nek. (Lőrincz) Három amerikai, két serpávai Tolongás az Everesten A nepáli idegenforgalmi mi­nisztérium közlése szerint há­rom amerikai hegymászó ért fel a 8848 méter magas Mount Everestre, s ezzel huszonegyre emelkedett azoknak az alpinis­táknak a száma, akiknek hétfő óta sikerült feljutniok a „világ te­tejére”. A három amerikait, akik különben maguk is hivatásos hegyi vezetők, két serpa kísérte el a nem mindennapi vállalko­zásra. Közülök két amerikainak és egy serpának nem volt szük­sége oxigénre a hegymászás közben. A 39 éves Fisher, a 28 éves Bishop és a 34 éves Hess, valamint a két serpa egy órát töl­tött a csúcson. Ugyancsak a mi­nisztérium közlése szerint hét­főn 16 alpinista jutott fel az Eve­restre a délkeleti falon. A na­pokban két további amerikai al­pinista készül feljutni a „világ te­tejére”. (Az AFP alapján) r

Next

/
Oldalképek
Tartalom