Somogyi Hírlap, 1994. április (5. évfolyam, 77-101. szám)
1994-04-08 / 82. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP — MŰVELŐDÉS 1994. április 8., péntek Molnár Piroska A az Ébredésben Elek Judit rendező Ébredés címmel magyar-francia-len- gyel koprodukciós filmet forgat . A második világháború alatt és után játszódó budapesti történet hőse Kati, a kamaszlány, akit anyja halála után édesapja is elhagy. Egyedül éli át az ötvenes éveket, de emlékképei gyakran felidézik édesanyját. A főszereplő, Eszes Fruzsina 15 éves középiskolás, aki Földessy Margit színiiskolájában készül a pályára. A filmben Molnár Piroska a Csiky Gergely Színház vezetőszínésze is játszik. A Louvre „magyar kőfaragója” A párizsi Louvre „magyar kőfaragója”, Visy József szobrászművész első budapesti kiállítása tegnap nyílt meg az Országos Széchenyi Könyvtár Ars Librorum sorozatában. A budapesti születésű művész 1981-ben telepedett le Franciaországban. Részt vett számos párizsi műemlék, illetőleg a francia főváros környékén épült palota, kastély felújítási munkálataiban. Visy kezenyomát őrzi például a Versailles-i kastély udvari homlokzata, annak kápolnája, a párizsi Bourbon palota. Hosszú éveken át dolgozott a Louvre szobrainak restaurálásán is. Dómján Edit emlékest Dómján Edit emlékestet rendeznek ma a Fészek Művészklubban. A „Köszönet mindenért” című est házigazdája: Szakonyi Károly író, a műsorvezető tisztét pedig Di- nai Tamás színművész tölti be. A verses-zenés összeállításban pódiumra lép Bencze Ilona, Békés Itala, Györgyi Anna, Lőte Attila, Miklósy György, Pádua Ildikó színművész, valamint Vámos László rendező. A műsorban fellép Pregitzer Fruzsina, a Dómján Edit-díj 1993. évi jutal- mazottja is. A Dómján Edit emlékest zongorista közreműködői: Dobsa Sándor és Fehér András. Eladják Greene könyvtárát Hamarosan eladják Graham Greene háromezer kötetes könyvtárát, és a család a híres brit író 150 levelét is áruba bocsátja. Amint azt az 1991-ben elhunyt író unokaöccse, Nicholas Dennys elmondta, több ezer oldalnyi kézírásos naplófeljegyzés, regényterv és széljegyzet találhat gazdára az érdeklődők körében. Nincs még egy olyan 20. századi szerző, aki oly sok feljegyzést készített volna, mint Greene. Szociológiai tanulmány A Hegyköz és a Bodrogköz 35 településen élő 46 ezer embert érintő szociológiai, gazdaság-szociológiai vizsgálat eredményeként több mint kétszáz oldalas tanulmány készült. A felmérés térképet rajzol a térség gondjairól és megjelöli a súlyos elmaradottság felszámolásához szükséges intézkedéseket. A tanulmányt az Országos Foglalkoztatási Alapítvány és a sátoraljaújhelyi polgármesteri hivatal támogatásával a Dósa és Társai Gazdasági Tanácsadó Intézet készítette el azzal, hogy a diagnózis alapján hozzálátnak a kistérségi fejlesztési tervek kidolgozásához is. Tavaszi rendezvények a tanítóképző főiskolán Mindenkinek más az érdeke, s mindegyik döntés törvényes Gyakorlóiskolákra pedig szükség van Ülésezik a Főigazgatói Kollégium Fotó: Csobod Péter (Folytatás az 1. oldalról) Talán közhely, mégis így volt: a hagyományok a jelen gondjai kellős közepébe vezettek. A szembenézésre inspirálta a testületet dr. Cseh Béla, a bajai tanítóképző főiskola gyakorló általános iskolájának igazgatója. „Tájékoztató a gyakorlóiskolák helyzetéről, működésük feltételeiről, különös tekintettel a közoktatási és felsőoktatási törvényre” — című előadásának szabatos előrejelzése mögött, úgy tűnik, egyáltalán nem „szabatos” a helyzet. Főleg, ha hozzávesz- szük a közalkalmazottakról szóló törvényt is. Mint kiderült, a gyakorló iskolák helyüket, szerepüket határoznák meg az új előírások, követelmények szellemében, ez azonban kérdések, dilemmák, különböző álláspontok egész sorát hozza felszínre. Felszínre hozta tegnap is olyannyira, hogy a vita a szünetben sem szünetelt. Ugyanis az önállóság, a jogszabályok értelmezése, a munkáltatói szerepkörök gyakorlása és a gazdálkodás terén meglehetősen változatos a hazai összkép — előnyére és hátrányára egyaránt. Kitapinthatok ugyan a közös pontok, miként a szándék is; hogy a testre szabott szabályozás mellett az együttműködésben legyen meg az összhang. Bármily szerteágazó is a problémakör, a vitázó kollégium zöme „voksolt” a gyakorlóiskolák szükségessége, szakmai önállósága, közoktatási és képzési fontossága mellett. Jó volt hallani, hogy ebben a kaposvári intézmény élen jár; ám az itt sem kérdéses, hogy a fenntartó és a működtető a Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskola. Ami viszont kérdéses, (s most túltekintve Kaposváron) az az is maradt... Mindezek ellenére nem csupán udvarias összegezés: a párbeszéd egy széles és fontos munkafórumon viszont megkezdődött! Jobban kivehetők a megegyező és az ütköző pontok, s a tervek szerint Jászberényben tovább folytatják majd. Talán nem a külső szemlélő optimizmusa fogalmazódik meg csupán, amikor úgy véli: termékeny disputa volt. A tanulók, a szakvezetők, és a képzés érdekei mentén — s ez elhangzott — nem pusztán álláspontok közelíthetnek csak, hanem a gyakorlati képzés gyakorlata is gazdagodhat. (Tröszt) Látni tudni kell! Látás és láttatás, művészet és pedagógia — szinte minden e körül forgott tegnap délután a kaposvári tanítóképző főiskolán. A vizuális kommunikáció és megismerés címmel rendezett tanácskozáson a pedagógusképző főiskolák oktatói vettek részt. Nevelési programjukat néhányan tablókkal illusztrálták az aulában. — A látás is egy tanult mesterségünk, s az emberi látás összehasonlító folyamat — mondta előadásában dr. Hámori József egyetemi tanár, a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem rektora, aki a látás fiziológiáját elemezte. — A környezet rendkívül befolyásolja azt, hogy mit tanulunk meg látni. Még a színlátás is ettől függ. Előadásában nemcsak az agy jobb és bal féltekéről értekezett — humorral fűszerezve — hanem a látás és a pedagógia kapcsolatáról is beszélt, s amikor megkérdezték tőle: tudna-e segíteni egy tantervkészítő teamnek a tekintetben, hogy mikor, mit tanítsanak a pedagógusok az iskolában, a hódmezővásárhelyi Németh László remek oktatási programját javasolta. Persze — mint ahogy megjegyezte — neki is, lenne néhány ötlete... Rosszallóan szólt a televízió rajzfilmjeiről, amelyek készen adják a képi információt; így a képernyő gátja a képzelőerő kifejlődésének. Helyette az elalvás előtt mondott meséket ajánlotta, amelyekből gyerekkorában neki is bőven jutott. Bálványos Huba, a Budapesti Tanítóképző Főiskola tanára a vizuális kommunikáció világát villantotta fel. A kifejező technikák mellett a vizuális műveletlenség kérdése is felvetődött, s elhangzott: nagy a szóródás a szemléletet illetően. Számos tantárgy, amelynek oktatói nem érzik, mennyire rászorulna az ábrázolásra — eredménytelen. A „látás és láttatás” a megyei múzeumban folytatódott, ahol a pedagógusképző főiskolák művésztanárainak alkotásából nyílt kiállítás. A résztvevőket Szabados Péter polgármester köszöntötte, a kiállítást Sümegi György, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Képzőművészeti Főosztályának vezetője nyitotta meg. (Ló'rincz) F elvételi-buktató Nagyatádon Nagyatádon a szakmunkás- képző felvételi minimumát 2,75-ös tanulmányi eredményben állapította meg. A jelentkezők közül tizen nem feleltek meg a követelményeknek: őket az iskola elutasította. A szülők valószínű tájékozódtak az iskola követelményeiről, hiszen az elutasító határozatot nem mindenki fellebbezte meg. Aki mégis megtette ezt az jól járt, mert a város jegyzőasszonya az iskola véleményének kikérése nélkül határozott: tanulhat a szakmunkásképzőben a gyerek. Döntése jogszerű, hiszen az oktatási törvény szellemében járt el, amely szerint a másodfokú döntés az iskolafenntartót illeti meg. Mohári Jenő iskolaigazgató: — Tavaly az első osztályos diákok 30 százaléka megbukott, mert igyekeztünk a képzés színvonalát emelni. A gyenge tanulók felvételi kérelmét is ezért utasítottuk el. Hoffmanné Németh Ildikó jegyző úgy gondolja: a létszámba beleférnek azok is, akiknek a fellebbezési kérelmét jóváhagyta, s a gyerekeknek esélyt kell adni arra, hogy képességeiket fejlesszék. — Többen nem fellebbeztek, most ők póruljártak. — Nekik is lehetőségük volt, hogy éljenek törvényes jogaikkal. Reiz Ferenc, a megyei ön- kormányzat oktatási tanácsosa: — Azt, hogy jogszerűen járt-e el a jegyzőasszony, nehéz megítélni. Ám az oktatási törvény úgy szabályozza a másodfokú döntést, hogy arra az iskolafenntartó képviselője kap jogot. Két érdek ütközik ebben az esetben: a pedagógiai és a tanulókénti fejkvóta pénz. A fenntartó érdeke, hogy minél több tanulót iskolázzon be. Dr. Gergely Árpádné, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium jogásza: — Az iskolafenntartó kötelessége, hogy a tankötelezettségi törvénynek érvényt szerezzen. 16 éves korig a gyerekeknek biztosítani kell a tanulás lehetőségét. A nagyatádi jegyző jogszerűen járt el. A véleményekből nemcsak az szűrhető le, hogy hiányzik az oktatási törvény végrehajtási utasítása, amin a minisztériumban még dolgoznak, hanem az is, hogy a képzés szakmai tekintélye, a minőségi oktatás nem olyan fontos, mint a „mennyiségi”. Horányi Barna Nyolc elöntés Kaposváron, nyolc F-kategória Megkezdődtek a pedagógusperek (Folytatás az 1. oldalról) A törvény módosított változata azonban sikeresen megfosztotta őket a kiemelt kategóriájú fizetésemeléstől, mivel a módosított szöveg értelmében már csak olyan diploma vehető figyelembe, amely szükséges a munkakör ellátásához. Ezeknek a többdiplomás pedagógusoknak a visszasorolása azért is igazságtalan lenne, mert Kaposváron — az önkormányzat példamutató hozzáállásának köszönhetően — azok is megkapták a kiemelt kategóriát, akiknek nem lett volna kötelező megadni. Kilenc pedagógus perét tárgyalta tegnap a munkaügyi bíróság Hanyeczné dr. Varga Rita vezette tanácsa, mindannyian a kaposvári Iparművészeti Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet oktatói. Közülük nyolc ügyében döntés is született: az elsőfokú ítélet mind a nyolcuknál az F-kategória jogosságát állapította meg. A kilencedik per tárgyalását elnapolták. Hogy sor kerül-e másodfokú tárgyalásra, egyelőre még nem tudni. Ismerve azonban a kaposvári önkormányzat hozzáállását — országosan is példát mutattak néhány hete a kiemelt bérek megszavazásával — remélhetőleg nem lesz szükség a másodfokra. A jövő héten folytatódik a tárgyalássorozat, ekkor már nemcsak kaposváriakkal. (Nagy) Elbizonytalanodott iskolák Táncsics-évkönyv, 1992/93 A Nemzeti Alaptanterv március 20-án lépett életbe, s életre kell hívni a kerettanter- veket. A tartalmi szabályozás aligha képzelhető el a mostani parlamenti ciklus idején, hiszen kidolgozása hosszú időt vesz igénybe. Dr. Nagy József egyetemi tanár a minap Kaposváron tartott előadásában a pedagógiai munkaközösségek vezetői előtt bejelentette, hogy a tantervi követelmények, a vizsgarendszerek kidolgozása ugyan megkezdődött, ám az iskoláknak hosz- szabb időre kell berendezkedniük, hogy a saját útjukat járják. Sikerült ugyan megalkotni a Nemzeti Alaptantervet, de az oktatásban még mindig a több mint másfél évtizedes tanterv van érvényben. Az új követelményrendszerek kidolgozói másképp nem képzelik el annak hatékony bevezetését, mint hogy beavattassék a pedagógus. Amit elfogadnak a tanítók, tanárok, azt képesek csak továbbadni diákjaiknak. Az irányítás tétovasága miatt az elmúlt másfél évtizedben szakmailag is elbizonytalanodtak a pedagógusok. Emellett az iskolák önállósulási törekvéseivel is találkozhatunk. Fejlesztésükért sokat áldoztak az önkormányzatok segítségével. Ám a csapda elkerülhetetlen: a megújult és a megújuló iskolák csak önmagukhoz mérhetik eredményeiket, mert mind a mai napig nincs az egész magyar iskolarendszerre kidolgozott követelményrendszer. A képzési formákból sokszínű paletta áll össze, ám lehet, hogy az intézmények fáradozása hiábavaló. Hiszen nincs arra garancia, hogy képzésük „piacképes”. Diákok sora kerülhet ki az iskolapadból munkanélkülinek. Nemcsak a múltbeli tan- terv-örökség kísért, hanem az elmúlt évek elmulasztott lehetősége is. Horányi Barna A fennállás A hagyományokhoz híven Mihályfalvi László igazgató közzétette a kaposvári Táncsics Mihály Gimnázium Évkönyvét, az 1992-1993. iskolai évről. Vélhetnénk: szokásos tanév; így tömör krónika az iskolai „annales” íratlan szabályai szerint. Ám a „jeltelen” évnek is voltak jeles napjai; kiemelkedő eseményei, sikerei, amelyek méltóak a közfigyelemre. Hiszen nemcsak azt tudjuk meg belőle, kik tanítottak s kiket a nagymúltú középiskolában, hanem azt is, hogy működik a diákönkormányzat, az énekkar rendszeres szereplője volt a megye kulturális életének, Vavrinecz Béla külön is köszöni művei megszólaltatását. Buzgólkodtak a diáksportban, a képzőművészeti életben egyaránt, a Voluntas című diáklap pedig már XXV. évfo187.évében lyamába lépett. A szerény beszerzésekkel tovább gyarapodott az „alma mater”, ám ami a legfőbb: az iskola tanulmányi átlaga az 1988/89-es 3,98-ról, az idézett tanévre 4,1-re javult. Hogy mi áll a jó eredmények mögött, azt osztályonként és tanulónként táblázat adja tudtul — nem biztos, hogy minden diák és szülő osztatlan örömére —, ez viszont az évkönyv-szerkesztések tradíciója. Ugyanakkor az iskola is „osztályozza” önmagát. Ez a kimutatás az átlag felvételi arány tükrében mutatja a 108 hazai gimnázium helyezését. A listavezető a budapesti Fazekas Mihály Gimnázium; a Kaposvári Táncsics Gimnázium a 25. helyen áll; tehát az élmezőnyben halad — ugyancsak a jó hagyományokhoz híven. T. T. Belépés nemcsak klarinéttal A Liszt Ferenc Zeneiskola április 11-12-én a klarinétosoknak szervez továbbképzést, Sasvári Attiláné fúvós tanszakvezető irányításával. A rendezvény célja: elindítani a klarinétosok összefogását. Az előadások délelőtt 10 órától zajlanak majd. Fő előadó Balogh József klarinét- művész lesz, a Rádió Szimfonikus Zenekarának tagja, nívódíjas, Pásztory Ditta-díjas és elnyerte Solti György ösztöndíját a Chicagói Szimfonikus Zenekarba. Hétfőn este 18 órakor Balogh József, Baranyai László zongoraművésszel együtt ad koncertet a zeneiskolában. Kedden délelőtt pedig nyilvános lesz az előadás: „Belépés nemcsak klarinéttal!”. Nagy Gabriella
