Somogyi Hírlap, 1994. április (5. évfolyam, 77-101. szám)

1994-04-08 / 82. szám

1994. április 8., péntek

SOMOGY HÍRLAP — BELPOLITIKA

7

Választási tudnivalók, 1994

így alakulnak ki a választókörzetek

Szigorúbbak a feltételek

E héttől szigorúbb feltételekkel bírálhatják el a megyei földművelésügyi hivatalok azokat a pályázatokat, amelyek a Mezőgazdasági Fejlesztési Alaptól kérnek támogatást a mezőgazdasági tevékenység fejlesztéséhez. Ezt Raksó György, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára erősítette meg. Az államtitkár elmondta: várhatóan a héten megjelenik a hivatalos lapokban a mező- gazdasági fejlesztési pályázatok szigorúbb elbírálásának szabályozása. Elkészült ugyanis a módosított pályázati fel hívás, és már megtörtént a szükséges rendelet- módosítás is.

Védett terület Ócsa környékén

Az ócsai önkormányzat úgy döntött, hogy helyi védettségű területté nyilvánítja a település közelében húzódó kavicsbányató körüli térséget. A környék lakosai többször tiltakoztak már a kavicsbányászat ellen, attól tartva, hogy ha megcsappan a talajvízkészlet, a zöldségtermeléshez nem lesz elegendő vizük. Féltik továbbá a tókörnyéki terület különösen értékes természeti ritkaságait, az ős- tőzeges láperdőt. A táj értékeinek védelmére hozta most meg az önkormányzat a döntést, egyúttal korlátozza a kavicstermelést.

Mezőgazdasági

támogatás

Új forma a termőfölddel rendelkező munkanélküliek támogatása. Más mezőgazdasági támogatásokon kívül kétszázezer forintos kamatmentes kölcsön vehető igénybe ilyen címen. A számítások szerint ötszázmillió forintos keretösszeg 2000- 3000 termőfölddel rendelkező munkanélküli vállalkozását segítheti.

Macerás jogállam könyvbemutató

Macerás jogállam címmel rendezte kötetté publicisztikai írásait Nehéz-Posony István ügyvéd, aki az utóbbi időben Bánó András, az Esti Egyenleg volt főszerkesztője jogi képviseletét is ellátta. A könyvben a szerző olyan kérdéseket feszeget, hogy miért 386 tagú a magyar Parlament, mit tegyen az, akit a kormány feljelentett, miért nem kormányoz az önkormányzat, hogyan rúgjuk ki a kellemetlenkedőket?

Új nemzeti projekt

Új nemzeti projekt indítását tervezi az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság. Ennek értelmében az OMFB - a Földművelésügyi Minisztériummal, valamint az Ipari és Kereskedelmi Minisztériummal közösen - pályázatot ír ki az élelmiszeripari és a mező- gazdasági gépgyártást támogató kutatások és fejlesztések ösztönzésére. A pályázók főként olyan hazai és a külpiacokon is keresett korszerűnek minősített termékek kifejlesztéséhez kaphatnak segítséget az OMFB-től, amelyek a bíráló bizottság által meghatározott céloknak megfelelnek.

A parlamenti képviselet szempontjából az országot a megyéknél kisebb, egyenként megközelítőleg 60 ezer lakosú területekre osztják.

Ezek alkotják az úgynevezett egyéni választókerületeket, amelyek egy-egy ország- gyűlési képviselőt delegálnak a parlamentbe. 176 ilyen egyéni választókerület alakult az országban. Megoszlásuk a következő:

Budapesten 32, Baranya megyében 7, Bács-Kiskun megyében 10, Békés megyében 7, Borsod-Abaúj-Zemplén

Május 8-hoz, a szavazás napjához közeledve egyre inkább fontossá válik, hogy a választópolgárok ismerjék a választások előkészítésének és lebonyolításának jogi kereteit. Tudják, hogyan élhetnek a választójogukkal, s azt is, hogy hova fordulhatnak. Ezért most a választási szerveket, működésüket érintő kérdéseket és a választásokkal összefüggő jogorvoslati lehetőségeket foglalom össze.

A választási szervek a választópolgárok független, kizárólag a törvénynek alárendelt szervezetei.

A választási szervek összetétele:

A választási szervek — a szavazatszámláló bizottságok, az egyéni és területi választó- kerületi választási bizottságok és az Országos Választási Bizottság — a választópolgárok független, kizárólag a törvénynek alárendelt szervezetei. Elsődleges feladatuk a választások tisztaságának biztosítása, a pártatlanság érvényesítése, a törvényesség ellenőrzése, szükség esetén a választás törvényes rendjének helyreállítása.

A választási szervek összetétele egyaránt kifejezi a törvényhez kötöttséget és a pár- telvűséget. Ugyanis minden választási szervben vannak választott és megbízott tagok. A szavazatszámláló bizottságok, az egyéni és területi választó- kerületi bizottságok titkárát és további 2-2 tagját a képviselő-testület, illetve a megyei közgyűlés választja. Emellett a jelöltet (listát) állító párt, illetve a független jelölt megbízottja is a választási szerv tagja. Lehetőség van arra is, hogy a pártok, független jelöltek közös megbízást is adhatnak. A megbízást a jelölt, illetve a lista bejelentésével együtt kell bejelenteni. Ebből következik, hogy az a párt, amely területi listát, az adott választókerületben egyéni jelöltet nem állított, a választási szervekbe nem küldhet megbízottat, s a bizottság munkájában „megfigyelőként” sem vehet részt.

A bizottságok választott és megbízott tagjai munkájukat a választási törvényben előírt eskü vagy fogadalom letétele után kezdhetik meg. A választott és megbízott tagjok jogai és kötelezettségei azonosak. Különbség a kétféle címen elnyert tagság között abban van, hogy a testületek által választott titkár és két-két tag megbízatása négy évre — az egész választási ciklusra — szól, a delegált tagok megbízatása pedig a májusi általános választásokra terjed

ki.

További eltérés még — ami a pártatlanság biztosítását szolgálja —, hogy a bizottságok elnöke és titkára nem lehet

megyében 13, Csongrád megyében 7, Fejér megyében 7, Győr-Moson-Sopron megyében 7, Hajdú-Bihar megyében 9, Heves-Jász-Nagykun-Szolnok megyében 8, Komárom Esztergom megyében 5, Nógrád megyében 4, Pest megyében 16, So- mogy-Szabolcs-Szatmár-Be- reg megyében 10, Tolna megyében 5, Vas megyében 5, Veszprém megyében 7, Zala megyében pedig 5 egyéni választókerületben nyerhetnek mandátumot a jelöltek.

Ezeken a kerületeken belül alakítják ki a szavazóköröket.

a választókerületben jelöltet állító párt tagja, illetve független jelölt megbízottja.

A választási szervek tagjává olyan személy választható, illetve delegálható, aki az adott választókerület területén lakik. (Például a 6. számú Egyéni Választókerületi Bizottság, e területen lévő szavazókörök tagja csak Nagyatád és Barcs, valamint ezek városkörnyékén élő választópolgár lehet.) A választójogi törvény 1994. évi módosításának lényeges új szabálya, hogy az olyan választási szerveknek, amelyek a jogorvoslati eljárásban egymással döntést felülbírálható kapcsolatba kerülhetnek, nem lehetnek tagjai az egymással hozzátartozói kapcsolatban álló személyek (például: a szavazatszámláló bizottság tagja nem lehet az, akinek a fia az adott terület egyéni vagy területi választókerületi bizottság tagja).

A választási szervek működése:

A választási szervek a működésük tartama alatt hatóságnak, a tagja pedig hivatalos személynek minősül.

A választási szerv testületként működik. Akkor határozatképes, ha az ülésein tagjai többsége jelen van. Döntéseihez pedig a jelenlévők többségi szavazata szükséges. A választási szerv képviseletét az elnök látja el. Ha nincs elnök vagy elnöki tevékenységében akadályoztatva van, akkor az elnöki feladatokat a titkár látja el.

Szavazatszámláló

bizottságok:

A települések jegyzői megállapították a szavazókörök számát és területét. Ennél figyelembe vették, hogy egy szavazókörre legalább 600, legfeljebb 1200 válaszópolgár jusson. Alapelv az is, hogy minden településen — függetlenül a választók számától — legalább egy szavazókörnek lenni kell. Somogy megye településein ezen elvek figyelembevételével 450 szavazókor működik. Törvényi előírás, hogy a szavazóhelyiség nem lehet olyan épületben, amely valamely párt használatában van.

Minden szavazókörben önálló szavazatszámláló bizottság bonyolítja le a szavazást. Tevékenységet csak az adott szavazókörben végezhet (például kérésre vándorurnát csak a szavazókor területén lakókhoz vihet).

A szavazatszámláló bizottság főbb feladatai:

— ellenőrzi a szavazóhelyiségeket, azok technikai berendezését, a szavazóhelyiségekkel kapcsolatos törvényi előírások betartását (pl. rendelkezésre áll-e legalább két szavazófülke, két zárható urna; nincs-e a szavazóhelyiségben kampánycélokat szolgáló plakát, pártjelvény, stb.);

A szavazókörök számát és területi elosztását a jegyzők állapítják meg oly módon, hogy egy szavazókörre 600, de legfeljebb 1200 választópolgár jusson, s minden községben legalább egy legyen. A tartósan gondozás vagy gyógykezelés alatt állók, továbbá a sorkatonák és a jogerős ítélet nélkül fogva tartottak kérésére az intézményekben is kialakítható szavazókor, de a vok- sok leadásáhoza lakóhely szerint illetékes jegyző igazolása szükséges. Várhatóan mintegy 11,5 ezer szavazókor működik majd országszerte a

— átveszi a szavazás napja előtt a szavazás lebonyolításához szükséges nyomtatványokat, amelyek őrzéséről a szavazás reggeléig a jegyző gondoskodik;

— levezeti a szavazást, biztosítja a szavazás zökkenő- mentes, törvényes lebonyolítását, megállapítja a szavazókörben a szavazás eredményét, elkészíti a szavazókor szavazási eredményét tartalmazó jegyzőkönyvet, átadja a szavazólapokat és egyéb nyomtatványokat a jegyzőnek;

— dönt a szavazás folyamán felmerülő vitás kérdésekben.

Az egyéni választókerületi választási bizottságok:

Somogy megyében — a korábban már ismertetett — hat egyéni országgyűlési választókerületi választási bizottság működik. Főbb feladataik:

— felhívást bocsátottak ki a jelöltajánlásra (ez a felhívás megtörtént március 8-án, amikor a törvény értelmében a pártok, független jelöltek megkezdhették az ajánlási szelvények gyűjtését. A felhívás tartalmazta a jelöltek bejelentésének rendjét, a bejelentés tartalmi követelményeit);

— nyilvántartásba veszik a jelölteket, illetve visszautasítják azt a jelölést, amely a törvényes feltételeknek nem felel meg (a jelöltek bejelentése jelenleg folyamatban van, április 8-án 16 óráig van lehetőség a jelölt bejelentésre, utolsó szakaszába érkezett a jelöltajánló szelvények gyűjtése);

— elbírálják a jelöltet ajánló szelvényekkel és az igazolással történő szavazással kapcsolatos kifogásokat;

— közzéteszik a választókerület jelöltjeinek nevét, a támogató pártot, illetve a független jelölés tényét;

— biztosítják a szavazat- számláló bizottságok működésének törvényes feltételeit, ellenőrzik a technikai feltételeket;

— megállapítják az egyéni választókerület választási eredményét, kiadják a megválasztott képviselőknek a megbízólevelet;

— döntenek a szavazat- számláló bizottság intézkedése elleni kifogásokról;

— megszervezik az időközi választást és közzéteszik annak eredményét.

A területi választókerületi választási bizottság:

Somogy megye egésze egy területi választókerület, így egy területi választókerületi bizottság működik. Feladatai a területi listás választásokhoz kötődnek. Ezen belül főbb fel- adatcsoportjai a következők:

— felhívást bocsát ki a területi lista állítására (ez tartalmazza a listaállítás feltételeit, a lista bejelentésének tartalmi követelményeit);

— nyilvántartásba veszi a területi listákat, visszautasítja

választás napján, május 8-án.

A pártlistákra leadott szavazatok alapján a megyékben, illetve a fővárosban összesen húsz területi választókerület szavazatai alapján további mandátumok találnak gazdára. Budapesten 28, Baranya megyében 6, Bács-Kiskun megyében 8, Békés megyében 6, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 11, Csongrád megyében 6, Fejér megyében 6, Győr-Moson-Sopron megyében 6, Hajdú-Bihar megyében 8, Heves megyében 5, Jász-Nagykun-Szolnok megyében 6, Komárom-Eszterazt a listát, ami nem felel meg a törvényes követelményeknek;

— kisorsolja a pártlisták sorszámát, a listák sorolására 1994. április 11 -én 15 órakor a megyeháza nagytermében kerül sor (Kaposvár, Csokonai u. 3.). A sorsolás nyilvános, a választópolgárok részvételét örömmel veszi a területi választókerületi bizottság;

— közzéteszi a listák sorszámát és a listákon szereplő jelölteket;

— megállapítja a területi választókerület választási eredményét, kiadja a listán mandátumhoz jutott képviselődnek a megbízólevelet;

— dönt a szavazatszámláló bizottságoknak a listát érintő intézkedései elleni kifogásokról.

Az Országos Választási Bizottság:

— ellátja az országos listával kapcsolatos feladatokat;

— közzéteszi a képviselők választásának előzetes és végleges eredményét;

— kitűzi a választások második fordulójának és az időközi választásnak a napját;

— elbírálja a választási bizottság döntése ellen benyújtott kifogást;

— beszámol az Országgyűlésnek az országgyűlési képviselők választásáról;

— a választási törvény egységes végrehajtása érdekében állásfoglalást tehet közzé.

A választási szerveknek jelentős szerepük van az alapvető állampolgári politikai jog, a választójog gyakorlása feltételeinek biztosításában. Működésük jogszerűségével, döntéseik törvényességével hozzájárulnak Somogy választópolgárai politikai akaratának ki- nyilvánításához és annak jogszerű megjelenítéséhez. Törvényes kötelezettségeiknek az egymással versenyző pártok politikai küzdelmében a legszélesebb nyilvánosság előtt kell eleget tenniük.

A választási szervekben Somogy megyében is mintegy 1000-2500-an tevékenykednek. A választás törvényes lebonyolítása önzetlen munkájukon alapszik. A köz érdekében kifejtendő áldozatos tevékenységükért ezúton is köszöne- tünket fejezem ki.

A választás törvényes lebonyolításának garanciái, biztosítékai

Kifogás, jogorvoslat:

A választójogi törvény megteremtette a jogi garanciát a választás törvényességéhez azzal, hogy minden választással összefüggő ügyben kifogást lehet előterjeszteni. A kifogást elbíráló választási bizottság döntése ellen bírósági út is igénybe vehető.

A választási törvény megsértése miatt, a szavazatszámláló

gom megyében 5, Nógrád megyében 4, Pest megyében 14, Somogy-Szabolcs-Szat- már-Bereg megyében 9, Tolna megyében 4, Vas megyében 4, Veszprém megyében 6, Zala megyében pedig 5 mandátumot nyerhetnek el a pártok listáin sorrendben szereplő jelöltek.

Az egyéni és a területi választókerületeken kívül a harmadik nagy területi egységet az ország egésze képezi, hiszen a pártok országos listáik alapján további 58 mandátumot szerezhetnek.

N.Zs.

bizottság tevékenysége, intézkedése és mulasztása ellen az érintett választópolgárok, a jelöltek és a pártok kifogással élhetnek, legkésőbb a kifogásolt intézkedést, eseményt követő három napon belül. A kifogás akár szóban, akár írásban előterjeszthető az illetékes választási bizottságnál.

Az egyéni képviselőjelöltekkel kapcsolatos ügyben az illetékes egyéni választókerületi bizottsághoz, míg a területi listával összefüggően a területi választókerületi bizottsághoz lehet fordulni. A választási bizottság a kifogás tárgyában 3 napon belül dönt. Döntése ellen a Somogy Megyei Bírósághoz lehet jogorvoslattal fordulni. Ez alól egyetlen kivétel van: nevezetesen a választás eredményének megállapításával kapcsolatos választó- kerületi választási bizottsági döntés ellen az Országos Választási Bizottsághoz lehet kifogást előterjeszteni. Az Országos Választási Bizottság döntését pedig a Legfelsőbb Bíróságnál lehet megtámadni.

A jogorvoslat előterjesztésére is a választási bizottság döntésének közlését követő 3 nap áll rendelkezésre. Ezek a határidők jogvesztők. Lejártukat követően sem kifogás, sem jogorvoslat nem terjeszthető elő.

A választások tisztaságának büntetőjogi védelme

A választások tisztaságát a Büntető-törvénykönyv is védi. A választás rendje ellen sértők három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethetők. Választási bűntettnek minősül, ha valaki:

— a jelölési eljárás szabályait megszegve erőszakkal, megtévesztéssel, fenyegetéssel, illetve anyagi juttatással szerez ajánlást;

— jogosultság nélkül szavaz;

— jogosulatlanul aláír, hamis adatokat tüntet fel;

— arra jogosultat a választásban akadályoz;

— megsérti a választás titkosságát;

— meghamisítja a választás eredményét.

Bízom abban, hogy Somogy megye 268 ezer 744 választó- polgára az országért, ezen belül szűkebb hazájáért, Somo- gyért érzett felelősséggel vesz részt május 8-án az ország- gyűlési képviselő-választáson. Megyénkben a választási szervek és az azok mellett működő választási munkacsoportok — a polgármesteri hivatalok, körjegyzőségi dolgozók — munkáját, áldozatos tevékenységét a választópolgárok azzal viszonyozzák, hogy minél nagyobb számban járulnak május 8-án az urnák elé.

Jákli Péter x megyei főjegyző

A választások törvényessége