Somogyi Hírlap, 1994. április (5. évfolyam, 77-101. szám)

1994-04-05 / 79. szám

8 SOMOGY HÍRLAP — ÁI.LVMI VA(;VO\K.VV(IKM <. 1994. április 5., kedd Javuló hatékonyság és pótlólagos tőkebevonás A vállalat ötletet ad, s a piac szab árakat A munkavállalói tulajdonlás az ÁM Rt-hez tartozó cégeknél A dolgozói tulajdonlás az ÁV Rt-hez tartozó 163 válla­lat dolgozóit is élénken fog­lalkoztatja. Éppen ezért a közelmúltban a vagyonke­zelő' kidolgozta a munkavál­lalók tulajdonszerzésének irányelveit. Az ÁV Rt-nek több szempon­tot is szem előtt kell tartania munkavállalói tulajdonlással kapcsolatos politikájának kiala­kításakor: javítania kell a hozzá tartozó vállalatok hatékonysá­gát, teljesítenie kell az állam­mal szemben fennálló pénzügyi kötelezettségeit és a kárpótlási jegyekkel szemben is meghatá­rozott kínálatot kel teremtenie. E szempontok alapján az ÁV Rt vállalatainál a legfontosabb cél a pótlólagos tőkebevonás biztosítása. A dolgozók szá­mára ez azt jelenti, hogy csak azután válhatnak cégük tulaj­donosaivá, ha a tőkeerős in­tézményi vagy pénzügyi befek­tető már megvásárolta a válla­lat egy meghatározott részét vagy alaptőkét emelt. Ez a megszorítás azzal az előnnyel jár, hogy ily módon a vállalat üzleti értékét, és ezzel eladási árát is, a piac határozza meg. Az ÁV Rt pedig a piac ítéletére alapozva határozhatja meg a munkavállalók által megvásá­rolható részvények árfolyamát, a lehetséges kedvezmények körét és mértékét. Az ÁV Rt a dolgozói részvé­nyeket részesíti előnyben. Ezt a részvényfajtát kizárólag a tár­saság fő foglalkozású alkalma­zottai szerezhetik meg (a válla­lat nyugdíjasai is). A dolgozói részvények tulajdonosai ugyanolyan jogokat élveznek, mint a többi részvényes, az egyetlen megszorítás az, hogy ez a részvényfajta csak a mun­kavállalók körén belül fogalom­képes, kívül álló harmadik személy nem vásárolhatja meg. Az ÁV Rt-hez tartozó vál­lalatok egy tekintélyes részénél stratégiai, nemzetbiztonsági vagy egyéb megfontolásokból az állami tulajdon aránya nem csökkenhet 50 százalék plusz 1 szavazat alá. Az ilyen nagyará­nyú tartós állami tulajdon egy­ben azt is jelenti, hogy csökken az értékesíthető vagyonrész aránya: ezeknél a vállalatoknál a dolgozói tulajdonlás általában nem érheti el a társaság jegy­zett tőkéjének 10 százalékát — mint az egyébként gyakorlat —, hanem maximum öt százalék lehet. E szabály alól — az MRP ke­retében történő kivásárlás ese­tén — kivételt képeznek azok az általában jól jövedelmező és kisméretű, tehát jól átlátható cégek, amelyeknek igazi üzleti értékét dolgozóinak szaktu­dása adja. Tehát az olyan tár­saságok, ilyenek például a K+F kutatóintézeti hálózatok, ahol speciális szakértelem áll ren­delkezésre. Az ÁV Rt szeretné elérni, hogy társaságainak igazgató­sága, ügyvezetése és a dolgo­zók érdekképviseleti szervei működjenek együtt a munkavál­lalói tulajdonszerzéssel kapcso­latos elképzelések kidolgozá­sában, a javaslatokat tehát el­sősorban vállalataitól várja. A döntés joga és kötelezettsége a jelenleg hatályos jogi szabályo­zás szerint kizárólag az értéke­sítendő részvények feletti tulaj­dont gyakorló szervezetet, te­hát az Állami Vagyonkezelő Részvénytársaságot illeti. Te­hát a tulajdonlás időpontjáról, az e célra felajánlható részvé­nyek mennyiségéről, a nyújt­ható kedvezményekről, ezek mértékéről, a fizetési és jegy­zési feltételekről kizárólag az ÁV Rt Igazgatósága jogosult dönteni. Privatizációs ábécé Önkormányzat vállalata Január 1 -je óta az önkor­mányzatok gazdasági társasá­got vagy szövetkezetét alapít­hatnak, ha vállalkozni akarnak. A már működő önkormányzati vállalatok maguk is kezdemé­nyezhetik az átalakulást, amiről az önkormányzat dönt. Az ÁVÜ jogait ilyenkor az önkormányzat gyakorolja és nem kap része­sedést a vállalat belterületi föl­dje után. A létesítő önkormány­zat 1996. december 31-ig köte­les társasággá átalakítani válla­latait, amelynek tartozásaiért kezesként öt évig felel. Önkormányzatok és privatizáció Az átalakulást előkészítő vál­lalat köteles tájékoztatni a belte­rület föld fekvése szerinti ön­kormányzatokat arról, hogy va­gyonmérleg tervezetében mek­kora értékkel szerepel az ön- kormányzat területén fekvő bel­területi föld. A külterületekre, mezőgazdasági, erdőgazdasági területekre nem vonatkozik ez a szabály. Csak a föld értékét kell figyelembe venni, a rajta levő építményt nem. A földérték megállapítása azért fontos, mert az önkormányzat akkora ösz- szegre tarthat igényt, ahogyan a föld értéke a vállalati vagyon­mérleg főösszegéhez viszony­uk. Az önkormányzat megálla­podhat az ÁVÜ-vel abban is, hogy a létrejövő gazdasági tár­saság részvényeiből üzletrésze­iből részesedik és így osztalékra lesz jogosult. A vállalat valamely vagyontárgyát is megkaphatja. Szabó véleménye Szabó Tamás privatizációs miniszter meglátogatta a ta­valy nyereséggel záró Kábái Cukorgyár Rt-t, és a Hajdú-Bihar megyei Építő­ipari Vállalkozási Rt-t. A munkavállalói tulajdonlást mind a munkahelyteremtés­ben, mind a vállalatok talpon maradásában fontosnak tar­totta. Csúszik a KRP Az eredeti tervekkel ellen­tétben nem április elején, ha­nem inkább a hónap végén indulhat a Kisbefektetői Részvényvásárlási Program a Soproni Sörgyár Rt és a Pan- nonplast Rt részvénycsomag­jainak meghirdetésével. posta i§ 1 VÁLASZT KEREK Tiszteli Olvasó! Tisztelt Leendő Részvényes! Azt hiszem, kevés olyan embert találnánk a világon, aki nem szeretne tulajdonhoz jutni. Miért kezdem levelemet ezzel a köz­helyszerű mondattal? Mert noha mindig is tisztában voltam ezzel a közhellyel, nyíltan kijelenteni nem is olyan rég, szinte bűnnek számított. A jelenlegi kormány kezdettől úgy gondolta, hogy hazánknak a tulajdonosok országává kell válnia. Eddigi munkája bizonyíték erre, egymilliónál több azoknak a száma, akik eddig tulajdonosokká váltak. Persze, ezzel még nem lehetünk elégedettek. Azonban negyven év ellentétes irányú munkáját nagyon nehéz néhány év alatt visszafordítani. A KRP, az a program, amiről most szeretném Önt tájékoztatni, erre tesz kísérletet. A KRP, a Kedvezményes Részvényvásárlási Program a kormány jóváhagyásával április elején indul és minden magyar ál­lampolgárnak lehetőséget teremt arra, hogy stabil és sikeres társaságok részvényese legyen. >1 legutóbbi évek jónéhány si- ■ keres részvénybevezetése, valamint a tőzsde árainak magas szintje bizalmat keltett a részvények iránt. Mindenki láthatta a hosszú sorokat, amelyek egy-egy részvény jegyzésekor kialakultak. Ezekben a sorokban azonban eddig szinte kivétel nélkül azok az emberek álltak, akiknek már volt alaptőkéjük. A KRP (a részletfizetési és a kárpótlási ágon egyaránt) azoknak is le­hetőséget jelent a részvényszerzésre, akiknek nincs megtakarított pénzük. A részletfizetési ágon, 2000 forintos jelentkezési díj kifizetése után minden, hazánkban állandó lakóhellyel rendelkező, 18. életévét betöltött állampolgár 100.000 forintos keret mértékéig vásárolhat a KRP-be bevont társaságok nyilvános forgalom- bahozatalra kerülő részvényeiből. A megvásárolt részvények ellenértékét öt év alatt, kamatmentesen tehet törleszteni. A részvények esetleges osztaléka csökkenti a visszafizetendő részletek összegét. Ez a lehetőség még megtakarítási formának is nagyszerű, arról már nem is szólva, hogy a megvásárolt részvényekért fizetett összeggel az adóalap csökkenthető. A KRP által nyújtott másik lehetőség a kárpótlási ágon kínálkozik. A részvények elosztása során biztosítjuk az alanyi jogon kárpótoltak elsőbbségét, akik kárpótlási jegyüket kamattal növelt címletéríéken cserélhetik részvényekre, így a valós érték­nek megfelelő tulajdonhoz jutnak általa. A program során az Állami Vagyonügynökség és az Állami Vagyonkezelő Részvénytársaság biztosítja a jó minőségű rész­vénykínálatot. A KRP-nek ez az első, kísérleti szakasza. Az őszi, nagyobb volumenű kibocsátások előtt most tapasztalatokat szeretnénk gyűjteni, s minél szélesebb körben igyekszünk megismertetni ezt a lehetőséget az emberekkel. Ezért kérem, ha észrevételei vannak, vagy többet szeretne megtudni a KRP-ről, írjon nekem, örömmel fogadok minden megkeresést. Budapest 1994. április. EKE. BUDAPEST, Név: Pf 113. 1300 Cím: □ IGEN, kérek további információt a KRP programról. mfSÊÊKÊÊKÊÊÊÊÊÊKÊÊÊÊÊÊKÊÊÊÊÊKÊÊÊÊBÊÊÊÊÊÊÊSÊBÊÊÊÊÊ Tudnivalók a vagyonjegyről Ma már csak a mai gazdál­kodó szervezetek (gazdasági társaságok) is bocsáthatnak ki vagyonjegyet. A törvény rendezi, hogy át­alakulás esetén mi lesz ingyen vagy kedvezményesen adott, illetve a kedvezmény nélkül eladott vagyonjegyek sorsa. A vagyonjegy tulajdonosa az át­alakulási tervnek az ÁVÜ-höz történő benyújtása előtt kér­heti a vállalattól, hogy a vásá­rolt vagyonjegye helyett törzs (normál) részvényt adjon neki. Áz ingyenesen, kedvezmé­nyesen kapott vagyonjegy és az olyan vásárolt vagyonjegy helyett, amely nem ruházható át korlátozás nélkül, csak azt kérheti a tulajdonos, hogy dol­gozói részvényt kapjon. Kárpótlási jegyért OTP-részvény Várhatóan április 7-től kárpót­lási jegyért lehet jegyezni az OTP törzsrészvényeit — jelen­tette be Kiss Krisztina, az AV Rt vagyonátadási menedzsere. Az ÁV Rt a pénzintézet törzsrész- vényeiből 2,3 milliárd forintos névértékű csomagot kínál fel. A részvényeket az OTP hálózatá­ban lehet majd jegyezni. Privatizációs sikertörténet a Balaton-parton Sió Eckes: a gyümölcsöző üzlet Európa egyik élelmiszer- gyártó óriása, a németor­szági Eckes AG vette meg 1991-ben, hosszas piacku­tatás után a széplaki Sió-Nektár Kft-t, amely a pi­acon már korábban ismertté vált gyümölcsleveivel. Ta­valy az új tulajdonos 7 millió márkát fordított fejlesztésre a Balaton-parti üzemben. A tervek szerint 1996-ig 400 millió forintot szánnak még az üzlet föllendítésére. Számítógépesítik a rendelés, termelés- ellátás egész fo­lyamatát, új gépsorokat állí­tanak üzembe, és 2500 rak­lapnyi új raktárterületet létesí­tenek. Majdnem 400 fogyasz­tói nagykóstoló szervezése eredményeképpen új recept alapján készítik termékeiket, amelyek zamatosabbak lesznek. Ráadásul a Hohes C termékcsaládból, amely Európa-szerte a legnépsze­rűbb, a narancs mellett más ízeket is megpróbálnak házi- asítani Magyarországon. Molnár Péter ügyvezető igaz gató és Tóth Zsolt kereske­delmi igazgató elmondta: leg­fontosabb feladatuk az érté­kesítés. Hét új üzletkötő kol­légájukat 1600 jelentkező közül választották ki. Jelen­leg a kiskereskedelem 4000 üzletét látogatják rendszere­sen — ezeken a helyeken bonyolódik a hazai kereske­delem 70 százaléka. A fo­gyasztók túlnyomó része csak az épp meglátogatott üzletben dönti el, hogy pél­dául egy vajból, kenyérből vagy üdítőből melyik fajtát vá­lasztja, ezért reklámanya­gokkal, tanácsokkal segítik az eladókat. — Reméljük, egyre több vásárló írja föl már otthon a cetlire, hogy Sió-gyümölcslét vagy Hohes C-t akar vásá­rolni — mondták a vezetők. — A kereskedőket megpró­báljuk segíteni; nem árusítjuk például diszkont-áruházban vagy egyes üzleteknek a termékeinket. A piacon meg­határozó a jelenlétünk. Dol­gozóink három műszakban, hét végén is éjjel-nappal a gyártósorok mellett állnak, hogy teljesíteni tudjuk a meg­rendeléseket. Ma az ország­ban vásárolt minden nyolca­dik doboz gyümölcslevet mi gyártjuk. Idén újabb dolgozók felvé­telét tervezik. Nem is lehet másképp, hiszen a piacon egyértelműen vezető sze­rephez akarnak jutni. Gyü­mölcsözőnek bizonyult ez az üzlet... Czene Attila

Next

/
Oldalképek
Tartalom