Somogyi Hírlap, 1994. április (5. évfolyam, 77-101. szám)
1994-04-02 / 78. szám
1994. április 2., szombat SOMOGYI HÍRLAP — SZÍNES HÉTVÉGE 23 Tóték az üzenetet megkapták — köszönik, jól vagyunk a/ Őrnagy négy, egyenlő darabban Veress Dóra, Börcsök Enikő, Kelemen József Fotó: Csoboo Leggyengébben a magyarok. Azaz mi, vagyishogy ti, eleink álltatok leggyatrábban helyt a doni katasztrófa bekövetkeztekor. Hitler Adolf szerint. Aki viszont nem csupán geopolitikai, de szellemi messzesége miatt sem láthatta a szövetségesek vacilláló kínkeserveit; elborult agyának eszével, ha akarta, sem érhette volna föl, hogy a frontra induló századokat miért nevezte még Rákosi is mozgó vágóhidaknak. A diktátor nem látta, amit egy Örkény István nevű, néhai zászlós igen: „a legtöbben ülve fagytak meg, s ahogy ott ültek, márványba fagyott arccal, még most is hátamban érzem tekintetüket. ” írta ezt Örkény huszonkét évvel később a Tóték elé, levélben, a nézőhöz. És a holtakkal, velük gondolt mindvégig az írás közben, noha „a Tóték nem róluk szól, vagy nemcsak róluk, sőt talán egészen másról...” Gondolunk ám velük, ha nem is írunk közben igazit, magunk is. Esetleg odáig merészkedünk, hogy nyomdaszagú történelemkönyvek képein nézünk farkasszemet az egyirányú menetelésbe halt, megfagyott párákkal. A halottak persze nem szólnak, s meg sem vetnek mindezért; a megvetés az élőkben öklendezik föl — a Totókban ez a pottyantós vécé átható szaga, bűz, ami a hatalmat irritálja módfelett. Aztán a ködösítés, nem voltak kellőn hazafiak-ozás, — ez az illatot semlegesítő, ideológiai spré- zés. Az ideológiai sprézők csak arról feledkeznek meg: a masz- sza, lett légyen bárminő illatú is, attól még massza marad. Legyen ez egy történelmi igazság. Tóték klozetja, a kaposvári Csiky Gergely Színház stúdiójában bemutatott előadás tanúsága szerint határozottan fenyőillatú. Az örökzöld illatár pedig azon kevés dolgok egyike, ami a kis mátrai faluba várt Őrnagyot a hírek szerint nemhogy nem idegesíti, de még kedveli is. így aztán csak szuggerálják a budit, a lelkiismeretes gödörtisztító meg a Tót1, átszellemült arccal, és odáig jutnak: nem ildomos már a masszát megbolydítani. A lajt jogi pályát tévesztett tulajdonosának szerepében Pál Tibor az egyik legelevenebb epizódalakítást nyújtja. A darab még felhőtlenül víg dialógusában ő és a Tót Lajost emlékezetes pillanatokkal megélő Szula László nagyot játszanak. Csakúgy, mint később Tót — a szín ismét a klo- tyó — szegény, jó Gyulájuk paranoiás, full-fóbiás, ám áldottjó zászlóalj-parancsnokával. Örkény géniuszáról értekezni persze, e hely itt igen csekélyke. Annyit csak vigalom és szomor együtthatásáról: Örkényi ötvözetük a tragikus hatás magasfoka. Znamenák István rendezésében hálásan erős az ellenpont: vidulok a poénokon, a helyzet komikumain, ha kell, és borsózik a hátam, bánatom valódi fájdalom, ha a színi élet arról szól: „Tót Gyula zászlós, tábori posta hétszázhét per hét, az ellenséggel folytatott harcban hősi halált halt...” Tótékat a hír nem veri le, mivel nem tudják, ezen az elven fontolja meg kétszer is, esetleg négyszer, a tábori sürgönyök kézbesítését a falucska félhülye, hadirokkant postása — Ottlik Ádám alakítása az epizód-kézbesítőt a főbb szerepek közé emelte. Mondhatni: „őrnagyi rangra” — Kelemen József fiatalságával együtt is képes volt „feledtetni” az Isten hozta-féle emléket. (Ezentúl nemcsak Latinovits fog beugrani az Őrnagyról.) Kelemen zilált katonájában patentül mű- dödnek a földtől elrugaszkodott agresszor kiszámíthatatlan és kegyetlen „allűrjei”, amivel a Tót családon, Mariskán — Börcsök Enikő — és Ágikán — Veress Dóra — keresztül az emberivagy inkább az emberséget terrorizálja. A falucska lakói eközben a gyantaszedők tábortüzének fényében lelik örömüket: emlékezetes falusi maradt számomra Gizi Gézáné — Gráf Csilla— és Tomaji plébános — Törköly Levente. Znamenák Tóték-ja nem merül el a kínálkozó groteszkben, elvégre ez Örkénynél sem direkt: természetszerűleg fakad a valóból. A groteszk az Őrnagy működésében is messzebb mutat. Nézzék csak, Tóték!, hallom a neuraszténiás tiszt fölényességét, amikoris éppen megáll a margóvágásban, és ideologizál: csak semmi „tevékeny semmittevés”, netán gondolkozás. „Másfelől viszont, ameddig dobozolunk, addig szívvel-lélekkel”... és guillo- tine-ként kattan a margóvágó monstrum. Őrnagy négy, egyenlő darabban. Es mégcsak bele sem döglik. A mutatvány (amíg a világ) világszám, és a jelenbe ér: neo-, new-, újmódi egyenruhában. Balassa Tamás Múlt és jövő Helikonjai Az idén háromezer diák verseng az aranyakért Keszthelyen A Helikoni Rendező Bizottság ismét megrendezi a keszthelyi Helikoni Ünnepségeket. A szép hagyománnyal rendelkező vetélkedősorozat történetéről kevesen, és keveset tudnak. Festetics György gróf 1817-1819 között öt alkalommal elsőként rendezte meg Keszthelyen a Helikoni Ünnepségek néven ismert találkozókat. A kétnapos rendezvényeken a költők, írók, tudósok olvasták fel műveiket és kaptak elismerést a gróftól. A résztvevők között találjuk Berzsenyi Dánielt, Kisfaludy Sándort, Pálóczi Horváth Ádámot... Az ünnepségek 100 éves fordulóján, 1921-ben nagyszabású rendezvényekre került sor, ahol maga Horthy Miklós is megjelent, de itt volt Ap- ponyi Albert, Beöthy Zsolt, Herczeg Ferenc és mások. 1932 szeptemberében az írók Gazdasági Egyesülete Balatoni íróhetének két utolsó keszthelyi napján helikoni verseny díjait osztotta ki a 30 résztvevő között. A nevesebbek: Tamási Áron. Tersánszky Józsi Jenő, József Attila, Nagy Lajos voltak. Hosszú hallgatás után 1957-ben a Dunántúl középiskoláinak kulturális vetélkedőjévé nőtte ki magát, majd 1992-ben a keszthelyi Gold- mark Károly Művelődési Központ újjáélesztette az ünnepségeket. Idén május 5-6-7-én hat megye háromezer diákja verseng a Helikoni aranyakért: nyolc kategóriában. A kísérőrendezvényeken fellép többek között a Budapest Ragtime Band, Rock Színház. Az anyagi támogatást a Helikoni Alapítvány adja. Restaurálják a F eszty-körképet Bár ma már senki nem kérdőjelezi meg, hogy a Feszty-körkép felújítása nemzeti ügy, jellegét, s hogy a munkálatok a terveknek megfelelően maradnak, nem sikerült számottevő szponzorokat megnyerni a költséges munka támogatásához. Máig nem tudatosult kellőképpen, hogy ez lesz 1996-os világkiállítás egyik legjelentősebb vidéki látványossága. A szakemberek az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban tartották soros összejövetelüket, amelyen értékelték a felújítás eddigi munkálatait, s megbeszélték az alapítvány idei feladatait. A tennivalók között legfontosabbnak ítélték a körkép iránti érdeklődés fenntartását. MOFA MOHÁCSI FAROSTLEMEZGYÁR Rt. Mohács, Budapesti országút, Tel.: 69/311-922, Fax: 69/322-742 Termékeinket ajánljuk: ÉPÍTKEZÉSHEZ . BÚTORKÉSZÍTÉSHEZ kiállítási STANDEPITESHEZ BELSÔTÉR BURKOLÁSHOZ CSOMAGOLÁSHOZ Termék forgalmazóink: Forma Kft. Kaposvár, Szent L. u. 20. tél.:82/315-154 Budai Építőanyag Kereskedés Siófok, Dózsa Gy. u. 8. tel.:84/313-345 ____________________Tüzép telepek. _______________{3me0) Á ram-álmok az osztrák energétikai vásáron A Dédász, az örök toleráns A napenergia egy háztartás összes energiaigényét kielégítheti Az ausztriai Wels energetikai szakkiállításának megtekintésére és a Dédász Rt múlt évi tevékenységéről valamint az ez évi elképzeléseiről szóló beszámoló meghallgatására hívta meg lapunkat a Dél-dunántúli Áramszolgáltató Részvénytársaság. Ilyen beszámoló manapság mindenhol panaszáradattal kezdődik, s a panaszok Bo- bula András értékesítési igazgató és dr. Beke Márta gazdasági igazgatóhelyettes beszámolójából sem hiányoztak. Elmondták: az áramszolgáltatóknak még a legszükségesebb fejlesztésekre is alig futja. Ugyanakkor sok a fogyasztói tartozás: a múlt év végére a közületek tartozása 686 millió forintra rúgoptt, a lakosságé pedig 31 millióra. — Mégsem kapcsoljuk ki a villanyt a fizetni nem tudó vállalatoknál — mondta Bobula András —, nekünk sem célunk megszabadulni a fogyasztóinktól; amennyire tudjuk, kedvezményekkel, megegyezéssel, inkább a csődjeik elkerülését segítjük. Helyzetéből adódóan tehát a Dédász az örök toleráns. Senki nem kérdezi, hogy miből él, azt azonban elvárják tőle, hogy hitelezzen a megszorult közületeknek. Emiatt aztán ők is hitelekre szorulnak, de akár így, akár úgy — mondják —, az áramszolgáltatásnak működnie kell. Működik is, sőt némi büszkeségre is okot ad a színvonala — állítják. Nincs áramkimaradás, nincs üzemzavar, kiolvadt hűtő stb. A lakosság több mint 90 százaléka csak akkor kerül kapcsolatba az ügyfélszolgálatukkal, amikor befizeti a számlát. Persze az sem valami örömteli találkozás. Nem véletlen, hogy — mint a tájékoztatón is elhangzott — az elmúlt két évben Somogybán és Baranyában jelentősen csökkent a villamosener- gia-felhasználás. A szakemberek is elismerik, hogy az átlagbérekhez viszonyítva a villamos energia valóban nem olcsó. Persze mindjárt hozzátéve azt is, hogy a családok többi kiadásához képest viszont még mindig nem jelentős tétel. Az előállítási költségekhez képest pedig kifejezetten kevés pénzért jut a magyar a villamossághoz. A welsi energetikai szakkiállításon nem először vettek részt a Dédász szakemberei. Legnagyobb tanulsága számukra az idén is az, hogy a Nyugat takarékosságon alapuló szemléletmódja Magyar- országon szinte teljesen hiányzik. A vásár egyik érdekessége volt az alternatív energiaforrások térhódítása: a víz, a szél hasznosításának különböző módozatai mellett a legérdekesebbnek a napenergiahasznosítás lehetőségei bizonyultak. Bár a magyar vélemény szerint az osztrákok túloznak, amikor azt állítják, hogy egy háztetőnyi napkollektor ki tudja elégíteni egy ház teljes energiaszükségletét, arról nem is beszélve, hogy az energianyerés ezen módja egyelőre még igen költséges. Az új fűtési rendszerek közül a laikusnak a legérdekesebb a falfűtés volt, valamint a fűthető bútorok. Mint kiderült, a falfűtés régebben eretnekségnek számított, most pedig egyre inkább elterjed. Felvetődött egy, az osztrákokéhoz hasonló energiatakarékossági vásár magyarországi megrendezésének gondolata. Ha ilyen jellegű rendezvénnyel nem is szolgálhatnak egyelőre, áprilisban mégsem marad rendezvény nélkül a Dél-Dunántúl: idén száz éve kezdődött ugyanis e térség villamosítása. 1892-ben Nagykanizsán, 1993- ban Kaposváron, 1994- ben Pécsen kezdték meg a villamos energia szolgáltatásé. Kaposváron és Siófokon több rendezvénnyel készülnek az évfordulóra: a megyeszékhelyen vándorkiállítás, emlékülés lesz a jövő hónapban, a siófoki üzemigazgatóság és a tabi kirendeltség sportrendezvényekkel, illetve úgynevezett energiashow-val készül, Siófokon múzeumavatásra is sor kerül. Nagy László
