Somogyi Hírlap, 1994. április (5. évfolyam, 77-101. szám)
1994-04-01 / 77. szám
2 SOMOGYI HÍRLAP — HAZÁNK ÉS A NAGYVILÁG 1994. április 1., péntek Magyar-orosz csúcs Kérdőjelek Heltai András kommentárja Miért nem vállal felelősséget Clinton? Alig egy éve sajátos politikai botrány szemtanúja lehettem Washingtonban. Peter Tarnoff külügyminiszter-helyettes (nemrég járt Budapesten) újságírók előtt kijelentette: a megváltozott világban az USA képtelen minden problémát felvállalni. Mit gondolhatott vajon Bili Clinton a bejelentésről, amelyet Washington persze sietett hevesen cáfolni? Mit érezhetett az elnök akkor, amikor egy vezető embere az ő szándékai ellenére kimondta azt, ami egyébként nyilvánvaló és köztudomású? Clinton semmit sem szólt, de Washingtonban mindenki tudta, hogy nagyokat nyelt. Tervezte-e egyáltalán a 14 év utáni első demokratapárti elnök, hogy a különlegesen nagy figyelmet szentel a világ- politikának? Nyilván nem, hiszen Clinton annak is köszönhette választási győzelmét, hogy megígérte: republikánus elődeivel szemben a hazai gondokat állítja munkájának középpontjába. Demonstrálhatta-e Washington érthetőbben „realista” világpolitikai visszafogottságát mint azzal, hogy sokak számára fájdalmasan, lényegében tétlen maradt s marad a balkáni válságban? Hogy hiába legjobb szövetségeseinek minden nyomása, még békefenntartókat sem hajlandó oda küldeni? S mit jelez az amerikai magatartás a koreai atomfeszültség kapcsán? Legalábbis fokozott óvatosságot. Abban nyilván senki sem kételkedik, hogy Bili Clinton tudatában van a ténynek: az immár egyetlen szuperhatalom élén áll, amely nem adhatja fel a világ politikai, katonai és gazdasági biztonságát garantáló szerepét. De egyre gyakrabban kérdezik tőle és az Egyesült Államok más vezetőitől szerte a világban: tudja-e az amerikai elnök, hogy országának súlyos belső gondjai éppoly kevéssé mentik fel a világ ügyei iránt különleges felelősség alól, mint „belpolitika-centrikus” választási ígéretei? Választási fair play díj Bosnyák offenzíva A bosnyákok több mint tízezer katonával nagyszabású of- fenzívát indítottak a kelet-boszniai szerb állások ellen. A Tanjug hírügynökség szerint a szerbek tartani tudják állásaikat, a muzulmánok azonban több száz embert vesztettek. Parancsra várnak a Gáza-övezetben Három nap elég az izraeli hadseregnek, hogy a Gáza-övezetben átcsoportosítsa alakulatait, eleget tegyen a palesztinokkal kötött autonómia-megállapodás előírásainak. A tervek készen állnak, csak a parancsra várnak. A kisnyugdíjas Gorbacsov Oroszország kisnyugdíjasai között is a legkevesebb nyugdíjat kapja Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió első, és egyben utolsó elnöke; még mindig a három éve megállapított 4000 ezer rubeles összeget folyósítják. Gorbacsov munkaviszonya alapján legalább a mini- málnyugdíj tizenegyszeresére lenne jogosult. Korea, külön német mintára? Kim Jung Szám dél-koreai elnök felkérte kínai tárgyaló- partnereit: közöljék az észak-koreai vezetéssel, hogy Szöul nem szándékozik a megosztott félszigetet „német mintára” egyesíteni. Phenjan azzal vádolta meg Szöult, hogy a német újraegyesítés mintájának megvalósítására törekszik. (Folytatás az 1. oldalról) Az orosz adósságokkal kapcsolatban ugyancsak az a kölcsönös álláspont, hogy ezt a kérdést is mielőbb rendezni kell. A fennálló 800-900 millió dolláros tartozás rendezésének több módja is szóba került; megemlítették annak lehetőségét, hogy magyar vállalkozók, vállalatok tulajdonhoz jussanak Oroszországban, részt vegyenek az ottani privatizációban, továbbá nem kereskedelmi jellegű szolgáltatások igénybevételének, illetve gépipari szállításoknak, s az esetleges újabb fegyvervásárlásnak a lehetősége. Az illetékes tárcák vezetői A Ferenczy Europress értesülései szerint a Boross Péter kormányfő által aláírt levél csupán pár soros, s a hivatalos felvételi kérelemben szó esik a maastrichti szerződés azon cikkelyéről is, amely alapján csatlakozásunk egyáltalán elképzelhető. A szándéknyilatkozat ezért is megkülönböztetett fontosságúnak tekintendő, hiszen Magyarország az első, amely a január elsejével életbe lépett új alapszabályra való hivatkozással folyamodik belépési szándékkal az Európai Unióhoz, amelynek elődje az Európai Közösség volt. ezt követően intenzív egyeztető munkát folytatnak, hogy tisztázzák az adósságtörlesztés módozatainak részleteit. Remény van arra, hogy ennek eredményeként még Cserno- mirgyin kormányfő látogatása alkalmával megállapodást írnak alá az adósságok rendezéséről. Abban máris egyetértett a két kormányfő, hogy az adósság rendezésében korszerű piacgazdasági megoldásokat célszerű alkalmazni, ami egyben a gazdasági kapcsolatok élénkítésére is jótékony hatással lenne. A kormányfők egyébként megelégedéssel nyugtázták, hogy megállt a két ország közötti A Külügyminisztériumban felhívják a figyelmet arra, hogy elvileg bármelyik európai állam kérheti a csatlakozást, ám a kialakult gyakorlat szerint a brüsszeli bizottság érdemben csak abban az esetben foglalkozik az üggyel, ha az illető ország az EK illetve most már az EU társult tagja, tehát az erre vonatkozó okmányt már az Unió valamennyi tagállama ratifikálta. A véletlen hozta úgy, hogy az EU rangos testületének soros elnöke görög. De éppen Görögország példája lehet figyelmeztető azoknak, akik azt remélik, hogy Magyarország rövid időn belül kereskedelem visszaesése, és megteremtették az alapokat a forgalom növeléséhez. Viktor Csernomirgyint fogadta délelőtt Göncz Árpád köztársasági elnök is. Göncz Árpád általában is jónak minősítette a magyar-orosz kapcsolatokat. Viktor Csernomir- gyin hangoztatta: Oroszország gazdasági politikai stabilitásra törekszik. A gazdasági reform nehéz és sajátságos útját kezdte meg, és végig is kíván menni azon. A kulcskérdés az, hogy miként lehet mérsékelni a gazdaság visszaesését, az infláció ütemét, illetve hogyan lehet csökkenteni a költségvetési hiányt. tagja lehet az Uniónak. Görögországnak, amellyel 1961- ben írták alá a társult tagságról szóló szerződést, húsz évig kellett várnia a teljes jogú tagságra. Az EU-országok kormányfőinek testületé, a brüsszeli bizottság számtalan szempontra tekintettel „elfektetheti”, félreteheti a kérelmet. Reményeink szerint az EU tanácsa már április 18-i ülésén napirendre tűzi a magyar kérést, ezt követően pedig továbbítja azt az érdemi eljárás következő fórumához, az Európai Bizottsághoz. A magyar szakértők — ismerve az eljárás bonyodalmait — úgy vélik, 1997 előtt biztosan nem számolhatunk azzal, hogy Magyarország az Unió tagállama lehet, de a döntés feltehetőleg az ezredfordulóig is kitolódik. Toronyi Attila A Kereszténydemokrata Néppárt választási fair play díjat alapít, amelyet — a választások második fordulója után, várhatóan június közepén — az a párt kap meg, amelyik a legkorrektebb választási kampányt folytatta. A díj odaítéléséről egy erre a célra felkért, közmegbecsülésnek örvendő hazai és külföldi személyiségekből álló társadalmi zsűri dönt majd. Mindezt Eszes István, a KDNP kampányfőnöke jelentette be egy tegnapi sajtóértekezlet keretében. Az európai út Athénen át vezet Magyarország jövője szempontjából meghatározó esemény színhelye lesz ma a görög főváros. Az Athénba látogató külügyminiszter, Jeszenszky Géza a délelőtti órákban nyújtja át az Európai Unió tanácsa soros elnökének, Theo- rodosz Pangalosznak Magyarország csatlakozási kérelmét. EN LEGJOBBAN A LAPOS, A KOCKA, A HOSSZÚKÁS, A KEREK ÉS AMINDENFÉLE \ NARANCSOT SZERETEM!^ 6 O C£ CL Û Z UJ >CL a < X (Fizetett politikai hirdetés)
