Somogyi Hírlap, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-29 / 74. szám

6 SOMOGYI HÍRLAP — MŰVELŐDÉS 1994. március 29., kedd Oktatásirányítás : egy lépés hátra Jánosi György: Az intézményvezetők teljesen kiszolgáltatottak az iskolaszéknek, önkormányzatnak, tankerületi oktatási központnak „Mindannyiunkban van valamilyen értékrend” Fotó: Török Anett Rád jó, Kabaré! Haditudósítás az elhallgattatottak kaposvári tavaszi hadjáratáról Nádas György és Usztics Mátyás Fotó: Török Anett A szakma kiváló kaposvári tanulói Szép eredményt értek el Sopronban a Szakma Kiváló Tanulója országos döntőjén a kaposvári Rippl-Rónai Közle­kedési Szakközépiskola és 503-as Ipari Szakmunkás- képző Intézet tanulói. Major Dávid a vízvezeték- és készü­lékszerelő szakmában máso­dik helyezést ért el. A Szom­bathelyen megrendezett ver­senyen Kosdi Gergely a gép­jármű villamossági szerelői szakmában ugyancsak máso­dik; Németh Róbert az autó­szerelői szakmában negye­dikként végzett. Mindhárman jeles szakmunkásbizonyít­vánnyal tértek haza. Tegnap Fülöp János szerszámkészítő és Latyák Zoltán vasesztergá­lyos Miskolcon, míg holnap Cserép Zoltán Győrben méri össze tudását robottechniká­ból az országos versenyen. Kémiából versengtek A Hevesi György országos kémiaverseny megyei döntő­jén a hetedik osztályosok kö­zül Báli Tibor, a kaposvári Honvéd utcai Általános iskola diákja bizonyult a legjobbnak. A nagyatádi Babay iskola ta­nulója, Hoffmann István má­sodik, a balatonszemesi Sa­lamon Réka harmadik lett. A nyolcadik osztályosok közül a balatonszemesi Béni Sza­bolcs vitte el a pálmát. A ka­posvári Toldi iskola tanulója, Erdős Zsuzsanna második, Kurucz Krisztián, a kaposvári Honvéd utcai iskola ifjú „kémi­kusa” harmadik lett. Balatonfenyves története Hiánypótló kiadvány látott napvilágot a balatonfenyvesi önkormányzat jóvoltából, hi­szen a település történetét ezidáig még senki sem dol­gozta fel ilyen aprólékosan. Búza Péter egy nyaralótelep fejezeteit villantja fel könyvé­ben. A fotókkal illusztrált kötet a kezdetek kezdetétől mesél Balatonfenyves életéről. Víz-napi díjak A víz napjára rendezett fo­tókiállítás első díját Péter Já­nos kaposvári fotóművésznek ítélték oda. Szentiványi Árpád második lett. Csonka Béla ka­posvári, Győri Vilmos barcsi fotós és lapunk munkatársa, Csobod Péter fotóriporter kü- löndíjban részesült. 200 ezer a legjobbaknak A Posztgraduális Nemzet­közi és Diplomáciai Tanulmá­nyok Intézete (BIGIS) és a Somogy Megyei Tudományos Ismeretterjesztő Társulat meg­állapodása alapján ez év őszé­től Kaposváron ismét indul a diplomataképző. A nemzetközi kapcsolatok szak legjobb hall­gatóinak 200 ezer forintot aján­lott fel a megyei önkormányzat. Nagycsepely művelődése Szerény körülmények kö­zött fejlődik a 483 lakosú Nagycsepely művelődése. Az ódon kultúrházat nemrégiben felújították, ebben kapott he­lyet a könyvtár is. Népművelő nincs, Körösi Lajosné óvónő gondozza a tékát. A kultúr- házban egy klubhelyiség várja a betévedőt; a szűkös anyagi lehetőségek miatt ritkán fordul meg benne neves művész. Legtöbbször népdalestre és nyugdíjastalálkozóra jönnek össze a falubeliek. — Azt, hogy mennyi ma­gán- és egyházi iskola le­gyen, ne központi, ideoló­giai szándék határozza meg, hanem a társadalom igénye — mondta pártja álláspont­járól a Somogyi Hírlapnak Jánosi György, az MSZP al- elnöke, aki Az oktatás jelene és jövője címmel tartott elő­adást Kaposváron. Hozzátette: — Ha ettől elté­rünk, akkor a tanszabadság sérül és jelentős rétegek lesz­nek, akik nem tudják olyan in­tézménybe járatni gyerekei­ket, amilyenbe szeretnék. Ki lehetett volna mondani az ok­tatási törvényben: csak akkor adható át az intézmény, ha ezzel a szülők többsége egyetért, illetve akkor, ha a változatlanul állami oktatást igénylő tanulókról az önkor­mányzat gondoskodik és vál­lalja az ezzel járó plusz anyagi terheket. Sajnos, a törvény az ellen­zéki pártok egységes követe­lése ellenére nem fogalmazta meg az állami önkormányzati iskolák világnézeti semleges­ségét — folytatta. — Erre pe­dig az Alkotmánybíróság is felhívta a kormány figyelmét. Ez nem jelent mást, mint azt, hogy állami önkormányzati is­kolában a hivatalos tanrendbe és pedagógiai programba nem épülhet olyan foglalko­zás, amelyik valamely világ­nézet mellett foglal állást. Ez nem mond ellent annak, hogy erősödjék a vallási-egyháztör- téneti ismeretek köre — mert ezek indokolatlanul háttérbe szorultak az elmúlt időszak­ban —, hogy legyen színtere Milliók álltak sorba vagy ültek a telefonon vasárnap az Egyesült Államokban, hogy a borsos ár ellenére megpróbáljanak jegyet szerezni Barbra Streisand va­lamelyik közeljövőben! koncert­jére. Az énekesnőből lett szí­nésznő, majd rendező 27 éve nem járt koncertkörúton, így érthető, hogy az eredetileg ter­vezett 12 élőadást további hat­tal meg kellett toldani. De mind­hiába: számos pénztárnál már egy óra után ki kellett rakni „A minden jegy elkelt” feliratú táb­lát. Dick Guttman, a művésznő az iskolai hittanoktatásnak. És nem mond ellent a pedagógu­sok tanítási szabadságának sem. Egy dolog tilos, hogy a pedagógus számonkérje a sa­ját világképét akkor, amikor a követelmények teljesítését el­lenőrzi tanítványainál. — Hogy vélekedik az okta­tásirányításról? — Ez az a pont, ahol a leg­sürgősebben hozzá kell nyúlni a törvényhez. Ez az oktatás- irányítás még az 1985-ös tör­vényhez képest is visszalé­pést mutat. Centralizált mo­dellt fogalmaz meg, amely az irányítás hierarchia alsó pont­jain jogosítványokat vesz el. Korlátozza az igazgatók szakmai felelősségvállalását, hiszen az intézményvezetők már teljesen kiszolgáltatottak iskolaszéknek, önkormány­zatnak, tankerületi oktatási központnak. — A minisztérium meghosz- szabbított karjaként is emlegetik a TOK-okat. Szükség van rájuk? — A TOK-ok egy potenciális szakfelügyeleti rendszer visz- szaállítását teszik lehetővé. Most derült ki a napokban, hogy rövid időn belül megjele­nik az a miniszteri rendelet, amely azt mondja, hogy a tan­kerületi oktatási központok lét­rehozhatják megyei irodáikat. — Mi lesz akkor a megyei pedagógiai intézetekkel? — Ez felesleges párhuza­mosság lenne. Nyilvánvaló, hogy ha annak a funkciójától el akarnak térni, akkor nincs más, csak az ellenőrzés kiter­jedt rendszere, bizonyítván: itt tanfelügyeletről van szó. Ráa­dásul mindez a választások előtt másfél hónappal. Akkor, szóvivője elárulta: azért szer­vezték a jegyárusítást vasár­napra, hogy a telefonvonalak bírják a nyomást. A jegyek után sóvárgók ötmillió hívása ugyanis hétköznap megbéní­totta volna a telefonrendszere­ket. Becslések szerint mintegy 250 ezer jegyet adtak el 50 és 350 dollár közötti áron. Barbra Streisand a 3 hónap­pal ezelőtti sikeres Las Vegas-i fellépését követően határozta el, hogy újra koncerteket ad. „Nagyszerű érzés volt annyi év után újra érezni a kapcsolatot a közönséggel” — nyilatkozta. amikor a kormánynak nincs meg a pénzügyi fedezete az oktatási törvény végrehajtá­sához, s amikor innovációs műhelyektől, a Pedagógus Szakma Megújításáért elne­vezésű projektől elveszik a pénzeket, miközben arra hi­vatkoznak, hogy a rádióban és a televízióban pénzhiány van, és ilyen néven politikai tiszto­gatást csinálnak. Közben pe­dig — úgy tűnik —, arra van pénz, hogy újabb hivatalokat és intézményeket állítsanak fel. Akkor, amikor az összes ellenzéki párt kimondta: az új kormányzatnak azonnal meg kell szüntetni a TOK-okat. — Sorra jönnek létre a hat- osztályos, nyolcosztályos gimnáziumok, gazdaasszony­képzők. Az eféle „pluraista" in­tézményrendszer jövőjét mi­lyennek ítéli meg? — Az oktatásszerkezetben is súlyos hiányosságai vannak a törvénynek. Az, hogy még orientációt sem adott valami­lyen követendő iskolaszerke­zet felé. Én azt gondolom, hogy a jelenlegi finanszírozási feltételek közepette minden­fajta tömeges eltérés a még dominánsnak mondható in­tézményszerkezettől, rendkí­vül komoly veszéllyel járhat. — Ha az MSZP kormány- közeibe kerül, milyen további lépésekre készül az oktatás terén? — A rohamosan növekvő társadalmi esélyegyenlőtlen­ségek mérséklése a legfonto­sabb számunkra. Ez nem va­lamiféle baloldali romantikus álom, hanem a programunk része, amely abból indul ki, hogy meg kellene alapozni egy expanziós folyamatot az oktatásban, ami lehetővé te­szi, hogy fokozatosan emel­kedjék az általános képzett­ségi szint, minél többen tanul­hassanak tanköteles koron túl, s minél többen juthassanak közép- és felsőfokú oktatási intézménybe. Ennek alapfelté­tele az esélyegyenlőtlenségek mérséklése. így azonnal meg kell erősíteni az óvodai intéz­ményhálózatot, mint alapvető szintért, és a kollégiumokat is. Újra kell gondolni a finanszí­rozást is. Lehetetlen a fejkvó­tarendszer, mert csoportösz- szevonásokra késztette az in­tézményeket, és az alapfela­datokon túli szolgáltató tevé­kenységek leépülését hozta magával. Át kell állni végre egy feladatorientált normatív finanszírozásra. — Hosszú ideig vajúdott a közoktatási törvény előkészí­tése, módosítása, elfogadása. Az előbb felsorolt javaslatok kidolgozása az MSZP szerint mennyi időt vesz igénybe? — Az év végére el kell, hogy készüljön. Lőrincz Sándor A bolha (Aphaniptera) nem egy gerinces állat. Viszont csíp, csipkelődik, és nem csak mint hobbista, a lét- szükséglete ez. így lett kita­lálva a kis vérszopó. Száj­szerve ezért szúró-szívó, teste pedig lapított, hogy ha kell, lapíthasson. Rendje sze­rint a bolha rovar, a másod­lagosan szárnyatlan fajok tar­toznak hozzá: az emlősök és a madarak vérszívó élősdijei néha mégis túlszárnyalnak a célon. A normális bolha nem vá­logat, minden vércsoportot szeret. Nem úgy az abnormá­lis, amiről ugyan a természet- tudományi kislexikon egy szó Ez a vicc a csecsemőknek is új lesz, lévén most költöt­tem. Van egy öreg király, és van neki három fia: Ürgüc, Mürgüc és Kabaré. A király­ságot apjuk arra kívánja ha­gyományozni, akinek a korona illik a fejére. Ürgüc próbálja: szorít. Mürgüc próbálja: lö­työg. Amikor a legnagyobb is felölti fejére a koronát, az atya így kiállt: rád jó, kabaré! Mindez a Rádiókabaré ko­ronázatlan királyairól jutott eszembe, akiknek ha koroná­juk nem is, viszont kalapjuk kellett, hogy legyen: ezt ugyanis nemrégiben venniük kellett. A közszolgálati rádió teljes elnöki jogkörrel felruhá­zott és magát (bicikli)nyereg- ben érző alelnöke a humorban végképp nem ismeri a tréfát. (A poénokat „lelövik”, ugye?) Áz éterből tehát, mint a gyök-kettőt, kiemelték a nem kívánatos elemeket, aminek viszont egyvalami köszön­hető. A Rádiókabaré elhallgat­tatott munkatársai, ha már a hangjukat keresve hiába is te­kergetnénk a sávváltót, elha­tározták: élő egyenesben és személyesen hozzák el a mű­sort a hallgatókhoz. A kapos­vári Tavaszi hadjárat egyik frontvonala a kaposvári városi művelődési központ színpa­dán húzódott vasárnap este ahová a megyeszékhely kö­zönsége nagy számmal vonult be a plakátsorozás után. Hallhatta, aki ott volt: a ha­diállapot nem jöhetett volna létre, ha nincs Csúcs László. Neki — mint sokan vélekedtek —, másban kellene illetékes­séget keresnie. Példát magá­tól az Illetékes testvértől lát­hatna, aki egyre inkább hajlik az önkritikára, holott az nem az ő stílusa. De ha egyszer az Illetékest játszó Koltai Róbert néha „kibújt a bőréből”, és még azt is belátta: ha ez így megy tovább, egyebek mellett a kultúrára is keresztet vethe­tünk. Az Illetékest kérdőre vonta: Nagy Bandó András. A do­bozban maradt szilveszteri műsorából is tallózó népszerű humorista képviselte a tavaszi Parabolha nem sok, annyit sem közöl, de a későbbi kiadások már biztosan megemlékeznek majd egy szócikk alatt: a pa- rabolháról. Ez kérem, egy nagyon finnyás állat, csak a neki tetsző vért szíja, mintha legalábbis valami vérszerző­dése lenne. Egyes ellentudós körök nem is értik, mire ez diszkri­minálás. Már a tudóspálya utolsó köreit futó főtudorok­nak is fejfájást okoz az a ter- mészetellenesség. Parabol- háékat egyébként nemigen hadjárat „de markáns” vona­lát: relaxációs írásának végén kifejezetten pontosan fogal­mazta meg, hogy szívtuk meg eme négy év alatt magunkat levegővel. Az est amúgy szimpatikusán mértéktartó volt. Az pedig, hogy Juszt László a centi vágását válasz­totta; hogy Farkasházy Tiva­dar mint kékszalagos riporter Selmeczi Tibor kormánypárti koldussal beszélgetett; hogy Trunkó Barnabás a kormány­zatot mentében szeretné látni — szóval ez csak természe­tes, mármint hogy ezért pen­derítek a rádióból kifelé. Vé- gülis egészséges politikai ka­barét hallhattunk, amiben Ná­das György, Usztics Mátyás, Vujity Tvrtko, Boncz Géza, Ihos József és a csapat egyet­len hölgy tagja, Pogány Judit is részt vállalt. Néhányuk szo­lidaritásból. A hadjárat egy része alkal­mazkodott a helyi terepviszo­nyokhoz: kifejezetten somo- gyiasítva volt: állítólag Trunkó napokat töltött a megyei levél­tárban. Fellapozta a Somogyi Hírlap korábbi lapszámait, és tájékozódott, mik is történnek (szobor eltűnéstől De- seda-percellázásig) kis váro­sunkban. Amelynek egyéb­ként alpolgármestere, Szita Károly fiatal demokrata képvi­selő-jelölt és dr. Lővey László, a szocialista párt színeiben induló állatorvos is szerepelt a műsor össztűzében. Véráldo­zatok nélkül megtapasztalták, azt is ki lehet bírni, ha nem egy mikrofonállvánnyal be­szélget az ember. Mint Far­kasházy elmondta, ezt nem tudhatta meg a jelenlegi koalí­ció két pártjának két somogyi jelöltje, mivel tartottak a musz- terkazetták manipulálásától. Még kiderült volna, hogy a köztársasági elnök a téren önmagába fojtotta a szót, és persze egy kicsit lengetett is. Az esemény, mint az él­mény, élő volt. És némi töltést adott, nehogy már zsebtelep­ként merüljünk le, éppen most. Az kabaré lenne. Balassa Tamás zavarja a demokratikus el­lenkezés, ügyet sem vetnek rá. És mivel hátsó lábuk erő­teljes ugróláb, továbbra is nagyokat pattognak, szúró­szívó pofázmányukról nyalo­gatják a vérvörösséget. A parabolha kedvenc ele­dele a Liberalbolsevikus Toll- forgandusz: mint amilyen az Eörsipteron Istvanus, Konra- doidea Györgyex vagy a Bo- dorrea Paleondonális. Ők csak vélhetően, én viszont tu­tira kutyául érzem magam a Parabolha effektus miatt. Ám a kutya is csak egy ideig tanúsít elnézést: egy- szercsak megrázza magát...-balassa­Streisand varázsa e i 4 «

Next

/
Oldalképek
Tartalom