Somogyi Hírlap, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)
1994-03-14 / 61. szám
1994. március 14., hétfő SOMOGYI HÍRLÁP — SOMOGYI TÁJAK 5 A marcali tévé szerdai műsora 18.45: Képújság. 19.00: Hétfő esti hírmagazin. Benne: Tavaszi Fesztivál 94. — Ünnepi megemlékezés a Hősök terén — Metszési bemutató kiskerttulajdonosoknak. 20.00: Video-team Bt, Sport. Győzött Nikla csapata Hat általános iskola — hat-hat tagú csapatának — részvételével polgárivédelmi vetélkedőt rendeztek a múlt héten a marcali körzetben. A gyerekek a zsűri előtt bizonyságot adtak arról, hogy megfelelő alapfokú ismeretekre tettek szert eddigi tanulmányaik során, különös tekintettel az elsősegély-nyújtásra. A hetes szám jegyében zajló vetélkedőn a Juhász Sándor tanár által felkészített niklai iskola csapata volt a legjobb. 200 ezer forintot nyert Böhönye Derűt hozott a tavasz a bö- hönyei Fő utcai álalános iskola számára: a 17 évvel ezelőtt épült — és közben igencsak leomlott — kézilabdapályájuk felújításához 200 ezer forintot nyertek pályázaton, a község képviselő-testülete pedig 50 ezer forintot szavazott meg az iskolai úszásoktatás támogatására. Emellett — a gyerekek külön kérésére — a Lénia kft önköltségi áron készített köztéri játékokat. „Szálloda” a Berzsenyi kollégiumában A marcali Berzsenyi Dániel Gimnázium és Szakközépiskola két kollégiumi épülete közül az egyiket korszerűen felszerelt, 2-3 ágyas, fürdőszobás szállóvá alakíttatta át a városi önkormányzat. Az 1992-ben kezdett építkezés befejeződött a belső berendezés kialakítása folyik jelenleg. A 20 személy elszállásolására alkalmas épület év közben és hétközben kollégiumként működik majd; nyáron és az egyéb szabadidőben pedig a gimnázium — főleg diákcsoportok részére — adja ki. Az első „fecskék” azok a berlini diákok lesznek, akik áprilisban látogatnak Marcaliba. Mozgalmas napok Lengyeltótiban Borversennyel kezdődött Lengyeltótiban az ünnepi hétvég és hétkezdet. Vasárnap a borosgazdák döntötték el — rangos zsűri közreműködésével —, kik termelik a legnemesebb nedűt; 23 gazda több mint félszáz bormintájából választották ki a legzamatosabbat. Ma tartják a női kézilabda-kupa mérkőzést, 15-én a program a „Sziporka” gyer- mek-ki-mit-tud?-dal ér véget. Ezen a lengyeltótiak mellett a környékbeli iskolások is részt vesznek egyebek között néptánccal, népdalokkal. Ponty, csuka, harcsa és ezüstkárász Halászat a hamuházi tavakon Kézzel szedik össze a hálóval bekerített halakat a hamuházi tavon A Mesztegnyő környéki tórendszert még a grófi világban létesítették. A tavak állapota az utóbbi évtizedekben alaposan megromlott, de némi anyagi áldozattal még menthetők. Nagy László mezőgazdasági vállalkozó bérli ezeket a tavakat a szövetkezettől. Debrecenben halászati szakmérnöki képesítést nyert, s másfél évtizede haltenyészettel foglalkozik. Két munkatársa van: Bors József és Lassú Ferenc. — Ponty, csuka, busa... — sorolja Nagy László, majd hozzáteszi: — Sajnos, sok az ezüstkárász; valósággal átkai ezek a mai halászatnak. Szapora fajta, nehéz küzdeni ellene, és sok kárt okoz... Sok gondos munkával azonban itt, a landi és a hamuházi tavakkal is lehet kezdeni valamit. Éppen ez utóbbiakból halásszák le most a tavalyról kintmaradt halakat. Ez a víz különösen költséges, mivel magas fekvése miatt a tavat csak motor segítségével lehet feltölteni; így még drágább az egyébként sem olcsó víz. Most, lehalászáskor ezt is muszáj leengedni. Ami halat a háló nem gyűjtött be, azt kézzel szedik össze, combig érő gumicsizmában dagasztva a sűrű, fekete iszapot. A tavalyi „haltermés” 300 mázsa volt; van rá vevő itthon is, külföldön is. A tőkeszegénység azonban bénítóan hat. Nagy László azonban némi lehetőséget lát hitelfelvételre, így a legszükségesebb fejlesztés megoldható lesz a Mesztegnyő környéki halastavaknál is. — Ha vagyont nem is hoznak — mondja a vállalkozó —, legalább biztos egzisztenciát jelentenek, egyelőre három családnak. Kun G. Tibor Szép tervek és szűkös anyagi lehetőségek Kézzel vető Szegerdő A szegerdői hivatalban déltájt üresek az irodák. — A polgár- mestert keresik? — érdeklődik, tanácstalanságunkat látva, egy buszra váró falubéli. — Most, ebben a minutában ment át Sávolyra. Magam is arra mennék; nem vinnének el? S a beszédes asszonyság máris a kocsinál terem; gyors szóval traktálva bennünket a rövid visszaúton. A sávolyi iskola előtt mondunk istenhozzádot utasunknak, s bekopogtatunk a gondnoki szoba ajtaján Tóth Jánoshoz. A 298 lakosú Szegerdő elöljárója persze, hogy a gázzal kezdi: vártak, gyűjtöttek rá sokáig, most végre fellobbanhat a láng... Az 1990-ben önállósult kis településen mérföldkő ez: van mivel kényelmesen fűteni, főzni, s jut elég meleg víz fürdéshez is. — Harmadik éve, hogy fölszámolták a négy községi érdekeltségű tsz-t, s az embereket szélnek eresztették. Nálunk is vagy 10-15 munkanélküli várja sorsa jobbra fordulását. Bár nemrég néhányan a nagykanizsai Izzónál találtak megélhetést; az állandó ingázást is inkább elviselik az emberek, mint a semmittevést. Ami a tsz-ből nekünk Szegerdőn megmaradt, az a biztosítékokat összeszerelő üzem. Egy szőkedencsi vállalkozó működteti, nyolc személlyel. Volt nálunk, a községben egy ötven férőhelyes istálló is: az árverések idején vette meg egy gazdálkodó. Akadnak néhányan, akik a kárpótláson nyert meg a tagi részarányból jutó földeken próbálkoznak. Ha kifelé kanyarodnak a faluból, látni is: mint hajdanán, most újból kézzel vetnek a népek... A sávolyi iskolagondnok portalan ított járdákról, aszfaltozandó utcákról, szociális és beiskolázási segélyekről, telefon- és gázberuházásokról beszél. Óhatatlanul számadásszerű a dolog; aki — miként a szegerdői polgármester is — évekig a szép tervek és a szűkös anyagi lehetőségek köztött vergődve próbálta faluját felzárkóztatni, kicsit belefásult a gondokba. — Mióta világ a világ, mindig azoknak jutott a java, akik a tűzhöz közel törleszkedtek. Mi, kis falu kisemberei a sor végén próbáltuk tenni a tőlünk telhetőt — mondta búcsúzóul. — Talán nemcsak a mi hibánk, hogy mindössze ennyire futotta... Csíky Kis Erika Kábelcsere Nem a gólyafészket igazgatják a Dédász marcali szakemberei, hanem az öreg kábelt cserélik ki az oszlopon Végrendelet Horváth Ferenc, a megboldogult balatonszentgyörgyi postamester bizonyára nem gondolta, hogy halála után több mint egy évvel ekkora port verjen föl a végrendelete. Hogy mekkorát? Hát akkorát, hogy alig akar elférni az Ablakban, a Magyar Televízió péntek esti magazinműsorában. Merthogy a tv-stábot is lehívták a múlt csütörtökön „valakik” a faluba, ettől remélve peres ügyük jobbra fordulását. A történet előzménye: a világéletében különcnek számító szentgyörgyi postásnak, a szép dolgok lelkes hívének kisebb vagyont érő könyv- és lexikongyűjteménye volt, nem is beszélve arról a ritkaság- számba menő éremgyűjteményről, muzeális értékű dísztárgyakról. S mivel családja nem volt — édesanyja pedig az Ablakban 84 éves —, minden ingó és ingatlan vagyonát a helyi iskolára hagyta, végakarata teljesítésével a szentgyörgyi önkormányzatot bízva meg. Úgy, hogy a község vezetői holtáig gondoskodjanak idős édesanyjáról, a 3 millió forintra becsült hagyatékot pedig értékesítsék, és a befolyt összegből minden évben támogassák a történelemből kitűnő tanulókat. A végrendelkező édesanyjának Kéthelyen élő mostohatestvérei azonban megtámadták az 1993. február 22-én datált végrendeletet — azzal, hogy az 50 százalékos anyai rész nem a községet illeti... A Horváth Ferenc-féle hagyatéki tárgyalás első fordulója pár hét múlva lesz: az ügyet április 7-én tárgyalja a Marcali Városi Bíróság. Az „ablakba kitett” történetnek folytatása következik. Cs. K. E. Gépelemek — osztrák megrendelésre Lendületben a Palicz-művek Munkásfelvételre, kooperációra készülnek Az eddigi jelek szerint jól kezdődött az 1994-es esztendő a Palicz-művek tapso- nyi gyárában. Mint Simon László ügyvezető igazgatótól megtudtuk, például a Holz-Her osztrák cég számára készülő, faipari gépek alapvázait kiegészítő elemekből az idén a múlt évinek akár három-négyszeresére is emelhetik a termelést, s ez elérheti a 30-50 millió forintos értéket is. Idei tervezett termelési értékük egyébként 230 millió forint, s ez kétszerese a tavalyinak. Ebből mintegy 40 millió forintos értéket képvisel a német- országi GEKO cég számára itt készülő, tetemes mennyiségű agregátor-alkatrész, valamint a Mafisco cég által megrendelt építőipari segédeszközök, állványrendszerek. A felfutó termelés létszámfejlesztést igényel, illetve tesz lehetővé a Palicz-műveknél. Elsősorban lakatosokra, hegesztőkre és esztergályosokra gondolnak. A jelenlegi 140 fős kollektívát 30 új dolgozóval szeretnék erősíteni. Ugyanakkor számítanak arra is, hogy az Iharosberényben és Vásáros- naményban szintén gyárral rendelkező cég ezekkel a testvérüzemekkel kooperációban oldhatja meg immár szerencsésen megnövekedett feladatait. (Kun T.) Az ötödik felnőttkörzet orvosa A betegekért, vállalkozásban A betegkártyák megjelenésével Marcaliban felállították az ötödik orvosi körzetet. Dr. Gulogi Ilona belgyógyász főorvos látja el itt a betegeket, aki majdnem 30 éve dolgozik Marcaliban. — Áprilisban lesz két éve, hogy vállalkozó körzeti főorvos lettem. S a betegellátás mellett feladatom a többi körzeti orvos munkájának segítése, ellenőrzése is — mondta, hangsúlyozva, hogy a vállalkozó orvost nem szabad összetéveszteni a magánorvossal. A vállalkozó orvos szerződést köt a társadalombiztosítási igazgatósággal, amely a leadott betegkártyák alapján fizet, s neki ebből a pénzből kell megvennie mindent, ami a betegellátáshoz kell. Egy-egy orvos 1500- 1800 beteget tud ellátni úgy, hogy a maximumot nyújtja. — A régi időkben a háziorvosok nagyon sokoldalúan képzett szakemberek voltak; rendelőjükben kisebb műtéteket is elvégeztek. Az új rendszerben szeretnék visszaadni nekik ezt a szérepet. A háziorvosnak szakvizsgát kell tennie. Feladatai közé tartozik a gépjármű-alkalmassági vizsgálat is. — Sokan félnek elmenni az orvoshoz, ha valamilyen okból nincs betegkártyájuk, mert „ki tudja, mennyit kell fizetni”. Nem szabad így gondolkodni! Egy orvosnak kötelessége a beteget ellátni, hiszen a gyógyításra esküdött fel. Ha munkanélküli, akkor a munkaügyi hivataltól kell kérnie a betegkártyát. S ha megszűnt a munkahelye, a betegkártya 90 napig még érvényes. Szalai Erika Vasárnap is dolgoztak a szorgos szövetkezeti gazdák / Építenek Somogy faj szón Nem megerőltető, inkább kellemes a kora tavaszi munka Az első, igazi tavaszt hozó márciusi hét végén is dolgoztak a somogyfajszi faluszövetkezet tagjai. A tervek szerint egyik legfontosabb ágazathoz, a sertéstenyésztéshez szükséges ólaknál 30-40-en segítettek a betonozás előtti földmunkában. Ifj. Zsámbok István, a szövetkezet igazgatója elmondta: ez már a negyedik-ötödik vasárnapi társadalmi munka a faluban. Az, hogy a Budapest Banktól 15 millió forintos hosszú lejáratú kölcsönt kaptak indulásukhoz, bizakodóvá teszi a faluszövetkezet tagjait. (kt)
