Somogyi Hírlap, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-14 / 61. szám

6 SOMOGYI HÍRLAP — BELPOLITIKA 1994. március 14., hétlő Dobogós dunántúli pártok Pártok és ellenszenvek 1994 februárjában - A Szonda Ipsos közvéleménykutatása a nyugati országrész adatai: «cm szavfumi, 35 bizonytalan egyéb párt 7 MDF 6 FKGP 4 KDNP 4 FIDESZ 13 SZDSZ 12 iicpi iípviizhj^_36 vbizonytnlan MSZP 19 r/ Ha most lennének a parlamenti választások, akkor így szavazna az ország lakossága Konferencia a kelet-európaiságról Kelet-Európa kortárs gon­dolkodói címmel tartottak kon­ferenciát szombaton Pécsett, a Tanulmány kiadó szervezé­sében. A tanácskozás a tu­dományos konferenciáktól el­térően nemcsak filozófusok, hanem írók, politikusok pályá­inak és műveinek elemzésé­vel igyekezett feltárni a XX. század kelet-európai gondol­kodás jellemzőit és eltérő sa­játosságait, az értelmiségi magatartás különféle mintáit. Örökségünk ’48 országos döntő Debrecenben megkezdődött az Örökségünk ’48 című, a re­formkornak és 1849 dicső ha­gyományainak emléket állító vetélkedősorozat országos döntője. A versengést először 1990-ben szakmunkástanulók­nak rendezték meg, majd egy évvel később a szakközépisko­lások is bekapcsolódtak, tavaly pedig a gimnazisták is. A vetél­kedő 3 országos elődöntőjén 200 csapat versengett. A deb­receni döntőbe három kategó­riában 33 csapat jutott be. Ellenőrzés a 70-es főúton A 70-es, a 01-es és a 6-os főúton tartottak nagyszabású közlekedésbiztonsági akciót szombatra virradóan Fejér megyében: 400 rendőr vett részt ebben több gépkocsival. A három ellenőrzési ponton valamennyi áthaladó járművet megállítottak. Ötezernél több gépjármű iratait és műszaki ál­lapotát ellenőrizték. Szabály- sértést 267 esetben állapítot­tak meg. 17 vezetőről kiderült, hogy ittasan ült a volán mögé. Középiskolás találkozó Kiskunfélegyházán A Petőfi Sándor nevét viselő gimnáziumok, szakközépisko­lák és szakmunkásképzők di­ákjainak országos találkozóját rendezték meg a hét végén Kiskunfélegyházán. A mostani találkozón 11 középiskola képviseltette magát. (Folytatás az 1. oldalról) Februárban a három „dobo­gós” párttól igencsak elmaradt a többi politikai erő. Az MDF-et a Dunántúlon a megkérdezet­tek 6 százaléka támogatja (or­szágosan 8 százalék), az FKGP és a KDNP híveinek aránya 4 százalékra tehető mind az ország nyugati fel­ében, mind az egész területre vonatkozóan. A dunántúli pol­gároknak összességében 7 százaléka támogat valamilyen más, parlamenten kívüli pártot. E térségben kevesebben vol­tak bizonytalanok „párthovatar­tozásuk” tekintetében (34 szá­zalék), mint az ország egészé­ben (36 százalék). Ha a múlt havi és a mostani adatokat együtt vesszük figyelembe, ak­kor elmondhatjuk, hogy a feb­ruár „nyertese” az SZDSZ volt. Dunántúlon egy hónap alatt 6 százalékot javult a népszerű­sége, ami statisztikailag jelen­tős növekedésnek tekinthető. Nőtt a Fidesz iránti szimpátia is: az emelkedés 3 százalékos. Az MSZP és a KDNP szavazó- bázisának nagysága nem vál­tozott, míg az FKGP és az MDF 3 százalékot vesztett ab­ból. A választásokhoz közelítve egyre nagyobb súlya van azok véleményének, akik biztosan részt vennének a választáso­kon s rendelkeznek is pártpre­ferenciával. Az MSZP a Dunán­túlon a biztos szavazók 31 százalékának támogatását él­vezi (országosan 32 százalé­két). Ebben a körben második helyen az SZDSZ áll 19 száza­lékkal (országosan 17 száza­lékkal). A következő politikai erő a Fidesz 16 százaléknyi szimpatizánssal (országosan 15 százalék támogatója van ebben a politikailag aktív kö­zegben). A biztos szavazók 12 százaléka a Demokrata Fórum kezébe helyezné az ország irányítását (országosan 14 százalék). A KDNP 6 száza­lékra (országosan is 6 száza­lékra), az FKGP 5 százalékra (országosan 4 százalékra) számíthat. Érdekes, hogy míg az ösz- szes megkérdezett tekinteté­ben a Fidesz előrébb van az SZDSZ-nél, addig a biztos szavazók körében gyengébb eredményt ér el. Ennek az az oka, hogy a Fidesz-tábor sza­vazási hajlandósága alacso­nyabb mint az SZDSZ-é. A pár­tok bázisát tekintve megálla­pítható, hogy az MDF rendel­kezik a legaktívabb szavazók­kal. A Demokrata Fórum hívei­nek 87 százaléka minősül biz­tos szavazónak. Az MSZP-t és az SZDSZ-t támogatók 74 szá­zaléka mondta azt, hogy bizto­san elmenne voksolni. A KDNP mellett állók 70 százaléka, az FKGP szimpatizánsainak 58 százaléka menne el biztosan a választásra. Még ennél is ala­csonyabb a Fidesszel rokon- szenvezők részvételi hajlandó­sága: alig több mint felerészük, 54 százalék biztos abban, hogy elmenne szavazni. A politikai erőviszonyok má­sik oldalát az mutatja, hogy me­lyik párttal szemben mekkora ellenszenvtábor alakult ki. A legtöbben, 24 százaléknyian az MDF-fel szemben nyilvání­tották ki ellenérzésüket (az or­szágban 21 százalék tette ugyanezt).-A mezőny követ­kező szereplője az FKGP 15 százalékkal (országosan 16 százalékkal). A MSZP-t elutasí­tók aránya 6 százalék (orszá­gosan is 6 százalék). A többi parlamenti párttal a választó- polgároknak gyakorlatilag „nincs ekkora bajuk”. A Fidesz a választók 3 százaléka (3 százalék), az SZDSZ-t 2 száza­léka (2 százalék), a KDNP-t 1 százaléka (2 százalék) utasítja el. A parlamenten kívüli pártok közül a Munkáspártot 7 száza­lék (országosan 6 százalék), MIÉP-et 4 százalék zárja ki azon pártok sorából, amelyik szóba jöhet a szavazáskor. Az adatfelvétel ideje: 1994. február. Az adatfelvétel módja: személyes, kérdőíves megkér­dezés A megkérdezettek száma: 1872 fő, akik az egész országot képviselik, ebből 576 fő a Dunántúl lakosságát rep­rezentálja. Alapsokaság: 18 éves és idősebb állandó du­nántúli lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár. Az alap­sokaság és a megkérdezettek összetétele korcsoport, nem és a lakóhely típusa szerint meg­egyezik. Ferenczy Europress a nyugati országrész adatai: nincs ilyen, 35 bizonytalan.^ MDF 24 egyéb pitrl 14 MSZ1’ 6 FIDESZ 3 SZDSZ 2 KDNP I FKGP 15 országos adatok: Ha most lennének a parlamenti választások százalékos megoszlásban ezekre a pártokra nem szavaznának A szóvivő szabadsága Herényi Károly: Megtanultam becsülni az újságírók munkáját Herényi Károly szíve­sebben látott volna egy elegánsabb megoldást a rádióból való elbocsátá­sokkal kapcsolatban. Az MDF szóvivője ezt Kapos­váron mondta a Somogyi Hírlapnak. Azt is hozzá­tette: közel vannak a vá­lasztások, és ezért ebből a megoldásból az MDF-nek nagy kára származhat. A szóvivő korábban a Ma­gyar Demokrata Fórum So­mogy megyei választmányá­nak elnöke volt. Aztán szóvivő lett: arcát, higgadt stílusát hamar megismerte az ország közvéleménye. Tiszte az MDF politikájának ismertetése és elfogadtatása. — Hogyan érzi magát most a mikrofonokkal szemben? — Elég nehéz, de meg lehet szokni. Ezt a munkát bizonyos értelemben szerepnek tekin­tem. Ha igaztalan bírálat hangzik el az újságíróktól, ak­kor ezt nem veszem szemé­lyes sértésnek. Ez a szere­pemnek szól. — Előfordult már, hogy szí­vesen mondott volna mást, mint a hivatalos vélemény? — Előfordult. Ez olyan konf­liktushelyzet, amely a feladat­tal jár.- Más szempontból íté­lem meg én a dolgokat, s másként egy párt döntéshozó testületé. Akkor nekem a tes­tület véleményével kell azo­nosulni, mert az a feladatom. — Sokak szerint a szóvivő pusztán szócső... — Részben igazuk van: az a feladatom, hogy egy testület egységes véleményét közve­títsem, kikerülve az esetleges más közvetítők szubjektív vé­leményének beágyazódását. — Megmondják, hogy mit mondhat el a sajtótájékozta­tón? — Soha nem mondják meg. Az első pillanattól kezdve nagy a szabadságom. Az el­nökségi üléseken részt ve­szek, hiszen tájékoztatnom kell az újságírókat. Az a fel­adatom, hogy összefoglaljam a történéseket, s legyen meg a szükséges politikai üzenet a közleményben. — Vannak kedvenc lapjai, újságírói? — Vannak. Egy év alatt né­hány újságíróval szinte baráti kapcsolatom alakult ki, amely megkönnyíti a munkámat. Az én feladatomnak is a bizalom az alapja. Úgy gondolom, megtanultam becsülni az új­ságírók munkáját, szerepét. Időnként beleélem magam az ő helyzetükbe. Ezért cserébe megkaptam, hogy ők is meg­értik az időnkénti nehézsége­imet, gondjaimat. Segítjük és támogatjuk egymást, hogy mind a két fél megoldhassa feladatát. Ennek az olvasók és a hallgatók a nyertesei. — Mi a legizzasztóbb em­léke? — Belecsöppentem a Csurka-ügy kellős közepébe. Akkortájt az elnökségi ülése­ket követő sajtótájékoztatókon egyebet sem kérdeztek, csak a Csurka-ügy fejleményeit. Nem volt könnyű... Ugyancsak nehéz perceket hozott Für La­jos tavaly tavaszi lemondása az ügyvezető elnökségről. Ilyen volt Antall József tragi­kus halála. Halála előtt három nappal Lakiteleken ülésezett az országos választmány. Pénteken délután tudtuk, hogy kórházba kerül és állapota válságos. Úgy kellett a sajtót tájékoztatni az eseményről, hogy tudtuk: Antall József hallgatja a rádiót, olvassa az újságokat és nézi a televíziót. Az utolsó pillanatig öntudatá­nál volt... — Most milyen a közér­zete? Sokan hordanak kék szalagot és azért sztrájkolnak, mert a rádióból százhuszonki- lenc embert elbocsátottak. Többek szerint politikai tiszto­gatás volt... — Eddig még nem tették fel nekem ezt a kérdést... Nehéz erre a mostani helyzetre tisz­tességes, elfogadható választ adni. Lehet, hogy az újságírók kegyesek voltak, s azért nem kérdeztek... Sok olyan ember van az elbocsátottak között, akihez jó kapcsolat fűz, nehe­zen tudom az álláspontot vé­deni. — Védi, ha arra kérik? — A mostani döntésnek ra­cionális gazdasági okai van­nak, de az időponttal nagyon nehezen tudok azonosulni. Közel vannak a választások, és úgy érzem, hogy az MDF-nek nagy kára származ­hat ebből. Az írott sajtó kiáll a rádióból elbocsátottak mellett, de ezt teljesen meg tudom ér­teni. A választások előtt két hónappal nem szerencsés, ha a lapok egy-egy oldala arról szól, hogy mi történt a rádió­ban. — Elegáns dolog-e két hó­nappal a választások előtt egy kormányfelügyelet alatt álló in­tézményben tisztogatni? — Szükségszerű volt, de nem elegáns. Szívesebben láttam volna egy elegánsabb megoldást... Lengyel János Herényi Károly az MDF szóvivője Fotó: Kovács Tibor i i

Next

/
Oldalképek
Tartalom