Somogyi Hírlap, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-12 / 36. szám

1994. február 12., szombat SOMOGYI HÍRLAP — SZÍNES HÉTVÉGE 23 ZSINDELYES KÁPOLNA, PATKÓ-HAGYOMÁNY A „marosdi” kirándulóhely A zsindelyes tornyú kápolna — 1943 márciusában Kevesen emlékezhetnek arra, hogy Somogyszil hatá­rában, az úgynevezett ma­rosdi erdőben a nyolcas alakú kis halastó mellett volt egy fazsindelytornyú kápolna. (A fényképet 1943 márciusában készítettem.) A kápolna és a karfás fahíd 1947 nyaráig el­fogadható állapotban megvolt. Ezen az erdőrészben, ahol ma egy szépen foglalt forrás van, a hagyomány szerint Patkó Bandi kútjai voltak. Szám szerint öt. Kaán Károly Természetvédelem és a ter­mészeti emlékek című, 1932-ben megjelent könyvé­ben ezt olvashatjuk: „Földváry közlése szerint a somogyszili uradalom „marosdi” erdejé­ben, az öt forrásoskatlan-ban, igen vegyes fafajú állomány­ban egy feltűnő szép növésű lucfenyő van, melynek 2,32 méter a kerülete és így átmé­rője 70 centiméter. Ez a méret somogyi viszonylatban már a tekintélyesek közé tartozik.” Ez a fa 1946-ban elszáradt; 1947 tavaszán vágták ki. Ak­kor a mellmagassági átmérője 85 centiméter volt, a magas­sága 31 méter. Száradása 1944-ben kezdődött, mert egy nagy vihar a tetejéből letört 3 métert. Ez azonban csak ak­kor esett le, mikor a fa a földre feküdt. A törzsén 12 méter magasan egyetlen ág sem volt. A lucfenyő mellett néhány méterre állt egy 50 centiméter átmérőjű, 25 méter magas vö­rösfenyő, melyet a favágók száraznak néztek, ezt is kivág­ták a lucfenyővel együtt. Az erdőgazdasági üzemter­vezés során „10 F” jellel, 1,6 hektár területtel, üdülési célt A nyolcas alakú kis halastó a marosdi erdőben szolgáló erdőrésznek minősí­tették. A faállományt a jelen­legi természetes állapotában meg kell hagyni. Ez a terve­zésre vonatkozó megállapí­tás. Öröm és jó érzés látni, hogy az egyik forrás foglalva van; a halastavat kitisztították, kimélyítették, hidat, asztalo­kat, padokat csináltak oda, ahol a lucfenyő és a vörösfe­nyő állt. Kár volt azonban a cserjeszintet teljesen kitisztí­tani, mert most úgy néz ki, mintha vóghasználat előtti er­dőrész lenne. Az egyetlen élő vasfa mellett az újulatot is ki­vagdalták. Az öt forrás katla­nában állt egy közel egy méter átmérőjű bükkfa, ez szintén 1946-ban száradt el. Ezen a fán valóban láthatók voltak a P. B. betűk. A hagyomány szerint azért nevezték az öt forrást Patkó-kútnak, mert négy patkó a betyár lovának a lábain, az ötödik meg a neve volt. Bízom benne, hogy a kirán­dulóknak is tetszeni fog ez a több mint százötven éves, ve­gyes faállományú erdőrész. A néphagyomány szerint a híres betyár, Patkó Bandi is el-ellá- togatott ide, ha a pandúrok elől menekülnie kellett. Tóth Ferenc Váratlan fordulat — magyarázat nélkül Carol ismét megszólalt, 18 év után Először válaszolt édesanyja kérdésére Carol Goldman. A ma 42 éves Carol tizennyolc évvel ezelőtt a szellemileg visszamaradottak otthonában agyvérzést kapott, s ennek következtében elveszítette beszélőképességét. Szülei azóta hetente kétszer látogatták, de csak a múlt hé­ten hallhatták lányuk szájából az „anyu, apu” szavakat. Carol annak idején megtanult járni, beszélni, öltözködni és megágyazni, de olvasási kész­sége sohasem haladta meg a negyedik osztályosok szintjét. Az agyvérzést követően há­rom hónapig feküdt kómában, majd egy rehabilitációs köz­pontba vitték át, ahol krónikus betegeket kezeltek. Ahogy teltek-múltak az évek, Carol egyre fogékonyabb lett. Eldöntendő kérdésre tudott bó- logatással, illetve fejrázással válaszolni, és a kommunikációs táblán szavakra is rá tudott mu­tatni. — Tudtuk, hogy van em­lékezőképessége, de soha nem ejtett ki egyetlenegy szót sem — mondta az édesapa. — Senki nem számított arra, hogy ennyi idő elteltével visszanyeri beszédképességét. — Amikor megkérdeztem, ki vagyok, azt válaszolta: „anyu" — modta Goldman asszony. A váratlan fordulatra még az orvosok sem tudnak pontos magyarázatot adni. Azt sem tudják megmondani a Goldman házaspárnak, hogy lányuk to­vábbra is tud-e majd beszélni. Kihalásra ítélt ritka nyelvek 6500 nyelvet beszélnek a földön — Amerika és Ausztrália „veszélyzónái” A kis népcsoportok által beszélt ritka nyelvek ezrei kihalásra vannak ítélve. Szakértők szerint a tömeg­kommunikáció — főleg a te­levízió — térhódítása és a bennszülöttekre nehezedő gazdasági nyomás hatására megvan a veszélye annak, hogy eltűnik a ma élő nyel­vek egyharmada. „A világ nyelveinek atlasza” című kiadvány szerint — amely az első ilyen jellegű át­fogó felmérés — a nyelvjárá­sokat nem számítva mintegy 6500 nyelvet beszélnek a föl­dön. Csak egyetlen ember — Körülbelül kétezer nyel­vet kevesebb mint ezer ember beszél csak, s e nyelvek a kö­vetkező ötven-száz évben va­lószínűleg kihalnak majd — vélekedik Christopher Mose­ley, az atlasz szerkesztője. — További háromezret 10 ezer­nél kevesebben beszélnek. Sorsuk hasonlóképp alakul­hat, ha a jelenlegi tendencia folytatódik — teszi hozzá. A veszélyben lévő nyelvek közül a legtöbbet Amerika és Auszt­rália bennszülött népei beszé­lik. A történelmi térképek bi­zonyítják, hogy amióta a bennszülöttek először talál­koztak fehér emberrel, nyel­vek százai tűntek el ezeken a területeken. A Routledge könyvkiadó ál­tal januárban Londonban kia­dott atlasz 200, még ma is be­szélt ausztráliai primitív nyel­vet azonosít. Ezeknek több mint a felét kevesebb mint tíz ember beszéli, és mintegy hú­szat csak egyetlen idős ember képvisel. A sokszínű Németország Még egy olyan országnak is, mint Németország, lehet gazdag nyelvi múltja, amely­nek emlékeit nehéz megőrizni. Az atlasz szerint az északi fríz nyelvet 10 ezren, a keletit 11 ezren és a szorb nyelvet 70 ezren beszélik. Az atlasz kiemeli, hogy egy kihalásra érzékeny nyelv számára figyelmeztető jel, ha nyelvszigetekre szakad, s így egy másik, dominánsabb nyelv veszi körbe. Az írásbeliség hiánya nagy­ban hozzájárul ahhoz, hogy egy külön nyelvet beszélő népcsoport betagozódjon egy másik, modern társadalomba, s ezzel a primitívebb nép kénytelen a kommunikáció írásbeli formáját is átvenni. Ami természetesen egyenlő a nyelvi asszimilációval. Az angol vezet A világon csak minden tize­dik nyelvnek van írásos for­mája. A nyelv „szabványosítá­sában” az angol jutott a leg­messzebbre: 350 millióan be­szélik anyanyelvűkként, de második nyelvként is száz­negyvenmillió ember hasz­nálja. A kínait sokkal többen beszélik anyanyelvként (mint­egy egymilliárdan), de máso­dik nyelvet kevesen beszélnek a kínaiak közül. A spanyol a harmadik legnagyobb a vi­lágon a nyelvet beszélők számát tekintve: 250 millióan anyanyelvként, kétszáznyolc- vanmillióan pedig második nyelvként beszélik. SZERETNI ON MCDONALD'S VÁLLALKOZÓ LENNI? A. McDonald's főbb mint 1 3.500 éttermével a világ legnagyobb gyorséttermi hálózata: közel 2.600 önálló vállalkozó partnerünk van 62 különböző országban. Hálózatunk most Kaposvárott nyíló étterméhez keres tulajdonos és egyben üzembentartó partnert. Olyan önálló vállalkozó pályázók jelentkezését várjuk, akik jó üzleti tapasztalatukat, saját készpénz tőkéjüket szeretnék kamatoztatni egy rendkívül biztonságos, hosszútávú vállalkozásban, és ezzel együtt hajlandók minden idejüket az étterem üzemeltetésének szentelni. A vállalat biztosítja az étterem helyét, felszerelését és a folyamatos üzemeléshez szükséges hátteret, valamint az Ön és alkalmazottai betanítását. Ha Ön úgy érzi, hogy ezt a kihívást kész elfogadni, és megfelel követelményeinknek, küldje el önéletrajzát az alábbi címre, illetve keresse telefonon a Franchise osztályt. McDonald's kft. Budapest, Gyáli út 3/b. 1 097 Telefon: (1 )21 7-1 041 , (1)216-1 042, (1)217-1 043 m jMcDonams AGROBANK AJANLATA Szeretné pénzét kedvező feltételekkel kamatoztatni, de nem kíván tőle hosszú időre megválni? Az AGROBANK-Takarék kamata fél éves lekötés esetén e y I 22% AZ AGROBANK AZ ÖN HÁZI BANKJA, BARÁTJA. AGROBANK RT

Next

/
Oldalképek
Tartalom