Somogyi Hírlap, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-05 / 30. szám

1994. február 5., szombat SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TAJAK 5 Lejáró a zebráknál a rokkantakért A siófoki polgármesteri hi­vatal a város útkereszteződé­seiben, a zebráknál a gye­rekkocsival közlekedők és a rokkantak segítése céljából lejárókat készíttet. Az utóbbi másfél hónapban 44 lejárót építettek ki Siófokon, s ezek darabja 5500 forintba került. A hivatal összesen 350 ezer forintot kíván felhasználni erre a célra. A munkát ta­vasszal folytatják. Alapítvány Földváron templomépítésre Újabb létesítménnyel gaz­dagodik Balatonföldvár. A te­lepülés evangélikus és re­formátus lakói úgy döntöttek, hogy az önkormányzat által ingyen felajánlott területre templomot építenek. Majd­nem kétszázan kezdemé­nyezték, hogy hozzanak létre alapítványt, amelynek célja az építkezés költségeinek előteremtése lesz. A mintegy száz ember befogadására alkalmas református temp­lom építése csaknem tízmillió forintba kerül. Negyven pár síléc Ausztriából Egy innsbrucki sportklub jó kapcsolatot tart fenn a test­edzést kedvelő balatonsza- badi fiatalokkal. A nyáron több csapatuk nyaralt a nagy tóhoz mindössze 3 kilomé­terre levő településen, s tag­jai nemrég 40 pár sílécet, hócsizmákat és ruhákat ajándékoztak a szabadi gye­rekeknek, így azok Meszlé- nyi Gábor testnevelőtanár vezetésével szakosztályt alapítottak. Pár nap múlva indulnak sítúrára — Szlová­kiába. Siófoki tanárok az anyanyelvért Megalakították Siófokon a nyelvtanárok körét a helybeli pedagógusok. Céljuk: a nyelvoktatás színvonalának emelése, a tehetségek gon­dozása. Anyanyelvi intézet létrehozását határozták el, hogy szakmai segítséget ad­janak a helybelieknek az idegen nyelvek tanulásához, illetve külföldi diákokaf fo­gadhassanak. Helyiséghez is juthatnak: e célból — a tervek szerint — a gimná­zium vagy a Bottyán János Általános Iskola tetőterét épí­tik be. Somban megépítik a tervezett hidat Közmeghallgatást tartottak Somban, ahol megtárgyalták az 1994-es év költségveté­sének legfontosabb kérdé­seit. Döntöttek arról, hogy megépítik a Kossuth Lajos utcánál levő Kis-Koppány pa­tak fölött átívelő hidat. Már kaptak ajánlatot kivitelezőtől: eszerint a kivitelezés költ­sége nem haladja meg az öt­százezer forintot. Pénzük felét fejlesztésre fordítják Szolgáltatóház épül Őszödön — A testület és a lakosság a realitás talaján áll, mégis mellbevágó, hogy az állam nem emelt a településeknek járó normatívákon semmit, miközben az árak egyre nő­nek — mondta Beleznainé Hollósy Valéria, Balatonőszöd jegyzője. — 1991 óta minden esztendőben 25 millió forintnyi bevétellel számolhatunk csak. Ennek fényében sikeresnek könyvelhetjük el, hogy a négy évre jutó 100 millió forintból 45 milliót fejlesztésekre fordítot­tunk. Huszonkétmillióba került az utak rendbetétele, de építet­tek ravatalozót is, meg öltözőt a sporttelepre. Legújabb be­ruházásként most készül a falu szolgáltatóháza, aminek a költségvetése 18 és fél mil­lió forintra rúg. A bevételek valamivel több mint ötödé egyébként a helybéliek adói­ból, illetve a nyaralótulajdo­nosok építményadójából jön össze. Kovács Oszkár szóládi kő­műves fia is segített az épít­kezésen — Orvosi rendelő, postahi­vatal és két üzlet kap majd he­lyet itt az első ütemben — mondta a jegyző. — Az épít­kezés második ütemében he­lyiség épül a polgármesteri hi­vatalnak és egy újabb üzlet. Helyükön ma még a szövet­kezet központja áll, illetve könyvtár működik, de ezt az ingatlant elbontják. Egyébként arról, hogy kik kapják a három üzletet, egy későbbi ülésén dönt a képviselő-testület. Ősszel kezdték a munkát a kivitelezők, és a munka meg­felelő ütemben halad. Ottjár- tunkkor Kovács Oszkár szó­ládi kőműves és fia, Attila dol­gozott az épületen, aki amúgy lakatosnak tanul Tabon, de az iskolában szénszünetet hirdet­tek erre a hétre, s így segíthet. A jelentős beruházások el­viszik a pénz javát, a többi pe­dig elmegy az önkormányzat intézményeinek működteté­sére, fentartásra. Mint Belez­nainé Hollósy Valéria el­mondta: pályáznak minden lehetőségre, hogy előbbre vi­hessék Őszöd ügyét... (Czene) Az utolsó pillanat, mikor még menthető — Szabadstrandként használják ezen a nyáron Azt vallják: mindenki a saját sorsának kovácsa Siófokon 80 optimista él Segítség a napi gondokban — Ajándék haj annak, aki kezd kopaszodni Az optimisták klubjának megalakítására a nagy gaz­dasági válság idején, az 1930-as években Amerikában gondoltak először. Siófokon a klubnak 80 tagja van. — Anyagiakkal ugyan nem tudunk segíteni egy­másnak — mondta Pávayné Gonda Zuzsa, a siófoki klub elnöke, az országos szerve­zet alelnöke —, de az ösz- szetartozás és a közös gon­dok segítették az embereket egy új szemlélet kialakítá­sában. A klubelnök ápolónőként dolgozott, de az elmúlt évek során elszenvedett 13 ki- sebb-nagyobb műtét nyug­díjba kényszerítette. A sok betegség és megpróbálta­tás mellett mindig maradt ideje mások bajának meg­hallgatására. A siófoki klub­nak 80 tagja van, s a napi gondok megoldásában igyekeznek egymásnak se­gíteni. Például úgy, hogy egymás között cserélgetik a különböző korú gyerekek ruhaneműit. Összejöveteleikre saját készítésű süteményeket hoznak, mint egy vidám és kellemes piknikre. Külföldi kapcsolataik is vannak: az Amerikai Egyesült Államok­kal, illetve Angliával és Né­metországgal. Az optimisták megtanul­tak hinni az emberi jóság­ban. Tudják, hogy a pesz- szimizmus hangulattól függ, s legyőzhető. A tagok között volt olyan, aki megnövesz­tette a haját, majd levágta és odaajándékozta olyan­nak, akinek már erősen megritkult a saját frizurája. — Eljárunk a fóti gyer­mekvárosba, a mozgássé­rültek Marcibányi téri köz- potnjába, s előadásokkal segítjük beilleszkedésüket a társadalomba — mondta még Pávayné Gonda Zsu­zsa. — Célunk az önjobbí­tás. Ha valamelyikünknek baja van valakivel vagy úgy érzi, hogy bántják, először azt vizsgáljuk, hogy mi hol hibáztunk. Az optimizmus nem más, mint a szív és az értelem együttes akarata. A klubtagok megtanultak úgy élni, hogy a világban, embertársaikban elsősor­ban a jót keressék. — Ne­kem sikerült helyes útra te­relni az életem — mondta végül Pávayné. Hiszek ab­ban a régi mondásban, hogy bizonyos mértékig mindenki a saját sorsának kovácsa. Ondrejovics László Napi 300 tonna takarmányt szárítanak Szemesé lett az egykori szovjet gyerektábor Hibaelhárítás a déli parton Markolóval távolítják el a földet a meghibásodott csőről Szárszó határában A Dunántúli Regionális Vízművek Részvénytársa­ság hibaelhárító szakembe­rei tavaly 784 esetben vonul­tak helyszínre csőtöréshez a Balaton partján. A szárszói Radnóti utcában a meghibá­sodott csapadékelfolyó törte el az ivóvíz-nyomócsövet, és szivárogni kezdett a víz. La­kossági bejelentés nyomán kezdték meg az elhárítást a cég szakemberei. A feltárás általában 3-4 órát vesz igénybe, a javítás egy-más- fél órát. Klupp-kalapáccsal verték szét az utca betonját, hogy a markoló eltávolíthasa a sérült csőről a földtakarót. A siófoki központban el­mondták: bár több helyütt is új kezelő működteti a vízműve­ket, de ha a lakosság a DRV-nek jelenti a problémát, nem hagyják őket magukra, hanem megpróbálnak segí­teni. C. A. és politikai döntések sora ve­zetett el a mai állapotig, el­végre érzelmi alapon tulajdont szerezni nem lehet. A tulajdonjogot a napokban jegyzik be, s most már ter­vezhetik: mi legyen ott, a tele­pülés számára mi a legjobb megoldás. Több tervük is van, ám most még nem kívánta egyiket sem „megszellőztetni” a balatonszemesi polgármes­ter. Annyi bizonyos, hogy a tavasszal elkezdik a rendbe­hozatalt, s a nyárra rendezett körülmények között szabad­strand áll majd a nyaralók s helybéliek rendelkezésére. Ez az első lépés. A képvi­selő-testület a későbbiekben dönt a terület hasznosításá­ról. (Fónai) A tavalyi aszály egyetlen előnyeként értékelik a mezőgazdászok, hogy a gabonafélék nem igényelték a szárítást. A Balatonszemes határába telepített két masina közel három­száz tonna szemes takarmány tisztítására és szárítását teszi lehetővé naponta, s a kapa­citást az utóbbi időben teljesen kihasználták a gazdák. A létesítmény több termelőszö­vetkezet közös vagyona; a raktárépületek 120 vagonnyi termék tárolását teszik lehetővé. Néhány éve még kis Szer- józsák, Aljosák és Másák nyaraltak a Déli Hadsereg­csoport balatonszemesi gyermektáborában. Aztán egyszercsak kiürült az épület, s attól kezdve az enyészet „dolgozott” benne. A szovjet tábort körülvevő kerítés eltűnt, s mára elérke­zett az utolsó pillanat is. Az, amikor még megmenthető valami... Szerencsére van esély, hogy valóban a szemesieké lesz a terület. Mint Illés Antal szemesi polgármestertől meg­tudtuk: a közelmúltban végle­gesített megállapodás szerint önkormányzati tulajdonba ke­rült az oroszok egykori „üdü­lőparadicsoma”. A polgármes­ter hangsúlyozta: gazdasági

Next

/
Oldalképek
Tartalom