Somogyi Hírlap, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-05 / 30. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP — BELPOLIITIKA 1994. február 5., szombat A miniszterelnök szerint más itt a levegő Boross Péter: Az ország sorsa a tét Újjáalakult az SZDSZ megyei egyeztető tanácsa Az eddig regionális alapon működő SZDSZ megyei egyeztető tanács választókörzetenként szerveződött újjá. A MET feladata a választások sikeres lebonyolításában való részvétel, a megyei lista állítása, és az SZDSZ politikájának megyei képviselete. Legutóbbi ülésükön elnököt az SZDSZ működésének megfelelően nem választott, a testület munkáját három ügyvivő, Puza László, Csapó Tamás és Tavaszi Béla szervezi. Palotás János a miniszterelnökjelölt A Köztársasági Párt miniszterelnök-jelöltje a pártalapító elnök, Palotás János — jelentették be tegnap az elnökség február 3-i döntését Budapesten, a párt Szentkirályi utcai székházában tartott sajtótájékoztatón. A Köztársaság Párt miniszterelnök-jelöltjének hivatalos jóváhagyására azért volt szükség, mert a párt elnöksége ezzel lehetőséget kívánt adni arra, hogy a választásokig hátralevő időszakban megnevezhessen néhány miniszterjelöltet is. Válsághelyzet az egészségügyben Válsághelyzet van az egészségügyben, s ez nem sürgős, hanem azonnali megoldást igényel, mert már a betegellátást veszélyezteti — hangsúlyozta tegnap Gulyás Judit, az EDDSZ elnöke. A legnagyobb gond, a problémák gyökere az egészségügyi dolgozók bérhelyzete. Ennek törvényben előírt maradéktalan rendezésére a Költségvetési Intézmények Érdekegyeztető Tanácsának legutóbbi ülésén sem sikerült megállapodást kötni. PDSZ-javaslat a módosításra A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete országos választmánya kéri a kormányt, hogy vonja vissza a közalkalmazotti törvényt módosító javaslatát — jelentette be Soós Gábor ügyvivő az országos választmány tegnap hozott határozatát. A PDSZ a törvény koncepciójának újragondolását tartja szükségesnek. Véleménye szerint tisztázni kell az állam, az önkormányzat és az intézmény közötti teherelosztást. Szociáldemokrata kampányindító Érezzük jól magunkat Magyarországon! — ebben foglalta össze pártja programjának lényegét Király Zoltán, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt elnöke tegnap a csepeli munkásotthonban, az MSZDP kampányindító nagygyűlésén. A gyűlésen egyúttal bemutatták a párt két csepeli képviselő-jelöltjét: Nagy József népművelőt, a munkás- otthon igazgatóját és Kovács József munkást, szakszervezeti titkárt. Bpl-Egyenleg szerződéskötés A Bpl Televízió elnöke, Spischák János tegnap arról tájékoztatta a távirati irodát, hogy minden akadály elhárult a február 7-i indulás elől, ugyanis megkötötték a napi kétszeri 26 perces hírműsor készítésére vonatkozó szerződést az Egyenleg Bt-vel. A kaposvári városi művelődési ház színháztermében rendezett nagygyűlésen másfél órás beszéde végén Boross Péter kijelentette: — Meggyőződésem, hogy kormányzati erőként csak a Magyar Demokrata Fórum képzelhető el. Csak az MDF a feladatokat megoldani képes párt. Olyan idők jönnek, amelyek mindnyájunktól komolyságot igényeinek, mert az elkövetkezendő négy esztendőben az ország sorsa a tét. Beszédét személyes dolgokkal kezdte: — Amikor ide jövök — mondta — eszembe jut ki- lencvenhét éves korában eltávozott apám mondása, aki amikor meglátta a Somogy megye táblát, azt sóhajtotta: más itt a levegő. Ezt érzem én is. A nemzetközi politikai kérdések kapcsán Boross Péter azt mondta: úgy tetszik, hogy a Szerbia elleni embargó az élelmiszerek hiányát teremtette meg, de a tölténnyel való ellátás megakadályozásában nem ért el eredményt. Rendkívüli módon sújtja viszont a szomszédos országokat, különösképpen hazánkat. Mi nem kezdeményezzük az embargó megszüntetését, de hangsúlyozzuk: ez a megoldás nem érte el a célját. Úgy tetszik, hogy a szerb választás legalizálta és legitimálta a jelenlegi hatalmat. Ha ez így van, akkor évszázadokig szomszédok leszünk, s ebből le kell vonni a következtetéseket. Magyarországnak és az ott élő nemzeti kisebbségnek az a jó, ha megfelelő kapcsolatokat építünk ki. Jeszenszky Géza belgrádi útjának is ez a magyarázata. A fogadtatás szívélyes volt: a magyar külpolitika azt a lépést tette meg, amit a realitások diktáltak, s ez nyugalmat teremtett a délvidéken. — Minden alkalommal kijelentjük — folytatta Boross Péter —, hogy reálisabbak vagyunk annál, minthogy országhatárok megváltoztatása ügyében olyan lépésre ragadtatnánk magunkat, amely a fejlett világ rosszallását váltaná ki. Az azonban jogos igényünk, hogy a határon túl maradt magyarok magyarként élhessenek, magyarul beszéljenek, tanuljanak és ki írhassák magyarul évszázados községneveiket. Fellépünk azért, hogy a magyarok magyarok maradhassanak akkor is, ha a határ másik oldalán élnek. Boross Péter jelentős teret szentelt beszédében a gazdaságnak. Elmondta azt is, hogy a politikusok választási győzelem esetén nem szoktak ígéreteikre emlékezni Ezért most kell vigyázni, hogy a megvalósítás garanciái is ott legyenek az ígéretek mellett. A mostani koalíciós kormány működése idején nem nőtt az ország adóssága, a valutatartaléka viszont 7 millió dollár: az 1989 évinek a tízszerese. A kormánynak az első időszakban sok népszerűtlen intézkedést kellett tennie. Az elmúlt négy évtized rossz beruházáspolitikájának hatását is ez a kormány érezte. A régi politikai és gazdasági struktúra haldoklása 1985-ben megkezdődött: a termelőszövetkezetek fele veszteséges volt, átalakításra szorult az iparszerkezet is. Az elmúlt három és fél év fontos eredményeinek nevezte, hogy 36 százalékos legmagasabb infláció már a múltté, megszűnt a hiánygazdaság, megőriztük a lakossági megtakarítások értékét. (Ez 300 milliárd forintról 1000 milliárd forintra nőtt.) A kamatpolitika a megtakarításokra ösztönzött. Ezt egyetlen szomszédos ország sem tudta megvalósítani. Az elmúlt három és fél év fontos eredményéhez sorolta, hogy átalakult a tulajdonszerkezet, kiderült, hogy a magántulajdon hatékonyabb mint az állami. Az is igaz, hogy az átalakítás hibákkal járt, s azok is elégedetlenek voltak, akik kaptak. A kormányfő kifejtette: a munkanélküliséggel tartósan együtt kell élni: gazdasági recessziónak ez is az egyik hatása. Megoldást csak a gazdaság élénkítése hozhat. Vannak azonban olyan rétegek, amelyeket nem lehet átképezni, mert nincsenek kiképezve sem. A miniszterelnök végül arról szólt, hogy az MDF-nek vannak partnerei, akikkel az eszményei kötik össze. Most a választások közeledtével azonban jó lenne tudni, hogy ki kivel akar kapcsolatba lépni, melyik pártnak ki a miniszterelnök-jelöltje? A nagygyűlést követően Boross Péter sajtótájékoztatón az újságírók kérdéseire válaszolt. A Somogyi Hírlap munkatársai a következő kérdéseket tették feli: 1. — Miniszterelnök úr, délután találkozott az MDF helyi szervezetének tagjaival. Erről a találkozóról több újságírót, közöttük a Somogyi Hírlap munkatársait is kiküldték a helyi rendezők azzal az indokkal, hogy stratégiai kérdésekről lesz szó. Megkérdezzük: a magyar miniszterelnöknek szülőföldjén az MDF tagságához volt-e olyan mondandója, ami nem tartozik a megye nyilvánosságára? — Minden párt belső életében vannak olyan kérdések — felelte —, amelyek nem tartoznak a nyilvánosságra. Ma azonban szó sem volt ilyenről. Meglehet, hogy a helyi szervező túlbuzgóságáról, netán félreértésről volt szó. 2. — Ha a választások úgy alakulnak, hogy ismét pártja győz és újra On lesz az ország miniszterelnöke, akkor a jelenlegi összetételű kabinettel dolgozik tovább, vagy változtat a csapaton? — Egy kormány összetétele úgyszólván mindig változik többféle okból is. A kormány összetétele választások után mindig koalíciós tárgyalások kérdése. Ez egy elosztási folyamat, még ha vitákkal is. Élőfordul, hogy különböző koalíciós szándékú pártok ugyanazt a tárcát igénylik maguknak. Tehát arra, hogy milyen lesz a kormány az ön által említett esély valóra válásakor most nyilatkozni megközelítőleg sem lehet. Ebben a kormányban sok általam nagyra értékelt személyiség van, akikkel szívesen dolgoznék tovább. De a koalíciós tárgyalások hozhatnak más eredményt. Azt is tudomásul kell venni, hogy lehet olyan is, aki azt mondja „hiába hívsz, én nem megyek, elég volt, kifáradtam”. 3. — A somogyi MDF jelölteknek jelent-e előnyt az, hogy a miniszterelnök a megyéből származik? — Én azt remélem, hogy segíteni tudok képviselőjelöltjeinknek. Azt mindenképpen, hogy nem ártok. Azzal a szándékkal jöttem most és jövök még, hogy megmondjam Kaposvár, illetve Somogy megye közvéleményének: jól teszi, ha a Magyar Demokrata Fórum képviselőjelöltjeire szavaz. Az MDF mögött egy kormányzati erő húzódik meg, s nem biztos, hogy ugyanez más pártokról is elmondható. Ezt azért is említem, mert erről kevés szó esik. 4. — Milyen törvények elfogadására számít a parlamenti ciklusból még hátralévő időszakban, mely törvények elfogadását tartja szükségesnek és reálisnak? — A csütörtöki kormányülésre elkészítettünk egy törvénysort, ezek egy része már bent van a Parlamentben, másokat még ebben a hónapban nyújtunk be. Az első nyolc gazdasági természetű törvényjavaslat. Ez is tükrözi az elhatározásunkat, hogy ebben az időszakban a gazdaság dolgai kiemelt hangsúlyt kapnak. Problémát jelent, hogy kezdődik a kampányidőszak és a törvényhozásnak létszámbéli feltételei is vannak. Tehát csak azt tudtuk megfogalmazni, hogy mit szeretnénk elfogadtatni még a választások előtt. Arra nem lehet garanciát vállalni, hogy ebből mi sikerül. A Népszabadság munkatársa a miniszterelnöknek arra a nagygyűlésen elhangzott kijelentésére kérdezett rá, amely Magyarországon kormányzati erőként pillanatnyilag az MDF képzelhető el. Emlékeztetett Für Lajosnak a Magyar Hírlapban megjelent nyilatkozatára, amelyben kifejtette; tart attól, hogy a baloldali erőknek óriási tömegbázisuk és támogatottságuk van. — Egy választás mindig több esélyes. Nekem meggyőződésem, hogy az ország nyugalmát, jelenlegi ütemű átalakulását, fejlődését nemzetközi kapcsolat- rendszerét alapvetően a Magyar Demokrata Fórum tudja a legkedvezőbb viszonyok között alakítani. A Magyar Rádió hírszerkesztőségének tudósítója megkérdezte: mi a miniszter- elnök véleménye arról, hogy a közalkalmazotti törvényt pénzügyi garanciák nélkül fogadták el, nem tartja-e elhamarkodottnak ezt a döntést, amely csaknem kétszázezer pedagógust sújt. — Nem értem ezt a pénzügyi háttér nélküliséget: a költségvetés megfelelő módon szabályozta ezt. Van hitelvonzata is, melynek a kamatait a költségvetés teljesen átvállalta. Ez tehát senki számára, akinek hitelre szüksége van nem jelenthet megrázkódtatást. A probléma más, ha én jól vagyok informálva: bár az önkormányzatoké a költségvetés, az iskolaigazgatók sok helyen anélkül döntöttek, hogy azt bárkivel egyeztették volna. Én ebben az oda nem figyelésben önkormányzati felelősséget is látok. Fotó: Lang Róbeh Elvégre az iskolák önkormányzati intézmények, s egyeztetniük kell, ha költségről döntenek. (Szabados Péter kaposvári polgármester itt szót kért és hosszasan fejtegette: a törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendelet szövegezése nem volt pontos, s az egész besorolás lényegében a polgármesteri hivataltól függetlenül történt.) Egy önkormányzati intézmény, ha bért fejelszt, amelynek költségvetési kihatásai vannak, akkor a költségvetési gazdával egyeztetni kell — folytatta a miniszterelnök. A Pesti Hírlap kérdése: Mi lesz, ha az erőviszonyok a választások után kényszerkoalíciót tesznek szükségessé? Akkor ki kivel lesz? — Honnan tudjam? Van párt, amelyik titkolja miniszterelnök-jelöltjét. Szerintem a magyar miniszterelnök közjogi stal- luma sokkal erősebb annál, sem hogy titkolózni lehetne. Vannak pártok, amelyekkel természetes a koalíció esélye, másokkal nem lehet kizárni az együttműködést, mert bizonyos feltételek között elképzelhető, és vannak pártok, akikkel semmiképpen nem tudom elképzelni a közös munkát. Minderről legkésőbb április elejéig világos tájékoztatást kell adni a magyar közvéleménynek. Addig el kell dőlni a kérdésnek: ki kivel. A Somogy Rádió azt kérdezte, hogy a látogatás során ki érezte jobban magát: a kormányfő, vagy az MDF alel- nök? — Boross Péter, mert itthon járt — felelte a miniszterelnök. A Somogy Rádió másik kérdése volt: A városházán Szabados Péter beszámolója után a miniszterelnök azt kérdezte dicsekszik, vagy panaszkodik? A nagygyűlésen elhangzott másfélórás beszéde után ugyanezt kérdezem: csaknem négy év kormányzati munkáját összegezve dicsekedett vagy panaszkodott? — Én egy pillanatig sem titkoltam azt, hogy a kormányzati munkában korrekciókra van szükség. így ezeket az árnyalatokat most nem tudom megfelelően értelmezni. Én törekedtem, hogy tárgyilagos képet adjak az ország helyzetéről, és az ország helyzetéről kialakított véleményemről. Ha ez úgy tűnt, hogy dicsekvés, akkor lehet, hogy ilyen elemek is voltak benne. Panaszkodásnak semmiképpen nem tűnhetett, legfeljebb önbírálatra való hajlam nyilvánult meg a szavaimban — felelte Boross Péter, aki ezzel a sajtóbeszélgetéssel késő este fejezte be miniszterelnökként első somogyi látogatását. Bíró Ferenc Lengyel János Takáts Gyula lépcsői Boross Péter még a hivatalos program megkezdése előtt meglátogatta volt gimnáziumi tanárát Takáts Gyulát, aki tegnap ünnepelte 83. születésnapját. A miniszterelnök közvetlen szavakkal köszöntötte az idős Kossuth-díjas költőt, aki átadta legújabb, Csokonai Vitéz Mihály Somogybán című, s a miniszterelnök szülőfalujáról, Nagybajomról is több irodalomtörténeti kuriózumot is fölvillantó kötetét. Egyben meghívta Boross Pétert Bece hegyi szőlőjébe, ahol mint mondta, naponta 140-150 lépcsőt jár meg. Állította, hogy a mozgás a jó egészség titka, s ezért ajánlotta a hegyi látogatást a miniszterelnöknek. i i A
