Somogyi Hírlap, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-23 / 45. szám

1994. február 23., szerda 7 SOMOGYI HÍRLAP — EGÉSZSÉGÜGY, SZOCIÁLPOLITIKA Az egészség kéthelyi abeceje A „népbetegség” és ellenszerei Nem egészségközpontú az emberek gondolkodás- módja. A legtöbb baj az egészségügyi kultúrával van Kéthelyen is. Bár — ahogy dr. Fejes István, a községet 27 éve szolgáló orvos mondta — e téren ja­vult valamit a helyzet. Ma a megelőzésen van a hangsúly, s a közelmúltban 4 millió forint költséggel felújított rendelőben ehhez megvannak a tárgyi és személyi feltételek. Az orvosi tanácsok megszívle- lése azonban egyelőre nem törvényszerű. — Amikor a kaposvári bel­gyógyászatról ide kerültem, körülbelül 1500 lakossal több volt a községben. A születé­sek száma azóta is csökken, s a növekvő tendenciát mutat a halálozási statisztika. Sokan, főleg a szakmát szerzők más vidéken, városban keresték a megélhetést, s a falu egyre csak fogyott. Sajnos, a beteg nem; az éves kimutatások 12- 13 ezer megjelenést regiszt­rálnak, s ez a 2500-as lélek- számhoz képest sok. A hiper­tónia, a cukorbetegség Kéthe­lyen is szedi az áldozatait; 450 pácienst magas vérnyomás­sal, 109-et cukorbetegséggel kezelünk. És sok múlik a be­tegen. Szomorú tapasztala­tunk, hogy egyharmada nem veszi be a felírt gyógyszert, a másik harmad pedig rendszer­telenül szedi. így nehéz cso­dát tenni... Csodák pedig errefelé sin­csenek. Az akaratgyengeség, Magzatoperáció Sikeres magzatoperációt hajtottak végre amerikai se­bészek egy 24 éves nő méhé- ben. Az asszony ikerterhes­sége alatt az egyik embrió nem fejlődött megfelelően, egészséges ikertestvérének szíve viszont az életképtelen — szív és agy nélküli — testbe pumpálta a vért. Az operációt a detroiti egyetemen hajtották végre, s jelentést ír­tak róla a New England Jour­nal of Medicine című szaklap­ban. nemtörődömség, kelletlenség annál gyakoribb. S ha elrom­lott valami a családban, ha túl feszítő a stressz a munkahe­lyen, akkor lép be a gyakorta a képbe az alkohol, pszichés megbetegedés, öngyilkossági kísérlet. — A hazai orvoslás legna­gyobb fogyatékossága a futó­szalagon gyógyítás. Hogy lelki­leg is gyógyuljon a beteg, erre nincs idő; tele a váró, naponta 50-60 embert kell ellátnunk. Többszöri alkalom kellene ah­hoz, hogy megnyíljanak az em­berek — mondta dr. Fejes Ist­ván. — Jelenleg ott tartunk, hogy futunk a baj után; nem­hogy megelőzni, megállítani sem sikerül. Mint önkormányzati képviselő s mint a helyi egész­ségügyi és szociális bizottság elnöke is jól ismerem a problé­mát. A legfurcsább az, hogy nem kenyérgondok miatt isznak errefelé, s nem a munkanélküli­ség miatt mennek szét a csalá­dok. A szülők is, lehetőség sze­rint, mindent megadnak a gye­reknek. A higiénés körülmények — néhány családot leszámítva — kielégítőek. A vírusok mégis támadnak, legtöbbször az isko­lások körében. A kéthelyiek háziorvosa „nép­betegség” kategóriában a reu­matikus és az úgynevezett mozgásszervi megbetegedése­ket teszi a második helyre. Ezek nem vagy csak részben orvo­solhatók; meg kell tanulni velük élni. Mint ahogy az egészséges életmód ábécéjét is — jól felfo­gott érdekből — tanulni kell(ene). (Csíky) az anyaméhben — Ez volt az első ilyen ope­ráció, bár az anyaméhben már eddig is hajtottak végre műté­teket magzatokon, kezdve daganatok eltávolításától egészen különböző születési rendellenességek kiküszöbö­léséig. A műtét idején a két magzat húszhetes volt. S 16 hét múlva egy egészséges fiúgyermek jött a világra. Szív és agy nél­küli ikertestvére — aki mind­össze 28 grammot nyomott — halva született. Évente 20 új tébécés Siófok környékén A betegség elsősorban a dohányosokat, a munkanélkülieket és a hajléktalanokat fenyegeti A tüdőszűréseken az utóbbi 2-3 évben frisstébé- cés betegeket ismertünk fel. Tavaly húsz új beteget re­gisztráltunk — mondta dr. Sas Gábor főorvos, a Siófoki Városi'Kórház tüdőgondozó intézetének vezetője. A tüdőgondozó végzi a Sió­fokon és környékén élő 17 ezer felnőtt rendszeres szűré­sét. Az idegenforgalommal és a város üzleti életével függ össze, hogy vállalja az idény­jelleggel itt tartózkodó 4-5 ezer „területidegen” ember egészségügyi könyvéhez és más igazolásához szükséges vizsgálatokat is. — A tébécés megbetege­dések viszonylag újkeletűek. Az 1960-as években beveze­tett radikális intézkedések és a kötelező tüdőszűrések lehe­tővé tették a baj korai felisme­rését, hatékony kezelését — mondta a főorvos —, így telje­sen megszűnt a népbetegség jellege. Siófokon és környé­kén a helyzet nem rossz, az országos helyzet sem ad okot aggodalomra. Uj betegeket elsősorban a kisjövedelmű nyugdíjasok, a munkanélküliek, a rosszul táp­lálkozó alkoholisták, illetve a hajléktalanok között találtak. A 20-30 év közöttieknél azon­ban a betegség súlyosabb formában jelentkezik. A tüdőgondozó intézetben készített ernyőszűrős filmfel­vételek lehetővé teszik a té­bécés megbetegedéseken kí­vül más légzőszervi, mellkasi és szívműködéssel össze­függő rendellenesség felisme­rését is. Megállapíthatók da­ganatokra, a tüdő rákos elvál­tozásaira utaló jelek. A betegek száma elsősor­ban a dohányosok körében nő. A vizsgálatok szerint öt­ször több a tüdőrák a férfiak körében, mint a nőknél. A do­hányzás a tüdőrák kialakulá­sának kockázatát tizenötszö­rösére növeli. — Téves az a nézet, hogy nem érdemes leszokni a do­hányzásról, mert nem javul a tüdő állapota — mondta a fő­orvos. — Néhány nikotinmen­tes év után a betegségre való érzékenység újra normális lesz. A dohányosok körében gyakori a krónikus hörghurut; állapotuk az évek során foko­zatosan romlik, s végül mun­kaképtelenné válnak. O. L. Az év elején helyezték üzembe a Kaposi Mór Megyei Kórház központi laboratóriumában azt a berendezést, amellyel a glikolizált hemoglobin meghatározását tudják elvégezni. Ezt a módszert a cukorbetegek ellenőrzésére használják; segítségével a vizsgált beteg előző, két-három hónappal korábbi állapotáról kapnak képet az orvosok. A megye valamennyi kórházából érkező mintákat is vizsgálják Fotó: Kovács Tibor Gyógyítani próbálják a Parkinson-kórt Az állatorvos figyelmeztet A házi kedvencek gazdáikat is megbetegíthetik Nem kifogásolják — el­lenkezőleg: kifejezetten hasznos időtöltésnek, szenvedélynek tekintik az egészségügyi szakemberek a hobbiállat-tartást. A ku­tyák, macskák, kis madarak társasága kivált a legfiata­labb és a legidősebb kor­osztály tagjainak nyújt lelki többletet. A házi kedvencek azonban a leggondosabb egészségügyi felügyelet mellett is veszélyez­tethetik gazdáik egészségét. A betegség legkisebb jele nélkül is lehetnek vírushordozók: bundá­jukban, tolláik közt sokféle para­zita rejtőzhet. Tudni kell, hogy éppen a leg­aranyosabb jószágok, a kutya- és a macskakölykek rendszerint bélférgesek. Aki véletlenül ürü­lékükhöz ér, elkaphatja például az orsóférgességet. Féreghajtót a humán-patikákban is be lehet szerezni, ha a pár hetes állato­kat gyógyszerezzük vele, a csa­ládtagok, köztük a gyerekek fer­tőződését is megelőzhetjük. A hosszú szőrű állatok bundá­jában nagyon gyakran olyan gombák telepednek meg, ame­lyek csak laboratóriumi vizsgá­lattal mutathatók ki. Ha a család­tagok bőrén kiütések, foltok je­lennek meg, könnyen lehet, hogy a fertőzés a simogatott ku­tyától, macskától származik — ajánlatos tehát állatorvoshoz vinni őket. Az állatról emberre terjedő legismertebb betegség a ve­szettség. A kötelező védőoltás elmulasztása veszélyes köny- nyelműség, mert védettség nél­küli kutyánkat egy kóbor eb akár sétáltatás közben is könnyen megfertőzheti, s tőle a vesze­delmes fertőzést megkaphatja bármelyik családtag. A röpködő szelíd kedvenceket gyerekek is, felnőttek is szíve­sen veszik tenyerükre vagy ép­pen szájukból etetik. Sajnos, a kis madarak is többféle fertőzést adhatnak át gazdáiknak — a becézgetésnek ezek a formái tehát kockázatosak. Ráadásul a papagájkor meglehetősen alat­tomos betegség: a madárka be- lázasodik, nyálkahártyája be­gyullad, de mindezt nemigen venni észre rajta. A hobbiállatok közvetítette be­tegségek azonban az esetek 99 százalékában elkerülhetők né­hány higiéniai szabály betartá­sával. Ilyen például, hogy sétál- tatásuk, etetésük, simogatásuk után minden esetben alaposan mossunk kezet. S bármilyen kedves is szívünknek, kutyát, macskát vagy más jószágot ne engedjünk se a gyerekek, se a felnőttek mellé az ágyba.-sz. m.­A Parkinson-kór, a köz­ponti idegrendszer degene- ratív betegsége, amely előbb állandó remegésben jelentkezik, majd súlyos mozgás- és beszédproblé­mákat okoz, s így szinte „el­lehetetleníti” a beteg életét. Már a hetvenes évek köze­pén próbálkoztak orvosok az abortált magzatok bizonyos szöveteinek a Parkinson-kó- ros betegek agyába való beül­tetésével. A Reagan-kormány azonban megtiltotta, hogy központi pénzeket adjanak e roppant drága kísérletekhez. A Clinton-kormányzat már jó egy évvel ezelőtt véget vetett a tilalomnak, ám a Parkin- son-kór ilyen módon történő gyógyításához csak most si­került egy orvoscsoportnak a 4,5 millió dolláros szövetségi (állami) támogatást elnyernie. Terveik szerint úgynevezett kettős vak kísérlet során pró­bálnak meggyőződni arról, hogy az agy meghatározott részébe beültetett abortum­szövet képes-e a gyógyításra. Ez azt jelenti, hogy a betege­ket két csoportba fogják osz­tani, mindegyiküket megope­rálják, de csak a betegek fe­lének ültetnek be abortum- szövetet. Hogy ki melyik csoportba került, azt sem a beteg, sem a kutatásban részt vevő orvos nem tudja. Ha a vizsgálat per­döntő eredménnyel zárul, ak­kor természetesen a későbbi­ekben azoknak is beültetik azt a bizonyos szövetet, amelyet az „első körben” — a kísérlet értékelhetősége érdekében — nem kaptak meg. A kutatók mindenesetre na­gyon reménykednek. „Abban nem hiszek, hogy sikerülne ha­tékony gyógyszert találni a Par­kinson-kór ellen — nyilatkozta dr. Curt Freed, a coloradói egye­tem professzora. — Arra viszont van remény, hogy az úgyneve­zett dinamikus regulációval, az agyba beültetett transzplantá- tumok segítségével ismét meg­felelő mennyiségű dopamint ké­pes termelni az agy.” Betegápoló tanfolyamot indít a Máltai Szeretetszolgálat A Magyar Máltai Szeretet­szolgálat kaposvári csoportjá­ban házibeteg-ápolói tanfo­lyamot indítanak. Elsősorban azok jelentkezését várják, akik beteg hozzátartozóikat ottho­nukban ápolják. Jelentkezni a szeretetszolgálat Kaposvár, Kossuth Lajos u. 53. szám alatti székházában lehet — hétfő, szerda péntek — dél­után 2 és 5 óra között, február 28-ig. A tanfolyam ingyenes. Az egészségügyi béremelés Somogybán az egészség- ügyi dolgozók körében eddig mindössze az önkormányzati intézmények — szociális ott­honok, gyermekotthonok és a városokhoz tartozó alapellá­tásban tevékenykedők — kap­ták meg, hitelek révén az ígért béremelést. Ez — érthetően — feszültséget okozott a fek­vőbetegellátásban dolgozók között. Akadt azonban olyan kórház is, mint a nagyatádi, ahol meg tudták előlegezni a beígért emelést. Dr. Orbán Istvánná, az EDDSZ megyei titkára szerint a béremelés te­kintetében teljes a káosz. Az egészségügyi dolgozók — ennek ellenére — a végsőkig ragaszkodnak a korrekt tár­gyalásokhoz. Mentőalapítvány Fonyódon A fonyódi mentőállomás 20 dolgozója egy éve, szemé­lyenként 1000 forinttal, vala­mint a cégek és a válallatok anyagi támogatásával létre­hozta a Fonyódi Mentőalapít­ványt. Ma már több mint 100 ezer forintot jegyeznek az ala­pítvány számláján. A pénzt el­sősorban a hiányzó felszere­lések, műszerek megvásárlá­sára kívánják fordítani. Elő­ször egy nitralgia (fájdalom- csillapításra alkalmas gáz ) palackot vásároltak. Most olyan öltözékre lenne szüksé­gük a mentősöknek, amely esőben, viharban véd az át­ázástól, s messziről jelzi az úton, hogy ott mentés folyik. A Fonyódi Mentőalapítványt a 393-10464 számlaszámon bárki támogathatja. A kiszáradás megelőzéséért A WHO és az UNICEF megállapítása szerint napja­inkban világszerte minden 6. másodpercben meghal egy gyermek hasmenés következ­tében. A halál fő oka a beteg­séget kísérő só- és vízvesz­tés, a kiszáradás. Különösen nagy gondot jelent ez azokban az elmaradott országokban, ahol nincs mód infúziót adni a betegeknek. Dr. Gyódi Gyula, a Kaposi Mór Megyei Kórház csecsemő- és gyermekosztá­lyának osztályvezető főorvosa a Gyermekgyógyászat című, Mosdóson szerkesztett szak­lap hasábjain a só-és vízvesz­teség szájon át történő pótlá­sának elméleti és gyakorlati tapasztalatait összegezte ta­nulmányában. Fürdetőgép betegeknek A jövőben automata gépek­kel mosdatják Tokió kórházai­nak ágyban fekvő betegeit. A fürdetőgép — a gyártó cég zuhanyautomatának nevezi — egy olyan kamra, amibe a be­teg hordágyon is befektethető. A víz és a szappan 12 fuvóká- ból zubog az ápoltra, a nővér pedig kívülről karhosszúságú gumikesztyűvel tudja mos­datni a beteget. t > A Új cukorbetegellenőrző berendezés

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom