Somogyi Hírlap, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-23 / 45. szám

8 SOMOGYI HÍRLAP — MŰVELŐDÉS 1994. február 23., szerda é A kultúra hadtápszindrómája FORRÁSOK KÖZOKTATÁS FELSŐOKTATÁS KULTÚRA TÖMEGKOMMUNIKÁCIÓ ÖSSZESEN Állami költségvetés 7,5 42,8 9,7 7,3 67,3 Önkormányzatok költségvetése 1 165,4­14,6­180,0 Elkülönített állami alapok ! 7,1 0,3 0,4­2,8 Államháztartási támogatás 175,0 43., 1 24,7 7,3 250,1 Működési bevétel 14,6 10,3 4,6 18,6 48,1 Költségvetési intézm-ek ossz. 189,6 53,4 29,3 25,9 298,2 X X Vállalkozások árbevétele 8,7 0,1 54,4 30,0 93,2 xxx1 Szponzori támogatás x X X “ “ 1 Ï 1, 2 Alapítványi támogatás--­— — 1 ,8 - 2 Megjegyzés: X— 1993.évi várható X X - 1992.évi tény _ — X X X = számított adat, 1993. Államháztartási támogatás százalékos aránya az ÁH-ból 8,6 2,1 1,4 0,1 12,2 Vállalkozások eredménye az árbevétel százalékában 6,3 8,2 2,9- 6,6­Az 1993. évi kulturális ráfordítások (milliárd forintban) A hetvenes években keletkezett a hasonlat: a kultúra olyan, mint a katonaságnál a hadtáp, mert előnyomuláskor hátul van, visszavonuláskor elöl. Akkor azt hittük, hogy a „fejlett szocializmusban” megszűnik a kultúra hátrányos helyzete, ám mivel ezt a korszakot nem érhettük meg, most csak találgatásokba bocsátkozhatunk. Azt viszont látjuk, hogy a kultúra szekere ma ugyanabban a szakadékban parkol, amelyben a gazdaságé. Ideológia, magyarázat per­sze ma is van a restriktiv kultúra-finanszírozásra. Kérdés viszont, hogy ezek mennyire megnyugtatóak. Az alkuhoz pénz is kell Pokorni Zoltán: A pedagógusokat nem szabad megalázni azzal, hogy visszasorolják őket... Faj lista somogyi védett állatokról A Somogybán 1970 után előforduló vagy várhatóan elő­forduló védett és fokozottan védett gerinces élőlények faj­listája és eszmei értéke is megtalálható a Múzeumi tájé­koztató legújabb számában. A megyei múzeum kiadványa beszámol Nagy Ferenc fafa­ragó tárlatáról, illetve a Gosz- thony Mária- és Szabó Vladi­mir emlékkiállításokról is. Előadások hazánk szomszédairól Dr. Balázs József politoló­gus Magyarország és szom­szédai címmel a barcsi pol­gármesteri hivatalban tartott előadást tegnap este. A Tu­dományos Ismeretterjesztő Társulat szervezésében az előadás ma este hat órakor a kaposvári TIT-székházban is elhangzik. A somogyi szárma­zású kutató, a Külügyi Intézet egykori igazgatóhelyettese a védelmi kérdésekről holnap délelőtt a kaposvári Táncsics Mihály Laktanyában értekezik. Román bál Gyulán Az országos román bálok történetében először a hazai kisebbségi sajtó rendezi a szombati gyulai táncmulatsá­got: a Magyar Televízió és a Magyar Rádió román szer­kesztőségei, valamint a Kö­rös-parti fürdővárosban, Gyu­lán megjelenő Női című, ro­mán hetilap a rendezője az Erkel szállóban szombaton este tartandó táncestélynek. Egy aradi népi együttes, egy szalonzenekar és egy román muzsikát játszó szegedi együttes húzza a talpalávalót. Magyar tudós nevét viseli az iskola A világhírű csillagász és égi mechanikus, Izsák Gyula ne­vét tette föl a Klapka utcai álta­lános iskola Zalaegerszegen. A szomszéd megye jeles szü-. lőtte most lenne 65. éves. 1961-ben vívta ki a nemzet­közi elismerést; 26 ezer 500 műholdas mérés és fénykép- felvétel alapján bebizonyította, hogy a föld az Egyenlítő men­tén nem kör alakú. Izsák ama hét magyar tudós egyike, aki­ről holdkrátert neveztek el. Pá­rizsban bekövetkezett haláláig Izsák a NASA munkatársa volt. Pályázatot írtak ki tankönyvírásra A Művelődési és Közokta­tási Minisztérium pályázatot hirdet a kiadók részére közis­mereti tankönyvek készíté­sére. Az Emberi Erőforrások Fejlesztése című ifjúsági szakképzési világbanki alpro- jekt keretében kialakított ke- rettantervek alapján kidolgo­zott pályázat anyanyelv, iroda­lom, fizika, kémia, földrajz és biológia tantárgyak tanköny­veinek elkészítésére terjed ki. A tankönyvek a gimnáziumok I—II. osztályos diákjainak szól­nak, s kívánatos az is, hogy ezek bármely középiskolá­ban használhatók legyenek. Derek Jarman halála Meghalt Derek Jarman, a XX. század egyik legellent­mondásosabbnak tartott angol filmrendezője. 52 éves korá­ban hunyt el AIDS-ben, a lon­doni St. Bartholomew kórház­ban. „Filmes eredményeinek széleskörű elismerése csak azután következett, hogy 1987-ben nyilvánosan kö­zölte: HIV-pozitívként diag­nosztizálták. Ez korunk dögke­selyű-kultúráját demonstrálta szemében” - írta a The Times. A tények e tekintetben is makacsok és illúzióoszlatók. A Átalakult finanszírozási rendszer A rendszerváltozás előtt néhány évvel már látható volt, hogy az állam magára marad a kultúra forrásainak előteremtésében, merthogy a leépülő hazai ipar és a me­zőgazdaság miatt elapadt a szakszervezetek kulturális alapja is, no meg a társa­dalmi és tömegszervezetek kulturális támogatási rend­szere is megszűnt. A több szektorú finanszí­rozáshoz szokott magyar kulturális élet nehezen he­verte ki ezt a vérveszteséget, már csak azért is, mert négy évtized alatt megszokta: ha az állam kevesebbet ad, pó­tolja majd a költségeket a szakszervezet vagy valame­lyik társadalmi szervezet. A kulturális mecenatúra alapítványi formája és a szponzori támogatások rendszere az egykori szocia­lista tömb országaiban isme­retlen volt, így hát ezek ma nehézkesen épülnek be a kulturális közgondolkodásba és a közművelődés gyakorla­tába. Flasonló a helyzet a kulturális vállalkozásoknál is. E területen csak a legbát­rabbak számíthatnak sikerre, ám ők is csalódhatnak. Példa erre a Magyar Televí­zió vállalkozásainak kudar­cát mutató 6,6 milliárd forin­tos árbevétel-hiány. (Lásd a kimutatás utolsó sorát!) Úgy tűnik: a kulturális tá­mogatás új mechanizmusa lassan tör utat hazánkban, következésképpen továbbra is az államra hárul a legtöbb teher, amely részben közvet­len úton, részben pedig az önkormányzatokhoz vissza­juttatott pénzből finanszí­rozza a kulturális kiadásokat. Az állam tehát — ellentétben a gyakran hangoztatott néze­tekkel — nem vonult ki a kul­túra támogatásából, csak egyre kevesebb pénze van a kultúrára. Az 1993. évi kulturális rá­fordítások legtekintélyesebb hányadát az intézmények támogatása tette ki. A 250 milliárd forintos kiadási olda­lon a közoktatás élvezett el­sőbbséget, a kulturális in­tézmények között pedig normatív támogatással mű­ködő színházak, múzeumok és egyéb közgyűjtemények kaptak prioritást. Drága intézmények A kulturális támogatások kétharmadát intézményeket finanszírozására, egyhar- madát célfeladatokra költöt­ték. A normatív támogatások felét a művészeti intézmé­nyek között 1993-ban a színházak élvezték. Az államháztartás büdzsé­jének 250 milliárd forintos támogatásával szemben meglepően alacsony a szponzori és az alapítványi támogatások részaránya (1- 2 milliárd forint), a kulturális vállalkozások 54 milliárd fo­rintos árbevétele viszont ak­kor is figyelemre méltó, ha ebből 9 milliárd forint, a film­és videóipar produkál, 13,7 milliárd forint pedig a könyv­kiadásból származik. Miközben a kulturális szféra legnagyobb gondja az alapellátást biztosító intéz­mények fenntartása, a köz­oktatásban 1993-ban több mint ezer, a kulturális terüle­ten pedig kétezernyolcszáz közép- és kisvállalkozás termelt bevételt. A meglehetősen drága fel­sőoktatás viszont csak 18 vállalkozással igyekezett enyhíteni anyagi gondjain. A kultúratámogatás alapít­ványi formáját az állami költ­ségvetés oly módon is ösz­tönzi, hogy a kulturális tárca útján jelentős összegeket jut­tat például a Magyar Mozgó­kép Alapítványnak, a Magyar Alkotóművészetért és a Mű­vészeti és Szabadművelő­dési Alapítványnak. Ez utób­biak 1993-ban 1,7 milliárd fo­rintot kaptak a központi költ­ségvetésből, a Duna Tv pe­dig 1,1 milliárd forint támoga­tást élvezett. A nem állami támogatású kulturális alapítványok (pél­dául: Soros, Szerencsejáték, Lakitelek, Pro Renovanda Hungarica Alapítvány) közül várhatóan a Pro Renovanda zárja a legsikeresebb évet. Ez az alapítvány rövid idő alatt 1,1 milliárd forintra nö­velte a hatszázmillió forintos alaptőkéjét. Folytatódó restrikció Az államháztartás 1993. évi kiadásaiból a kulturális terület 12,2 százalékkal ré­szesült, amely a nemzetközi normáknak többé kevésbé megfelel. Ám ha figyelembe vesszük, hogy ez a része­sedési arány 1991-ben még 12,9 százalékos volt, az idén pedig 10,9 százalékos lesz, akkor nem nehéz megjó­solni, hogy a kultúra finan­szírozásának visszafogása nagyon kedvezőtlen folya­matokhoz, illetve következ­ményekhez vezethet. A restrikciós pénzellátás kényszerét a kulturális terü­leten is a gazdasági helyzet romlása indokolja. 1994-ben az ország adósságszolgá­lata ugyanis 353 milliárd fo­rint, éppen másfélszer annyi, mint a kultúra összes állam- háztartási kiadása. Tegyük hozzá ehhez, hogy a költ­ségvetés ez évben 3 ezer milliárd forint államadósság­gal számol, továbbá, hogy 1995-ig a jelenlegi adósság- szolgálat 30 százalékkal nő. E kiragadott adatok is jel­zik az államháztartás költ­ségvetési gondjait, nem be­szélve arról, hogy a magyar gazdaság teljesítményének csökkenése még nem állt meg. Márpedig a kultúra po­zícióinak javulása csak a gazdaság teljesítményének növekedésétől várható. Mit lehet hát ebben a helyzetben tenni? Minde­nekelőtt a bevételeket növel­ni és a kiadásokat csök­kenteni. A kulturális támoga­tás elosztási módja már 1994-ben is változik. Ez azt jelenti, hogy a támogatás aránya a felsőoktatás javára nő. Sürgős változtatásokra van szükség a kulturális vál­lalkozások tekintetében is, mert megengedhetetlen pél­dául, hogy a tömegkommu­nikációs ágazatban a 4,2 milliárd forintos vagyon mel­lett 10,4 milliárd forintos le­gyen a hitelvisszafizetési kö­telezettség. Ám, hogy ne kerülhessen még rosszabb helyzetbe a kultúra, az alapítványi rend­szer tökéletesítése is ha­laszthatatlan, és a kulturális mecenatúra újabb lehetősé­geit is keresni kell. Valamikor azzal érveltünk, hogy a kultúra drága, de a műveletlenség többe kerül. Ma azt kell mondanunk: a kultúra drága, de az adós­ságtörlesztésre több pénz kell. Gulyás József — A Fidesz többször han­goztatta, hogy a közalkalma­zotti bérrendszer rossz, mert az egyéni teljesítményeket, a munka minőségét nem érté­keli — mondta Pokorni Zol­tán, a Fidesz oktatási kabine­tének vezetéje. — Erre az „F” kategória sem alkalmas. Osztom azoknak az állás­pontját, akik a joghierarchia megsértését látják a törvény valamint a megjelent módo­sítás között és a munkaügyi bírósághoz vagy az alkot­mánybírósághoz fordultak. — Mekkora az esélyük a pedagógusoknak e perek megnyerésére? — A kötelező alapon be­sorolt pedagógusok panasza esetén a mai jogrendszer szerint nem látok a bírósá­gon esélyt. Számukra tör­vénymódosítás vagy alkot­mánybírósági döntés hozhat orvoslást. A megengedő alapon besorolt pedagógu­sok esetében azonban el­képzelhető, hogy kedvező lesz a bírósági döntés. Va­lamennyi fórumon és az ön- kormányzatoknál is elmond­tam: két rossz választás kö­zül a kisebbiket kell válasz­tani. Ez pedig az, hogy a rossz törvényi szabályozás alapján helytelenül besorolt pedagógusokat nem szabad megalázni és lehetetlen helyzetbe hozni azzal, hogy visszasorolják őket, még ak­kor sem, ha az alulfinanszí­rozott önkormányzatok Nőtt az érdeklődés a ka­posvári fiókkönyvtárak iránt; ezt tanúsítják a múlt évi ada­tok. Tizenkét fiókkönyvtár mű­ködik a somogyi megyeszék­helyen, hat helyen főhivatású könyvtárosok állnak az olva­sók rendelkezésére. Pár hó­napja nyitotta meg a felújított fiókkönyvtárat a Petőfi emlék- könyvtár. A korábbi városi könyvtár helyén létesült fiók- könyvtár is megőrizte népsze­rűségét a környék lakosai kö­rében. A legújabb fiókkönyvtár a Füredi utcában nyílt, a leg­szerényebb körülmények kö­zött a cseri dolgozik, ahol az épületben még olajkályhával fűtenek. Látványos érdeklő­dés tapasztalható a donneri fiókkönyvtár látogatottságá­ban. Egy év alatt szinte két­szeresére nőtt a forgalom, a könyvtárosok már az óvodás korú gyerekeket is fölkészítik a magyar- és a világirodalom klasszikusainak megismeré­sére, a könyvtárhasználatra. Toponáron, Réspáspusz- tán, a Kaposi Mór Megyei Könyvtárban, Kaposfüreden, anyagi kényszere diktálja ezt. — Vannak önkormányza­tok, amelyek mepróbálják biz­tosítani, mások képtelenek előteremteni a kiemelt kategó­riára a pénzt.. — Á besorolás szakmai kérdés, amely azonban a költségvetési törvény teher­megosztása miatt politikai kérdéssé vált. Ez a politikai játszma — úgy látom —, előre megírt forgatókönyv alapján zajlik. Többször vol­tunk tanúi annak, hogy a kormányzat az önkormányza­tokra hárítja a konfliktusokat. Ezt jóelőre látva a Fidesz a költségvetési javaslatban igen jelentős összeget, közel 34 milliárd forintot javasolt a közalkalmazotti bértarifa­rendszer központi garanciá­val történő bevezetéshez. Hi­szen a rendszer lényege ép­pen az, hogy garantált Sop­rontól Fehérgyarmatig. Hosz- szútávon azonban nem lehet az egyedüli meghatározó eleme a pedagógusbéreknek. Ki kell egészítenie egy helyi béralkunak is. Ha ez nem tör­ténik meg és a munka csak becsület és dicsőség dolga, akkor megszűnik a rendszer­ben a teljesítményorientált bérezés. — Ehhez pénz is kell. — Az, hogy a helyi alku ér­telmes legyen, az alku tár­gyát, a pénzt is rendelke­zésre kell bocsátani. Tóth Kriszta Szentjakabon tiszteletdíjas könyvtárosok látják el a könyvkölcsönzés feladatát. Bükkösdi Valéria, a megyei könyvtár munkatársa el­mondta: ellentmondásos helyzet alakult ki a könyvtárak körül. Az olvasói igény nő, de a könyvbeszerzésre egyre ke­vesebb jut. A fiókkönyvtárak könyvbeszerzése is a megyei könyvtár költségvetésében szerepel, amit a megyei ön- kormányzat biztosít. 1994-ben kevesebb új kötetet vásárol­hatnak meg az olvasók szá­mára a könyvtárak. Különös a helyzet: nőtt az érdeklődés, de nincs több pénz, hogy megfeleljenek az olvasói igényeknek. Változó társadalmunkban a könyv szerepe — mint a könyvtárak látogatottsága is mutatja — jelentősen meg­nőtt. Tanulni kíván ez a nem­zet, s honnan merítsen tudo­mányt, kultúrát, felkészültsé­get az új befogadására? A könyvből, amely örök értékek foglalata. Horányi Barna Ellentmondásos helyzetben a fiókkönyvtárak Kevesebb könyvre futja Könyvkölcsönzés Kaposváron a Petó'fi emlékkönyvtárban Fotó: Lang Róbert k 4 i 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom